Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-11-10 / 45. szám

A növények tápanyagellátása rendszeres irányításának alapvető feltétele, hogy az agrokémiai vállalat hatáskörébe tartozó mezőgazdasági földalapról nyilvántartást vezessenek. A mezőgazdasági föld szervezésének és a mezőgazdasági földön való gazdálkodás céljaira való nyilvántartásának legfontosabb láncszeme a blokkok kialakítása.

Az információrendszer alapját az egyes parcellákra vonatkozó adatok összessége, továbbá a parcella jellegére, talajviszonyaira és agrokémiai tulajdonságaira vonatkozó adatok képezik a Talajtani és Növényvédelmi Kutatóintézet eredményei szerint, valamint az emberi környezet védelmére irányuló intézkedések. A talajra és a mezőgazdasági földalap hatékony kihasználására vonatkozó alapvető információk tartós forrásaként szolgál, és a szakavatott döntések, valamint a tervezési adatok feldolgozásának okvetlenül szükséges alapja.

A növényvédelmi terveket a káros tényezők feltételezett előfordulása, az előfordulás mértéke, valamint a megfelelő vegyszerek alkalmazásának kidolgozott terve alapján készítik, tekintetbe véve az egyes gazdasági növények vetésterületének részarányát és a beavatkozások szükséges terjedelmét konkrétan az egyes parcellák szerint. Meghatározza a vegyszeres beavatkozások időrendjét, az egyes növényvédelmi akciók kezdetének és befejezésének időpontját, az egyes területek kezelésének időpontjait és az Ismételt kezelés szükségességét az egész év folyamán. Az egységes adatrendszer keretében az automatikus adatfeldolgozás tervezete a növényvédő szerek termesztett növények és kártevők szerinti szükséglete normatívájának adatbankjából indul ki.

A növényvédelem terve a tudományosan megalapozott növényrendszer részét alkotja, amelynek alapja:

• a káros tényezők előtprdulási körzeteinek nyilvántartása a szinoptikus térképek kihasználásával,

ф a gazdasági károsság határainak ismerete és a védőakciók kezdetére és befejezésére vonatkozó helyes döntések,

ф tökéletes és rugalmas növényvédelmi előrejelző és szignalizációs szolgálat kiépítése, amely átkapcsolódik a KMEV1 növényvédelmi és zárszolgálati alakulataira, módszertani irányítással egészen az egyes agrokémiai vállalatokig,

Ф á növényvédelmi beavatkozások biológiai és gazdasági hatékonyságának ellenőrzése.

Az agrokémiai vállalatok rugalmas tevékenységének tervszerű biztosításához tartozik a mezőgazdasági tagvállalatok kooperációs körzetének 1:25 000 léptékes térképe, amely tartalmazza a blokkok megjelölését, azok területének nagyságát, a repülőszolgálat bázisainak és repülőtereinek elhelyezését, a repülőgépről végzett vegyszeres kezelésre alkalmas parcellákat, a védősávok határait, a szervestrágya szilárdított rakodótelepeinek helyeit, valamint a tápanyagkészletek felbecsülését a Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet által kidolgozott dokumentumok alapján.

Az agrokémiai vállalatok tervezési alapanyagai feldolgozásának alapvető feltétele, hogy fezeket a mezőgazdasági tagvállalatokban megvalósítsák. A trágyázás! tervek teljesítése és a növények tápanyagellálása és védelme érdekében végzett beavatkozások nyilvántartása a mezőgazdasági vállalatok ügye is főként azokban a körzetekben, ahol ezek elvégzése túlnyomórészt a tagvállalatok gépi eszközeitől függ.

A trágyázás tudományos rendszerének érvényesítése az applikáció szakaszán lényegében nem nélkülözheti a repülőgépről végzett vegyszeres beavatkozást. A járás földjei hatékony repülőgépes vegyszeres növényvédelmének és tápanyagellátásának alapja a repülőterek okszerű széthelyezése, azaz az Agrolet megszilárdított felszállópályával rendelkező repülőgépbázisának kiépítése az üzemanyag raktárral és a repülőgépek őrzésének lehetőségével.

