Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-28 / 30. szám

1979. július 28 SZABAD FÖLDMŰVES 11 JJESŰ'JOCT A TERMELŐTŐL A FOGYASZTÓIG A nyugat-szlovákiái kerületben leg­kevesebb tejet és tejterméket az ér­sekújvári (Nové Zámky) járásban fo­gyasztanak. E meglepő tényre statisz­tikai kimutatások hívták fel a figyel­met. Am a számok halmazából ennél is döbbenetesebb valóságra derült fény. A járás lakossága ugyanis év­­rol-évre kevesebb tejet fogyaszt. Míg ez 1978—1977-es években az egy főre jutó tejfogyasztás évi átlagban kilenc­­venhét liter volt, addig tavaly egy­­egy lakos tejfogyasztása alig haladta meg a kilencvennégy litert. Előzetes felmérések alapján a helyzet az idén sem kedvezőbb. A számok intőként jelzik: a járásban nincs minden a maga rendjén, s felvetik a kérdést, vajon mi lehet ennek az oka. Talán a fogyasztók nem kedvelik a tejét? Az őstermelők kevés nyersanyagot ter­melnek? A tejüzem nem teljesíti fel­adatát? Gyenge a tejtermékek minő­sége? Avagy a kereskedelmi hálózat­ban kell keresni a hibát? E kérdé­sekre választ keresve, a legilletéke­sebbekhez, a Milex n. v. érsekújvári üzemének vezetőihez fordultam. JAVULT A TEJ MINŐSÉGE A tejüzem részben az érsekújvári, részben a komáromi járásból vásárol­ja fel a tejet. Mindkét járásban a fél­évi tejfelvásárlási tervet teljesítették, mégpedig az érsekújváriban százegy, a komáromiban pedig százhárom szá­zalékra. Ám a jó eredményhez nem mindegyik gazdaság járult hozzá egyenlő arányban. Az érsekújvári já­rás huszonegy szövetkezete közül csupán hétnek sikerült feladatát ma­radéktalanul teljesíteni. A legnagyobb lemaradás a Muzslai, a Szálkái és a Füri (Rúbaň) Efsz-ben tapasztalható. A komáromi járásban a helyzet sok­kal kedvezőbb. A tervet huszonkét szövetkezet közül csupán hétben nem teljesítik. E tekintetben a leggyengéb­bek közé az lmelyi (Jmel), a Hetényi (Chotín) és a Dunamocsi (Moőa) Efsz-ek sorolhatók. örvendetes tény, hogy a múlt évi­hez viszonyítva a tej minősége lénye­gesen javult.^Tavaly az érsekújvári járásban a felvásárolt tejnek mintegy ötvenkét százaléka érte el az 1. osz­tálynak megfelelő minőséget, ebben az évben pedig már ez a mennyiség több mint ötvenhét százalékra növe­kedett. A III. osztályú tej mennyisége pedig 18,6 százalékról 11,7 százalékra csökkent. A komáromi járásban a ja­vulás még szembetűnőbb. Az I. osztá­lyú tej a tavaly elért ötvenhét szá­zalékról úgyszólván hatvan száza­lékra növekedett, a III. osztályú tej pedig tizenhárom százalékról kilenc egész öttlzed százalékra csökkent. Nem is olyan régen több állatte­nyésztőtől hallottam: „Megelégszünk azzal Is, ha túlnyomóan II. osztályú minőséget érünk el. A néhány filléres árkülönbözeten nem múlik.“ Szeren­csére ezt ma már egyre kevesebben hangoztatják. Erről meggyőzően ta­núskodtak Vrbas Oldíich ^ a tejüzem termelési részlege vezetőjének ■<— sza­vai is. — A tej minőségének javulásában döntő szerepe van az anyagi érde­keltségnek. A filléres árkülönbözetből milliós tételek lehetnek a szövetke­zetek gazdasági mérlegének javára vagy hátrányára. Ezt pedig az üze­mek többségében tudatosították s igyekeznek jó minőségű tejet szállí­tani vagy az esetleges fogyatékossá­gokat mielőbb orvosolni. — Am akadnak megrögzött terme­lők — panaszolta Gažová Gabriella mérnök, az üzem ökonómusa —, akik folyamatosan gyengébb minőségű te­jet szállítanak. Májusban, de főleg júniusban több szövetkezetben a tej megsavanyodott. Ebben a legszomo­rúbb az, hogy rendszerint ugyanazok­ról a szövetkezetekről van szó. A Marcelházi (Marcelova) Efsz-ben sa­­vanyodott meg legtöbbször a tej, de gyakran előfordult az Izsai (Iža) és a Naszvadi (Nesvady) Efsz-ben is. — Ennek leggyakoribb oka — vet­te át a szót Vrbas elvtárs — a hűtő­­berendezések műszaki zavara, amit főképpen a hűtőberendezések helyte­len kezelése, karbantartásának hiá­nya