Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-12-08 / 49. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1979. december I. Milliók lángokban A gyakori tűzvész azon tényezők közé tartozik, mely sokszor megzavarja igényes népgazdasági feladataink teljesítését. Az SZSZK-ban tavaly 1321 tűzvész pusztított. Ezek a tüzek az épületekben, a berendezésekben s a különböző anyagokban több mint hetvenhétmillió koronás kárt okoztak. A vörös kakas garázdálkodása következtében negyvenhárom személy életét vesztette, százötvenhatan pedig égési és egyéb sérüléseket szenvedtek. Ha utána számolunk, akkor kiderül, hogy Szlovákiában minden nap 3,6 tűzeset fordul elő, több mint kétszáztizenkétezer koronás kárt okozva. A statisztikai adatok bizonysága szerint a legnagyobb tűzkárok a Me, zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó szakágazatot érték, ahol a tavalyi háromszázhatvan tűzeset következtében a kár huszonkilencmillió koronát tett ki. Második helyen az Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium áll, harmadik helyre pedig a helyi nemzeti bizottságok kerültek. A tűzoltóegységek gyors beavatkozása az üzemek és vállalatok dolgozóinak, valamint az állampolgárok hathatós segítsége folytán kétszázkilencmillió korona olyan értéket sikerült megmenteni, melyet a tűz közvetlenül veszélyeztetett. De nem hagyhatjuk említés nélkül azokat a közvetett tűzkárokat, amelyek több esetben még a közvetlen kárt is felülmúlják. Ezerkilencszázhetvenkettő óta tavaly fordult elő a legkevesebb tűzeset, a tűzkárok értéke viszont növekedett A tűzesetek számbeli csökkenése azoknak az intézkedéseknek köszönhető, amelyeket az SZSZK Belügyminisztériumának Tűzvédelmi Fő- Igazgatósága a helyi nemzeti bizottságok és a szövetkezetek dolgozói foganatosítottak. A hnb-ék és az efsz-ek tűzvédelmi szervei az ellenőrzéseik és az ellenőrző szemléik során nagy figyelmet fordítottak azoknak az óvintézkedéseknek pontos betartására, amelyek az SZLKP Elnökségének az 1972. novemberi, a „Tűzesetek és balesetek keletkezéséről Szlovákia népgazdaságában“ megnevezésű határozataiból és az SZSZK kormányának a múlt években hozott intézkedéseiből erednek. Több ezer ipari és mezőgazdasági üzemben hajtottak végre tűzmegelőző szakfelügyeletet. Az ellenőrzések eredményeként több mint ezer olyan műszaki felszerelést és gépet vontak ki a termelésből, amelyek fogyatékosságainak következtében veszélyeztették a munka- és tűzbiztonságot. A munkatörvénykönyv 73-as és 74-es számú előírásának a megsértése címen kétezerötvenhét intézkedést foganatosítottak, s ezernyolcszázharmincnyolc esetben vetettek ki helyszíni bírságot. A tűzmegelőző szervek tehát következetesebben érvényesítették a tűzbiztonsági fogyatékosságok eltávolítására vonatkozó törvényeket és előírásokat. Hogy az új épületeken elejét vegyék a tűz kitörésének, a tűzvédelmi felügyelőségek több ezer tervrajz esetében érvényesítették a követelményeket, s dolgozták ki állásfoglalásukat. Közel hatezer esetben vettek részt az építkezések helyének kiválasztásánál, illetve a felépített objektum átadásánál. Azokon az iskolázásokon, amelyet a tűzrendésze« technikusok részére a tűzbiztonsági felügyelőségek szerveztek, tízezerhétszázan vettek részt. XXX A tűz keletkezésének leggyakoribb okai a következők: A villanyvezetékek, a gépek és a fűtőtestek helytelen beszerelése, a helytelen anyagraktározás, az őrök hanyagsága — főleg munkaszüneti napokon —, a dohányzás és a nyílt láng használati tilalmának semmibe vétele, gyúlékony anyagokkal való szabálytalan bánásmód, valamint a rossz