Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-09-29 / 39. szám

(Folytatás az 1. oldalról | den Delicious“ stb. almafajtákat csilizradványi kertbarát pedig értókelték, és a legtöbb szavaaz „Afux Ali“ szőlőfajtáért. zatot kapott termékeknek oda- Mivel egy kissé korábban ítélték az aranyérmet. A hatérkeztem a kiállítás ünnepi tagú értékelő bizottság tagjai megnyitójára, alkalmam nyílt (többek között Belucz János arra is, hogy megfigyeljem az mérnök, a tudományok kandiértékelő bizottság tagjainák dátusa, a Szövetség Dunaszermunkáját. Először is az ősz- dahelyl járási Bizotságának eiszes kiállított terméket sor- nöke, és Csiba Sándor mérnök, számmal láttak el úgy, hogy a dtinaszerdahelyi Agrokémiai senki sem tudhatta, melyik ki- Vállalat dolgozója (lapunk * tői származik. Ezután a kiállt- munkatársai) alaposan szeratott termékeket csoportosítva ügyre vették a kiállított termé- Ipéldául a „Jonathán“, a „Goi- kék színét, fajtaazonosságát,

Az idei kiállításon újdonságként szerepelt az apróállatok bemutatása.

Felvételünkön Nagy Albert izsapi kisállattenyésztő pekin. gi fehér kacsái láthatók.

Az értékelő bizottság tagjai közül balról az első Belucz Jáno* mérnök, a tudományok kandidátusa, balról a harmadik pedig Csiba Sándor mérnök.

kiegyenlítettségét, s csak ezt követően döntötték el a sorrendet.

Az idei kiállításon — amint azt már említetetm — egy újdonsággal is találkozhattunk. Nem másról, mint a kisállattenyésztők kedvenceinek bemutatásáról volt szó. A szabadban elhelyezett ketrecekben gyémánt- és ezüstfácánokat, különféle színárnyalatú aranyfácánokat, budapesti magas, röptű keringő és morva strasz szer galambokat, pekingi fehér kacsákat, .távozott és fehér plimut tyúkokat, a kultúrházban elhelyezett ketrecekben pedig nimfa-, éneklő és hűl

lámos papagájukat, pintyeket és más díszmadarakat láthattak az érdeklődök. A kiállított apróállatok nagy része Sárközy Imre balonyi (Bulou) és Nagy Albert izsapi (Ižop) állatbarát tenyészetéből származott.

A kiállításról a kertészeti kellékek és segédeszközök bemutatása sem hiányzott. Ugyanez mondható el a propagációs anyagokról. Az érdeklődők ezen kívül megismerkedhettek a kiskertekben használatos növényvédőszerek széles vdlasztékávut is.

Bura László

(A szerző felvételei!

Kérdezett -Kérdés: Nagy, érett barackmagokat szárítok az ablakban. Szeretném elültetni őket, de nem tudom, mikor, hogyan és hová.

Özv. Májer Béläné, Plešiveo

Válasz: A faiskolák üzemeltetéséről szóló rendetetek lehetővé teszik, hogy saját használatra, tehát nem értékesítés céljából bárki előállíthasson gyümölcsfacsemetéket. Lehet és érdemes Is tehát munkát, gondot ferdítani arra, hogy magunk neveljünk csemetéket. azzal az előnnyel jár, hogy olyan fajtát állíthatunk elő (esetleg a kevésbé elterjedt, nem ismertek közül is), amelyeket a faiskolák nem termelnek, nem szaporítanak.

Az ivaros (generativ) szaporítás a mag elvetéséből és a ceíranövény felneveléséből áll. Ez a legolcsóbb eljárás nagytömegű facsemete felnevelésére. Ezzel kapcsolatban meg kell Jegyezni, hogy a magról kelt csemetéket, magoncokat mint alanyokat célszerű felnevelni, s a kultúrváltozatoknt ezekre az alanyokra kell oltani, szemezni.

A magvakat légiiéiyesebb az érett gyümölcsből kiszedni, a gyűmölcsh ústől megtisztítani, megmosni, árnyékos helyen megszárítani Kisebb mennyiségválaszolunk

ben a gyümölcsöt vágjuk el és a magvakat szedjük ki belőle. Ha a gyümölcsöt felfőzik vagy erjesztik, cefrézik, magja már nem alkalmas vetésre, mert csírázóképességét elvesztette. A gyümölcsfélék magját a megzúzott gyümölcshússal együtt is elvethetjük, de ilyenkor a mag kelése egyenetlen, hol tűi sűrű, hol ritka lesz. Arra azonban feltétlejiül ügyeljünk, hogy a magvak frissek, egészségesek (nem penészesek, dohosak, avasok! és csírakópesek legyenek (a fertőzött magvak „halottak“).