eredményez. SZOCIALISTA BRIGÁDOK AZ ELEN A tejüzem évente kilencven millió liter tejet dolgoz fel. Ebből fogyasz­tást tejet, tejfelt, tehéntúrót, vajat, háromféle kemény sajtot és tizenkét féle ömlesztett sajtot, valamint Lakta - vitot készít, és szállít a kereskedelmi hálózatba. Feladatukat több éven át teljesítették. A jó eredményekhez je­lentős mértékben az üzem nyolc szo­cialista brigádja járult hozzá. Közü­lük öt elnyerte a megtisztelő cím bronz, kettő pedig ezüst fokozatát. Ebben az esztendőben az üzem leg­jobb — a vajfeldolgozó részlegen te­vékenykedő brigádja — az arany érem elnyeréséért küzd. Az üzemben a termelés évről-évre fokozódik. Az idei terv három és fél százalékos termelésemelkedést irány­zott elő. Az egyre igényesebb felada­tok valóra váltását alig lehetne el­képzelni a dolgozók aktivitása nél­kül. így például ebben az esztendő­ben több mint kétszáz egyéni és ti­zennyolc kolektív felajánlás született, amelynek értéke meghaladja az egy­millió koronát. Az újító mozgalomban sem maradtak el. A javaslatok első­sorban a gépek jobb üzemelésére, a pótalkatrészhiány megoldására, a munka megkönnyítésére és a környe­zet javítására irányulnak. E tevékeny­ség gazdasági értéke számottevő. így például csak ebben az évben a hat újító javaslat megvalósítása harminc­­nyolcezer korona nyereséget hozott az üzem javára. A pozitívumok mellett azonban em­lítést kell tenni a vezetők, a dolgozók munkáját, igyekezetét gátló tényezők­ről is, amelyek kérdésessé teszik a tervfeladatok teljesítését. Az Idén több nehézség merült fel az üzemben, melynek következtében nem sikerült a félévi tervet minden téren teljesí­teni. Annak ellenére, hogy mindkét járásban a te) felvásárlási tervét tel* jesítették, az üzembe mégis hetven­ezer literrel kevesebb tej érkezett. Ez azért van így, mert a tejüzem hatás­körébe tartozó gazdaságok közül több adósággal zárta a félévet. Lemaradtak az ömlesztett sajtok gyártásában is; a kiesés negyvenhá­rom tonna. Ennek fő oka, hogy a csomagoló gépsor generáljavítását a mai napig sem fejezte be az üzem vezérigazgatóságának javítócsoportja. Ezenkívül huzamosabb ideig a csoma­golóanyag hiánya hátráltatta a Spé­ciéi sajt gyártását. De ezt a problé­mát sikerült megoldaniuk. A minőségi követelményeket vala­mennyi terméknél betartották, még a sajtgyártásban is, ahol sokszor ko­moly gondot okoz az esetenként rossz minőségű nyersanyag. A tejüzemből a kereskedelmi hálózatba kifogástalan áru került, reklamáció nem fordult elő. Vrbas elvtárs elmondta, hogy a testvérüzemekkel karöltve a tejtermé­kek széles választékát tudják biztosí­tani a fogyasztók számára. Annál meglepőbb a tény, hogy az áruértékesítőéi tervet nem teljesítik. Talán a tej és a tejtermékek nem kelendő árucikkek a fogyasztók kö­rében? INKÁBB kevesebbet, MINT TÖBBET Az üzem dolgozói, valamint a népi ellenőrzés által végzett felmérések, ellenőrzések sorozata a járás keres­kedelmi hálózatában fényt derített a tej és a tejtermékek fogyasztása terén kialakult kedvezőtlen helyzet okára. Hogyan is juthat a fogyasztó több tej­hez, vagy tejtermékhez, ha az áru az üzletek polcairól hiányzik? A vásárló legfeljebb kora reggel vehet tejet, vagy imitt-amot válogathat a gyér vá­lasztékból. — A bevásárlás ttt Érsekújvárban is sok bosszúságot okoz — mondja Šupáková Elena, az üzem kereskedel­mi részlegének vezetője. — Gyakran előfordul, hogy nem kapok sem va­jat, sem túrót, sajtokról nem is be­szélve... A községekben a helyzet még kedvezőtlenebb. A fogyasztó sok­szor tejet sem vásárolhat, mert hiány­zik az üzletből, főleg ha később megy bevásárolni. A tejtermékek áru­­választéka az üzletek többségében nagyon szegényes. Mi ennek az oka? Az üzletekből többnyire hiányoznak a hűtőpultok, hűtőszekrények. Ahol hűtőberendezés található, a tej és a tejtermékek ott sem igen kerülnek tárolásra. Az üz­letvezetők óvatosságból kevesebb tejet rendelnek, nehogy megromoljon. Arra a kérdésre, miért nem rendel­nek sajtot, kefirt, jogurtot stb„ a gyakori válasz: „A fogyasztó nem tanúsít érdeklődést az effajta árucik­kek iránt.