műszaki állapotban levő gépek és műszaki felszerelések üzemeltetése. Hogy mi minden fordulhat elő a tűzbiztonsági rendelkezések megszegése következtében, azt az alábbi néhány adat is bizonyítja: — Ezerkilencszázhetvennyolc VIII. 18. — Agrokomplex Nitra. A több mint tizenkétmillió koronás tűzkárt szakszerűtlen hegesztés idézte elő; — II. 21. — Tomášovcei Efsz: A százharmincháromezer koronás kárt a dohányzási tilalom figyelmen kívül hagyása okozta. — VII. 28. — Holtai (Holta) szövetkezet. A kár száztizenötezer korona, a tüzet a kombájn ventillátorának műszaki hibája idézte elő. — VII. 21. — Palásti (Pláštovce) Efsz. A kár háromszáznegyvenezer korona, a tüzet egy túlhevült sebességváltó-szekrény idézte elő. — IV. 28. — Honcei Efsz. A tüzet rövidzárlat okozta, a kár négyszáznegyvenkilencezer korona. Ez a néhány példa is bizonyítja, hogy a bajt legtöbbször az emberek felelőtlensége és a kötelességek teljesítésének elmulasztása okozza. (Folytatás a következő számban) CSIBA LÁSZLÓ Örökös készenlétben. Előtérben az ember A dolgozókról való komplex gondoskodás terén kitűzött igényes feladatok megvalósítása érdekében a Szövetkezeti- Földművesek Szövetsége az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával, valamint a mezőgazdasági dolgozók szakszervezetének szlovákiai bizottságával karöltve hosszútávú szocialista versenyt hirdetett az efsz-ek között az élet- és munkakörnyezet javítására. A versenyben minden évben legjobban helytálló tíz szövetkezet elismerésben és pénzjutalomban részesül. Az utóbbi években a verseny kritériumai között igen fontos helyet foglal el a bölcsődék, az óvodák, az egészségügyi központok, a lakások építése, valamint az üzemi étkezdék bővítése és korszerűsítése. Szlovákiában ez év kezdetén a szövetkezetek kilenc (140 férőhelyes) saját bölcsődével és hatvannégy (1843 férőhelyes) óvodával rendelkeztek. Az 1980-as év végéig további tizenhét 280 férőhellyel) bölcsőde és száz (2800 férőhellyel) óvoda — építését tervezik. Más szervezetekkel társulva múlt év végéig tizenöt bölcsődét és száznyolcvannégy óvodát létesítettek, közel négyezer gyermek számára. Ezen az alapon jövő év végéig 49 bölcsődét és 420 óvodát akarnak felépíteni, ami lehetőséget nyújt majd több mint nyolcszázötven gyermek elhelyezésére. A SZFSZ szervezetei a tömegpolitikai tevékenységük során fokozott gondot fordítottak arra, hogy a szövetkezetek vezetősége a szociális és kulturális fejlesztés tervének kidolgozásakor a bölcsődék és óvodák építésére is gondoljon. E létesítmények építésében igen jó eredménnyel dicsekedhetnek a Bratislava vidéke, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a trnavai, a lévai, a zvolení, a Banská Bystrica-i, a žilinai, a Dolný Kubín-i, a kassal (Košice), a humennéi, a svidníki és az eperjesi (Prešov) járás efsz-ei. Az üzemi étkezés meghonosításában is aránylag jó eredmények születtek. Szlovákia földművesszövetkezeteinek több mint hatvan százaléka üzemi konyhával rendelkezik, ahol összesen naponta hetvenezer szövetkezeti dolgozó étkezhet. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az üzemi étkezés fejlesztésében azok az efsz-ek a legeredményesebbek, ahol a szociális bizottságok aktív tevékenységet fejtenek ki. Említést érdemel, hogy az üzemi étkezés fejlesztésében elért sikerek mellett még jelentős tartalékok tapasztalhatók. Több helyrehozni való akad a meglevő üzemi konyhák kapacitásának jobb kihasználásában, az ésszerű táplálkozás elveinek érvényesítésében, valamint abban, hogy a nyugdíjas szövetkezeti tagok is nagyobb arányban részesüljenek üzemi