Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-13 / 41. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. október 13, Alkotó szellem, jó munkaközösség A harmincéves fennállását ünneplő szövetkezet sikerei, a tagokról való szociális gondoskodás meghatványozza a dolgozók munkakezdeményezését, s tevékenyen hozzájárul az alkotó közösségi szellem kialakulásához. Svinger István Ä Nagylégi (Lehnicej Efsz lmpo záns adminisztrációs épületének pro pagációs tábláján két formás szám jegy figyelmezteti az érdeklődőket i szövetkezet harmincéves fennállására A statisztikai adatok sokasága jelké pezl a harmincéves fejlődés fóbb ól lomásait, eredményeit. A krónikái sor rendben feltüntetett adatok hitele: képet nyújtanak a termelési mutatói növekedéséről és a tagság életszínvo nalának emelkedéséről, a megalaku lástól napjainkig. Amikor Mészáros Gyula elvtárssa! a szövetkezet alelnökével a gazdasáí kerek évfordulójáról beszélgettem, ak kor értettem meg valójában, honnar kerültek a falitáblára a számadatot és az alapító tagok portréi. A szövetkezet történetét krónikábar örökítettük meg s— kezdi beszélgető sét Mészáros elvtárs. Községünkber nyomban a februári győzelem után e nincstelenekre, a béresekre és klspa rasztokra támaszkodva megkezdtük í CSKP IX. kongresszusán kitűzött kollektivizálási folyamat megvalósítását A három településen: — Nagylég, Kis lég és Szász — mindössze két család Benyovszky gróf és a Bacsák testvérek rendelkeztek nagy földterülettel, Zsellérek és napszámosok művelték földjeiket. Községünk lakosságának többségét a falusi proletárok, valamint a kis- és középparasztok alkották. Községünkben kommunista párt már az első burzsoé köztársaság Idején kiharcolta, hogy a falusi nincstelenek kedvezményes alapon kapjanak haszonbérbe földeket, ezt azonban a kapitalizmus ideiglenes megszilárdulása idején megszüntették. Az elmondottakból kitűnik, hogy a falu lakossága a felszabadulástól a Jobb élet- és munkakörülmények megteremtését várta. A közös gazdaság 1949 tavaszán megalakult. A kétszázhetvenöt szövetkezeti tag közül csak ötvenötén rendelkeztek klsebb-nagyobb földterülettel, a többi földnélküli volt. A vezetőség élére Csölle István került. i—i Hogy mennyire a szegények szövetkezete voltunk, azt az alábbi számadatok bizonyítják: a belépő tagok száztizenegy darab szarvasmarhát, száztizennégy sertést és nyolcvan lovat hoztak a közösbe. Nem volt semmilyen gépünk. Valamennyi munkát igavonóval és kézzel végeztük el. Gondot okozott az állatállomány elhelyezése is. Ezerkllencszázötven őszén kezdtük el a két kilencven férőhelyes szarvasmarha-istálló építését. Éreztük a párt és a társadalom segítségét, hiszen kedvezményesen folyósítottak számunkra hiteleket, segítettek bennünket az építkezésekben. Ezerkilencszázötvenháromban elindítottuk a szövetkezeti munkaiskolát, mely hozzásegítette tagságunkat a közös problémák jobb megértéséhez, ami a termelés fokozására ösztönözte őket. A munkaegység értéke abban az időben húsz korona volt. Ebből azonban csak tíz koronát fizettünk ki. A hektárhozamok ugyan már a közös gazdálkodás első évében meghaladták az egyénileg gazdálkodók által elérteket, de még így is mai szemmel nézve nagyon gyengék voltak. Abban az Időben nem rendelkeztünk műtrágyákkal, így a kavicsos talajon csak kevés termett. A növénytermesztésből másfél millió, az állattenyésztéstési termelésből pedig nyolcszázezer korona bevételünk volt. Az évi fejési átlag alig haladta meg az ezer liter tejet tehenenként. A nehézségek ellenére a szövetkezet tagsága kitartóan dolgozott és a munkafegyelem is megszilárdult. A havi kereset az ötvenes években alig haladta meg a négyszázötszáz koronát. A hatvanas évek elején, amikor a szövetkezet túljutott az első nehézségeken, az arányos fejlődés útjára lépett. A vezetőség felismerte, hogy tartósan jó eredményeket akkor érhetnek el, ha összhangba hozzák a növénytermesztést az állattenyésztéssel. Ezért hozáfogtak a belterjes takarmánytermesztéshez, növelték a lucerna termesztési területét, és a felsőcsallóközt öntözőcsatorna üzembe helyezése után bevezették a rendszeres öntözést. A hektárhozamok megduplázódtak, s ez érezhetően megnyilvánult a tejtermelésben. A gabonatermesztésben meghonosították a nagyhozamú szovjet fajtákat, amelyek gondos talajelőkészítés és elegendő tápanyagellátás mellett a gyenge termőképességű talajpn is „csodákat“ műveltek. Mindaz, amiről a község idősebb polgárai még nem is olyan régen álmodni sem mertek, valósággá vált. Míg a grófi birtokon verejtékes munkával tizenöt mázsa búzát termeltek hektáronként, addig a hetvenes években elérték az ötven mázsás átlaghozamokat. Az állattenyésztésben a törzskönyvezett, fajtatiszta állományok kialakítására törekedtek, ami ugyan hosszantartó folyamat volt, de meghozta a várt eredményeket. A földterülethez arányosan bővítették a szarvasmarha-állományt, korszerűsítették az állattartó telepeket, s új istállókat építettek. Tervszerűen évről évre gyarapodott a szövetkezet vagyona: míg 1954-ben csupán hatmilliót tett ki, ma már meghaladja az ötvenmillió koronát. A szövetkezet párját ritkító gépesítő központtal rendelkezik; a jól felszerelt műhelyekben huszonhárom szakember végzi a gépek javítását s karbantartását. Megtalálhatók a szükséges melléképületek, szociális helyiségek, szerelőcsarnok, üzemanyagraktár. Az egész telepen központi fűtést vezettek be, így a gépek téli javítását időveszteség nélkül el tudják végezni. A belterjes termelés további elmélyítése céljából a növénytermesztésre kevésbé alkalmas területeken talajjavítást munkákat végeztek és ötven hektáron szőlőt telepítettek. A gazdasági eredmények javulásával párhuzamosan emelkedett a szövetkezet béralapja is. Ma a tagság átlagkeresete meghaladja a kétezerötszáz koronát. — Hogyan jut ez kifejezésre a tagok életszínvonalában? — Ügy hiszem, hogy szövetkezetünk fejlődése a termelési eredményeken kívül a község arculatának megváltozásában is megnyilvánul. A lakosság nagy része a szövetkezetben dolgozik. Ma már senki sem kezdené ott, ahol harminc évvel ezelőtt abbahagyta. A közös gazdálkodás nagyban megváltoztatta az emberek életszemléletét. A szövetkezet fennállása óta több mint százötvenen építettek családi házat. Az építkezéshez sokan térítésmentes kölcsönt kaptak, de ezen kívül egyéb szolgáltatásokat is nyújtottunk dolgozóinknak. A szövetkezet vezetősége nagy gondot fordít a szakmunkás-utánpótlás nevelésére, hiszen a szocialista mezőgazdaság tpvábbfejlesztése igényes feladatok elé állítja a vezetőséget és tagságot egyaránt. A vezető tisztségekben politikailag és szakmailag fejlett egyének állnak. A szövetkezet elnöke Karácsony István elvtárs, őszinteségével, körültekintő szervező és irányító munkájával köztiszteletnek örvend a tagság körében. A termelési ágazatok élén mérnökök állnak, s tervszerűen növelik a szakmunkások számát. Megérdemelt pihenés A Kéméndi Efsz húsz legjobb dolgozója az idén Olaszországban üdült. A szerző felvétel* A kéméndi (Kameninj Garamvölgyu Efsz vezetősége azt a nézetet vallja, hogy a nagyüzemi gazdálkodással járó igényes munka mellett a dolgozók üdültetéséről, látókörük bővítéséről is kall gondoskodni. Ezért a múlt évtől kezdve a Cédákkal együttműködve kéthetes külföldi üdültetést biztosítottak a tagság számára. Az idén a szövetkezet húsz legjobb dolgozója Olaszországba látogatott el. Riccionéban, az Adriai tengerpart gyönyörű üdülőhelyén felejthetetlen napokat töltöttek el. Itt találkoztunk, és elbeszélgettem velük életükről, munkájukról. Sáska Sándorné férjével együtt a kicsindi részleg tehenészetében dolgoznak, s kiváló eredményeket érnek ■I. Rajnoha Ignác, Baranyai Vince, Tóth Vidor ugyancsak tehenészeti dolgozók. Hosszóéves, becsületes munkájukat a szövetkezet vezetősége a gyönyörű adriai üdüléssel hálálta mag. Veres Károlyné szintén tehéngondozó. A jutalomüdülést férjével együtt kiváló munkájukért kapták. Férje az állattenyésztésben gépjavítóként dolgozik. A sertésgondozók közül Itt találtam Gyarmati Gabriellát és Kelecsényi Károlynét, akik 1958-tól dolgoznak a szövetkezetben. Jarábek István főállattenyésztő pihenés közben is a munkára gondol. Beszélgetésünkkor elmondotta, hogy az állattenyésztésben több probléma vár megoldásra, főleg a férőhelyek szempontjából. A múlt évben megkezdték az ötezer férőhelyes sertéshizlalda építését, ha elkészül, a sertések elhelyezése megoldódik. Azonban a szarvasmarha-tenyésztésben is elkelne egy nagyobb befogadóképességű istálló. Ami az abraktakarmányt illeti, takarékoskodnak. Egy liter tej előállítására 28 dekagramm abraktakarmányt használnak fel. A helyzet kedvezőtlenebb a hízómarhák és hízósertések etetésében, ahol túllépik a megengedett abrakmennyiséget. A vezetőség mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt mielőbb kiküszöböljék. Ezután a főagronómussal, Tóth Kurucz András mérnökkel beszélgettem. Hét éve dolgozik a szövetkezetben. Megemlítette, hogy mind a húszán, akik részt vettek a jutalointidülésen, a rendes munkabeosztáson kívül szocialista kötelezettségvállalásként fél hektár cukorrépa egyelését és kapálását, valamint a fokhagyma megművelését is vállalták. Mind a húszán nagyon boldogok, hogy ilyen gyönyörű utazás résztvevői lehettek. Köszönetüket fejezik ki a szövetkezet vezetőségének, hogy lehetővé tették számukra az igazán nyugodt és kellemes pihenést. PhDr. HOFER LAJOS Méhány év alatt a tőketerebesi (Trebišov) járásban alaposan megcsappant a szövetkezetek száma. Szükségszerű folyamat volt, hogy több falu határát összevonva négy-ötezer hektáros gazdaságok alakuljanak ki. A szövetkezetek egyesültek. Létrejöttek az optimális területű mezőgazdasági üzemek, ahol a termelés összpontosításával és szakosításával korszerű nagyüzemi gazdálkodás, termelésfejlesztés valósítható meg. De mi lett az elnökökkel? Néhány évvel ezelőtt több mint félszáz szövetkezeti elnök volt a járásban. Ma már húsz sincs. Ezzel kapcsolatban, Illetve az elnökök ügyeire utalva a következőket mondotta a jml egyik illetékes vezető dolgozója: i—i A személyes ügyek rendezése nem okozott különösebb gondot. Ez a kérdés már jóval a szövetkezetek egyesülését megelőző tárgyalásokon megnyugtatóan tisztázódott. Elnöknek mindenütt a leg-} képzettebb, a legrátermettebb vezetők maradtak. Volt olyan szövetkezet ts, ahol új elnököt választottak. A volt szövetkezeti elnökök egy része elnökhelyettes, ágazatvezető lett, néhányan nyugdíjba mentek, de akadtak olyanok is, akik sértődötten más helyen, más munkát vállaltak. A szövetkezetek gazdálkodásának fejlődésében a személyi változások nem okoztak gondot. Sőt a termelőeszközök, a szellemi kapacitás összevonása