Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-10-13 / 41. szám

2

SZABAD FÖLDMŰVES

,1979. október 13,

A mi képviselőnk

*- így emlegetik a fiatalok, Így nevezik az ügyes-bajos dolgaikkal tanácsért, segítségért hozzáforduló választópolgárok, így emlegeti a gyár vezetősége, meg pártszervezete, mert sokoldalú érdekeket képvisel, megbízatásokat teljesít TÓTH TIHAMÉR elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács érsekújvári (Nové Zámky) választókerületének képviselője.

Közéleti szereplése konkrétan és plasztikusan igazolja a XV. pártkongresszusnak azt a megállapítását, hogy „a felkészült fiatalokat bátrabban be kell kapcsolnunk a felelős munkakörökbe“, ... „s az idősebbek tapasztalatait egybe kell kacsolni a fiatalok lendületével“.

A 33 éves, megnyerő modorú fiatal képviselő már második megbízatási időszakban tölt be nagyon felelős tisztséget.

— A kezdet nem volt könnyű, de a gyakorlat, a mindennapi élet nagy iskolát jelent — kezd vallani önmagáról. ^ Meg aztán itt voltak az elvtársak a pártszervezetben, a gyári munkaközösségben, segítségemre voltak.

Tóth Tihamér elvtárs Párkányban '(Štúrovo) lakik, az ottani papír- és cellulózgyár kisebb részlegének a vezetője. Amikor képviselőnek jelölték, talán még el sem tudta képzelni munkáját, de tennivágyás élt benne, s a

hétköznapok társadalmi történésének dinamizmusa öt is magával sodorta. Első megbízatási időszakában a Szlovák Nemzeti Tanáes nemzeti bizottságokkal és nemzetiségi kérdéssel foglalkozó bizottságában kapott munkakört.

Egy fiatal képviselő szómára ez valóban kitűnő iskola, a közéleti tevékenység minden oldalával megismerteti. Hisz a nemzeti bizottságok mint az államigazgatás, a népképviselet alapvető láncszemei amolyan miniközpontok, amelyekben az egész társadalmi élet összesüritve összponto-Figyelem! A N

A szocialista mezőgazdaság építésének 30. évfordulója tiszteletére szerkesztőségünk, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságával együttműködve, a nk é t o t hirdet

• AZ ANKÉT TÉMAKÖRE

Az ankétra küldendő cikkeknek átfogó és hiteles képet kell adniuk azokról a mélyreható változásokról, amelyek az egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok termelési módszereiben és gazdasági helyzetében, valamint a falu életében az eltelt harminc esztendő alatt történtek. Továbbá jelemezniük kell a gazdaság fejlesztésének, a termelés iparosításának, illetve korszerűsítésének távlatait a termelés- és gazdaságfejlesztés távlati terveivel összhangban. Az persze természetes, hogy egy-egy cikknek — a meghatározott témakör figyelembevételével ■— csupán egyetlen mezőgazdasági üzem és a hozzátartozó községek jellemzésére kell kiterjednie.

A meghatározott témakör azonban nem zárja ki, sőt mt több, igényli, hogy a cikkekben érzékeltetve legyen a szövetkezeti családok életkörülményeinek alakulása, tehát azok a tényezők is szerepeljenek, amelyek a mezőgazdasági dolgozók magas életszínvonaléról tanúskodnak.

A cikkekhez fényképek Is csatolhatók. Főleg olyan fényképek, amelyek összehasonlítják a mai helyzetet a régivel, vagyis érzékeltetik a mezőgazdaság és a fáin fejlődésének méreteit.

• KI NEVEZHET BE AZ ANKÉTRA?

Ankétcikkel jelentkezhet — a hivatásos újságírók kivételével — lapunk minden olvasója, egy, de legfeljebb három cikkel.

Az ankétcikkeket 1979. október 31-ig fogadjuk el. A később érkező cikkeket az ankét keretében nem közöljük!

Az ankétra küldött cikkeket fél éven keresztül, vagyis július l-től december végéig közöljük. Előnyben részesítjük, illetve hamarább közöljük azokat a cikkeket, amelyek az ankét hirdetését követő legközelebbi hetekben érkeznek. Egy-egy cikk terjedelme nem haladhatja meg a 120 gépelt sort!

• AZ ANKÉTCtKKEK ÉRTÉKELÉSE

Az ankétra küldött és közölt cikkeket öttagú bizottság értékeli és 1980. január 31-tg kihirdeti, vagyis ismerteti a cikkek minősítésének sorrendiét.

A cikkek minősítésekor a bizottság az alábbi követelményekből indul ki:

— összhang a cikk mondanivalója és az ankét meghatározott témaköre között;

— a cikkben ismertetett tények hitelessége, a cikk meggyőző ereje, illetve eszmei hatékonysága;

— a mondatszerkesztés és a stílus színvonala;

— a közölt fényképek mondanivalója és minősége.

• NYEREMÉNYEK, JUTALMAK:

A legjobb minősítésű tizenöt cikk szerzői között tízezer korona értékű tárgyi jutalmat osztunk el az alábbiak szerint:

I. díj ... tárgyi jutalom 2500,— korona értékben,

If. dfj ... tárgyi jutalom 2000,— korona értékben,

III. díj tárgyi jutalom 1500,—korona értékben,

IV. díj ... tárgyi jutalom 1000,—

korona értékben,

V—VII. díj ... tárgyi jutalom, esetenként 500,— korona értékben,

Vili—X. díj ... tárgyi jutalom esetenként 3Ó0,— korona értékben,

XI—XV; díj ... könyvjutalom esetenként 120,— korona értékben.

Szerkesztőségünk kéri az ankét résztvevőit, hogy a cikkek 1. oldalára, lehetőleg feltűnő helyre, írják az „ankét“ szót.

• MEGJEGYZÉS AZ ANKÉTHOZ

Mint az a felhívásból is kitűnik, az ankétnek nemcsak az a célja, hogy a beküldött cikkek népszerűsítsék a szocialista mezőgazdaság harminc évi fejlesztése nyomán elért gazdasági és szociális-kulturális vívmányokat, hanem az is, hogy a cikkek jellemezzék a gazdaság fejlesztésének, a termelés korszerűsítésének, vagyis iparosításának távlatait, az egységes földmfivesszövetkezet termelés- és gazdaságfejlesztési távlati terve alapján.

Sajnos, ezt a követelményt az ankétcikkek beküldőinek többsége nem vette figyelembe, s így az ankét keretében megjelent cikkek nem tükrözik azokat a törekvéseket, amelyeket az efsz-ek tagjai kifejtenek a termelés korszerűsítése, a munkafeltételeik tervszerű javítása céljából.

Kérjük és figyelmeztetjük tehát mindazokat, akik a jövőben ankétcikkeket írnak, hogy az említett követelményt ne tévesszék szem elől, vagyis cikkeikben jellemezzék a gazdaság távlati fejlesztését Is.

Szerkesztőség

sül. Mint fiatal házas és egyben „gyakorló apa", a fiatal képviselő beosztásából kifolyólag és érdekelt alanyként is megismerkedhetett az óvodák, bölcsődék problémájával. Olykor segítenie kellett az ezzel kapcsolatos helyszíni problémák megoldásában is. Az SZNT képviselője rendszerint a járási nemzeti bizottságok tanácsadója, segítője is, sokszor tőle várnak tanácsot olyan ügyes-bajos dolgok intézésében, amelyek helyi vagy járási szinten elakadnak. Ilyenkor pedig cselekedni kell!

Az SZNT képviselője megállta helyét. Másodszor is jelölték, s talán ez a legjobb minősítés. Második megbízatási időszakában azonban a feladatköre is bővült. A nemzeti bizottságokkal és a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó bizottságban igen jó tapasztalatokat szerzett — jó „mestere“ is volt Benyó Máté elvtársnak, a bizottság elnökének és az SZNT alelnökének személyében -r, ezért további munkakört is rábíztak: tagja lett a honvédelmi bizottságnak.

Itt is érvényesült az az aiapelv, hogy a kommunistákat és fiatalokat a legnehezebb szakaszokra. Az ifjúság honvédelmi nevelésének a fellendítése pedig, mint a vonatkozó pártdokumentumokból is kitűnik, felette időszerű és komoly dolog. Tóth Tihamér életében ez azt jelentette, hogy még kevesebbet tartózkodhat családja körében. De a honvédelmi tevékenység kezd felélénkülni a választókörzetben, bizonyítja ezt a kéméndi példa is.

Gyűléseken való részvétel, beszélgetés nemzeti bizottsági tisztségviselőkkel, félfogadás, intervenciók. Ennyi egy képviselő munkája? Több ennél. Tőth Tihamérnak a munkahelyén is helyt kell állnia, s ha a helyzet úgy követeli, négy napig sem mozdul ki a gyárból, készültségben van. Ezt is a család sínyli meg, de szerencséje, hogy megértő felesége van. Aztán egy képviselőnek, különösen felsőbb, törvényhozási szervek képviselőjének van még egy fontos küldetése. Szaknyelven körülbelül úgy fejezik ki, hogy az „információs visszacsatolás“ eszköze. Ez azt jelenti, a bizottságok keretében részt vesz ténymegállapító munkacsoportok kiszállásain és helyszíni felmérésein, rendszerint az SZNT ülésén közeljövőben napirenden szereplő kérdéssel kapcsolatban. Ez is időt vesz el.

Megéri? Tóth Tihamér még sohasem tette fel Így magéban a kérdést. Egyszerűen; a párt katonája, a nép képviselője. Tudja, mit kell csinálnia__Társadalmi megrendelést teljesít._____________LŰRINCZ LÄSZLÖ

A duklai hősökre emlékeztek

A duklai harcok 35. évfordulója — a csehszlovák néphadsereg napja alkalmából Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök a prágai várban fogadta néphadseregünk küldöttségét, melyet Martin Dzúr hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter vezetett. A miniszter hangoztatta, hogy hadseregünk teljesíti a CSKP XV. kongreszszusénak határozatából reá háruló feladatokat, és biztosítja szocialista államunknak, népünk békés életének védelmét.

Ezután Gustáv.; Husák elvtárs méltatta a duklai harcok jelentőségét. A duklai hadművelet mérföldkő volt népünk nemzeti felszabadító harcában. A duklai hadműveletben megnyilvánult Csehszlovákia és a Szovjetunió népeinek testvérisége és szilárd szövetsége. Ez a barátság, amelyet az antifasiszta harcban együtt Ontott vér pecsételt meg, bel- és külpolitikánk alapköve, a csehszlovák és a szovjet hadsereg szilárd együttműködésének szilárd alapja lett és a jövőben is marad.

Husák elvtárs a továbbiakban hadseregünknek a fiatal nemzedék neveléséért való felelősségével foglalkozott. A haza védelmére való felkészülés elválaszthatatlanul összefügg á szecialsta hazafiságra, internacionalizmusra és társadalmi felelősségtudatra való neveléssel, hangoztatta Hu< sák elvárs.

Az évforduló és a néphadsereg napja alkalmából a Nemzeti Front Központi Bizottsága Prágában ünnepi ülést rendezett, melynek szónoka, Josef Kempný, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a KB titkára méltatta a 35 év előtti események jelentőségét és időszerűségét. Ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy csak a Szovjetunió vezette szocialista közösség együttes katonai-politikai erőfeszítésével, az internacionalista egység alapján védhetők meg a szocialista vívmányók.

Hasonló ünnepség zajlott le a bratlslavai Nemzeti Színházban. Az ünnepi beszédet Peter Colotka, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, az SZSZK miniszterelnöke mondotta.

Egyidejűleg koszorúzás! ünnepségek színhelye volt a prágai olšanyi temető és a bratislavai Slavín-hegy.

Az események színhelyén Jozef Lenárt elvtárs, az SZLKP Központi Bizotságának első titkára emlékezett meg Dukla jelentőségéről és a mának szóló örökéről.

Október - a nyugdíjasok hónapja

Szlovákiában jelenleg több mint ötszázezer nyugdíjas él, s a róluk valő gondoskodás társadalmunk egyik fő feladata. Az állami szervek szociális tevékenységét nagyban segíti a Csehszlovák Vöröskereszt tagjainak önkéntes működése.

Az SZSZK Munkaügyi és Népjóléti Minisztériuma a Csehszlovák Vöröskereszt Szlovákiai Központi Bizottságával karöltve októbert a nyugdíjasok hónapjává nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy ebben a hónapban még fokozottabb figyelmet fordítanak az idősebbekről való gondoskodásra, bár ez egész évre kiható feladat. A gondoskodás főleg a magányosan élő, beteg nyugdíjasok egészségügyi ellátásában nyilvánul meg.

Az idősebbek gyakrabban szenvednek idült betegségekben, így érthető, hogy fokozottabb orvosi ellátást is Igényelnek, A Vöröskereszt önkéntes ápolói Szlovákiában az első félévben négyezer idős emberről gondoskodtak, ellátogattak otthonukba, egészségügyi ellátásban részesítették őket. Áz egyes alapszervezetek figyelemmel kísérik az öregek társadalmi együttműködését. Különféle rendezvényeket szerveznek, melyek lehetővé teszik a nyugdíjasok politikai, kulturális és társadalmi életének kibontakozását, így például évente kb. ezer kirándulást szerveznek számukra, melyen megismerkednek az ország természeti szépségeivel, ezenkívül nyugdíjastalálkozókat, látogatásokat az aggok házába, kórházakba, stb. Előadásokat, beszélgetéseket, vita-délutánokat rendeznek különféle témákra.

A szociális tevékenység szakaszán a Csehszlovák Vöröskereszt további feladatai közé tartozik a 6. ötéves tervidőszakban, hogy ápolja és elmélyítse együttműködését a nemzeti bizottságok szerveivel és képviselőivel, fokozottan törődjék azzal, hogy idős polgártársaink érdeklődésüknek megfelelően tevékenykedhessenek a társadalmi életben és közéleti aktivitást fejthessenek ki. Bizonyára ezt a célt is szolgálná, ha a nyugdíjasok otthonai nemcsak egy-két órára, hanem egész napon át tárt ajtókkal várnák az érdeklődőket, a tenni vágyó öregeket. P. Vj

A kommunista part a felkelés vezető ereje

Nemrégen emlékeztünk meg a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójáról. A felkelés kitörése után a felszabadult területen nyomban megalakultak a forradalmi hatalmi szervek és megkezdték a felkelés programelveinek érvényesítését. A Szlovák Nemzeti Tanács kezébe vett minden törvényhozó és végrehajtó hatalmat. A partlzánegységek és katonai alakulatok hősiesen feltartóztatták a német fasiszták támadását és katonailag megerősítették a felkelés területének védelmét. A járási és helyi néphatalmi szervek és a kialakuló üzemi munkásigazgatás együttműködve, a felülről ható politikai nyomás és a néptömegek aktivitása eszményi összhangjában hozzáállhattak azoknak a döntő forradalmi intézkedéseknek a megvalósításához, amelyek globálisan kialakították a csehszlovák államiság új, népi, valóban demokratikus, a München előtti hibáktól és tévedésektől mentes tartalmát.

Mindenekelőtt felszámolták a kompromittált klérofasiszta Szlovák Állam politikai és végrehajtó szerveit, képviselőiket pedig felelősségre vonták. A Szlovák Nemzeti Tanács, amelyben a kommunistáknak döntő pozícióik voltak, a harcoló Szlovákia nemzeti érdekeinek tolmácsolója s egyben az új Csehszlovákia első népi demokratikus kormánya lett.

A Szlovák Nemzeti Felkelés idején Szlovákia Kommunista Pártjáé, az egyetlen politikai párté volt a politikai kezdeményezés. Az ellenállás ön. polgári részvevőiből fokozatosan alakult ki a Demokrata Párt. A felkelés idején a kommunisták a helyi és járási forradalmi nemzeti bizottságokban is döntő többségben voltak. A fegyveres antifasiszta harcnak, és a felszabadult területen a forradalmi átalakulások kivívásának fő terhe * munkásosztály vállára nehezedett.

A munkásság és a párt egysége a felkelés kezdetétől biztosította a forradalmi erők vezető pozícióját a felkelés területén, s mélyenszántő társadalmi-politikai átalakulások megvalósítását, a nemzeti és demokratikus forradalom jellegének meghatározását s ugyanakkor azoknak a döntő feltételeknek a megteremtését tette lehetővé, amelyek elősegítették, hogy a munkásosztály vezető ereje legyen 1945 és 1948 közöt a forradalom szocialista forradalommá valő átnövésének. Ladislav Novomeský hangoztatta annak idején, hogy 1944 augusztusa (a proletariátus fegyveres megmozdulása, a burzsoázia egy részével együtt a nemzeti felszabadulásért) nemcsak megelőzte a négy évvel későbbi Februárt, hanem annak előkészítése és feltétele is volt, amikor a proletariátus. szinte parlamenti úton jutott hatalomra még azzal a burzsoáziával szemben is, amellyel a nemzeti felszabadító háborúban szövetségben állott.

A nemzeti bizottságok mint néphatalmi és igazgatási szervek a forradalmat szolgálták, s tevékenységük alapvető irányvonalát a kommunisták határozták meg.

A Szlovák Nemzeti Tanács 1944. szeptember 1-én tartotta első ülését a felkelés szabad területén. Az új Szlovákia legfelső törvényhozó, kormányzó és végrehajtó szerveként alakult meg. Nyilatkozatában szociális céljait is meghirdette: „A nemzet életszínvonalának emelése érdekében a nemzeti jövedelem igazságos elosztása, a földtulajdonnak a kisparasztok javára történő új rendezése mellett vagyunk. A munkás kapjon az emelkedett színvonalnak megfelelő bért és részesedjék munkája eredményében“. Szeptember 1-én érvénybe lépett az SZNT rendelete a felkelés központi szerveinek létrehozásáról. Vezető politikai szervként megalakult az SZNT Elnöksége, mely egyidejűleg a plénum (törvényhozás) és a Megbízottak Testületé (kormányzó és végrehajtó szerv) élén állt.

A Szlovák Nemzeti Tanács, melynek tevékenységében a fokozatosan új, Demokrata Pártban egyesülő burzsoá és kispolgári erők is részt vettek, harcba mozgósította az embereket.

A kommunisták szavának azonban még erősebbnek kellett lennie, s erősebb is volt abban a helyzetben, amelyet a munkásság akciőegysége, a kommunista párt eszmei fölénye és kezdeményezése jellemzett.

A munkásságnak azok a képviselői is, akik a múltban a kommunista párt keretén kívül álltak, a felkelés folyamán ráeszméltek a munkásegység hiányának káros voltára. Ez a felismerés az ellenállási tapasztalatokkal együtt oda vezetett, hogy logikusan elhatározták; a marxizmus—leninizmus elvei alapján, a kommunista párt szervezeti talaján megvalósítják a kommunisták és a szociáldemokraták egyesülését. 1944. szeptember 17-én Banská Bystricában tartották az SZLKP és a szociáldemokrata párt egyesítő kongresszusát. A 46 járást, 57 üzemet és 12 partizánosztagot képviselő hétszáz küldött jóváhagyta a fő beszá' mólót és a határozati javaslatot. Ezek' kel a dokumentumokkal, melyeket Gustáv Husák elvtárs fogalmazott meg, a kongresszus munkásosztályunk forradalmi hagyományait gyarapította és az egyesült párt felvette a Szlovákia Kommunista Pártja nevet. Néhány héttel később az üzemi bizottságok 1944. október 15-i konferenciáján a forradalmi szakszervezeti mozgalom is egyesült.

A munkásosztálynak és politikai képviseletének egyesülése a felkelés idején, valamint az SZLKP-nek mint kormányzó politikai erőnek a tekintélye döntően fontos feltételeket te' remtett Szlovákia mélyenszántő gazdasági-társadalmi átalakulására, me-" lyet az üzemek és vállalatok igazga' tásában, a földreform kezdetén, a fel' szabadult terület igazgatásának mély' reható demokratizálásában, általában a társadalmi életben végrehajtott de' mokratizáló intézkedések meg is vaj lósítottak. Meghatározták a nemzeti és demokratikus forradalom jellegét s egyidejűleg megteremtették annak döntő feltételeit, hogy a munkásosztály vezető szerepet játsszék 1945 és 1948 között a nemzeti és demokratikus forardalomnak szocialista fórra' dalomba való átnövéséért vívott küz' delemben. Ladislav Novomeský elv' társ írta 1964-ben, hogy „tapasztalatunk mindenesetre megkérdőjelezi a marxizmus—leninizmusnak olyan pekingi magyarázatát, mely szerint lehetetlen a békés átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba“.

Az SZLKP vezette munkásosztály a felkeléskor bizonyságát adta politikai szervező, agitációs, nevelő és irányító képességeinek, a döntő és kritikus pillanatokban meggyőződhetett a nemzet vezetésének feltételeiről, megállta helyét, bebizonyította életképességét és rátermettségét, aminek a jövő szempontjából is kétségtelenül nagy politikai és erkölcsi jelentősége volt.

JÄN MICATEK