étkezésben. Az üzemi étkezés színvonalát, kulturáltságát gyakran az elavult konyha- és étteremberendezés csökkenti. A szövetkezetek többségében megvan a lehetőség arra, hogy az említett fogyatékosságokat kiküszöböljék. A SZFSZ szervezetei elkövetnek mindent azért, hogy az üzemi étkezés szövetkezeteinkben minden tekintetben a legmagasabb színvonalat érje el. ]ozef Prokei mérnök A továbbfejlesztés hajtókerekei Az állattenyésztésben tevékenykedő szocialista brigádoknak a közelmúltban Pieštanyban megtartott szlovákiai aktívája fényesen bizonyította, hogy a szocialista brigádmozgalom a fokozott munkaaktivitásnak, kezdeményezőkészségnek szinte kimeríthetetlen forrása. A leghatékonyabb eszköze mindazon tartalékok feltárásának, amelyek a termelés (okozását, a hatékonyság növelését, a minőség javítását segíthetik elő. A részvevők értékes hozzászólásokkal nemcsak hasznos tapasztalatcserére, a bevált módszerek népszerűsítésére nyújtottak módot, hanem a fogyatékosságok, a ki nem használt tartalékok feltárásával keresték a lehetőségét annak, hogyan lehetne a brigádmozgalmat továbbfejleszteni, a szocialista verseny hatékonyabb formáit érvényesíteni, az állattenyésztésben felmerülő problémák kiküszöbölése és az igényes feladatok teljesítése érdekében. Napjainkban, amikor a hatodik ötéves tervidőszak utolsó évének a küszöbén állunk, ezek a kérdések annál is inkább időszerűvé váltak, mert az állattenyésztés több ágazatában lemaradás mutatkozik. Németh Jenő mérnök, az SZSZK mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszterhelyettese beszámolójában felsorolta az állattenyésztési termelés főbb mutatóinak teljesítését, valamint a következő évi fel« adatokat, amelyek valamennyi térmék eladási tervének fokozását irányozzák elő. Egyben rámutatott a hiányosságokra, a sürgős megöl« dásra váró problémákra is. A legkomolyabb nehézségeket — mondotta —, amelyek gyakran kedvezőtlenül befolyásolták a tervfeladatok teljesítését, a mennyiségben és minőségben egyaránt hiányos tömegtakarmányalap, valamint a gyenge minőségű takarmánykeverékek okozták. Az 1976-os évhez viszonyítva bl« zonyos előrehaladás történt a szarvasmarha-állományok fejlesztésében, a tejhasznosság növelésében és a borjúnevelésben. Sajnos, a tehénállomány bővítése, a hízómarhák súlygyarapodása, a sertéstenyésztésben pedig mind a kocák, mind a hízók hasznossága stagnált. Beszámolójában körvonalazta mindazokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a felmerülő hiányosságok kiküszöbölése és az igényes feladatok teljesítése érdekében. Az üzemekben valamennyi intézkedést elsősorban arra kell irányítani, hogy az állatok hasznossága a téli időszakban se csökkenjen. Ez pedig megköveteli a tömegtakarményok veszteségmentes tárolását, a különböző adalékanyagokkal ízesített szalma, valamint az élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok teljes mértékű hasznosítását, továbbá az abrakkal való takarékosságot. Az elkövetkező időszakban is elsőrendű feladat marad a tehénállomány fejlesztése, a tejhasznosság növelése, a tej minőségének javítása, a fokozott gonddal és szakértelemmel végzett borjú- és üszőnevelés, a sertéshizlalásban pedig a szükséges mennyiségű malac biztosítása, valamint a hízók súlygyarapodásának növelése. Az igényes feladatok valóraváltásában igen fontos szerepet töltenek be a szocialista brigádok. A- zonban a számtalan pozitívum mellett tevékenységükben még jelentős tartalékok rejlenek. Mindenekelőtt ki kell küszöbölni a gyakori formalizmust. Szükségszerű a munkájukat szervezettebben irányítani, a jobb minőség