A növények tápanyagé)látása és védelme tudományos rendszerének érvényesítéséhez szervesen hozzátartozik a laboratóriumi tevékenység. A mezőgazdasági őstermelés szolgálatában álló laboratóriumokat 1976. január í-től körzeti mezőgazdasági laboratóriumok formájában szervezték meg, és a körzeti laboratóriumok hatásköre nagyobb területre, hozzávetőleg 140 000 hektár mezőgazdasági területre terjed ki. Az egyes kerületekben a körzeti mezőgazdasági laboratóriumok létesítésével a kerületi mezőgazdasági igazgatóságokat bízták" meg. A területi mezőgazdasági laboratóriumok tevékenységét módszertanilag a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet irányítja. A körzeti mezőgazdasági laboratóriumok föladata a talaj agrokémiai vizsgálatához szükséges talajminták vétele és szervezése, valamint az elemzések eredményeinek a KMEVI módszertani utasítási alapján való kartográfiai feldolgozása. A körzeti mezőgazdasági laboratóriumok a talajminták vételét és elemzését a hatáskörükbe tartozó területen az egész mezőgazdasági termelés, de elsődlegesen a saját tagszervezeteik számára a kooperációs szerződések alapján végzik. '

A kerületi mezőgazdasági igazgatóságok befolvását a körzeti mezőgazdasági laboratóriumok munkájára főként a körzeti mezőgazdasági laboratóriumok tevékenységének fejlesztési t’er* vezete realizálásának útján kell elmélyíteni azzal, hogy az illetékes körzet szükségletei szerint szabályozzák a körzeti mezőgazdasági laboratóriumok egyes tevékenysége közötti arányt és szervezik meg e laboratóriumok eredméneinek gyakorlati érvényesítését.

Á növények tápanyagellátása tudományos irányítása keretében érvényesített tudományos trágyázási rendszer hatásfoka a terméseredményekben jut kifejezésre. A növények tápanyagellátása tudományos rendszerének szerves részei a minden évben végzett komplex tápanyagtartalom-elemzések és az operatív részleges elemzések, amelyek elvégzésénél az agrokémiai vállalat igénybe veszi a számítástechnika és a körzeti mezőgazdasági laboratóriumok szolgáltatásait.

Némely agrokémiai vállalat keretében okszerűen érvényesül az ellenőrző termőhelytípusok hálózata, amelyek kiválasztásánál ügyeltek arra, hogy különböző tenyészeti viszonyokat és minden fontos termesztett gazdasági növényt képviseljenek. Ezek az ellenőrző termőhelyek a növényzetek folyamatos agrobiológiai ellenőrzésére, valamint a talaj és a trágyák komplex agrokémiai elemzése eredményeinek részletes analizálására szolgálnak.

A CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma 1979. január 1-től bevezette az agrokémiai vállalatok számvitelének egységes rendszerét, és a tevékenység egyes szakaszain a költségek kalkulációs egyének szerinti számítását. Mindeh kibontakoztatott tevékenységű agrokémiai vállalatban hozzáláttak, a trágyázás gazdasági hatékonyságának „Az agrokémiai vállalatok tevékenységének értékelésére szolgáló legfontosabb mutatók gyűjteménye“ alapján végzett rendszeres értékeléséhez.

A SZERVES TRÄGYÄK HASZNOSÍTÁSÁNAK NAGYÜZEMI SZERVEZÉSE

A műtrágyázás jelenlegi belterjes színvonala mellett és a hosszan tartó fejlődés szemszögéből a műtrágyázásra fordított növekvő költségek a növénytermelés állandóan fokozódó belterjessége ellenére egyre csökkenő termésfokozó hatással járnak. Például a CSSZSZK-ban a 4. ötéves tervidőszakban egy kilogramm Ň (+ -PK) felhasználása 0,23 gabonaegységnek megfelelő termésfokozást eredményezett, később azonban az átlag 0,15 gabonaegységre csökkent. A talaj és a trágya agrokémai elemzéseiben egyre határozottabban megmutatkozik a műtrágyáknak a szerves trágyákkal együtt való alkalmazásának a fontossága, mivel ezek fontos szervesanyagokat tartalmaznak, amelyek részt vesznek a talaj mikroorganizmusainak éS'humuszának a képzésében. Sok mezőgazdasági vállalatban már hosszú évek óta elhanyagolják a szerves trágya kezelését, ami természetesen megmutatkozott a trágya hatásfokának és a terméseredményeknek a csökkenésében.

A CSKP KB 1975 októberében megtartott plenáris ütése kiemelte az istállótrágya és más szerves trágya hasznosításában kívánatos alapvető fordulat szükségességét. Ezért az agrokémiai vállalatok figyelmét fokozott mértékben kell a szerves trágya-veszteségek csökkentésére, valamint az istállőtrágyában található szervesanyagokkal való tervszerű gazdálkodásra irányítani, mint a talaj termőerejének fokozásával kapcsolatos limitáló tényezőre.