meghozta az elvárt eredményt. Javultak a termelési feltételek, kedvezőbb lett a fejlesztési alap felhasználása, növekedett a hasznosság és a terméshozamok. A társult szövetkezetek néhány év alatt olyan dolgokat valósíthattak meg, amelyekre külön-külön sem pénzük, sem erejük nem lett volna. XXX Részt vettem egy találkozón, ahol töbnyire nyugdíjasok, az alapítótagok az elmúlt idők nehéz körülményeiről beszéltek. Dicsérték a gazdálkodás mai színvonalát, a bekövetkezett változásokat. Volt olyan nyugdíjas szövetkezett elnök, aki őszintén bevallotta: <— Magam sem hittem, hogy a szövetkezetek helyzete ilyen kedvezően alakul majd. Mert kezdetben szinte a semmiből építettünk. Ha meg is volt a föld, nem volt traktorunk, és az is előfordult, hogy nem volt vetőmagunk. Az elvégzett munkát nyilvántartottuk, de munkaegységet nem tudtunk fizetni. Kimondom nyíltan, akadtak akik gúnyosan a szemünkbe nevettek. De nem volt igazuk. Aki így beszélt, amióta nyugdíjas, be sem tette a lábát a szövetkezeti irodába. Megsértődött, mert úgy érezte, hogy félreállították. — Még azt sem mondták búcsúzóul, hogy látogassak be néha, Ságot, korszerű technológiát követel. Nehéz az ilyet megmondani, és ezért nem egyszer egy-egy szövetkezetben a kedvezőtlennél is kedvezőtlenebb helyzet alakult ki. Vannak, akik ezt őszintén elismerik, de még többen olyanok, akik önként nem igen válnak meg posztjuktól. XXX Az egyik szövetkezetben a társulás után mintha megállt volna a fejlődés. Erről a problémáról a szövetkezet egyik vezetőjével beszélgettem. VÉGIG NAGYBETŰVEL hogy Igényt tartanak az eddigi szakmai tapasztalataimra. Nem ezt érdemeltem. t—< Mit várt a nyugdiján kívül? >— Megbecsülést. És azt, hogy vegyék figyelembe: még nem vagyok öreg. Lehettem volna ágazatvagy részlegvezető. De azt gondolták, alacsonyabb poszton kerékkötő leszek. Kellett a hely másnak. XXX A minap a járást mezőgazdasági igazgatóságon arról beszélgettünk: örvendetes javulás történt a szakemberellátásban. Ma már egyre több olyan fiatal dolgozik a mezőgazdaságban, akinek főiskolai végzettsége van. Gond viszont, hogy kevés a szakképzett állattenyésztő, számviteli dolgozó, és akad még a járásban néhány gyenge szövetkezeti elnök Is. Kényes téma. Nem könnyű senkivel sem közölni, hogy ereje, képessége már meghaladja a betöltött poszt igényét. A munkamódszer, a szervezés, az áttekintőképessőg, az Irányítókészség, a vezetési stílus, ami még megfelelt a nyolcszáz vagy ezer hektáros területű gazdaságban, már nem elegendő a négyezer hektáros szövetkezetben, ahol ezer ember dolgozik, és ahol a termelés magas színvonalú anyagi-műszaki ellátott-I— Az utóbbi időben szövetkezetünkben nem megy a munka. Baj van az állattenyésztéssel az utóbbi években, a növénytermesztés is teljesen visszaesett. — Tulajdonképpen mi ennek az oka? í—i Szerintem a baj az, hogy a személyeskedések annyira lekötötték a vezetők figyelmét, hogy nem sokat törődtek a gazdasággal. Most pedig rosszul áll a szénánk. i—i Mit tett a tagság, a vezetőség, a közgyűlés? Mit tett a pártvezetőség, amelynek ön is tagja? i— A tagság mit tegyen, míg ugyanaz az elnök, ugyanazok a vezetők állnak az élen. A pártvezetőség nemegyszer foglalkozott az üggyel, sajnos eredménytelenül. XXX A szövetkezeti elnökök kilencvenkilenc százaléka munkáját becsületesen elvégző, rátermett szakember. Nem feledkezik meg arról, miért választották meg, miért bíztak meg benne a szövetkezet tagjai. A legtöbb elnök tudatosította, hogy azoknak, kik választották, kiknek a bizalmát élvezi, köteles elszámolni