elérésére ösztönözni, s tevékenységüket minden tekintetben támogatni. A szocialista brigádokban rejlő erőről az a tény tanúskodik a legjobban, hogy szinte az összes részt vevő reálisnak tartotta az igényesebb feladatok teljesítését. De vajon miben rejlik munkájuk sikerének titka, s az eddigi tevékenységük további javításának lehetősége? Ondrejcsák Zoltán, a királyi (Králi) Együttműködés Efsz (rimaszombati járás nyolc tagú tehenészeti szocialista brigádjának tagja — egyben az efsz zootechnikusa — azt vallja, hogy a tejtermelésben elért kiváló eredményt mindenekelőtt a megfelelő takarmánykészlet biztosításának, de nem utolsó sorban a dolgozók öszszefogásának, odaadó munkájának és politikai fejlettségének köszönhetik. Persze a termelés fokozásának még számtalan lehetősége van. Elsősorban az állattenyésztés többi ágazatára is ki kell terjeszteni a szocialista brigádmozgalmat. Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani az üszőnevelésre. A vezetőség részéről pedig célszerű lenne, ha több figyelmet fordítana a dolgozókról való gondoskodásda, főleg a szociális létesítmények építése terén. Németh Erzsébet, a Buzitkai Efsz (losonci járás) tizennyolc tagú brigádjának vezetője — aki a tehenészet ellető istállójában tevékenykedik — úgy vélekedik, hogy a vezetőségnek több megértést kellene tanúsítania a brigádok iránt, tevékenységüket jobban támogatni s mentesíteni minden formalizmustól. Ezen túlmenően a brigádokba csakis kiváló dolgozók kerüljenek, akik jó példájukkal, szorgalmukkal magukkal ragadják, nagyobb teljesítményre serkentik a többi dolgozót is. Számtalan példa bizonyítja, hogy ott, ahol a szocialista brigádok megfelelő támogatásban, irányításban, politikai nevelésben részesülnek, az eredmények sem maradnak el. Klamarcsik Mária mérnök Felújították erejüket A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Érsekújvôri (Nové Zámky) Járási Bizottsága az idén is fokozott figyelmet fordított a szövetkezeti tagok üdültetésére és gyógykezelésére. Hazai üdülőközpontokban több mint ötszáz szövetkezeti dolgozó pihent. Említést érdemel, hogy a dolgozók számára a legszebb, a legérdekesebb üdülőközpontokat választották ki — így például a Magas-Tátra, Karlove Vary, Marianske Lázne, Prága, Luhačovice, Piešťany — ahová hajdanában csak a dúsgazdag külföldiek vagy a hazai „felsőbb tízezer“ juthatott el. Külföldi üdültetésben kétszáznegyvenöt szövetkezeti dolgozó részesült. A Fekete-tenger és az Adria csodaszép partján vagy a Balatonnál pihenve, erőt gyűjtöttek a további igényes munkához. Megismerkedhettek a baráti országok természeti szépségével és kulturális gazdagságával. De ottlétük alatt több hasznos tapasztalatcserére is sor került, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban. A szövetkezeti dolgozók gyermekei a nyári szünidejüket hazai és külföldi pionírtáborokban tölthették. Hazai pionírtáborokban közel hétszáz, külföldön pedig több mint száz gyermek üdült. A dolgozók egészségének, védelme, megóvása és megerősítése is igen fontos szerepet tölt be a SZFSZ járási bizottságának tevékenységében. Szeptember végéig több mint kétszáz szövetkezeti dolgozónak adták át а gyógykezelésre való beutalót. Ezen túlmenően gondoskodtak a bennfekvő és a rendelői gyógykezelés lehetőségéről is, hazai és külföldi egészségügyi központokban egyaránt. A gyógykezelés ilyen formájában ötvenhárom szövetkezeti dolgozó részesült, közülük tizenöten Jugoszláviában. Ofga Darálóvá A galántai járásban megközelítőleg hatvan kollektíva versenyez a szocialista brigád cím eléréséért. E széleskörű mozgalom kibontakozása a termelés hatékonyabbá tételét eredményezte. A vállalások kiértékelése megmutatta, hogy a brigádok többsége állta adott savót, és felajánlásaikat teljesítették. Ennek kapcsán jó eredmények születtek az állattenyésztés szakaszán. Bizonyítja ezt az, hogy a járásban több olyan gazdaság akad, ahol a termelési tervet rendszeresen teljesítették. A feladatok teljesítésében nagy szerepet töltöttek be a szocialista brigádok. E tekintetben első helyen említhetjük meg a nádszegi (Trstice) földművesszövetkezet állattenyésztőit; végeredményben nekik köszönhető, hogy a gazdaság háromnegyedéves tejeladási tervét száztíz százalékra, a húseladás tervét pedig százkilenc százalékra teljesítette. A sertéshizlalásban a tervezett hatvanhat dekagrammos napi súlygyarapodás! átlagot két dekagrammal sikerült növelni. Okét a sókszelőcei (Selice) földművesszövetkezet dolgozói követték. A hízósertéseket gondozó kollektíva kötelezettségvállalásában többek között szerepelt az állatok hasznosságának fokozása. Céljukat el is érték, felajánlásukat maradéktalanul teljesítették: a tervezett hatvanöt dekagramm súlygyarapodási átlag helyett hatvannyolc dekagrammot értek el. Jó eredmények születtek a šoporôai gazdaságban is. Kiváló munkát végzett a tizenhárom tagú brigád Töröková Helena vezetésével. Vállalásuk szintén a sertéshústermelés túlteljesítésére irártyult. E nemes feladat teljesítéséhez úgy járultak hozzá, hogy növelték a hízósertések napi felhízását, s így kötelezettségvállalásuknak eleget tettek. E néhány példa arra enged következtetni, hogy a szocialista brigádok Közösen egyesiért fontos szerepet töltenek be a termelésben, a tervfeladatok teljesítésében. Ezért szükséges, hogy azokban a gazdaságokban is, ahol még szocialista brigádok nincsenek, mielőbb teremtsék meg megalakításuk feltételeit. E tekintetben a galántai Május 9 Efsz-ben megtették a szükséges intézkedéseket, melynek hatására az elmúlt esztendőben tíz szocialista brigád száztíz taggal alakult. Ebből négy kollektíva a tehenészetben, négy a sertéstenyésztésben és két csoport a növendék állatok gondozásában dolgozik. A csoportok közül kiemelkedik a pálovcei részleg tehenészetében tevékenykedő hattagú brigád. Ez a brigád a szövetkezet büszkesége. Tevékenységét az eltelt időszak alatt nagyszerű eredmények fémjelzik. A brigád igyekezete arra irányult, hogy a tejtermelés színvonalát emeljék. A Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfor ' dulója tiszteletére vállalták, hogy 9800 liter tejet termelnek terven felül. Vállalásukat a valóságban túlszárnyalták. Hogy a szövetkezet háromnegyedéves tejeladási tervét nem teljesítette, az nem rajtuk múlott. Itt megmutatkozik az emberi hozzáállás, a munkához való viszony. Mert ha a többi csoport is hasonlóan dolgozott volna, akkor bizonyára a szövetkezet összeredménye is jobb lenne. Annak ellenére, hogy a brigád ta« valy márciusban alakult, az Idén már a bronzfokozat várományosa. Ennek a titka egyszerű: a munkacsoport kezdettől fogva egyet akart: minél jobb eredményt elérni, s ez mindannyluk érdeme, közös munkájuk eredménye. A brigádot a negyvenhat esztendős Sziivási István vezeti, aki közel húsz éve dolgozik a mezőgazdaságban. Példás magatartásáért, szorgalmas és becsületes munkájáért állami kitüntetésben részesült. Az idén is méltóképpen vizsgázott. Az év elejétől napi átlagban 12,22 liter tejet fejt tehenenként. A kollektíva másik élenjáró tagja Psota Július és ifj. Mišík Knloman. ök is maradéktalanul teljesítették felajánlásukat, példát mutatva a többi dolgozónak és kollektívának. ^nt=<
