Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-12-01 / 48. szám

1979. december 1. .SZABAD FöbDMÜVES, FINNORSZÁG ÜNNEPEN Gyertyák az ablakban Finnországban december 8-án min­den ház ablakában gyertyák égnek. Helsinkiben nagy élmény a Szenátus­tér ünnepi kivilágítása. " Itt fáklyás­menetben vonul fel az ifjúság, hogy megemlékezzék a függetlenség napjá­ról. 1917 óta ez a nap december 6-a. Az emlékezés gyertyái világítanak az ablakokban. A finnek ugyanis több évszázados svéd és orosz cári uralom után a Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelmével vívták ki annak lehetőségét, hogy a népek önrendel­kezési Joga lenini elvének érvényesí­tésével elnyerjék nemzeti függetlensé­güket. A finn nép nagy fiának, Paasikivi egykori elnöknek politikai örökét ápolva ma a pozitív semlegesség út­ján halad s öregbíti nemzetközi te­kintélyét. Paasikivi harcostársa, Kek­­konen elnök vezetésével a finn nép a különböző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élésé­nek pó példáját mutatja. Finnország politikájával a világbéke és a nemzetközi biztonság, a népek közötti megértés és együttműködés eszméjét hirdeti. Gyümölcsöző együtt­működést folytat nagy szomszédjával, a Szovjetunióval és más szocialista országokkal is, köztük hazánkkal. Po­litikai téren kiemelkedő szerepet ját­szott az európai biztonsági és együtt­működési konferencia előkészítésében, a konferencia részvevőinek vendéglá­tója volt. KANIZSA ISTVÁN Döntés előtt A NATO nukleáris tervező csoport­ja nemrégen Hágában úgy döntött, hogy a NATO-tanács decemberi ülé­sén elfogadásra ajánlja a Pershing—2 és a cirkáló rakéták nyugat-európai elhelyezését, Washington kívánságá­nak megfelelően „eurorakétákkal“ te­lepíti be az NSZK-t, Angliát, Olaszor­szágot, Belgiumot és Hollandiát. Már a felosztás is megtörtént a tervben: az NSZK-ban 108 Pershing—2 és 90 cirkáló rakétát, Angliában 160, Olasz­országban 112, Belgiumban és Hollan­diában 48—47 cirkáló rakétát szándé­koznak telepíteni és rendszerbe állí­tani. Vajon süket fülekre találtak a szo­cialista országok figyelmeztetései és felhívásai: fontolják meg, milyen ve­szély származhat e lépésekből? A je­lek szerint igen, mert hivatalos rész­ről nem tapasztalunk különösebb el­lenállást az amerikai rakétatervekkel szemben, viszont az utcák népe meg­mozdult, a haladó erők és baloldali pártok hallatták szavukat. Az Olasz Kommunista Párt javasolta a Cossiga­­kormánynak, üljön tárgyalóasztalhoz a Varsói Szerződés országaival, s el­marasztalta a kabinetet, mert nem reagált pozitívan a legutóbbi szovjet javaslatokra. A párt szorgalmazza, hogy a kormány járuljon hozzá a közép-európai fegyveres erők csök­kentéséről folyó tárgyalások előmoz­dításához, tanulmányozza annak lehe­tőségét, hogyan nyilváníthatnák atom­fegyvermentes övezetté a Földközi­­tenger térségét, vizsgálják meg, szük­ség van-e-olyan atomrakéták elhelye­zésére Olaszországban, amelyeket más NATO-államokban nem fogadnak be, komolyan készüljön fel a helsinki zá­róokmány végrehajtásának ellenőrzé­sével kapcsolatos jövő évi madridi értekezletre, stb. Az angol kommunisták kongresszu­sokon ugyancsak a tárgyalások mel­lett és a rakéták befogadásának el­utasításáért szálltak síkra, s tárgya­lásokat követelt Santiago Carrillo, a Spanyol KP főtitkára is. E felhívások­nak tömegvisszhangjuk volt, hiszen európai életekről van szó, csak a ka­binetekbe nem eléggé hallatszik ez be. A lényegre nagyon találóan rávi­lágított Georgij Arbatov neves szov­jet Amerika-szakértő, aki egyik nyi­latkozatában megállapította, hogy Eu­rópában regionális erőegyensúly áll fenn, s a Pentagon jelenlegi terveinek kivitelezése nem kiegyenlítené, hanem felborítaná a kialakult erőegyensúlyt. „A Nyugat most nem behozni akar valamiféle hátrányt, hanem mintegy 600 új rakétát állít rá Nyugat-Európá­­ban a Szovjetunióra. Ez megbontja az egyensúlyt. Nekünk ugyanis mindegy, hogy Dakotából, Utahból vagy Bel­giumból, esetleg az NSZK-ból érnek-e el minket a rakéták. Az Egyesült Ál­lamoknak egyébként két nukleáris szövetségese van, nekünk egy sincs. A nyugati szövetség több taktikai nuk­leáris fegyverrel rendelkezik. Amit most akarnak elhatározni, azt csak a fegyverkezési hajsza logikája diktál-A NATO-terveknek tehát végzetes kihatásuk lehet Európa jövőjére. Ért­hető, hogy a decemberi döntés előtt a szovjet diplomácia minden eszköz­zel megpróbálja jobb belátásra bírni a nyugati vezetőket. Ezzel függött össze Gromiko szovjet külügyminisz­ter spanyolországi és NSZK-beli, vala­mint a Ponomarjov vezette szovjet parlamenti küldöttség olaszországi lá­togatása. Gromiko spanyol vezető­ségnek értésére adta, hogy a szovjet kormány szeretné egyezményben rög­zíteni Madriddal, hogy Spanyolország­ra is érvényes az a szovjet elhatáro­zás, nem alkalmaznának nukleáris fegyvert olyan államok ellen, amelyek területén ilyen fegyverek nincsenek, s amelyek lemondanak gyártásukról és megszerzésükről. Gromiko a mad­ridi külpolitika független irányvona­lából származó előnyökre is figyel­meztetett. Kényesebb helyzetben van a bonni kormány. Genscher külügyminiszter meglepő buzgőságot tanúsít az ameri­kai rakétaterv megvalósítása iránt, noha a Schmidt-kormány szeretné el­kerülni egy amerikai—nyugatnémet nukleáris szövetségnek, s az NSZK atomfegyverhez való hozzájutásának látszatát. Nem leplezve, hogy a raké­ták befogadásával súlyos felelősség hárul a kormányra, mindenképpen szeretné a kollektív, megosztott NATO-felelősség látszatát kelteni. józanabb álláspontot foglal el Hol­landia, melynek külügyminisztere, Willem Sholten azt az álláspontot képviseli: ha a NATO-tanács elfogad­ja asrakéták eurójai elhelyezésére vo­natkozó döntést, végrehajtásához csak akkor folyamodjanak, ha nem vég­ződnének sikerrel a Szovjetunióval feltétlenül folytatandó tárgyalások. A nap jelszava tehát: tárgyaláso­kat! Igen, tárgyalásokat elhamarko­dott, megfontolatlan lépések helyett, mint ezt berlini nyilatkozatában Leo­­nyid Brezsnyev is kiemelte. L. L. A PENTAGON JEGYGYŰRŰJE A japán haditen­gerészeti erők ta­vasszal első Ízben vesznek részt a „Csendes-óceáni gyűrő“ fedőnevű hadgyakorlaton az amerikai, kanadai, ausztráliai és új­­zélandi flottával együtt. (Borisz Jefimov rajza) A baráti román nép életének nagy eseménye volt a Román Kommunista Párt XII. kongrsszusa, amely november 19-től 23-ig ülése­zett Bukarestben. A kongresszuson több mint 2656 küldött és vendég, 148 külföldi küldöttség több mint 400 tagja volt jelen. Az SZKP Központi Bizottsága a kongresszushoz intézett üdvözletében méltatta a román dolgozó népnek a kommunista párt vezetésével elért si­kereit s hangoztatta: Ezek a sikerek a többi testvéri ország eredményeivel együtt meggyőzően támasztják alá: a szocializmus minden nép előtt széles lehetőségeket nyit meg gazdasági, társadalmi és szellemi téren egyaránt. Az üzenet kidomborítja: A szocialista országok, a békeszerető erők egysé­gének és összeforrottságának nap­jainkban különös jelentősége van, amikor az emberiség sorsa nagymér­tékben függ attól, sikerül-e megállí­tani a fegyverkezési versenyt és si­kerül a politikai enyhülést katonai enyhüléssel összekapcsolni. Az SZKP következetesen folytatja a baráti kap­csolatok