Az a célunk, hogy biztosítsuk az istállótrágyában található szervesanyag és tápanyagok rendszeres és maximális hasznosításának a szervezését, amely a talajerő és a növénytermelési eredmények tartós növelésének alapvető feltétele, s ugyanakkor lényegesen csökkentsük a szervesanyag- és tápanyag-veszteségeket, felfogjuk a kooperációs körzetben található összes trágyázó anyagokat és az érdekelt területen biztosítsuk a mezőgazdasági terület nagyobb méretű és egyenletes istállótrágyázását. A trágyalé- és trágyagödrök optimális elhelyezésének megoldása a földeken lehetővé teszi a műtrágyázás hatékonyságúnak növelését, és az emberi környezet védelmével kapcsolatos alapvető követelmények teljesítését. A trágyalét feltétlenül fel kell használni a földek közvetlen trágyázására. A munkát célszerű az agrokémiai vállalatokkal elvégeztetni, amelyek gondoskodnak a trágyalégödrök tervszerű széthelyezéséről és a trágyalét kipermetező tartálykocsik csoportos bevetéséről, hogy utánuk a trágyalét minél hamarabb leszánthassák.

A szerves trágyák nagyüzemi hasznosításának fokozatos bevezetése a 7. ötéves tervidőszakban éri el tetőpontját. A kezdeti szakaszban még ebben az ötéves tervidőszakban minden kerületben egy kísérleti akció vár megvalósításra, amelynek érdekszférájába 35 000 hektár mezőgazdasági föld tartozik. A rakodótelepek szétlielyezésének nagyüzemi szervezését beruházási tervek formájában már néhány további agrokémiai vállalatban Is előkészítették.

AZ AGROKÉMIAI VÁLLALATOK TEVÉKENYSÉGÉNEK FEJLESZTÉSI IRÄNYAI

A vállalatok fejlesztésének további szakaszában kiépítésük és üzemelésük befejező részét elsősorban az anyagi-műszak! bázis szakaszán bekövetkező minőségi változások fogják ki- A sérni. A műtrágyák kihasználásának és anyagi-műszaki bázisuk f széthelyezésének alapvető koncepciója a szilárd műtrágyák

használatán alapszik. A nagyüzemi viszonyok között ezeket a műtrágyákat túlnyomórészt ömlesztett állapotban akarják kezelni, mivel ez gazdaságilag előnyösebb a zsákolt műtrágya kezelésénél. A műtrágyák minőségére és jellegére való tekintettel azok több mint egyharmadát a gyártó vállalatok jelenleg „csomagolt“ állapotban szállítják. A vállalatokban a zsákolt műtrágyák kezelésének gépesítése nincs megoldva, ezért a csúcsmunkák idején munkaerőhiány miatt ez a kézzel végzett munka szűk keresztmetszetet jelent. Ebből a helyzetből a kiutat a gyártott műtrágyák minőségének javítása mellett a szilárd halmazállapotú műtrágyák cseppfolyósakkal való helyettesítése Jelenti, mivel ezek ömlesztett állapotban való szál lítása és kezelése lehetséges. Erre főként a nitrogéntrágyák esetében van szükség. Csehszlovákiában a 7. ötéves tervidőszakban a teljes nitrogéntrágya szükséglet 30—40 %-át a DAM 390 nitrogénlodattal fogjuk fedezni.

A folyékony műtrágyák kb. azonos mezőgazdasági hatékonysága mellett az egyenletesebb applikálás lehetősége mialt azok jobb kihasználásával számolunk. Arról van szó, hogy ezeket a műtrágyákat néhány növényvédőszerrel lehet kombinálni, ami lehetőséget nyújt a technika többcélú felhasználására. Ugyanakkor jobban kihasználható a raktárak befogadóképessége is. A kombinált műtrágyák tetszés szerinti arányban kombinálhatók, és a velük végzett munka is kulturáltabb. A folyékony műtrágyák kihasználásához szükséges kapacitások széthelyezését a célraktárak építése jelenlegi helyzetének, valamint azok okszerű és elsődleges kihasználása kritériumainak figyelembe vételével keli megoldani, beleértve a víztárolók védősávjainak érvényesítését is. A folyékony trágyák körzetesítésének elvei válnak e trágyák elosztásának kindulási alapjává a mezőgazdasági őstermelésben.