A fás.növények magját Ősszel kell elvetni. Ha erre nincs lehetőség, a magvakat tavaszig rétegezzük. Ez azért szükséges, mert a legtöbb fás növény magja a száraz tárolás alatt elveszti csírázóképességét. A rétegezés célja az Is, hogy a magvakat bizonyos időn át 2—4 C-fok körüli hőmérsékleten tartsuk, mert csírázásukhoz erre a lehűlésre szükségük van. Nagyon fontos tehát, hogy az elrétegezett mag hűvös hegyen és a rétegező közeg ne száradjon ki. E két feltétel általában elég ahhoz, hogy a kemény csonthéj három-négy hónap alatt megpuhuljon és a mag — a benne lezajló biokémiai változások hatására — elkészüljön a csírázáshoz. A helyes rétegezés sietteti és egyenletesebbé teszi a magvak csírázását ás kelését.

A legegyszerűbb rétngezési mód, ha árnyékos helyen körülbelül 30 cm mély gödröt ásunk, és annak aljára 3 cm homokot szórunk. Erre a homokra egy sor magot terítünk, amit ismét homokkal fedünk be, erre újra egy sor mag és ismét homok kerül. A rétegezést így folytatjuk addig, amíg a gödörből csak 5 cm-es párkány látszik ki. Ezután földdel betöltjök és 5 cm-re felkupacoljuk. A gödör sarkait célszerű karókkal megjelölni, hogy a tavaszi kibontáskor könnyebben megtaláljuk. Ha ültetéskor a mag száraznak látszik, a rétegezés elölt 1—2 napig vízben áztatjuk.

Saját használatra ötven-száz magot egy nagyob cserépbe vagy műanyag dobozba Is rétegezhetünk. A magvakat minden esetben nedves homok, tőzeg, perlit vagy fűrészpor közé rakjuk úgy, hogy egymással ne érintkezzenek, alattuk és fölöttük pedig legalább kétujjnyi közeg legyen.

A mi esetünkben az a célravezető eljárás, hogy a rélegezésből kikerülő magvakat ta vasszal, a fagyok elmúlásával kiültetjük a kert egy napos, de lehetőség szerint védett helyére sorban úgy, hogy közöttük 35— 40 cm térköz legyen. A rétegezett és kiültetett magvakból

gyorsan fejlődnek a niagoncok, és már augusztusban-szeptemberben alvószemzássel beszemezhetők.

Még gyorsabban juthatunk csemetékhez úgy, hogy a magot állandó helyére vetjük, mert megkíméljük a csemetét az átültetéstől, a kiszáradástól Ilyen esetben csak a legerősebben növekvő magoncot hagyjuk meg! Fás növényeink magját nyílt fekvésű, nem túlságosan tápdús, de nem is túl sovány talajba vetjük el. Ugyanis a cet az, bog* a magcsemeték ne fejlődjenek se túl buján, se tűt gyengén. A takarás mélysége általában a mag vastagságának három-négyszerese legyen. Az elvetett magvakat lehetőleg trágyás kerti földdel takarjuk, mert ez alatt a mag földje nem szárad ki olyan hamar és nem cserepesedik meg. így a csíranövények könnyebben a felszínre törnek.

Vigyázzunk, hogy a csírázásra vetett mag földje ki ne száradjon, mert különben a csiranövény elpusztul. Mindezekből következik, hogy a magágyakat, különösen tavasszal — mielőtt a magcsemeték megerősödtek volna — néhányszor öntözzük meg. A magoncok a vetés módjától függően ritkábban vagy sűrűbben kelnek ki, és őszig rendszerint annyira megerősödnek, hogy faiskolába telepíthetők.

Forrásmunkák alapján: (bitit 1

4

1

Д „CSALLÓKÖZ GYÜMÖLCSE * * ’79“ járási gyümölcs ,

zöldség , szőlő- és virágkiállítást •— immár hetedik alkalommal —t a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási Bizottsága idei áprilisi konferenciájának határozata értelmében az SZNF 35. évfordulója, a szocialista mezőgazdaság 30 éve és a nemzetközi gyermekév Jegyében rendezték meg, az SZGYKSZ Dunaszerdalielyí Járási Bizottságának és csilizradványi (Čiližská Radvart) helyi szervezetének, valamint a járási mezőgazdasági igazgatóságának, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Járást Bizottságának, a csilizradványi szövetkezetnek és a Dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központnak a közreműködésével. Az idei kiállításnak — szeptember derekán — a csilizradványi kultúrház adott otthont.

Mandák J., az SZGYKSZ csilizradványi szervezetének elnöke ünnepi megnyitó beszédében többek között hangsúlyozta:

„A gyümölcs- és zöldségtermelés fellendítése érdekében már sokat tettünk, raktárhelyiségeket, iivegliázakat, hűtolárolókat, öntözőberendezéseket és -rendszereket építettünk, sok szakembert iskoláztattunk ki. Az utóbbi tíz év folyamán körülbelül ogyharmadával növeltük a zöldségtermelést, 15 százalékkal pedig a gyümölcs termelést. Természetes, hogy ezeknek az igényes feladatoknak a teljesítéséből a kiskerteszek, a kertbarátok is sokat vállaltak. Én, a kertbarátokat képviselve még hozzátenném, hogy a következő időszakban sem feledkezünk meg a gyümölcs- és zöldségtermelés további fejlesztéséről, csak több

megérléet és segítséget várunk és kérünk a járási párt és közigazgatási szervektől, valamint a Szövetség Központi Bizottságától.“

Az idei kiállítás — hasonlóképpen, mint a korábbiak « egyrészt nagyüzemi (a csilizradványi szövetkezet és a Gabéíkovói Állami Gazdaság), másrészt pedig kisüzemi (kiskertészek, kertbarátok) vonatkozásban mutatta be azokat a termékeket, amelyekkel a termelők közvetlenül vagy közvetve járulnak hozzá a közellátás és a feldolgozó ipar termékválasztékának bővítéséhez. A kiállítás rendezői ismét küldetésük magaslatán álltak. A látogatók szeme ele lenyűgöző, vonzó látvány tárult. A falakon levő fényképekkel és a virágdíszftéssel azt is bemutatták, hogy a kertbarátok nemcsak gyümölcsüt, zöldséget és szőlőt termelnek, hanem olyan jelentős tevékenységet is kifejtenek, ami pénzben ugyan nem fejezhető ki, csupán erkölcsi elis méréssel. Nem másról, mint a falu szépítéséről, a szabad térségek parkosításáról, az élet„A CSKP vezetésével a szocialista haza felvirágoztatásáért és a jobb éltfeltételek megteremtéséért“ Jelszó keretében megreu-» dezett kiállítás díszemelvénye.

tevékenykednek, vagy házuk táját teszik szebbé, községüket szépítik, növelik annak esztétikai hatását, értékét, bizonyos részük pedig közellátási célra termeli a zöldség- és gyümölcsléteket, valamint a szőlőt.

szervezet tagjai dicsekedhet-« nek. Aranyérmet kapott többek között Sajdik Sándor nagy mi:. gyeri és Simon Zoltán dunaszerdahelyi kerftiarát a „Jonathán“ almafajtáért, Miklós Gás pár nyáradi (Topofovec) és Nagy József dunaszerdahelyl kertbarát a „Golden Delicious“ almafajtáért, Miklós Gáspár nyáradi és Titus Gyula nagymegyeri kertbarát a „Starkrimsou“ almafajtáért, Kosár Zsigmnnd nagymegyeri kertbarát a „Diel vajkörte“-fajtáért, Szabó Ernő csilizradványi kertbarát az „Elberta“ körtefajtáért, Domonkos István nagymegyerl és Csicsai

környezet szebbé tételéről van szó. A kiállítutt termékek mögött látni lehetett azt a vezérgondolatot, célkitűzést, ami irányítja a kertbarátok népes családját. A kertbarátok egyik része a napi fárasztó munka után a szabad időt aktív pihenéssel tölti, mások a kertben

Az ünnepélyes megnyitót követően nagy volt a sürgés-forgás a kiállított termékek között«

A kiállításon hatszázhuszonkilenc terméket, gyümölcs- és zöldségfélét, illetve szőlőt, virágokat és — első Ízben — apróállatokat mutattak be az érdeklődőknek. Ebből ötven származott az említett két mezőgazdasági üzemből, száz a feldolgozó ipar üzemeiből (a Dunaszerdahelyl Konzervgyár és a MILEX vállalat), ötvenhárom a kisállattenyésztőktől, a többit pedig a kertbarátok termékei alkották. Az idei kiállításon a százhatvanegy kertbarát tizenkilenc helyi szervezetet képviselt. A legtöbb terméket a Szövetség dunaszerdahelyi helyi szervezetének negyvenhat tagja mutatta he.

Az értékelő bizottság, mint minden évben, az idén is arany-, ezüst- és bronzéremmel, illetve elismerő oklevéllel jutalmazta a legjobb termelőket. Az idén huszonhárom arany-, huszonegy ezüst- és huszonkét bronzérem, illetve több elismerő oklevél talált gazdára. A legtöbb aranyéremmel a dunaszerdahelyi, a nagymegyeri (Galovo) és a csilizradványi

Sajdik Sándor nagymegyeri kertbarát „Jonathán“ almafajtáját az értékelő bizottság aranyéremmel jutalmazta.

Gyula csilizradványi kertbarát a „Spartan“ almafajtáért, Győri Imre ekecsi (Okoé) kertbarát a „Zöld veltelini“, Varga Isi ván nagymegyeri kertbarát e „Tramini“, Karácsony Sándor