Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-09-22 / 38. szám
SZABAD FÖLDMŰVES ,1979. szeptember 22. 12 HASZNOS GEPÜJDONSAGOK AZ AGROKOMPLEX 79-EN Mikor Ganzunk «kük a gyakorlatban? Az Agrokomplex ’79 országos mezőgazdasági kiállításon a korszerű hazai és külföldi erő- és munkagépeket bamutató részlegnek rengeteg látogatója volt. Sokan megcsodálták a mezőgazdasági dolgozók hasznos segítőtársait, mások meg — elsősorban a traktorosok, a gépesítők és a gépjavítók — félórákon át ismerkedtek egy-egy jónak ígérkező, új géppel. Mert hasznos újdonságokkal Is találkoztunk az Idei seregszemlén. Közeliik mutatunk most be négyet. Az első felvételünkön a takarmánybegyűjtő felépítménnyel felszerelt UNIHOT-BO univerzális hegyi traktor látható. A rovinkai Mezőgépkísérleti Kutatóintézet mutatta be, és az elvárásoknak megfelelően, ugyancsak felkeltette a látogatók érdeklődését. Főleg a dimbes-dombos terepen, a hegyi és a hegyvidéki körzetben gazdálkodó mezőgazdasági üzemek dolgozói tanulmányozták hosszadalmasam Érthető volt az érdeklődésük, hiszen a gép állítólag egyenesen a Banská Bystrica-t körzetből érkezett, ahol a gyakorlatias ellenőrző kísérletek során jól szerepelt, még a 22 fokos lejtőkön is kiváló teljesítményt nyújtott. Az új gép hivatott megoldani a hegyi és a hegyaljai körzetekben a takarmány- és szalmabegyűjtési gondokat. Második képünkön a VRX 500-as henger mintapéldányát mutatjuk be. A rpvinkai székhelyű Gép- és Traktorállomások és Mezőgazdasági Gépjavítók termelési gazdasági egységben kifejlesztett henger a szakszerű talajelőkészítés hasznos gépe lehetne, ha a megbízott Tőkéterebesi (Trebišov) GTÄ nem késlekedne a sorozatgyártás beindításával. A Z-12011 erőgéppel üzemeltethető henger nagy előnye, hogy a talajviszonyoknak megfelelően mind a három henger megtölthető vízzel, tehát a rögös területen is ió magágy készíthető. Utolsó felvételünkön a Velká Lomnica-i Burgonyanemesitési Kutatóállomás találmányát (SELEKTOR), a búrgonya-szaparitó területek beteg лбvényegyedeinek félautomatikus kivé lasztására és eltávolítására alkalmas gépet mutatjuk be. Az ültetöanyagot termelő gazdaságoknak nagy gondot okoz a beteg növények eltávolítása, amit eddig általában kézzel, a beteg növények kivágásával és kihordásával, esetleg hordozható kézi ínjektorok segítségével oldottak meg. Mint a kísérleti eredmények Igazolják, ez a művelet is gépesíthető. A SELEKTOR segítségével csökkenteni lehet a mukaerőhiányt, ugyanakkor növekszik a munkatermelékenység és javul az elvégzett munka minősége, jobb a higiénia és a munkabiztonság is. A traktor elejére erősített vázon négy dolgozó kapott helyet; ők kezelik az lnjektorokat, melyeknek a szerkezeti felépítése a vegyi anyag egyenletes adagolását és percenkénti harmincöt szúrás elvégzését teszi lehetővé. A SELEKTOR az ellenőrző kísérletekben jól vizsgázott. A felmérések azt mutatják, hogy ** as 19SB—75-ös években hazánkban a mezőgazdasági termelésre hasznosítható terület az ipari, a mezőgazdasági, a vízgazdasági, a lakáséi üdülőépítés, továbbá más épületberuházások terjeszkedése következtében 15S ezer hektárral csökkent. A legnagyobb problémát a legjobb minőségű földterületek elfoglalása okozta. Ha tehát figyelembe vesszük, hogy hazánk mezőgazdaságilag hasznosítható földterületének csupán tizennégy százaléka kiválóan, huszonhat százaléka elfogadhatóan, harmincöt százaléka gyengén, huszonöt százaléka pedig csak részben vagy egyáltalán nem terem, akkor döbbenünk rá, milyen nagy pocsékolás a legjobb földeknek más célokra való felhasználása. A termőföldnek, a legfontosabb termelőeszköznek a „zsugorodása“ arra ösztönözte hazánk törvényhozó testületét, hogy törvénnyel gátolja a termőföld pocséfeolásét s egyben lehetővé tegye a terméketlen talajok rekultivációs vagy más módon való feljavítását. Ez év márciusában a CSKP KB 13. plénuma arra is figyelmeztette az illetékeseket, hogy nagy hangsúlyt fektessenek a talajjavításra és nyomós indokok nélkül más célokra ne foglaljanak el mezőgazdaságilag hasznosítható földet, hanem a lehető leg* belterjesebben használják ki a földalapot, még a lejtős területeket is! A plénum a talajvédelem és hasznosítás alapvető feladataként jelölte meg a pontos nyilvántartást. A felmérések s a plénum megállapításai és irányelvei kapcsán az ellenőrző szervek a nyugat-szlovákiai kerületben felmérték a helyzetet. Margita Surkovičová mérnöknek, a kerület nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya dolgozójának tájékoztatása alapján .mindenekelőtt azt vizsgálták, hogyan tartják Ъэ járásonként a földvédelmi törvény alapelveit, főképpen a törvény 7. a paragrafusát, mely kimondja, hogy a legjobb minőségű, vagyis a belterjesen művelhető — beleértve az ültetvénnyel betelepített, a vízrendszerrel behálózott gyengébb minőségű földdel Is — talajok más célokra való kisajátítása törvénybe ütköző, vagyis büntetendő, amennyiben a kisajátítást rendkívüli társadalmi érdekkel nem támasztják alá. A törvény feljogosítja a járási és a kerületi nemzeti bizottságokat, továbbá az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumát, hogy minden kisajátítási kérelmet felelősségtudattal bíráljanak el. A megfigyelések azt mutatják, hogy a szóbanforgó törvény kibocsátása óta a nemzeti bizottságok jó gazda-Hogyan gazdálkodunk a földalappal? A MIDAN 8,1 az állattenyésztésben dolgozók munkájának megkönnyítésére szolgál. A Prágai Mezőgazdasági Főiskolán kidolgozott javaslat szerint kifejlesztett gép a legfeljebb 10 cm hosszú szállások (széna, szenázs, szilázs, szalma stb.), a szóródó anyagok (dara, korpa, ipari hulladék stb.) és a folyadékok (városi hulladékból készült takarmánypaszta, hígított melasz stb.) felhasználásával készülő kombinált takarmányok keverésére, szállítására és adagolására alkalmas. Az üzemeltetéshez szükséges traktor által meghajtott, ötletesen megszerkesztett háromcsigás berendezés a nedves takarmányokat is tökéletesen összekeveri. E korszerű gép segítségével a korábbi tizenhatról háromra csökkenthető a takarmány előkészítéséhez, szállításához és adagolásához szükséges munkaerők száma. ként védik a mezőgazdaságilag hasznosítható földeket. Az ellenőrző szervek figyelme arra Is kiterjedt, hogy a járásokban betartják az építés „játékszabályait“. Megállapították, hogy a törvény jogszabályainak megfelelően a kerületben 310 kisajátítási kérvény érkezett a járásokra, Illetve a kerületi nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályára. Ezek közül 232-t az illető szerv hatáskörébe tartozott, 78-at pedig a MÉM illetékes osztályára küldtek. A kerületi nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya a kisajátításra kérvényezett 274 hektárból 225-re adott előzetes beleegyezést, a helyszíni szemle alapján. Ebből is látható, hogy az ellenőrző munka lényegesen megjavult. \ Az építkezések kivitelezőit vagy beruházóit a múlt évben tíz esetben bírságolták meg, mert nem tartották be a törvény rendelkezéseit. A büntetések összege meghaladta a 388 ezer koronát. A lévai (Levice) járásban például százezer, a trnavaíban 120 ezer, a senicaiban 50 ezer 500, a topolčany-iban 50 ezer, a trenéínlban pedig 40 ezer korona kártérítésre büntették a törvény megszegőit, azonban mindegyikük fellebezést nyújtott be, ezért a kártérítés egyelőre még nem emelkedett jogerőre. A múlt év decemberének adatai szerint a nyugat-szlovákiai kerületben 2360 hektár földterületet hagytak parlagon, vagy csak részben használtak ki. Ebből 2130 hektár a szocialista nagyüzemek, 225 hektár a kistermelők, huszonöt hektár pedig nem mezőgazdasági üzemek tulajdona. Tény azonban, hogy a szóbanforgó földek minősége nem kifogástalan, ezért javítani kellene a termőerejét. Ide tartozik többek között a fölösleges mezei utak, a kazlak és a trágyatelepek helyének a felszántása Is. A CSSZSZK kormányának 294/78-os rendelete értelmében az 1978/79-es évben leltározták a mezőgazdasági földterületet és feltárták a tartalékokat is. A leltározás pontossága és rugalmassága felett a helyi, a járási és a kerületi szakbizottságok őrködtek. A járásokban és a kerületben a szakbizottságoknak tanácsadói jogköre volt, azonban felügyeltek a nyilvántartás pontosságára és helyességére is. Megállapították, hogy az 1975/77-es évben rekultiválással és más talajjavítással 1187 hektárral bővítették a mezőgazdasági területet, 1978-ban ozanbon ISIS hektárral csökkent a mezőgazdaságilag hasznosítható földterület. A legnagyobb területet ebből a Bős (Gabőíkovoj—nagymarosi vízerőmű munkálatai foglalják el. A vízerőmű építői 1138 hektár mezőgazdasági, ebből 932 hektár jú minőségű szántóföldet foglaltak el. A többi területen lakásokat, mezőgazdasági, vízgazdasági és más jellegű létesítményeket építettek. Belterjes ültetvények telepítésével kerületi méretben 1328 hektár földet változtattak hasznosabbá. A rétek és a legelők feltörésével, továbbá a nem mezőgazdasági célokat szolgáló földek minőségi fejavításával s termelésbe vonásával nem kevesebb mint 2153 hektárt változtattak hasznosíthatóbbá. A lévai járásban például 875, a dunaszerdahelyiben (Dunajská Streda) 421, a senicaiban pedig 341 hektár gyenge termőerejíi földet változtattak belterjes termelésre hasznosabbá. Kerületi méretben ezzel a szántóföld több mint 1800 hektárral bővült. A felbárí (Horný Bar) szövetkezet például 52, a csllizközi hatvan, a nagymegyeri (Calovo) hatvan, a dercsikai (Jurová) kilencvenegy, a vár* konyl (Vrakúň) kilencvenöt, a csicsói (ClCov) huszonegy, a nagycétényi (Vefkü Cetín) százkét hektárral növelte szántóterületét. örvendetes, hogy a nem mezőgazdasági jellegű földek termöerejének fejavításával több mint kilencszáz hektárral bővült a kerület mezőgazdaságilag hasznosítható területe. Például a lévai járásban kétszáz, a dunaszerdahelyiben 178, a komáromiban (Komárno) pedig 158 hektár nem mezőgazdasági jellegű földterületet vontak művelésbe. Némely járásokban gondot okoz az épületberuházások kivitelezőinek a figyelmetlensége. Gyakori eset, hogy az építésre kisajátított földek szomszédságában lévő talajokat is hasznavehetetlenné változtatják — gépkocsikkal legyúratják —, melyeken a mezőgazdasági üzemeknek termelniük kellene. Az esetenként száz hektárt Is meghaladó földeken nem termelhetnek, s egy-egy gazdaságban ez károsan befolyásolja a jó takarmányalap kialakítását. A múlt évben — kerületi méretben — a nem beruházás jellegű talajjavításra eléggé tekintélyes összeget lrányoztak elő. A pénzügyi tervben megszabott feladatot azonban jelentősen túlteljesítették, bár megtakarítást értek el. A járási nemzeti bizottságok a törvény 27. paragrafusa 1. bekezdésének' értelmében — a törvény megszegése címén — a közelmúltban az építkezések kivitelezőire büntetést, róttak ki. A Bős—nagymarosi vízerőmű építőjét, a Vízgazdasági Epitővállalatot négyszázezer korona büntetésre javasolták, mert nem gondoskodott a humuszban gazdag „lehántott“ talajréteg károsodás nélküli tárolásáról és felhasználásáról. A büntetés végrehajtásáról természetesen az Illetékesek döntenek, tény azonban, hogy a törvény mindenkire egyformán érvényes, senkinek nem áll jogában azt megsérteni. Ebben az évben — első félév — a járási nemzeti bizottságok a kerületben kilenc esetben szabtak ki büntetést megszegőire. A büntetés összege meghaladja a háromszázezer koronát. Azonban a kivitelezők fellebezéssel éltek, így az ügyeket még nem zárhatták le. Feltételezhető, hogy a jogszabályok értelmében a kirótt büntetéseket az illetékesek jogerőre emelik. Hoksza István A szilázs javítása adalékanyagokkal A kiállításon megismertük és meg- detél veszi a sorozatgyártás, mert csodáltuk őket, örültünk, hogy végre szocialista mezőgazdaságunknak szükilyen gépek is vannak. De vajon ml- sége van ezekre a korszerű gépekre, kor találkozunk velük a gyakorlatban? Reméljük, hogy hamarosan kéz- Kép és szöveg: Kádek Gábur A forgalomban levő adalékanyagok hatása általában kémiai-biológiai. Részben elősegítik az erjedési folyamatok alakulását, előnyösen befolyásolják a tejsavbaktériumok tevékenységét, részben akadályozzák egyes élesztő- és penészgombák tevékenységét és az utóerjedést. A legtöbb anyag hatása csak egyféle, de kutatások folynak kombinációs megoldásokkal kapcsolatban is. Meg kell jegyezni, hogy az adalékanyagok hatása csak abban az esetben érvényesül, ha a silózás egyéb, szükséges feltételei is megvannak. A főbb folyamatok a következők: — A cukortartalmú anyagok (pl. a melasz) mint baktériumtáplálékok a savképződést segítik elő. — A savak (pl. hangyasav, propionsav vagy egyes szervetlen savak) a szilázs pH-értékét csökkentik és a nemkívánatos, kevésbé savtűrő baktériumokat kizárják. — A nitrit, karbamid, formaldehid, szulfit akadályozza a nemkívánatos baktériumcsoportok fejlődését. A fonnyasztott szilázshoz, vagy erjesztett szénához adalékanyagokra alig van szükség, a túl nedves szllázst viszont a veszteségektől védik. Az adalékanyagokat egyenletesen kell bekeverni a takarmányba, mégpedig a szántóföldön betakarítás közben, Illetve a szállító berendezésen és magában a silóban. A szokásos adag 200—400 g, a zöldtömeg egy mázsájára számítva. A szántóföldön a folyékony szereket a járvasilózóra felszerelt adagolótartályból juttatják ki. Az adagolótartály felszerelhető a szállítóeszközre is. Rendszerint azonban a vágószerkezet fölé helyezik a tartályt és egy sokfuratú adagolócsővel kapcsolják össze, amelyből a folyadék kipermetezhető. Fontos, hogy a szivattyú korróziómentes és a traktorról hajtható legyen. A toronysilóknál a fúvóra is szerelhető az adagoló. Az árok- vagy falsilókba való adagolás még nincs tökéletesen megoldva, általában közönséges szivattyút használnak. A szórható anyagokat esetenként kézzel szórják ki. A szilázs vegyszerezésének gazdaságossága a költségektől és a veszteségek nagyságától függ. A felhasznált mennyiséggel kapcsolatban tekintettel kell lenni arra, hogy az aprítás befolyásolja az anyagok hatásét, javul az erjedési folyamat és a tápanyagveszteségek mintegy 5—10 százalékkal csökkennek, egyúttal az utóerjedés elkerülhető. *r-ZTA—<