“ Egyéni érdek, illetve csak a ha­szonlesés, nemtörődömség, vagy ké­nyelmesség, tartózkodás a legcseké­lyebb kockázattól? Nem tudom. Az illetékeseknek tudatosítaniuk kellene: a tej és a tejtermékek legfontosabb élelmiszereink, s ha az őstermelő a nyersanyagot kitermeli, az élelmiszer­­ipar feldolgozza, a kereskedelemnek kötelessége a meglévő áruválasztékot a fogyasztókhoz eljuttatnil Klamarcsik Mária mérnök Mindent megtettek a nagy hozamokért A Vágfüzesi (Vŕbová nad Váhom) Efsz a komáromi járás kisebb föld­művesszövetkezetei közé tartozik. A gabonatermesztésben azonban már évek óta a járás élenjárója. Az el­múlt évben a gabona hektáronként közel hatvanöt mázsás átlaghozamá­val a legjobb termést értéke el. Ez fi­gyelemre méltó eredmény, hiszen a járás mezőgazdasági üzemei közül csupán hét dtcsekedhetet hatvan má­zsa feletti átlaghozammal. A járás több mezőgazdasági üzemé­ben július első hetében kezdtek arat­ni. A vágfüzesiek csak később fogtak hozzá a gabona betakarításához, mert határukban a gabona később érett be. Borka Gábornak, a szövetkezet agro­­nómusának feltettem a kérdést, va­jon az idén it ott lesznek a „hatva­­nosok“ családjában? A kérdés hallatára az agronómus elkomolyodott, s nagyot sóhajtott. Nem ok nélkül. A természet nagyon mostohán bánt az idén a vágfüzesi gabonatermesztőkkel is. ősszel, ami­kor a talajelőkészítést, a vetést agro­technikai határidőben elvégezték, gon­dolatban valamennyi vezető, gépkeze­lő maga előtt látta az aranysárga, lengedező, kövér kalászokat. Az agronómus elmondotta, hogy szépen indult az ősziek kelése. Sajnos a kemény, hótakaró nélküli fagyok súlyosan megkárosították a véle­ményt, s az ötszáz hektár búzából huszonöt hektárt újra kellett vetni. Alig hozták rendbe a gabonatáblákat, máris további veszély fenyegette a termést. A hosszan tartó szárazság következtében harminc hektárnyi te­rületen besült a gabona. Amikor az­után bekövetkezett a csapadékos idő­szak, az áradás mintegy harminc­negyven hektárnyi területen komoly károkat okozott. Egyúttal a gomba­betegségek is elhatalmasodtak. A szövetkezet növénytermesztői mindent elkövettek a bő termés érdekében. — Ilyen csapássorozat után — mondotta az agronómus — nem szá­míthatunk olyan nagy hektárhozam­ra, mint az elmúlt évben. Becslésein szerint ötven-hatvan mázsa közötti átlagra van kilátás. A gépjavítók a tél folyamán gon­dosan kijavították az összes gépet, így jól felkészülten indultak az ara­tásba. Hét nagy teljesítményű kom­bájn vágja a gabonát, és a szalma begyűjtéséhez is elegendő gépük van. A termést öt teherautó szállítja mag­tárba, illetve a gabonaszárítóba, s két Skoda 180-as végzi a tarlóhántást. Az aratási munkálatok gyors és minőségi elvégzésének fő biztosítéka — akárcsak az előző években — a jól megszervezett szocialista verseny. Valamennyi dolgozó azzal a tudattal indult a kenyércsatába, hogy a lehe­tő legkisebb szemveszteséggel kell betakarítani azt, ami megtermett. Az agronómus szilárd meggyőződése, hogy a dolgozók elszántsága és a szocialista versenymozgalom elősegíti az aratási munkálatok sikeres elvég­zését. Kolozsi Ernő „Kombájnosaink országos hírnevűek.. A mezőgazdasági üzemek életében gép- és traktorállomá­saink fontos szerepet töltenek be. Nem véletlenül, hiszen a korszerű gazdálkodás egyik „ütőkártyája“ a nagyarányú gé­pesítés. Traktorállomásaink jól képzett szakemberei, persze, nemcsak a gépek javításában, a műszaki fejlesztésben, de csúcsmunkák idején gépkezelőként is fontos feladatot vállal­nak. A gellei traktorállomás kombájnjai A Gellei (Holice) Gép- és Traktor­állomás — többi jelentős feladata mellett — az