azzal, hogy a szövetkezeti tulajdonnal hogyan gazdálkodnak. Mikor és hol kezdődnek a bajok? Talán azzal,' hogy a fogatot kérő nyugdíjas, a malacért kilincselő szövetkezeti tag annak reményében, hogy kívánságát gyorsan teljesítik, azt írja: TISZTELT ELNÖK ÚR! A szavakat csupa nagybetűvel. Sok elnök derül az ilyen levélen, és amikor találkozik a levél írójával, azt mondja: — Ne szégyenltsen már meg bátyám! —< Ha korbeli az elnök a levél fogalmazójával, akkor azt is mondhatja: i— Te jóska, nem vagyok én nagyobb úr, mint te. A levelezők margójára annyit: Ha nagy Is ma már egy szövetkezet, nem igen lehet akkora, hogy a kisebb-nagyobb ügyeket ne lehetne személyesen elintézni, több olyan szövetkezeti elnököt ismerek, akinek mindig akad ideje arra, hogy a szövetkezet tagjaival szót váltson, hogy a személyes ügyekben eljárjon. Ezek a józan gondolkodású elnökök. Becsületes, tiszta kezű, de szigorú emberek. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az elnöknek szigorúnak kell lennie. Adódnak népszerűtlen feladatok is, amikor fegyelmezni szükséges, amikor példát kell mutatni. Nincs tökéletes modell, amelyet másolni lehetne, mert nem egyformák az emberek. A sok jó elnök mellett akad egy-kettő* aki komoyan veszi a „TISZTELT ELNÖK ÜR“ címzést. Sőt, nemcsak komolyan veszi, de el is várja. Az ilyen vezető saját nagyságának tudatától, sokat enged meg magának, hibát hibára halmoz. Ha az Ilyen elnököt Idejekorán leváltják, az mindenki számára előnyös. XXX Ha jól utána számolok, a szövetkezeti gazdálkodás harminc esztendeje alatt a trebišovi járásban volt legalább ezer szövetkezeti elnök. Nagy többségük becsülettel viselte azt a tisztséget és most-is mint nyugdíjas, vagy más beosztású dolgozó, büszkén emlékezhet: minden képzeletét felülmúlta a mezőgazdaság fejlődése. Nagyszerűek az eredmények. Akik a mezőgazdaság fejlesztéséért dolgoztak, akik ezért erejüket, tudásukat áldozták, azoknak kijár a tisztelet. Illés Bertalan Egv bronzérmes brigád eredményei A sókszelőcei (Selice) takarmányszáj rító három műszakban üzemel. Másj képpen nem tudnák teljesíteni a térj vet, amely háromezer tonna kitűnő minőségű szárított takarmány készítését irányozza elő. Ezenkívül az SZNF 35. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy terven felül hatszáz mázsa szárítmányt készítenek. A szárítóban Nagy Ferenc vezetése alatt egy huszonkét tagú szocialista brigád dolgozik. A brigád tagjai bekapcsolódtak az országos szocialista versenybe, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium évente szervez. A szelőceiek már több Ízben az ország három legjobb csoportja között szerepeltek. Az SZNF 35. évfordulója tiszteletére nemcsak a szárított takarmányokból akarnak többet termelni, hanem az anyag- és energiatakarékosság területén is szép eredményeket szeretnének elérni. Az MGF-OB típusú szárítóberendezés kezelői és a szocialista brigád tagjai vállalták, hogy az idén kétezer kilowatt villanyáramot és hatezer kilogramm fűtőolajat takarítanak meg. Ezenkívül a gépberendezés hatékony kihasználásával, valamint kevesebb pótalkatrész felhasználásával tízezer koronával csökkentik az önköltséget. Két évvel ezelőtt adták át rendeltetésének a négy és fél millió korona értékű pelletizálő gépsort, amely a járás egyik legmodernebb berendezése. Évi kapacitása háromezer tonna préselt takarmány. A berendezést igénybe veszi a Vágtornóci (Trnovec nad Váhom) Állami Gazdaság is. Augusztus végéig közel ezerháromszáz vagon préselt takarmányt gyártottak számukra a sőkszelőcelek. Krajcsovics Ferdinand