A növénytermelés belterjesítése érdekében végzett trágyázásnak és növényvédelemnek, valamint az agrokémiai vállalatok tevékenysége keretében a nagy hatékonyság elérésének összhangban kell lennie az emberi környezet védelmére vonatkozó alapelvek következetes betartásával. Ezeket az alapelveket már a tervek kidolgozásánál és a tulajdonképpeni" applikációnál is tiszteletben kell tartani. Az emberi környezel védelmének alapvető követelményeit betartják már az agrokémiai vállalatok központjaiban létesítendő raktárak építésénél, hogy megakadályozzák a por alakú részecskéknek a környező levegőbe való jutását, a folyékony és szilárd részecskék talajba és folyóvizekbe való szivárgását. Ezért van feltétlenül szükség vízhatlan gödrök építésére. A CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma által a vízforrások védősávjaiban található mezőgazdasági vállalatok gaz dá!kodására vonatkozó irányelvek meghatározzák a tárolók építésével kapcsolatos védőintézkedéseket, valamint a műtrágyák, szerves trágyák és növényvédő szerek használatának módját a vízforrások védősávján belül.

A legbonyolultabb problémák egyike a trágyázás és a növényvédelem tudományos rendszerének egységes érvényesítése és központi irányítása. A szövetségi kormány feladatul tűzte a CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának, hogy a köztársaságok területén biztosítsa a tápanyagellátás és növényvédelem kutatása és fejlesztése szakaszán a hatékony központi irányítást, valamint e tevékenységek országos összehangolását. Ez annyit jelent, hogy az illetékes szervezeteket konkrét feladatokkal kell megbízni a tápanyagellátás és növényvédelem tudományos alapokon való irányítás; mechanizmusa és az egységes rezsim bevezetése érdekében.

A CSSZSZK kormányelnöksége elrendelte, hogy az agrokémiai vállalatok kötelesek következetesen betartani a megalapításuk alkalmával kiadott alapelveket, s az agrokémiai vállalatok tevékenységére és fejlesztésére vonatkozóan az

1981—1986-os évekre egységes elveket kell kidolgozniuk. Ennek a feladatnak a teljesítéséhez, amely több alapvető probléma megoldását követeli, már hozzá is láttak.

Az agrokémiai vállalatok működésének egységes alapelvei válnak a következő ötéves tervidőszakban azok fejlesztése további szakaszának alapjává, amelyben mindeh agrokémiai vállalat köteles lesz komplex módon teljesíteni a növényvédelem és tápanyageliátás tudományos irányításával és szakszerű biztosításával kapcsolatos feladatokat.

A CSSZSZK MEZŰGAZDASAGI FÖLDTERÜLETEINEK VÉDELME, HASZNOSÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság mezőgazdaságilag hasznosítható földterülete az utóbbi évtizedek folyamán bonyolult fejlődésen ment át. A termelőerők gyors fejlődése, az ország gazdasági potenciáljának és a társadalmi építkezés növekedése következtében egyrészt fokozatosan növekedett a mezőgazdasági föld hasznosításának a belterjessége, másrészt jelentősen csökkent annak kiterjedése. A mezőgazdasági termőföld éppen azokban a körzetekben van, ahol a természeti viszonyok és a történelmi fejlődés hatására a települések, az ipar és gyakran az ásványt nyersanyagok kitermelése is összpontosul.

Ezért került a mezőgazdasági földalap védelme, annak bel« terjes hasznosítása és fejlesztése már néhány év óta a legmagasabb párt- és államszervek, a mezőgazdasági gyakorlat és a széles körű nyilvánosság figyelmének a középpontjába.

A földnek, mint alapvető termelőeszküznek teljes mértékű hasznosítására irányuló társadalmi érdek fokozatosan egész sor elvi intézkedés foganatosításához vezetett. A CSSZSZK ban már 1959-ben érvénybe lépett a mezőgazdasági föld védelmére vonatkozó 48/59 Zb. sz. törvényrendelet, amely a maga nemében első ilyen rendelet volt a világon. Majd 1966-ban kiadták az 53/66 Zb. sz. új törvényt, amelyet gazdasági ösztönzőkkel támasztottak alá. A gazdasági ösztönzők arra sarkallták a beruházókat. hogy minden beruházási tervet az eddiginél felelősségteljesebben, gazdasági szempontból mérlegeljenek. A törvényrendelet kiadása után a földdel való gazdálkodásban bizonyos javulás tapasztalható, azonban ezen a szakaszon még mindig nagy tartalékok vannak. Ezért került ez a problémakör ismét a CSKP KB és a CSSZSZK kormánya tárgyalásának a napirendjére. A CSKP XIV. kongresszusának a népgazdaság 1971—1975. évi 5. ötéves fejlesztési tervére vonatkozó irányelvet feladatul adták a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak, hogy gondoskodjon a mezőgazdasági föld jobb hasznosításáról, és annak védelmét társadalmi feladatnak kell tekinteni.

A CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma feldolgozta a -XIV. kongresszus által kitűzött feladatokat és az érdekelt központi szervvel kötött megegyezés alapján egész sor konkrét intézkedést tett a mezőgazdasági föld védelmére és nem mezőgazdasági célokra való további kisajátításának megakadályozására. Megszigorították a beruházók azon kérelmeinek véleményezési eljárását, amelyek a mezőgazdasági föld kisajátítását, annak erdei földdé minősítését, terméketlen területté nyilvánítását, vagy a szántóföld rétekké és legelőkké minősítését feltételezik.

A nemzeti kormányuk határozatai alapján 1974-ben intézkedéseket hagytak jóvá a CSSZK és az SZSZK mezőgazdasági földjének fejlesztésével, védelmével és hasznosításával kapcsolatos kérdések következetes és koncepciózus megoldására, és kidolgozták a mezőgazdasági föld védelmének és hasznosításának Összesítő fejlesztési tervezetét. A CSSZSZK Szövetségi Gyűlése 1976. október 1-én jóváhagyta a 75/76 Zb. sz. törvényrendeletet, amely az 53/66 Zb. sz. a mezőgazdasági föld védelmére vonatkozó törvény módosítását és kiegészítését jelenti. Az új törvényrendelet 1976. október 1-én lépett életbe. Ebből a törvényrendeletből indulnak ki a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a mezőgazdasági föld védelmével megbízott szervek jogkörére vonatkozó törvényrendeletei, a CSSZSZK kormányának a szocialista mezőgazdasági szervezetek gazdasági károsodását kiküszöbölő, valamint a mezőgazdasági földnek a mezőgazdasági termelésből való kivonásáért járó befizetések díjszabályzatát. Ezen kívül a törvényrendelet egyes határozataival a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hirdetményében részletesebben foglalkoznak. A mezőgazdasági föld védelmére vonatkozó törvényrendelet teljes szövege 124/76 Zb. szám alatt jelent meg.

A törvényrendelet módosításának legfőbb küldetése, hogy lényegesen hatékonyabb feltételeket és eszközöket teremtsen a mezőgazdasági föld eddigi passzív védelméről a tervszerű, tevékeny és következetes védelemre való áttérésre, főként a nagyon termékeny parcellák esetében, továbbá a talaj termőképességének a folyamatos növelésére és annak ésszerű hasznosítására a biológiai szempontból kiegyensúlyozott táj követelményeinek megfelelően.

A törvénymódosítás bevezeti:

• a legjobb mezőgazdasági föld maximális védelmét olyképpen, hogy — kivételes esetektől eltekintve — megtiltja e föld mezőgazdasági termelésből való kivonását;

ф a mezőgazdasági föld alap védelmét szolgáló adminisztratív és gazdasági eszközök rendszerének a kiegészítését;

ф megszigorítja a mezőgazdasági föld más kategóriába való átminősítésnek az eljárását;

• fokozza a területtervezési tevékenységgel szemben a mezőgazdasági földalap védelmének szempontjából támasztott követelményeket;

• megtorló intézkedéseket fpénzbüntetéseketj tesz lehetővé a törvényrendeletben előirt, vagy a törvényrendelet alapján elrendelt kötelességek megszegéséért;

• megszabja a lefizetések nagyságát Illető objektiv kritériumokat;

Ф bevezette annak a gazdasági károsodásnak a kiküszöbölésére szolgáló intézményt, amely a szocialista mezőgazdasági szervezetet éri, amikor lényeges beavatkozásra kerül sor annak gazdálkodásába.

A CSSZSZK-ban X979. január 1-én 6 millió 951 585 hektár mezőgazdasági Földet, ebből 4 millió 891 223 hektár szántóföldet tartottak nyilván. Ezek szerint abban az Időpontban nz ország egy lakosára 45,78 ár mezőgazdasági, illetve csupán

Г