Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-06 / 40. szám
fu i3 ük; ho 9 y~ ■ a megfelelően tartott ás takarmányozott tenyész-növendéknyulak öt-, öt és fél hónapos korukra válnak tenyészéretté? A kisebb és a középnehéz testű fajtáknál ez kissé előbb, az óriás fajtáknál pedig kissé később következik be. Erre az időre a nyulak kifejlettkor! testsúlyuknak mintegy 85 1—90 százalékát érik el. A fiatalabb anyák vagy a kisebb súlyú anyák ugyan már ivarérettek lehetnek, de inkább ne fedeztessük őket, mert a túl korai ventliesség fejlődésében erősen visszaveti az anyát, s az így kapott alom rendszerint kis létszámé és kisebb életképességű lesz. ф A fedeztetésre a kora délelőtti és a késő délutáni érák' a legmegfelelőbbek? Mindig az anyát tegyük fedeztetéskor a bak ketrecébe. Esetenként növelhetjük az alom nagyságát, ha a reggel fedeztetett anyát délután vagy a kora esti órákban ismét párosítjuk. ■ az ellés idején az anyanyúl bőséges vízellátást és teljes nyugalmat igényel? Ellés után az almot ellenőrizzük. Az elletőládán kívül született kisnyulakat helyezzük vissza a fészekbe. Az esetleg halva született vagy az időközben elpusztult kisnyulakat távolítsuk el az elletőládából. Általában anynyi kisnyulat érdemes az anya alatt hagyni, ahány tejtermelésre képes cseésbimbója van. # az elletőládát 3—4 hétig érdemes az anya ketrecében hagyni? Ezt követően vegyük ki, súroljuk meg és fertőtlenítő oldatban áztassuk. И a szopósnyulak életük első három hetében kizárólag anyatejjel táplálkoznak? Ezért tegyünk meg mindent az anya tejtermelésének előmozdítása érdekében. Bőségesen és változatosan takarmányozzuk és gondoskodjunk megfelelő vízellátásáról. • a kisnyulak körülbelül 20 napos koruktól a tej mellett már szilárd takarmányt is fogyasztanak? Először inkább szénaféléket, majd abrakot és tápot is. Igyekezzünk minél korábban rászoktatni őket a szilárd takarmányok fogyasztására, mert az anyanyúl tejtermelése a 21. nap után csökken. Ezt követően a kisnyulak csak akkor gyarapodnak megfelelően, ha egyre nagyobb mennyiségű szilárd takarmányt fogyasztanak. ■ a megfelelően fejlett és szilárd takarmányt fogyasztó kisnyulak már 28 napos korukban elválaszthatók? Legkésőbb hathetes korban válasszuk el őket. A választásnál lehetőleg az anyát vigyük el a ketrecből, mert a kisnyulak így könnyebben viselik el a választás okozta megterhelést. (—) ■Nemrégiben az érsekújvárt (Nové Zámky) Városi Szolgáltató Vállalat kertészetében Benkó Ferenc és František Kvasnovský elvtársakkal beszélgettem. A kertészetben állandó munkaviszonyban Luzsica Mária, Lakatos István és Lakatos Sándor dolgozik. A nyári szünidőben — mint brigádosok — itt dolgozott Beáta Matišová és Luzsica Edit, a helyi közgazdasági középiskola tanulói, valamint Szuroves Róbert szaktanintéze= U tanuló. Ök már a harmadik nyári szünidőt töltötték itt. A kertészetben ezen kívül még Zuzana Hlošková és Erika Teslerová, a közgazdasági középiskola, Czuczor Mária, a szaktanintézet és Lakatos Pál, az udvardi (Dvory nad Žitavou) alapiskola tanulója, valamint Dráfy László, a Prágai Konzervatórium végzős növendéke segédkezett. A kertészetben a dísznövényeket kapálták, gondozták, esős időjárás esetén pedig a különböző virágmagokat tisztították. Mindnyájan kedvvel dolgoztak a természetben. František Kvasnovský vezető elégedett volt munkájukkal. Szót fogadtak, a kiadott mun-Brigádosok is segítettek Luzsica Mária, František Kvasnovský és a brigádosok (A szerző felvétele) kát pontosan és becsületesen nak szorgalmas, munkaszerető elvégezték. egyének, akik a szünidei pihe • Az említettekből arra kövei- "ést is feláldezva, igyekeztek keztethetünk, hogy a fiatallá szépíteni életkörnyezetüketl got nem lehet minden esetben bírálni, hiszeu közöttük is vau(holer) Görögdinnye télen is! A görögdinnye termesztése — zamatos ízéért, könnyű emészthetöségéért — nemcsak a nagyüzemi termelőknél lett közkedvelt, hanem a kiskertekben is évröl-évre nagyobb teret hódit. A dinnyetermesztési idény végén egyre kevesebb fogyasztható termést szedhetünk. Ilyenkor azonban még sok görögdinnye van az indákon, amelyek már nem érnek be, s általában a legtöbb termelőnél veszendőbe mennek. Esetleg az állatokkal etetik fel... Pedig nagy kár érte, mert rendkívül mutatós, ízletes, édeskés savanyúságot készíthetünk belőle, kibővítve így éléskamránk nyújtotta téli választékát. Valamikor az ilyen görögdinnyét hordóba savanyították. A mai lakásokban inkább az üvegpoharakba eltett gyümölcsféléket célszerű tárolni. Ez esetben a következőképpen járjunk el: Szedjük le az ősz szes görögdinnyét, függetlenül a nagyságtól. Az éretteket rakjuk külön friss fogyasztásra. A többit mossuk meg és vágjuk négyfelé. A befőzésre az éretten és a pirulásnak induló termések alkalmasak. Az érett Ugyanis befőzés közben összeesik, levet ereszt. A dinnye héját a negyedekről hámozzuk le, majd vágjuk a negyedeket nagyobb kockadarabokra úgy, hogy az üvegbe tudjuk rakni ókét. A közepes és nagyobb családoknál a négyliteres, kisebb létszámú családoknál pedig a két-, esetleg az egyliteres Uvegpoharakat célszerű használni. A feldarabolt dinynyét rakjuk a poharakba úgy, hogy az üveg falához a zöld darabok közé a pirulákból is kerüljenek, fgy ugyanis mutatósabb lesz. Ezt követően készit-A jó háziasszony idejében gondoskodott az éléskamra feltől-: téséről a téli időszakra (Fotó: -blm sünk levet. Négy liter vízhez fél liter ecetet, 1—1,2 kiló cukrot, és egy fél Deku vagy Zalka készítményt adagoljunk. Az ajánlutt lé alapanyagainak a ránya — megkóstolás után —< saját Ízlés szerint kissé meg-i változtatható. A kész levet többször elkeverve forraljuk fel, nehogy a cukrot odaégessük. Ezt követően még forrón a görögdinnyére öntjük a levet. A jobb tartósítás elérése miatt egy késhegynyi szalicilt Is adhatunk hozzá üvegenként. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy nélküle is eláll és sokkal egészségesebb. *. Főleg ott,, ahol májbeteg és kisgyerekek vannak a családi '• ban. Az üvegpoharakat к on - zervfedővel vagy dupla celofánnal zárjuk le. A csiráslalanilás négyliteres üvegnél húsz. - ■ kétliteresnél IS, egyliteresnél pedig 10—12 perc, 80 C fok hőmérséklet mellett. A dinnye az eitevést követően egy-két ■ hónap múlva fogyasztható. Ek- • kor a nagyobb dinnyekockákat érdemes 1 cm vastagságú szeletekre vágni. Többéves tapasztalatok szerint a befőzött görögdinnye a száraz, egyenletes hőmérsékletű éléskamrában nem romlik meg, s egy évnél tovább is tárolható, fgy akár az új termésig is tálalhatjuk a húsfélékhez, hasonlóképpen, mint az uborkát. Azok részére, akik az idén nem termeltek görögdinnyét és szeretnének eltenni belőle, emlékezetűül csupán annyit, hogy az idény végén egy — egy korona 50 fillérért általában beszerezhető. így a fent leírt pikáns csemegéhez viszonylag Л olcsón hozzájuthatunk! £& Pavel Plavec, Kolárovo 9 Cokféle módon lehet jól * értékesíthető — a külföldi piacokon is keresett —‘ exportárut termelni. Többek között központi vagy üzemi beruházások nélkül, szabadidőben végzett munkával. Ezt teszik a magyarországi húsgalambtenyésztők is. Az utóbbi években fellendült ez az ágazat, amit az is mutat, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező haszongalamb-tenyésztő országok — USA, Franciaország, NSZK, Ausztria — mellett Magyarország is egyre tekintélyesebb árumennyiséggel jelentkezik a világpiacon. Mivel az ország húsfogyasztásban a galamb nem tölt be jelentős szerepet, az előállított termék szinte teljes mennyiségben exportra kerül. VÁSÁRHELYI PÉLDA A közelmúltban Orosz Mihállyal, Hódmezővásárhely e gyík élenjáró kisállattenyésztójével a húsgalambtenyésztés időszerű kérdéseiről, valamint a tenyésztési és szervezési módszerekről beszélgettünk. A többéves tenyésztői tapasztalattal rendelkező nyugdíjastól megtudtuk, hogy elsősorban az alföldi megyékben — Békés, Csongrád — alakult ki az árutermelő jellegű gaíambtartás. Hódmezővásárhely kiterjedt tanyavilágában korábban is sok galambot tartottak. Tíz évvel ezelőtt ezekből a hagyományokból indult kt a Hódmezővásárhelyi ÁFÉSZ (Általános Fogyasztási Értékesítő és Beszerző Szövetkezet), s az eltelt időszak tervszerű, céltu-Mihály bácsi állományát 150 pár galamb képezi. A legjobban bevált húsgalambfajtákat — King, Texan, Monder — tenyészti. Tavaly például közel nyolcszáz kiló galainbhást értékesített, 91 ezer forint ér- A termelési kedv fellendülé- A termelési kedv felledüiését két tényezőre vezette visz sza: egyik a kedvező jövedelmezőség, másik a termelés szervezése. A jövedelmezőséget lényegeseu javította az 1975- ben hozott intézkedés, amely az átvételi árat emelte. Szükséges megjegyezni, hogy a kistermelés viszonyai között д gaztja szeme hizlalja a jószágot. Fotó: Lázár Mihály a jövedelem nagyobb, mert a ráfordítások minimálisak, a nagyüzemi termeléshez viszo* szabad idejükben foglalkoznak ■ Az állatállomány tokarnyítva. Pontosabban arról van állományukkal. manyszükségletének biztosítászó, hogy beruházás nem tér- Az ÁFÉSZ a háztáji gazdasá- *“t. Hét telephelyen évente 300 tonna galambtápot értékesít; dalos szervező munkájának kö-< szönve a tenyésztők zöme a piaci Igényeknek megfelelő húsgalambfajtákat tart, s egyre népszerűbbé válik a korszerűbb, félig kárt tartás. MAGYARORSZÁGI TAPASZTALATOK ■ A szakmai felügyeletet; ■ Az állatorvosi ellátást és szükséges gyógyszereket; ■ A felvásárlással kapcsolatos szállítást; ■ A törzsállományt. Hódmezővásárhelyen például minta telepeken és mintaudvarokun mutatják be a húsgalambfajtákat és a leghatékonyabb tartási technológiát;. hell a tenyésztőt: régi ólakban, gok intenzív bekapcsolásával nem hasznosított padlásokon A termelés biztonsága érdeké- ■ A kitermelt húsgalamb folyik a tenyésztés. A tenyész- ben az alábbi fontosabb rész- időbeni és helyszíni átvételét. tők többnyire „töredékmunka- feladatokat végzi: időt* használnak fel, s csak nagy feladatot vállal magára. k x x Régi ólakban, padlásokon Orosz Mihály állományát a kisállattenyésztés iránt érdeklódó külföldiek is többször megcsodálták. — Nagy értéket képviselő, csodás állomány, a lehető legegyszerűbb tartási feltételek között, — nyilatkozta az egyik szovjet csoport vezetője. Mi kissé keserű szájízzel vettünk búcsút a Botond utcai porta gazdájától. Arra gondoltunk, hogy hazai húsgalambtenyészetünk elsorvad, s falvainkon többnyire a parlagi galambbal találkozunk, ainl több kárt okoz, mint hasznot. A régi ólak, fészerek és padlások pedig nálunk egyelőre kihasználatlanok! Orosz Mihály, texannal keresztezett állománya Csiba László