aratásban is közvetle­nül részt vesz. Hogy milyen formá­ban, erről hadd szóljon az egyik illetékes, Almási József mérnök, igaz­gatóhelyettes. — Ha az aratásról beszélünk, egy­két mondat erejéig illik a múltba is visszapillantani. A nyári betakarítási munkálatokban már indulásunk óta részt veszünk. Hosszú éveken keresz­tül olyan kollektívák alakultak ki, kovácsolódtak össze a kemény aratási munkák folyamán, amelyekről csakis tisztelettel beszélhetünk. Ha az ez évi aratásról szólok, szintén vissza kell pillantanom a múltba. Eehet, egyesek számára hihetetlenül hang­zik, de a mi kombájnjainkat az idei aratásra már a múlt év decemberé­ben előkészítettük. A korai felkészü­lést a következő tényező miatt tartom lényegesnek: a javítások alatt olyan különleges hibák is előfordulhatnak, melyeket — speciális alkatrészek hiá­nya miatt — azonnal nem tudunk ki­javítani. De mivel időben felfedeztük, volt időnk bőven gz alkatrészek be­szerzésére. az aratásban. háromtagú „mentőbrigád“ legtöbb esetben nem szerelési, hanem villám­gyors alkatrész-felújítási munkálato­kat végez. Ha például „lerobban“ egy masina, akkor vagy a helyszínre vi­szik a raktáron levő alkatrészt, vagy ennek hiánya esetén az elhasználtat javítják, -helyettesítik, összehasonlítva állomásunkat a szövetkezeti javítómű­helyekkel, műszakilag előnyben va­gyunk, mert magas szintű gépi fel­szereltségünk révén egész bonyolult alkatrész-felújítási munkálatokat is képesek vagyunk elvégezni. Például sok kisebb traktorállomásnak, szövet­kezeti javítóműhelynek gondot okoz a törött forgóalkatrészek javítása. Mi képesek vagyunk ezeknek a gépele­meknek a felújítására: a rotációs he­gesztéssel közel száz százalékos ered­ményt érünk el. Eddig csak jóformán a gépeinkről esett szó. Természetesen gépkezelőink is említést érdemelnek, ugyanis kombájnosaink országos hír­nevűek. A gépállomás kombájnosai/ kivétel nélkül szocialista brigád tagjai, akik az idén is bizonyítani akarnak. A brigád mind az üzemen belül, mind pedig járási viszonylatban részt vesz Az aratás alatt működő készenléti csoport esztergályosa. (A szerző felvételei) Az idei aratásban a traktorállomás összesen kilenc kombájnnal vesz részt, közülük négy a gellei, egy az albári (Dolný Bar), egy az ekecsl (Okoč) szövetkezetben, három pedig a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság­ban. A gazdaságoknak nagy segítsé­gükre vannak arató-cséplő gépeink, mivel a sokéves tapasztalatok szerint ezek a kombájnok és legénységük ál­talában a legtöbb hektárról aratják le a gabonát. Ennek titka természe­tesen, az emberek és a gépek jó fel­készültsége, és a gyors helyszíni ja­vítás. — A Jelek szerint kombájnjaink és kezelőtk az idén nagyon szép ered­ményeket érnek el — folytatta Almást elvtárs. A jó eredményekhez nagyban hozzájárul az aratás idejére megszer­vezett készenléti javító csoport, mely­nek tagjai egy marós, egy esztergá­lyos és egy speciális szerelő. Ez a a kombájnosok szocialista versenyé­ben. A jó munka eredménye anya­giakban is megmutatkozik majd. A kilenc kombájnos, miután végzett az aratással az említett gazdaságokban, nem tart pihenőt, ugyanis várják őket a kroméŕíži járás morkoviceí szövetkezetében, ahol a múlt években sok-sok hektárról vágták le a gabo­nát. Amikor ez az írás nyomdafestéket lát, a gellei traktorállomás kombáj­nosai — Horváth Györggyel, az arany­érmes szocialista brigád tagjával az élen — több száz tonna gabonát szór­tak már ki kombájnjaikból a szállító­­kocsikba. További jó munkájukhoz sok sikert kívánunk, hiszen kemé­nyen dolgoznak azért, hogy ezúttal is jusson mindannyiunk asztalára friss kenyér. KALITA GABOR A Kava közelében gazdátlanul hagyott lánctalpas-óriást az idő vasfoga ki­kezdte, pedig a gépipar számára érté­kes nyersanyag lehetne. Foto: Ahdriskin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents