Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-10-13 / 41. szám

1S7S. Oktober 13, SZABAD FÖLDMŰVES Az ismertetett szempontok gyakor­lati megvalósításának egyik példás kivitelezője és iránymutatója az Oszo­­ri (Kvetoslavov) Állami Gazdaság, a­­hol a szopósmalacok eredményes ne­velése közvetlenül kapcsolódik a hiz­lalásra. A malacnevelés gyakorlati feltételeiről és az erre vonatkozó ter­melési tapasztalatokról az állami gaz­daság zootechnikusa Fiika Karol tájé­koztatott bennünket. i— Tenyésztői munkánkat a hústipu­­sú sertések tenyésztése határozza meg. Az alapanyagot keresztezett ál­lomány biztosítja. Szopósmalac — ne­velésünk sikerének megalapozója a korszerű tartási technológia bevezeté­se volt. Országos viszonylatban is az elsők között vezettük be az úgyneve­zett korai elválasztást és a ketreces malacnevelést. — A korai elválasztás lényege az, hogy a szopósmalacokat S—6 kg-os súlyban választjuk el, s ezzel is fo­kozzuk a kocák termelőképességét, sxaporaságát. A malacelválasztás idő­tartamának csökkentésével elértük azt, hogy a kocák erőállapota megle­led marad, s kondiciónövelő takarmá­nyozás nélkül újra pároztathatunk. Ezzel egyúttal azt is biztosítottuk, hogy a kocák fialásának száma két év alatt elérje az ötöt. — Higiénikus malacnevelési mód­szerünk lényege az, hogy a malaco­kat — a kiscsoportos tartás megvaló­sításával —, a helyes fűtés és szellőz­tetés kialakításával összhangban, a padlózattól elszakítva, félsterll mó­don, az állategészségügyi szabályok­hoz igazodva tartjuk. A malacveszteségek gyakorlati vizs­gálatánál rájöttek arra is, hogy a legnagyobb elhullás 1—3 napos kor­ban történik. Észrevételeik szerint el­sősorban a kis súllyal — alacsony szénhidrát-, vitamin- és vastartalékkal •— születő malacok pusztulnak el. E- zért a malacok biológiai értékét — a vemhesség második felében — a ko­cák fehérje és vitamindús takarmá­nyozásával növelik. Eredmények és gondok Baráth Imre a szövetkezet elnöke, Kiss Nándor főmérnökkel megtekintik a készülő sertésistálló berendezését. kovo) összpontosított háromszáz anyasertés gondozásáról egy hattagú bronzérmes brigád gondoskodik. Peťko Štefan, a farm vezetője és Csölle Frigyes brigádvezető szerint a kollektíva tagjainak felelősségteljes és odaadó munkája pozitívan hozzá­járult az elért eredményekhez. MEGTEREMTIK A FELTÉTELEKET >—i A sertéstenyésztés állattenyész­tésünk legjövedelmezőbb ágazata. A setréstenyésztés, illetve hústermelés korszerüsitését viszont csak a fiazta­­tés és a malacnevelés korszerűsítésé­vel lehet megalapozni — jegyezte meg találóan Baráth Imre, a Csicsői (Ci- Cov) Wilhelm Pieck nevet viselő tár­sult szövetkezet elnöke. ►— Már az egyesüléskor tudtuk, hogy korszerűtlen létesítményeinkkel, cél­jainkat hosszú távon képtelenek le­szünk elérni. Szűkös volt a hízóférő­hely, a malacnevelés terén pedig a fűtés és a szellőztetés hiánya súlyos­bította a helyzetet. A sertéshús >— ezerkilencszázhet­­venötben négyszáznyolcvan, tavaly pe­dig mór hétszázhúsz tonnát értékesí­tettek — gazdaságosságának és jöve­delmezőségének növelése céljából lé­tesítményeiket korszerűsítik, s állo­mányukat Csicsón összpontosítják. A 3,5 milliő koronás beruházással épülő szakosított telep biztosítja majd a kocák és a malacok kedvező fejlő­dését. történik tizes csoportokban. Ezek a battériák egyszintesek. A 30—35 kg-os süldők a hizlalókba kerülnek. A régi korszerűtlenné vált létesítményeiket felújították, s hizla­lókká alakították őt. AZ ELMONDOTTAK UTÁN .,, Az elmondottakból világosan látjuk, hogy a két gazdaságban >— koránt­sem ösztönösen, hanem a gazdaság­­politikai érdekekkel összhangban va­lósították meg a sikeres sertéstenyész­tés alapját képező malacnevelést. Te­vékenységükön látni, hogy szilárd alapokon nyugvó korszerűsítési fo­lyamatot végeztek, amely természete­sen továbbra is csak akkor hozza meg a várt eredményt, ha ez nemcsak a vezetők, hanem az állattenyésztés­ben dolgozók közös ügyévé is válik; CSIBA LÄSZLÚ A lakszakállasi (Sokolce) Csehszlo­vák—Magyar Barátság egyesített szö­vetkezet már évek óta a komáromi {Komárno) járás legjobb gabonater­mesztői közé tartozik. Sokan nem tudják, hogy gyümölcs- és szőlőterme­léssel is foglakoznak. Nemrégiben a szövetkezet gyümölcsösében az embe­reket nagy munka közepette talál­tam: szedték az őszibarackot. Ugyan­csak gyönyörű példányokkal töltötték meg a ládákat. A fák közül a gyümölcs- és szőlő­kertészet vezetője, Csiba Tibor is elő­került. Kihasználta az alkalmat és a várható eredményekről, s a kertészet­ben felmerülő problémákról érdeklőd­tem. Elmondotta, hogy a szövetkezet tíz hektáron gyümölcsöt, tizennyolc hektáron pedig szőlőt termel. Három hektáron őszibarackot, egy hektáron sárga barackot, hat hektárnyi terüle­ten pedig almát termelnek. Nem a hozamokkal, hanem a gon­dokkal, problémákkal kezdte a be­szélgetést. Ugyanis már tavasszal sok bosszúságot okozott a rossz időjárás, mégpedig a virágzás idején. Sajnos, meg is károsította a szövetkezetét. Ez az állapot fokozott gondozást, keze­lést igényelt. Permetezéssel, kezeléssel sikerült a gyümölcsfákat rendbehozni. A gondos ápolásnak köszönhető, hogy harminc mázsás hozamra számíthat­tak hektáronként. A minőség azonban kiváló volt. Almából jobbak voltak a feltételek. Hektáronként 150—170 má­zsás termésre számítanak. A továbbiakban elmondotta: „sze­rencse“, hogy idős, tapasztalt embe­rekkel dolgozik. Ezek az emberek éle­tükben sok gyümölcsfát gondoztak, s megbecsülendő, hogy „éreznek“ a gyümölcsfákkal. Mindig fegyelmezet­ten, hozzáértően dolgoznak, s megér­demlik, hogy felsoroljuk őket. Csiba Tibor irányítása alatt becsülettel dol­goznak: Végh Miklós, Végh Móric; Tóth Kálmán, Udvaros Kálmán, Kürthy, Ignác, Zsoldos Ardel, Zsoldos Károlyj Antal Rozália, Puzsér Mihály és Far­kas Zoitán. A jövőben szükségszerűvé válik f-t főleg az őszibarackfák — fiatalítása. Oj ültetvényeket ugyan telepítenek, sajnos azonban, hogy ezek máso'dosz­­tályúak. Mással egyelőre nem tudják pótolni az elöregedett fákat, pedig üzemkeret van rá. A szőlőből tizenhárom hektár ter­mő. Tavasszal az Időjárás Itt is kárt okozott. Ott szintén nyugdíjasok dol­goznak, és a szőlőt olyannyira hely­rehozták, hogy Csiba elvtárs 70—80 mázsás átlaghozamra számított. Reméljük, az ősz hátralevő részé­ben az időjárás kedvez a szőlő- és gyümölcstermelőknek, és jő minőség­ben sikerül betakarítani a gyümöl­csöt, Kolozsi Ernő Tanulságok egy tanácskozásról A közelmúltban tanácskozásra gyűl­tek össze a terebesi (Treblšov) járás mezőgazdasági üzemelnek szakembe­rei és a mezőgazdasággal együttmű­ködő vállalatok vezetői. A tanácsko­zás célja volt, hogy az esztendő ter­melési tapasztalatait leszűrve, előre­tekintsenek a soron levő feladatokra, A célkitűzés teljesen egyértelmű. Rö­viden így fogalmazható: növelni kell a termelést, a hektárhozamot, teljes mértékben hasznosítani a mezőgazda­ság anyagi, műszaki alapjait, a nagy­üzemi gazdálkodás sokrétű lehetősé­geit. A gabonafélék összetételében az el­ső helyet foglalja el a búza. A gabo­na vetésterületének több mint a hat­van százalékát foglalja el. így sorsá­nak alakulása megérdemli a legna­gyobb gondosságot és figyelmet. A ki­váló eredményekért a járást Munka­érdemrenddel tüntették ki. A bűzatermesztők járási tanácsko­zásán részletesen foglalkoztak ke­nyérgabona-termelésünk idei eredmé­nyeivel, azonban a bírálat sem ma­radt el. Tény, hogy az utóbbi öt esz­tendő leggyengébb átlagterméséről adhattak számot, mindössze 31,50 má­zsa volt a búza járási átlaga. Amint a tájékoztatóból kitűnt, a vi­szonylag gyenge eredmény okozója főleg a szélsőséges időjárás volt. A múlt év augusztusában és szeptembe­rében bőségesen hullott csapadék. Ez lehetőséget nyújtott a talaj jó minő­ségű előkészítésére. Októberben és novemberben azonban a várt csapa­dékmennyiségnek mindössze húsz szá­zaléka hullott le. Az egyenetlen csa­padékmegoszlásnak a következménye lett, hogy a kései vetések nem sike­rültek. Főleg azok a búzák erősöd­hettek meg a tél beálltáig, amelyek október l-ig talajba kerültek. így ta­vasszal az ellenőrzéskor a vetésterü­let 49 százalékán volt négyzetméte­renként több mint 400 növény. A ve­tésterület tizenegy százaléka átlagos volt és negyven százaléka gyenge. A járásban tavasszal több mint har­mincezer hektárt öntött el a víz. Eb­ből tizenegyezer hektár őszi búza volt, azonban mulasztások is előfor­dultak. Helyenként nem volt megfe­lelő az elővetemény, rosszul készítet­ték el a talajt, stb. A kifagyások kö­vetkeztében hétezer hektár őszt búzát ki kellett szántani. Azon gazdaságo­kon, melyekben a múlt években ki­egyensúlyozott hozamot értek el, most sem fogott ki a szélsőséges Időjárás. Ezek között említhetjük például a csicserl (Čičárovce) szövetkezetei, a­­hol ezer hektárról harmincnyolc má­­zsá hektárhozamot értek el. A tanácskozáson szóba került d szakszerű trágyázás, valamint a vegy­szeres gyomirtás is. Bár a trágyázás és a növényvédelem megfelelt az agrotechnikai követelményeknek, ez azonban nem ellensúlyozta a késet vetések károsító hatását. Ez nagy ter­méskiesést idézett elő. A műszaki hi­bák, a kedvezőtlen természeti adott­ságok a minőségben is megmutatkoz­tak. Az elhangzott vélemények, hozzá­szólások alapján a tanácskozáson az alábbi tanulságokat vonhatták le: búza után ismét búzát vetni káros, kerülni kell a hosszú tenyészidejű növénye­ket követő vetést. Arra kell töreked­ni, hogy a korai és középkorai kuko­ricafajták termesztése tért hódítson. Az őszi búza vetőmagszükségletének számításánál a négyzetméterenkénti optimális növénysűrűségre kell töre­kedni, a műtrágyázást, a tápanyag­­pótlást szakosított csoportokra kell hízni, s ragaszkodni egy-egy fajta optimális Időben való vetéséhez. Csak kedni, a műtrágyázást, a tápanyag­pótlást szakosított csoportokra kell bízni, s ragaszkodni egy-egy fajta optimális Időben való vetéshez. Csak a termesztéstechnikai szabályok be­tartása szavatolhatja, hogy a járásban 1985-ben elérhessék a tervezett 49,50 mázsás hektárhozamot! Illés Bertalan A szöri'kezel laka,.can)szárító, feldolgozó üzemében a sertések részére is készítenek takarmány tápot Fotó: fe=tt-=* Kiss Nándor, az efsz főmérnöke el­mondotta, hogy a tenyészkocákat « szakosított telepek tartástechnológiá­jának megfelelően tartják. A kocákat fialás előtt három-négy nappal a ftaztató-szoptató termekben levő kutricákba helyezik, ahol lefial­nak és szoptatnak a kocák. Etetésük vályúkból, itatásuk szopókás önitatő­­ból történik. A trágyát preron rend­szerű trágyacsatornán távolítják el, A rácson elhelyezett kocák és ma­lacok olyan higiénikus körülmények közé kerülnek, ahol az emésztőszervi, a légzőszerví és az egyéb fertőzések száma a minimálisra csökkenthető. A szoptató termekben elhelyezett fűtő-, hűtő- és párásító berendezésekkel biz­tosítják az optimális környezetet. A süldőnevelés 10 kg-os súlytól a 30 kg-os súlyig ketrecekben, battérián Fellendülőben Az elmúlt években a »áról (Sárov­­ce) szövetkezet állattenyésztésében bizonyos visszaesést észleltünk. Az idei eredmények ezonban azt bizo­nyítják, hogy ez a termelési részleg is fejlődött. Tavaly például már a tavaszi hóna­pokban takarmány nélkül maradtak, s a szomszédos mezőgazdasági üze­mekhez kellett fordulniuk segítségért. Jelenleg gokkal jobb a helyzet, űk se­gítették ki szenázzsal a szántói (San­­tovka) szövetkezetei, s bőven van ne­kik tartalékban cukorrépa-szelet, ta­karmány- és alomszalma. Bebizonyo­sodott, hogy az állattenyésztésben kedvező eredmények csak megfelelő takarmánykészlettel érhetők el. Legnagyobb gondjuk, hogy az álla­tok részére kevés a férőhely. Minde­nekelőtt a kocák szoroskodnak, bár a garamgyörgyi (Júr nad Hronom) far­mon egy hizlaldát elletővé alakítottak át. Tőrében (Turá) pedig új istállót építenek. Az elmúlt időszakban tehe­nenként naponta 9,1 literes fejési át­lagot értek el. Legtöbb tejet Garam­­györgyön fejtek, míg a legkevesebbet a kissárői (Malé Šárovcej részlegen. Első félévben közel másfélmillió liter tejet adtak el, 14 ezer literrel többet a tervezettnél. A legszorgalmasabb fejők közé tartozik a Baranyai házas­pár és Szabó Gyula. Ok hárman ti­zenkét literen felüli fejési átlagot ér­tek el. A szövetkezet kocáitól átlagosan 8,36 malacot választottak el. Ezen a szakaszon Nagy Vince és felesége, továbbá Gergő József és felesége ér­demel dicséretet. Mindamellett, hogy a szövetkezet d vágósertés-eladás tervét túlszárnyal­ta, a tervezett súlygyarapodást nem sikerült elérnie. A legfigyelemremél­tóbb eredményt Toman Gyula és Zima Pál mutatta. Örömteli tényként könyvelhető el, hogy a hat hónap alatt több mint 250 ezer kiló húst adtak el, tehát 20 ezer kilóval többet a tervben előirányzott­nál. A munkát értékelve, elsősorban Juraj Líška, František Adamöík, Mo­­kos István és Ondrej Kapitánik nevét említhetjük, akik kiválóan teljesítet­ték a feladatokat. Jelentős színvonalemelkedést várnak az észerűsítő komplexbrigádtól. Ez a brigád a különböző szolgáltatásokat biztosító üzemek és vállalatok képvi­selőiből, valamint a nyitrai Mezőgaz­dasági Főiskola szakembereiből ala­kult. A brigád főleg a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztését tűzte ki első­rendű célként. Az állattenyésztésben elért sikere­ket a szövetkezet vezetősége és tag­­sőga figyelemmel kíséri és rendsze­resen kiértékeli. Az egyének és a munkakollektívák a szocialista ver­seny eredményei alapján megfelelő jutalmazásban részesülnek, örvende­tes, hogy három munkacsoport verse­nyez a büszke cím eléréséért. Attól eltekintve, hogy az állatte­nyésztés termelése nem teljesen gépe­sített, nem okoz gondot a munkaerő­­hiány. A jövőben mindenekelőtt a munka és a teljesítmény minőségi ja­vítására törekednek, hogy jő sikerrel zárják az évet. ÁBEL GÁBOR A sertéstenyésztés fejlesztéséért Nagyüzemi sertéstenyésztésünkben r— kevés kivételtől eltekintve >— a sertéshústermelés még nem érte el a célkitűzéseknek megfelelő színvonalt, Az okok szerteágazóak, s több ténye­zőre vezethetők vissza. A kocák tel­jesítménye a rossz körülmények miatt csökken, a szopósmalacokat körülvevő kedvzeőtlen hatások — fertőzött pad­lózat, szellőztetés hiánya, az évszakok szerint Ingadozó hőmérséklet, magas páratartalom stb. — pedig a már el­ért termelési színvonal csökkenését eredményezik. Ezek megelőzése érde­kében egyrészt előtérbe kell helyezni az új és korszerű szakosított telepek létrehozását, másrészt a hagyományos létesítmények közül továbbra is ter­melésben kell tartani mindazokat, a­­melyekben rekonstrukcióval a malac­nevelés és a sertéshústermelés to­vábbra Is gazdaságosan megoldható. A KORSZERŰSÍTÉS EREDMÉNYEI A sertéstartás sikere a szopósmala­cok megfelelő számának biztosításától függ. Ezt teljes mértékben reálissá teszik az eddigi tapasztalatok, ame­lyek azt igazolják, hogy mezőgazdasá­gi üzemeink a már kiépített nagyhiz­­laldék — gyakran a saját — igényeit nem tudják kielégíteni. Ezért kell megteremteni a termelési ciklus min­den láncszemét, a saját forrásból származó szopósmalacok termelésétől kezdve, az előhizlaláson át egészen a tnlajdonképpeni hizlalásig. AZ IGÉNYES TERVEK IS TELJESÍTHETŐK A malacelválasztás tervét az idén egy anyára számítva tizenklenc da­rabra növelték. Az első félév eredmé­nyei — 12,37 malac egy kocára — azt bizonyítják, hogy az igényes terv is teljesíthető. Az év végéig háromezer darab malacot szállítanak a Nagyidai (Vefká Ida) Állami Gazdaságnak. Ez­­irányú kötelezettségüket is minden bizonnyal teljesítik, mivel félévi ter­vüket — 3630 malacot irányzott elő —> 231 darabbal túlteljesítették. Fiika elvtárstól a továbbiakban azt is megtudtuk, hogy a Gulyán (Gúla-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents