Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-09-22 / 38. szám
Kezdetben a szemzést főképpen faiskolákban végezték egyéves alanyokon. Ma már nagyon elterjedt ez a nemesítés! mód, s nemcsak a kis csemetéken alkalmazzák, hanem a 4—5 éves fák ágain is. Könnyű megtanulni, csak jó éles kés kell hozzá, jó alany, oltógally, kötözőszer és nyugodt hozzáállás. Nem is a munkavégzéssel van baj, hanem a tapasztalat hiánya okoz gyakran meglepetést. Egyszer az egyik tanítványom örömmel újságolta, hogy kivirágzott az alvószem. Már az első évben gyümölcsöt várt az ágaiban beszemezett fácskától. Nap-nap után figyelte, nézegette, hogy mi történik a virággal. A méhecske is felkereste a gyönyörű virágot és be is porozía. A bibe megtermékenyült, de a gyümölcs, a a cseresznye teljesen nem fejlődött ki, hanem elszáradt. A szempajzs egész nyáron élt, de többé már nem hajtott ki, mert nem volt rajta hajtórügy. De nemcsak a tanítványaimnál történt hasonló eset, hanem sokaknál. Az idén nekem is kivirágzó« egy szem, később azonban elszáradt. Ezért úgy gondoltam, hogy érdemes róla írni... A legtöbb gyümölcsfa az egyéves hajtásokon, az oltásra alkalmas ágacskákon termeli a virágrügyet és a hajtórügyet. A tapasztalt ember megkülönbözteti egyiket a másiktól, de nem minden fajtánál könnyű ez a feladat. Például, ha a kajszit megfigyeljük, levele tövében rendszerint három alvószem van szorosan egymás mellett. A középső hajtórügy, a két szélső termőrügy. Ha csak egy rügy van a levél tövében, akkor az minden esetben hajtórügy. Ha csak kettő van, akkor is az egyik hajtórügy. Szemzésre mind a három alkalmas. Más a helyzet az őszibaracknál. Minden levél tövében egy rügy képződik, s az vagy hajtórügy, vagy virágrügy. Az egyik alkalmas szemzésre, a másik nem. A két rügyet úgy lehet megkülönböztetni egymástól, hogy az egyik levél tövében két-három kisebb levél is van az alvószem mellett kinőve. Ez a virágrügyes rész. Ha a rügy felett csak egy levél van, akkor az hajtásra alkalmas, azt kell beszemezni. A cseresznyénél egy levél van minden rügy felett, mégis különböznek egymástól. A hajtórügy hegyesebb és az oltógally közepétől a hegyéig he lyezkedik el, míg a virágrügy tompa végű és az oltógally alsó részén képződik. Nyáron nehezen különböztethető meg, ezért még a tapasztalt kertész is tévedhet. A kezdők egy két év elteltével rendszerint annyira lelkesednek, hogy különböző alanyba különböző fajtákat szemez nek be és kíváncsian figyelik, vajon mi lesz belőle. A körtefában az almafa megfogamzik, az almafán is kihajt a körterügy, s rendszerint termővé válik. Nem ritkaság az sem, amikor egy fán az alma és a körte együtt terem. Ez nem csoda, mert az alma és a körte közeli rokonok, még a magjuk is a megtévesztésig hasonló. De a szemzők egyébbel is próbálkoznak, hiszen akad elég biztatás. Nekem is többen mondogatták, hogy akácfába oltsak kajszit, hosszú életű lesz és nem kap gutaütést. Kezdő koromban egy nap leforgása alatt kereken száz akácfát oltottam be kajszival, s egy sem fogamzott meg. A szilvában viszont 90 százalékos volt az eredmény. A fekete rózsa nemesítése is csábító. Nálunk sokan állítják, hogy ha cserfába fehér rózsát oltanak, akkor a cserfa nedveinek hatására fekete rózsa terem. De a rózsa csak egy évig él, mert a cserfa benövi. Ezzel is próbálkoztam, de nem sikerült. Annyi hasznom azonban mégis volt belőle, hogy a szemzés terén nagyobb gyakorlatra tettem szert és tanulni kezdtem a fajok eredetét. t < • Még a mesébe is beleszövik az oltás furcsaságait. Egy asszony például, aki a paput szerette,' beteggé tetette magát, hogy a férjét elküldhesse olyan orvosságért, amit sohasem találhat meg. Bükkfába oltott almáért... A szegény ember még most is járna, ha egy vándorral öszsze nem találkozik, aki szövőszékhez bordát árult. Az felvilágosította, hogy a felesége nem beteg, hanem a pappal mulat. Azután a felszarvazott férjnek azt tanácsolta, hogy bújjon a zsákjába, ő majd hazaviszi az ágy alá, ahol mindent megtudhat. Ügy is történt. Az asszony nagyban mulatott a pappal, a vándort is szívesen látták vendégül. Itatták őt is. Ejfél tájban, mikor tetőre hágott a jókedv, mindenki eldalolta legkedvesebb nótáját. Az asszony azt dalolta, hogy az én uram bolond kurafi, aki elment bükkfába oltott almát keresni... Ezután a vándor rázendített, hogy „Hasadj zsák, hasadj, üssed az asszonyt...“ A zsák ki is hasadt a felszarvazott férj késétől, aki ütlegelni kezdte a csalókat. Ogy ütött, ahogy a nóta mondta: „egyszer az aszszonyt, kétszer a papot“. V • * Ez a kis kitérő talán nem illik a szakdolgokhoz, de a gyerekek, akiket szemezni tanítok, mindig érdekességeket kérdeznek tőlem munka végeztével. Bizonyára másutt is ilyenek a fiatalok. Szerintem könnyebben emlékezetükben marad a komoly dolog, ha egy kis vígsággal fűszerezzük. CSURILLA JÖZSEF Kivirágzott az aivószem ЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛАЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛАЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛ/ЧЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛ/ Nvűltenvésztű a javából Perbete (Pribeta) főutcáján egy takaros emeletes családi házban lakik Sipos János nvúltenyésztő, Öt éve foglalkozik tudományos alapon a nyúltenyésztéssel és tagja a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége perbetei helyi szervezetének. Mint általában minden kezdő nyúltenyésztő, ő is több fajtával (új-zélandi fehér,, kaliforniai, francia kosorrú, nagy csincsilla) kísérletezett. Három évvel ezelőtt a francia ezüst fajtánál állapodott meg. Ma már kiváló állománya van. Igaz, hogy ez a nyúlfajta a kis testnek családjába tartozik, de jó szaporaságával tűnik ki. Általában hat-tizenkét kisnyulat ellik, melyeket rendszerint fel is neveli. Ezt a fajtát főleg gyor$ növekedésük miatt kedvelte meg. Szerinte a nyültenyésztés nem költséges, meri jól hasznosíthatók a kerti és konyhai hulladékok. Ha a tenyésztő csupán súlyra való eladás céljából nevelné a nyulakat, akkor nem lenne kifizetődő, mert a Nitrai BRANKO Közös Mezőgazdasági Vállalat egy kilogrammért — élősúlyban *— az I. minőségi osztályban 17, а II. minőségi osztályban pedig 15 koronát fizet. Sípos elvtársnak törzskönyvezett nyúlállománya lehetővé teszi, hogy a növendéknyulak egy részét továbbtenyésztési célra adja el. Például tavaly ötvenhárom tenésznyulat értékesített. Az idén még kedvezőbbek a kilátások, mert az első félévben már harminchárom nyulat vásároltak meg tőle. Az anyanyulak 94 ponton felüli értékűek, ezért a növendéknyulak 140—160 koronáért találnak gazdára. De azért a BRANKO-nak is jut évente mintegy 100—110 nyúl. Két nyúlszállással rendelkezik, melyek szellősek, szélvédettek. A ketreceket minden héten rendszeresen kitisztítja, a nedves részeket őrölt mésszel súrolja fel. Az egyik nyúlszállást fia készítette, amelynél korszerű megoldásokat alkalmazott. Például azt, hogy a vizelet hátul folyik ki és az ürüléket is innen lehet eltávolítani. Évente egyszer — a nyári időszakban — a ketreceket mésszel kifertőtleníti, hogy elejét vegye a betegségeknek. Különben állománya állandó állategészségügyi felügyelet alatt áll. Az etetéssel és itatással kapcsolatban két elvet tart szem előtt: a tisztaságot és a pontosságot. Sosem ad a nyulaknak poros, sáros füvet, konyhahulladékot. A füvet előbb egy, napig fonnyasztja. Télen kétszer, nyáron pedig háromszor etet naponta. Itatni viszont csak egyszer, délben szokott. Az itatókat nem hagyja a ketrecekben, mert a nyulak beszennyeznék a vizet s a kisnyulak pedig lucskosak lennének tőle. Vérfelfrissífés céljából általában speciális tenyészetekből vásárol apaállatokat. Évente több kiállításon vesz részt, hogy így ellenőrizze nyúlállományának minőségi színvonalát. Diplomok és elismerő oklevelek sokasága dicséri munkáját, valamint az, hogy vásárlás céljából más járásokból is fölkeresik a tenyésztők. Személyesen volt alkalmam látni Sipos János nyúlállományát, amelyről csak az elismerés hangján írhatok. Személyében pedig egy olyan kiváló tenyésztőt ismertem meg, aki tudását nem rejti véka alá, hanem megosztja a kezdő tenyész. tőkkel vagy a tanácsokra szorulókkal. Éppen ezért további munkájához jó egészséget és sikeres tenyésztői munkát kívánunk! ANDRISKIN JÖZSEF, Komárno Othúnapos növendéknyulak Sipos János tenyészetéből. (A szerző felvétele] fthäanifúl ásványiaiiiiag szükséglete (in.) A kálium hiánya izomdisztrófát válthat ki, amit Parigin- B i n i bizonyított. A kálium túladagolása Lebas és Colin szerint vesegyulladást és terméketlenséget okoz. A káros hatásokat 1,5 százalék fölött észlelték. Ez a túladagolás gyakorlati körülmények között is előfordulhat, ugyanis a lucerna 2,5 százalék káliumot tartalmaz. A különböző szerzők által javasolt Na-, K- és Cl-mennyiségek százalékban: Szerzők Na К Cl Konyhasó NRC l“-i 0,6 fe-g 0,25—0,5. BOCM .Silcock е-ч , fc-í Ier4 0,66 Szovjet szabvány ÜH е-з fr-í 0,66 Lebas—Colin (növendéknyulak) 0,4 0,8 0,4 én Surdeau és Henaff 0,25--0,14 0,75—0,40 еч 1,1 0,50 ни Scheélje és munkatársai fc« t—* BtS 0,3—0,5 Magyarországi tápok fcr-i Srrí 0,5—0,8 A táblázatból látható, hogy 0,3 százalék szerves formájú főként a kálium adagolásában ként tart indokoltnak a takarvannak véleményeltérések, bár mányban, ugyanígy Lebena javasolt konyhasószintek kö- garc is 2—3 mg/kg kén adazöti eltérések (0,25—0,8 száza- golását javasolja, lék) is figyelmet érdemelnek. Vas Kén A nyúl szervezetében mintegy 0,15 százalék kén található, főleg a fehérjékben. Csupán feltételezés, hogy a nyúl a coecotroph tevékenysége során vakbelében kéntartalmú aminosavakat tud felépíteni. Mivel a nyúlszőr sok kéntartalmú aminosavat tartalmaz, a kén iránti igény nyilvánvalóan nagy az angórákban és a húsfajtákban, főleg vedlés alkalmával. Kénhiány esetében a gyér szőrfejlődést és a szőrrágást is megfigyelték. Surdeau és Henaff 0,2—! Főként a vemhes és szoptató anyanyulak, továbbá a nagy növekedési erélyű húsnyulak igényelnek több vasat. A nyúltej nagyon kevés vasat tartalmaz. Az újszülött kisnyúl májában hoz tartalékot és ezt használja fel addig, amíg szilárd táplálékot nem vehet fel. Ezért az elles utáni harmadik héten gyakori a kisnyulak vérszegénysége. Indokolt lenne ezért a 21. nap után olyan „creep“ táp adagolása, amely bőven tartalmaz könnyen, felszívódó vasat (Holdas és munkatársai, Scheelfe és munkatársai). A javasolt vasmennyiségek a következők: Szerzők Vas Surdeau és Henaff 200--400 mg/tak, kg összesen Morozova 20 g/tonna kiegészítés Lebengarc 40-—60 mg/kg kiegészítés Fumero táp 40 mg/kg kiegészítés Purina táp 25 mg/kg kiegészítés Nicolai táp 75 mg/kg kiegészítés Phylaxia premix 600 mg/kg kiegészítés Az irodalmi adatok eléggé mát adják meg, a többiek a tanagy változatosságot mutatnak, karmánykiegésztíés szintjét je- Megjegyezzük, hogy a francia lölik. Ogy tűnik, hogy a hazai szerzők a táp összes vastartal- takarmányok általában elegendő väsať tartalmaznak" a nyulak számára, legfeljebb a vemhes, szoptató anyák, továbbá a választott nyulak részére kell pótlásról gondoskodni. Mikroelemek A réz igényt fráncia vizsgálatok 200—500 mg/kg-ban jelölik meg. Morozova 1,5 g/ tonna kiegészítést javasol. Az olasz tápok 5—20 mg/kg kiegészítést adnak. A hazai Phylaxia premixben 300 mg/kg réz található. A jód nyulainkban ritkán hiányzik. Egyes esetekben (például sok káposzta etetésekor) fordulhat elő jódhiány. Surdeau és Henaff szerint a jódigény 120 mg/kg takarmány. Ezt P a r i g i n-B i n í fedezni véli 0,5 százalék tengeri só adagolásával. Az olasz tápokban 0,5—3,5 mg/kg jődot nyújtanak. A Phylaxia premix 100 mg/kg jődot tartalmaz. A mangán hiánya nyulakban csonttorzulásokat, töréseket és szőrrágást okozhat. Mivel külö. nősen a bűzakorpa gazdag mangánban, a korpát tartalmazó tápok kielégítik a mangánszükségletet. A mennyiségi igényekre nézve elfogadhatjuk az amerikai NRC szabványt, amely növendékeknek 3 mg/kg, szoptató anyanyulaknak 10 mg/ kg mangánt javasol. Hasonló adatokat közöl Lebengar c. Morozova szerint 12,5 g/t mangán szükséges. A különböző olasz tápok 20—60 mg/kg-t nyújtanak. A hazai Phylaxia premixben 600 mg/kg mennyiség van. A cink többletét és hiányát egyaránt károsnak tartják, főként más elemekkel váló összefüggései miatt. Kimutatták, hogy a vemhesség alatti kevés (2—3 mg/kg) cink vetélést okozhat. Ezért az NRC szabvány 10—15 mg/kg cinket javasol. A szovjet szabvány 10 g/l cinkkloridot ír elő. A kobalt a B12 szintetizálásában szükséges Surde a—H en a f f 50 mg/kg kobaltot javasolnak, ennyit tartalmaznak az olasz tápok is. A szovjet szabvány szerint 60 mg/kg szükséges. A fluor, nikel, szolén és moli bdén igényekre vonatkozólag irodalmi adatokkal nem rendelkezünk. Összefoglalás A nem túlságosan bőséges irodalmi anyag feldolgozása során a gyakorlat számára elfogadható képet kapunk a fontosabb ásványi anyagokra vonatkozó igényekről. Egyes ásványi anyagokra nézve nagyok az eltérések, ami a kísérleti anyagok és metodikák eltéréséből adódhat. HOLDAS SÁNDOR és GIPPERT TIBOR (Mezőgazdasági Világirodalom ) в юг; hogy... И kiváló termelést és gyors fejlődést még a kifogástalan takarmányozás és a jó elhelyezés mellett is csak megfelelő állategészségügyi körülmények között remélhetünk? Kisterme-' lői szinten elsősorban a termelő hozzáértésén és az állatok gondozással szemben támasztott igényeink kielégítésén múlik nagyon sok. • az állatok betelepítése előtt az 61 mennyezetét, falait és padozatát célszerű először szárazon kitakarítani, portalanban!, majd bő vízzel lemosni?, Csak ezt követően fertőtlenítsünk úgy, hogy a fertőtlenítőszer minden zugba, az ajtók és ablakok réseibe is bejusson' Fertőtleníteni kell minden állomány elszállítása, az 61 teljes kiürülése után. ■ almozásra csakis száraz, jó nedvszívó, penész- és pormentes anyagot lehet használni? Az almot minden állomány után teljesen cseréljük ki, de cseréljük ki akkor is, ha az időközben erősen átnedvesedett, megkeményedett, s ennek következtében az ól levegőjét rontja. В az alom átnedvesedése főleg az itatók környékén gyakori? Ez elkerülhető, ha az itatók alá rácsozott vízfelfogót helyezünk. Az alom átnedvesedése a legtöbb esetben penészedés! lehetőséget teremt, s a kokcldiőzis terjedését is elősegíti. ■ a betegség fellépésével —ami rendszerint csak szórványos elhullással kezdődik nyomban állatorvoshoz kell fordulni? Mivel az elhullás pontos okát csak boncolással lehet megnyugtatóan tisztázni, a hullát az állatorvos megérkezéséig légymentes, hűvös helyen tartsuk. Műanyag fóliába ne csomagoljuk. A hullákat, ha már nincs rájuk szükség, semmisítsük meg. Elásás esetén a gödör földjét is célszerű klórmésszel fertőtleníteni. В a trágya helyes kezelésével a benne előforduló kórokozók elszaporodását Is meggátolhatjuk, nagy részüket el is pusztíthatjuk? A zárt trágyaaknában tárolt vagy földréteggel lefedett, fülleszteft trágyában ugyanis sok kórokozó elpusztul. ■ az ól és környezetének, valamint tartozékainak fertőtlenítése rendszeres feladat a fertőző- és parazitás betegségek elleni védekezésben? Nemcsak a betegség fellépése után kell a kórokozók elpusztítására és további kártételének meggátlására gondolni, hanem állandóan olyan higiéniai állapotot kell fenntartani, amelyben nem tudnak elszaporodni. A betegségek behurcolását állományunkba elsősorban fertőtlenítéssel akadálvozhaljnk meg. Г Hl wm i