megszilárdításnak és fejlesz­tésének irányvonalát a Román Kom­munista Párttal, a marxizmus—leni­nizmus és a proletár internacionaliz­mus szellemében“. A CSKP Központi Bizottsága is hasonló szellemű üdvöz­leteit küldött az RKP kongresszusá­nak. Az RKP Központi Bizottságának be­számolója, amelyet Nicolae Ceausescu terjesztett elő, felvázolta a szocia­lista építésben elért sikereket. Az ipar növekedésével a nemzeti jövede­­delem 60 százalékát biztosította. A mezőgazdaság ma ellátja a lakosságot agráripari termékekkel. A beruházá­sok értéke 1976 és 1980 között 970 milliárd lej volt, ami az előző három ötéves terv összberuházásának össze­gével egyenlő. A munka termelékeny­sége átlagban évi 9 százalékkal foko­zódott., a nemzeti jövedelem 64 szá-Tovább a szocialista építés útján TANÁCSKOZOTT A ROMÄN KOMMUNISTA PÄRT XII. KONGRESSZUSA Zalákkal gyarapodott, becslések sze­rint 900 ezer lakás készül el. -A be­számoló bírálta több iparág termelési lemaradását. A növénytermesztés és az állattenyésztés hozamai nem áll­nak összhangban az adottságokkal. Bátortalanság mutatkozik az új gaz­dasági pénzügyi mechanizmus gyakor­lati érvényesítésében. A beszámoló megállapította: a kö­vetkező ötéves terv alapvető célja, hogy magasabb fokon folytassák a párt programjának valóra váltását, a népgazdaság gyors ütemű fejlesztését, az új minőségre való áttérést. Az új ötéves terv irányelveinek valóra vál­tása nyomán Románia túllépi a fejlő­dő szocialista ország helyzetét és kö­zepesen fejlett ország lesz. Hatéko­nyan ki akarja venni részét a nemzet­közi munkamegosztásból, fejleszteni kívánja gazdasági kapcsolatait a KGST több tagállamával, valamennyi szocia­lista országgal. Ceausescu a nemzeti kérdésről ki­jelentette: az RKP politikájának nagy vívmánya a nemzeti kérdés helyes megoldása. A jövőben is biztosítani kívánják vallamennyi állampolgár nemzetiségi különbség nélküli teljes jogegyenlőségét minden területen. A párt helyzetét elemezve a beszá­moló megjegyezte, hogy jövőre meg­kezdődik a párttagsági könyvek cse­réje, s ez váljék jelentős eseménnyé az egész pártban. A külpolitikai rész a nemzetközi helyzet bonyolultságát vázolja. Meg­állapítja: a háború megakadályozható, ha a békét akarók egységesen lépnek fel. Jelenleg a fő veszély a katonai megoldások útja, tehát ez ellen kell felvonultatni valamennyi erőt. Az RKP és a Román Szocialista Köztársaság fejleszteni kívánja baráti kapcsolatait és sokoldalú együttműködését vala­mennyi szocialista állammal. Megkü­lönböztetett fontosságot tulajdonít a Szovjetunióval, az SZKP-val ápolt kap­csolatainak. A beszámoló kiemelkedő fontosságúnak ítélte meg a Varsói Szerződés tagállamaival való együtt­működést egy esetleges imperialista agresszióval szembeni védelem céljá­ból, valamint az enyhülés és a béke politikájának előmozdításáért. Han­goztatta: Románia teljesíteni fogja vállalt kötelezettségeit. A kongresszus fontos dokumentu« mok elfogadásával a múlt pénteken befejezte munkáját. Elfogadta a záró­határozatot, egyhangúlag jóváhagyta a beszámolót, a gazdasági és társa« dalmi fejlődés következő ötéves terv« időszakra érvényes irányelveit, a tu« dományos és műszaki kutatás irány« elvét, s megbízta a Központi Bizottsá« got, hogy az elhangzottak értelmében dolgozza ki a gazdasági és társadal« mi fejlesztési tervet az 1981—1985. évi időszakra. A kongresszus határozata felszólí« tóttá a kommunistákat és az egész népet, szilárdan tömörüljenek a párt körül. r Ahol lábbal tiporják az emberi jogokat A gyilkos névjegye: KKK Az amerikai társadalom, melynek „a világ legszabadabb társadalma“ hírnevét az