Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-14 / 28. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1979. Július 14. 14 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 Hogy hatékonyabban segíthessük a mezőgazdaságot A CSKP KB 1?. ülése értékelte és elemezte a szocialista nagyüzemi gaz­daság fejlődését, megalakításától fog­va. Foglalkozott az utóbbi tíz év eredményeivel, a CSKP XIV. kong­resszusát követő célkitűzések megva­lósításával, és konkretizálta a hato­dik ötéves tervidőszak éveiben a mezőgazdasági-élelmiszeripari komp­lexumra háruló feladatokat. A sikerek nagyok. Például 1948 óta ez össztermelés megduplázódott, a termelőalap a korábbinak 4,5-szörö­­sével, a műtrágyák felhasználása ti­­zennégyszeresével, s a munkaterme­lékenység 4,5-szöröséve! növekedett. Az eltelt tíz évben a szocialista mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisa tovább bővült. A termelés 24 és a fogyasztói piacnak élelmiszeripari termékekkel való ellátása 37 száza­lékkal növekedett. A szocialista mezőgazdaság és az élelmiszeripar vázolt fejlődése jelen­tős mértékben befolyásolta dolgozó népünk életszínvonalának javulását. Hazánk az élelmiszerek fogyasztása tekintetében az élenjáró, fejlett orszá­gok között sorakozik. A mezőgazda­ság szocialista átépítése során a hús évi fogyasztása — egy lakos átlagá­ban — 28,9-ről 83 kilóra, a tej- és a tejtermékek fogyasztása 173-ról 219,3 kilóra, a vaj fogyasztása 2,8-ról 7,8 kilóra, a növényi olajok fogyasztása 6,2-ről 9,4 kilóra, a tojás fogyasztása 114-ről 308 darabra, a cukor fogyasz­tása pedig 22,3-ról 34,9 kilóra növe­kedett. Az élelmiszer-fogyasztás ilyen ked­vező alakulása megköveteli, hogy a gabona, az olajnövények, a takarmá­nyok, a burgonya és más termények átlagos hozama tovább javuljon. A hatodik ötéves tervidőszak há­rom esztendejének terméseredménye azt bizonyítja, hogy pártunk céltuda­tos munkája, az állami- és gazdasági irányító szervek, valamint a társadal­mi szervezetek segítsége s főleg a termelők alkotó kezdeményezése ked­vező sikerrel járt. A hatodik ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság évi termelésének átlaga Szlovákiában 7,5 százalékkal volt nagyobb, mint az ötödik ötéves tervidőszakban. Ezzel szemben az olajrepce termésátlaga 35 százalékkal, a napraforgóé pedig a duplájával növekedett. Biztos vagyok benne, hogv azok a méhészek, akik olvassák a fenti so­rokat, büszkék az eredményekre, ugyanis a fenti eredmények elérésé­hez közülük többen hozzájárultak. Köztudott, hogy a repce a méhek beporzó munkája következtében ki­magasló hozamra képes, s ez mind a mezőgazdasági üzemeknek, mind a méhészeknek hasznos. A méhészek­nek azért hasznos, mert a repce ki­válóan mézel. Ebben az évben sajnos — amikor a méheket jól felkészítet­tük a vándoroltatásra — a repceve­tések túlnyomó többségét a fagyká­rok végett kiszántották. Ez a méhé­szeket érzékenyen sújtotta az akácra való felkészülés előtt. A repce fagykára és kiszántása után a mezőgazdasági üzemek jelen­tősen növelték a napraforgó, a szója és más hüvelyesek' vetésterületét. Magtermesztésre herefélékből a szo­kottnál nagyobb területet hagytak meg. így a méhészeknek jó lehetőség nyílott a növények beporoztatására s ezzel a saját érdekek mellett a hektárhozamok növelésével társadal­munknak is hasznot hoztak. A-rról, hogy alapszervezeteink tag­jai — főleg a vándoroltatásra beren­dezkedett méhészek — hogyan telje­sítették a növények beporzása terén vállalt kötelezettségeiket, az erre vo­natkozó szocialista verseny eredmé­nyeinek kiértékelésekor győződhe­tünk meg. A versenybe 34 alapszerve­zet nevezett be. Stupava, Prievidza, Topoľčany körzetében és másutt azt tapasztalhattuk, hogy a vándorlásra berendezkedett méhészek -családaik­­kal ellepték a gyümölcsösöket. Amikor megismertük a CSKP KB 13. és az SZLKP KB márciusi plénu­mának az irányelveit, első hallásra úgy tűnt, hogy a pártplénumok szö­vetségünk részére nem jelöltek ki külön feladatot. Amikor azonban a CSKP KB tanácskozásra hívta a tár­sadalmi szervezetek és a szövetsé­gek elnökeit, a CSKP KB Elnökségé­nek póttagjától, Jakeš elvtárstól azt hallhattuk, hogy aktív részt vállalja­nak a mezőgazdasági termelés fellen­dítéséből és közvetve a piacok bősé­gesebb ellátásáról. JakeS elvtárs nyo­matékosan hangsúlyozta, hogy min­den talpalatnyi földet okszerűen kell kihasználni a növénytermesztés és az állattenyésztés termelésének a fellen­dítéséhez. Mind a szlovákiai, mind a csehor­szági méhészektől elvárják, hogy elő-Két méhanyát találtam egy Legutóbb felfigyeltem arra, hogy csendes anyaváltás után az egyik méhcsalád meghagyta a fiatal anya kikelése és megpárzása után az öreg anyát is. Később aztán az öreg anyát nem találtam. A dolog érdekes, azon­ban nem különös jelenség. Amit azon­ban később tapasztaltam, az annyira meglepett, hogy úgy érzem el kell mondanom. Az említett méhcsalád, miután ké­sőn váltott anyát, nem volt túlságo­san erős, mégis úgy határoztam, be­telelem. Arra számítottam, hogy a csöndes váltásból származó fiatal anya megérdemli, hogy megmarad­jon. A család szépen áttelelt és erőssé­géhez mérten részt is vett a gyümöl­csös beporzásában. Ez egy hét he­lyett egy hónapig tartott. A fentieket csak azért említettem, mert almavirágzás közben, a csalá­dok ellenőrzésekor az említett csa­ládnál az anya leesett a kaptár fe­nekére és alig mászott fel újra a lépre. Hátsókezelésű lapozó kaptár­ban ezt egyébként megfigyelhettem, még segítettem is az anyának azzal, hogy letettem a keretet a kaptár al­jára. Nem tetszett az anya, azonban a ftasftás szép volt. Két hét múlva, az alma virágzása végén, amikor újra átnéztem a családot, anélkül, hogy kerestem volna, az anyát megpillan­tottam, és akkor tetszett. Még csodál­koztam is, mi van vele, hogy Így megszépült és megfiatalodott. Májusban a közelgő akácot várva, a családnak mülépet adtam. Előzőleg már elvettem két keret fiasítást, a­­melyhez hozzáráztam egy lépről a fiatal méheket, és ezeket anélkül, hogy visszarepülésre alkalmat adtam volna, átvíttem a mézelő családok megerősítésére. A családot tehát, mert nem volt erős, mert nem vár­tam tőle semilyen hozamot, cukorle­pénnyel etettem. Hogy ellenőrizzem a mülépet, meg­néztem a családot. Az etetés hatásá­ra a mülépet szépen építették. A kö­zelben levő akácfák már virítottak, a méhek [Sédig repültek. Ahogy jobban megnéztem az épülő lépet, petét is találtam benne, s ak­kor pillantottam meg az anyát, majd amint a szemem tovább siklott, a má­sik anyát is megláttam. Azt is, ame­lyik fiatalnak tűnt korábban, s azt is, amelyik öreg volt. Alig hittem a szememnek, azonban két anyát talál­tam. Megmutattam a szomszédnak, hogy legalább lássa valaki a külön­leges esetet. A lépnek ugyanazon az oldalán mind a két anya alig tíz centire volt egymástól. Ebéd után átjött hozzám egyik mé­hész barátom, s ezért újra felnyitot­tam a kaptárt, azonban nem mertem megemlíteni az eseményt, attól tar­tottam, hogy a délelőtti zavarás miatt az öreg anyát már meg sem találom. Az történt, hogy mind a kettő ugyanazon a kereten volt, amelyiken délelőtt, csak az egyik a lép egyik oldalán, a másik pedig a másik olda­lán. Miután lecsuktam a kaptárt, ba­rátom nem győzött csodálkozni. Mi lehetett az oka, hogy több mint fél évig két anyja volt egy családnak, illetve a fiatal anya megtűrte az öre­get. Anélkül, hogy érdemleges választ tudnék adni a kérdésre, elmondom beszélgetésünk lényegét. Lehet, hogy akinek több a tapasztalata, okosabb választ adna a kérdésre. Tavaly ez az anya tulajdonképpen kétszer vál­tott csendesen, még mielőtt a mosta­ni lánya váltására került volna sor. Kimerülése előtt lehetett és a három­szori csöndes váltással teljesen ki is merülhetett. Valószínű, hogy már nem termel komoly mennyiségű anyater­méket és ezért a fiatal anya és a család sem érzi a két méhanya je­lenlétét. Valamit azonban még ter­melhet; feltételezem, hogy a méhek egy kis pempőt is juttattak neki, mert csak mézen nehezen élt volna a fiatal anya mellett nyolc hónapig. Erdeink nektárt termő növényzetét szívesen keresik fel a méhek. j Fotó: Kontár Gyula Miről tárgyalt az SZMSZ KB plénuma? segítsék a növények nagymértékű be­porzását s azt is, hogy több mézet adjanak piacra. Ez adta az indítékot ahhoz, hogy az SZMSZ KB az elnökségnek és az alapszervezetek vezetőségeinek fel­adatul adja a méhcsaládok szervezett vándoroltatását, a növényekre és több méz eladására. Azok a feladatok, amelyek pártunk szóban forgó plénu­mának az irányelveiből Szövetségünk­re hárulnak, mindig időszerűek ma­radnak. Arról van szó, hogy a közellátás­nak több mézet adjunk. Ebben az év­ben az akácméz-hordás jelzett gyen­gébb lehetőségei ellenére mézből eléggé jó átlagot érünk el. A mező­­gazdasági üzemek ugyanakkor nagy területen termelnek beporzást igénylő növényeket. Ezek kedvezően pótolták a repceméz kiesését. Alapszerveze­teink részére lehetőség nyilt a szo­cialista versenyben meghirdetett méztöbblet eladására. A versenyt a Jednota Fogyasztási Szövetkezetek hirdette ki, hogy aktivizálja Szövet­ségünk alapszervezeteit. A mezőgazdasági termények be­gyűjtése idején tagjainkat arra ösz­tönözzük, hogy nyújtsanak segítséget a mezőgazdaságnak. Főleg a burgo­nya, a cukorrépa és a kukorica be­gyűjtésének idején lesz szükség a társadalmi munkára. A méhészek bekapcsolódása a me­zőgazdasági-társadalmi munkákba le­hetővé teszi, hogy szorosabb kapcso­latot teremtsenek a gazdaságok veze­tőivel. A kapcsolatok javítása segít­ségükre lehet a növények beporzását célzó gazdasági szerződések megköté­sében és a méhek védelmében is. Ha ugyanis kőlfcsönösen ügyelnek a nö­vények vegyszeres kezelésekor, hogy kárt ne okozzanak a méhészeknek. A következő évben e téren nagy for­dulat várható! A mezőgazdasági üzemek vezetőivel való szorosabb együttműködést jövő­beni munkánk fontos feltételének te­kintjük. Ezt azért hangsúlyozom, mert jelenleg egyes alapszervezetek veze­tői panaszkodnak, hogy a gazdasá­gok vezetői nem viszonyulnak hozzá­juk megfelelően. Ezért szükséges, hogy népszerűsítő munkánk és kap­csolatunk még hatékonyabb legyen. A mezőgazdaságban erre nagy lehe­tőségek kínálkoznak egyrészt a méh­legelő okszerű kihasználásában, más­részt pedig a növények beporzásában s ezzel párhuzamosan a hozamok növelésben, végül a fogyasztói piac bőségesebb ellátásában. Mindnyájan törekedjünk arra, hogy ott, és akkor segítsünk a mezőgazdaságnak, ahol és amikor erre a legnagyobb szüksé­ge van. Ezzel kapcsolataink is javul­hatnak. JURAJ FERENČÍK mérnök, az SZMSZ titkára családban! így tehát nem végzi a család anyjá­nak a funkcióját, emiatt nem is ke­rült a családba két anya terméke, a család nem érzi, hogy két anya van. Más magyarázatot nem tudnék adni. Még talán annyit, hogy az öreg anya egyik szárnya már hiányzik, il­letve csak csonk, a másiknak a he­gyéről is hiányzik egy darab. Az egyik első lába sincs már meg, testé­nek szőrzete is lekopott, az anya úgyszólván már fekete. Egy kissé össze is aszalódon, azonban él és mozog. Hosszabb megfigyelés után sem tudtam kideríteni, hogy néha­­néha petézik-e, mert amíg lányánál láttam a petézést, nála ezt nem ta­pasztaltam. T. L. Az SZMSZ KB munkáját és tanács­kozásait a szervezett méhészek soka­sága rendszerint nagy érdeklődéssel figyeli. Ez azt jelenti, hogy tagjaink a szövetségi élet és főleg az ezzel összefüggő feladatok teljesítése iránt élénken érdeklődnek. Ezért tartjuk fontosnak, hogy tájékoztassuk a mé­hészeket. A Központi Bizottság májusi ülésé­nek nagyon gazdag napirendje volt. Az elnökség és a titkárság terjedel­mes beszámolója felölelte az év ele­jétől végzett munka lényegét. A fő­beszámoló nemcsak a napirendi pon­tokba foglalt tárgykörökre, hanem egyben a Szövetség életének tartalmi kérdéseire, a kongresszuson elfoga­dott irányelvek teljesítésének értéke­lésére, továbbá az alapszervezetek év­záró taggyűlésein elhangzott javasla­tok gyakorlati megvalósítására is ki­terjedt. A beszámoló foglalkozott a szakbi­zottságok igényesebb munkájának, s egyben a javaslatokban elhangzot­tak valóraváltásának hogyanjával is. Elemeztük a titkárság munkáját is. A titkárság dolgozói ugyanis nagyon igényes feladatot teljesítettek az év­záró taggyűlések előkészítésében, az alapszervezetek titkárainak a tájé­koztatásában, az állategészségügyi in­tézménnyel együttműködő méhészek szakmai továbbképzésével és más fontos feladatokkal. Szövetségünk plénumának tagjai megismerkedtek a januári tanácsko­záson elfogadott határosatok, továbbá a CSKP KB XV. kongresszusa irány­elveiből ránk háruló feladatok meg­valósításával stb. Novák elvtárs, az SZMSZ központi ellenőrző és revíziós bizottságának az elnöke beszámolt a költségvetés­ben tervezett pénzeszközök gazdasá­gos felhasználásáról és a szövetség munkájának az értékeléséről. Egyben jelentést adott a legutóbbi ellenőrzés során elfogadott határozatok és ja­vaslatok teljesítéséről is. Dr. Roško, az elnökség tagja, a méhegészségügyi bizottság elnöke a jelenlevőket a méhbetegségék labora­tóriumi vizsgálatának eredményeiről tájékoztatta. A vizsgálat magyaráza­tot adott arra is, hogy Humenné, Mi­chalovce és Tőketerebes (Trebi­­šov) körzetében a méhbetegségek a múlt év hasonló időszakához viszo­nyítva terjedtek. A továbbiakban a­­zonban a veszélyes méhbetegségek felszámolásának módozatairól beszélt. A beszámolókat követő hozzászólá­sok, főleg az elnökség és a központi bizottság határozatának formai kér­déseivel a szakbizottságok munkájá­nak értékelésével, s a jegyzőkönyvek pontosításával foglalkoztak. A méhek vándoroltatásával, a mezőgazdasági növények beporzásával és a mézgyűj­tés lehetőségeinek kiaknázásával ősz­­szefüggésben meddő vita alakult kt* A szövetség jövőbeni feladataival, az elégtelen tevékenységet kifejtő alapszervezetek aktivizálásának a módszereivel, a szalatnyai (Slatina] méhtenyésztő és anyanevelő farm gyorsabb ütemű építésének, a szövet­ség két farmja gazdaságosabbá téte­lének, továbbá a méhészek különféle eszközökkel való rugalmasabb ellátá­sának égető kérdéseivel, s a plénu­­mok szervezettebb előkészítésének a feladataival, Lada, Pauer, Smolinský, Matiáš és Tojfl elvtársak érdemben foglalkoztak. Elvártuk volna, hogy főleg a mé­hek vándoroltatása tekintetében nagy tapasztalattal rendelkező méhészek támogassák Szövetségünk azon törek­véseit, amelyek a párt plénumáin el­hangzott határozatok sikeres teljesí­tését segíthettték elő. Köztudott u­­gyanis, hogy a mezőgazdasági terme­lés további fellendítése a belső tarta­lékok feltárásának szoros függvénye* A növények méhekkel való beporzása is a nagy tartalékok egyike. A központi bizottságunk tanácsko­zásait a jövőben úgy zárhatnánk meg­elégedéssel, ha á vita során elmélyül­tebben értékelnénk a határozatok teljesítését és közös erőfeszítéssel megoldanánk a ma még nyitott kér­déseket. A termelést, a műlépek be­szerzését, az erdőkbe jutás leegysze­rűsítését és egyebeket értem ez alatt* Ettől függetlenül a méhészek munká­ját pozitívan kell értékelnünk. Végezetül még talán annyit, hogy a Központi Bizottság plénumának tagjai jóváhagyták a központi bizott­ságok és a központi ellenőrző és re­víziós bizottság jelentését, az elnök­ség és a titkárság beszámolóját. A CSKP XV. kongresszusa és 11. plénu­ma határozataiból eredően ez Szövet­ségünkre nagy hatással van. Jóvá­hagyták továbbá a gazdálkodás elem­zését és a költségvetés mérlegét is* A Központi Bizottság az elnökség­nek feladatul adta, hogy a CSKP KB 13. ülése és az -SZLKP KB márciusi ülése határozatai kapcsán gondos­kodjon a tagság elmélyültebb politi­kai neveléséről, a tagalap fiatalításá­ról és a méhészeknek különféle esz­közökkel való rugalmasabb ellátásá­ról. J. F* A tudósok figyelmesen tanulmá­nyozták a rovarok repülését. Minden rovarnak sajátságosán jellegzetes a repülése. A méh kettős szárnnyal rendelke­zik. Amikor nem repül összehajtja azt. Repüléskor a szárnyak kiterül­nek és egymásba kacsolódva működ­nek. Az összekapcsolásra kapcsok szolgálnak, melyek a szárnyak szélén levő csatornácskákba torkolnak. A szárnyak mozgása a sebességtől függően gyenge vagy éles hangot ad. E zümmögés változata szerint lehet megkülönböztetni a szúnyogot, a pnszméhet, a legyet vagy a herét. A fizikusok a munkás méheknél másod­percenként 260, a heréknél pedig 200—220, a poszméheknél 123—233, a darazsaknál 165—247, a házi légy­nél 148—220, a szúnyognál 594, a lepkénél 5—10 szárnycsapást állapí­tottak meg. A repülés sebessége minden rovar­fajtára jellegzetes. így például a poszméh 18, a méh 23, a szenderek a leggyorsabb rovarok, 54 km-es se­bességgel repülnek óránként. A fenti adatok birtokában megkér­dezhetnénk, milyen gyakorlati értékük van ezeknek az adatoknak? A válasz egyszerű. Percenként 2000—3500 fel­vételt készítő géppel fényképezték a rovarok repülését, és 215, illetve 125- szörösen lassított vetítéssel megálla­pították a szárnyak pontos sebessé­gét. A szárnymozgatások ritmusa be­bizonyította, hogy a repülés nagy energiapazarlással jár. Az adatok elemzéséből a méhre vonatkozóan ér­dekes, és a gyakorlat számára hasz­nos következtetéseket vonhatunk le. A három kilométert repülő gyűjtő­méit 0,00035 g cukrot fogyaszt. A méh nektárzacskójában átlagosan 0,02 nektár fér el, ami húsz száza­lék cukortartalmat számítva 0,004 g cukornak felel meg. Ebből az követ­kezne, hogy a méh három km-es re­pülése jövedelmező. A gyakorlatban azt tartják mégis, hogy a méh repü­lése a méhestől csak két km-re jö­vedelmező. Az elgondolást arra ala­pozták, hogy a méh nem repülhet ki teli „gyomorral“ a begyűjtésre. Ha pedig kevés tartalékkal repülne ki ez megkockáztatná, amennyiben nent találna nektárt, a hazatérést. A fentieket ismerve bizonyos gya­korlati következtetéseket vonhatunk le. így például, ha gézzel lekötött be­­főttes üvegben tartanánk néhány me­het, ahol röpködési lehetőség is van, ezek 2—3 órán belül elpusztulnának. Ha azonban a méhészetben használt kis nyílásokkal ellátott kalitkában, dobozkában tartanánk őket, sokkal tovább élnének. Ez azt bizonyítja, hogy a repüléshez — amint említet­tem — sok táplálék szükséges. Ha a kalitkákat sötét helyen tartanánk, a méhek életét meghosszabbíthatnánk. Ezért nem hagyják a méheket vagy az anyát egyedül a kalitkában, mert így sokat mozognának, és hamarabb pusztulnának el. J. M. HABRUVSK? A méhek repüléséről

Next

/
Thumbnails
Contents