imperialista propaganda ugyancsak ápolja, ismét rácáfolt pro­pagálóira. Akik nem is • olyan régen oly fennhéjázóan kezdték el a szo­cialista országok célzatos diszkreditá­­lására az „emberi jogok“ kampányát, most társadalmi viszonyaik mentege­­tésére kereshetnek érveket, ami per­sze nagyon nehéz. Az már a köztu­datban is fogalommá vált, hogy Ame­rika az erőszak hazája, ezt az ame­rikai rendőrség statisztikai adatai is alátámasztják, ám nem mindennapi eset, hogy a legszörnyűbb büntettek elkövetéséhez még hatósági támoga­tást is nyújtanak. Már pedig ez tör­tént az amerikai Észak-Carolina ál­lam Greensboro városában ... Mi a szocialista társadalomban vall­juk, hogy az ember legszentebb, el­­s a párt- és állampolitika is végső soron az ember javát szolgálja. Vall­juk, ho4y az ember legszentebb, el­idegeníthetetlen joga a békés élethez való jog. Azok, akik az emberi jogok­ból leckét szeretnének adni a szocia­lista rendszerű országoknak, azonban nem akarják meglátni, hogy az impe­rializmus viszonyai között még egy­szerűen az élethez való jogot sem tartják tiszteletben. Mi is történt Greensboroban? A város zömében néger lakossága fehér polgárjogi harcosoktól is támo­gatva szokásos tüntetést, felvonulást rendezett, jogainak érvényesítését kö­vetelve. Hirtelen gyilkos tűz zúdult a tömegre. Öten holtan rogytak össze, sokan megsebesültek. A tetteseket — amerikai viszonyokat tekintve bámu­latos gyorsasággal — kézre kerítet­ték: 14 személyt helyeztek lakat alá, mind a hírhedt Ku-Klux-Klan szerve­zet tagjai voltak és állítólag büszkén vállalták tettüket. Állítólag az ameri­kai társadalom becsületén esett szé­gyenfoltot akarták lemosni és figyel­meztetni a kormányzatot, akadályozza meg a fehér faj „meggyalázását“. Ugyanis ennek minősítik a faji egyen­lőség hivatalosan hirdetett, a való« Ságban azonban teljesen nem érvé­nyesülő politikáját. Kitudódott, hogy a merénylők egyikét a rendőrség tá­jékoztatta az engedélyezett felvonu­lás irányáról és színhelyéről. Valaki ellenvetéssel élhetne, de hisz magas rangú néger diplomaták is működnek a washingtoni diplomá­cia szolgálatában, Andrew Young, Carter elnök kebelbarátja, volt ENSZ- nagykövet is néger, illetve félvér volt, utóda is az, hol itt a faji meg­különböztetés. Igaz, az Egyesült Álla­mokban vannak magas pozíciókat be­töltő néger politikusok, vállalkozók stb. Ha osztályszempontból vizsgáljuk a kérdést, ezek mind a burzsoázia vagy a nagyburzsoázía képviselői, a­­kik a néger proletárok, a hírhedt „slum“-ok lakóinak érdekeiért soha­sem fognak szót emelni. A faji kérdés számukra szűkebb értelmezésű foga­lom. Az amerikai társadalom fehér vezetésének pedig szüksége van olyan reklámra, hogy bizonyítsa: „megszűnt a fajgyűlölet és faji megkülönbözte­tés“. Valóban? A kormányzat szándé­kait és propagandáját igen megnehe­zítik az egyes tagállamokban uralko­dó állapotok. Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy az Egyesült Államokban nem egységesek a törvények, s olykor a szövetségi törvényhozás és a helyi törvények és szokások között komoly ellentétek támadnak. Például Washing­ton elrendeli az iskolásgyermekek (fehérek és négerek) közös oktatását, az utasítás végrehajtását azonban a helyi hatóságok megtagadják, vagy a fehérek olyan szervezett tömegei szállnak szembe vele, hogy velük szemben a karhatalom is tehetetlen. Greensboróban a tettes ott hagyta névjegyét: KKK. Az idősebb nemzedék számára ez felidézi korábbi évtizedek jellegzetes képét: az égő keresztet, az erőszakoskodó fehércsuklyás kísér­teties alakokat, meglincselt négere­ket. Néhány évvel ezelőtt, híre járt, hogy a Ku-Klux-Klan, mely egykor rettegésben tartotta Amerika népét, feloszlott, töredékeire bomlott, el­vesztette jelentőségét. Most újra élet­jelt adott. Lássuk, kik ezek a gyilkoló kisér­­tetlovagok. A Ku-Klux-Klan ismert terrorszervezet formájában a múlt században, pontosabban 1866-ban Ten­nessee államban jött létre. Természe­tesen délen, ahol a rabszolgatartó ha­gyományok igen erősek voltak, s a délieknek a polgárháborúban elszen­vedett veresége után sem nyugodtak meg a kedélyek. A szervezet elneve­zését a görög „küklosz“, azaz kör, továbbá a kelták nyelvében törzset, Trf£ kW<- WHERE Ш No 1 i J 1 n 1 I 1 r 1 ■ 1 2 1! 1 ! 1 i «< J 1 L, 77 s © ♦ 3 I-i i H M , , П П Ahol állnak the ккк-ушЕ my wmv m Ahol lenniük kellene (A Daily World karikatúrája] nagycsaládot, nemzetséget jelentő klan kifejezésből vezetik le. Célként hirdették meg a fehér faj felsőbb« rendűségének érvényre juttatását, „erkölcsi tisztaságának védelmét“* körömszakadtáig védték őstelepes jo« gaikat. Hadat üzentek mindennek és mindenkinek, ami és aki útjukban állt, nem felelt meg elképzeléseiknek. Így gyűlöletük éle a négerek, majd fokozatosan a katolikusok, zsidók, kommunisták ellen fordult. Csak a protestantizmust ismerték el vallás« ként, ám erőszakosságra épülő, sajá« tos „faji hittételeket“ vittek bele. A Ku-Klux-Klan terrorszervezet né« gergyilkosságok sorazatával kezdte tevékenységét, melyet valamennyi déli államra kiterjesztett. A hatóságok ezért 1869-ben betiltották, illetve for­málisan feloszlatták, s a szervezet csak 1915-ben újította fel tevékeny« ségét a georgiai Atlanta államban, Atlanta azóta is a fajgyűlölő Amerika szimbóluma, fajüldöző garázdálkodó« sok színhelye lett. Ha az utóbbi időben a szervezet felbomlásáról beszéltek, akkor az adott rá okot, hogy a KKK is moder« nizálődik. Nem arról van sző, hogy elvetette szervezeti jelképeit és kel­lékeit, éjjelente az égő kereszt tövé« ben rendezett titokzatos, szertartásos összejöveteleit, melyeket rendszerint llncselés követett, a csuklyás fehér mezt, mely a szervezet gyilkoló tag« jait felismerhetetlenné tette, hanem modern szervezési formák alkalmazá­sáról. A KKK ugyanis hasonlóan faj« gyűlölő, más náci színezetű szerveze« tekhez, mint az Amerikai Légió, Ame« rikai Náci Liga, John Birch Társaság, Minuteman-csoportok stb. mindenkor a reakció erőinek szolgálatában állj szemben a haladó törekvésekkel, E« zért tűrik, sőt helyenként nyíltan tá« mogatják is tevékenységét. Természet tesen a szervezeten belül a vezetők a birodalmi sárkány, a főmágusok, a kisebb tisztségviselők — versengenek a befolyásért és ez is megosztja a KKK-szervezetet, mely irányítási szem­pontból birodalmakra, klantonokra stb. osztódott. Robert Shelton, a hír« hedt „birodalmi sárkány“ például megalakította a KKK különálló szár« nyát a „Láthatatlan Birodalom Lo« vagjai“ néven ... David Drake Ang« liában próbált tábort ütni.,s Bili Wilkinson önjelölt vezérnek csapott fel... Greensboróban 14 klan-tagot állítanak bíróság elé. A tárgyalás ki« menetele azonban még nagyon is két« séges, még ha a hatóságok példát is szeretnének statuálni, legalább is a közvélemény megnyugtatására. Emlé­keztet rá egy nyári alabamai eset. Birminghamben a bíróság közelében holtan találták Loyal Newton Baileyt. Minden jel gyilkos« ságra vallott, de értéktárgyai meg« voltak. Sőt, a zse« bében bírósági idé« zést is találtak. Ő lett volna а кого« natanú egy gyil« kossággal vádolt 17 tagú KKK-cso­­oort perében... A szabadságjogok különféleképpen értelmezhetők. LÖRINCZ LÄSZLÖ «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents