Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-09-22 / 38. szám

1979. szeptember 22.,

SZABAD FÖLDMŰVES

5

Mit vallanak az idősebbek?

„Шик lenni

И...!"

A párt hű katonája

S am! pedig Szórád Andrást Illeti, Ц nemcsak egyszerű résztvevője, hanem a leggyakrabban szervezője Is volt a különböző akcióknak. Neki is érdemei vannak abban, hogy Muzslát i környékbeliek Kis-Moszkvának emcgették, mivel tizenkét éven kérészül kommunista többségű képviselőestülete és kommunista bírója volt.

A felszabadulásra emlékezve Szörád András — a felszabadító szovjet katonák áldozatkész magatartásának méltatása mellett — főleg a párt újjászervezésének és a népi demokratikus államhatalom megszervezésének és szilárdításának körülményeiről beszélt. Elmondotta, hogy milyen harcot kellett vívni a nacionalizmus köntösében díszelgő karrieristák ellen, akik nemcsak mellőzni akarták a párt régi harcosait, hanem hamis vádakkal illetve a régi kommunistákat — köztük azokat is. akik megjárták a horthy-fasizmus internáló táborait — népbíróság elé is citálták.

Persze, hiábavalónak bizonyult a kommunisták tekintélyének aláásására lrnyuló cselszövés, mert a tények sokasága arrat utalt, hogy a muzslai kommunisták, tehát a párt régi harcosai — köztük Szórád András is — még a legválságosabb időkben is, hű katonái voltak a pártnak. A marxtzmus-tenintzmus eszméi iránti töretlen hűségüket és az egykori harci hagyományokra épülő szervező képességüket a kommunista párt vezetőszerepének meghonosításával és szüntelen szilárdításával, valamint azzal is bizonyították, hogy az 1968 — 1969 évi politikai válság idején következetes és eredményes eszmei harcot folytattak az opportunista és revizionista eszmei áramlatok szócsövei ellen.

Szórád András elvtárs a mezőgazdaság szocialista átalakításában is kommunistákhoz méltó helytállást tanúsított. A Nánai Állami Gazdaságban, mint az igazgató politikai helyettese érdemdús munkát végzett a szocialista termelési viszonyok megszilárdításában, majd mint intéző, később pedig mint telepvezető fáradhatatlanul szorgalmazta, a termelés korszerűsítését és a termelési eredmények növelését. Az állami gazdaságban betöltött felelősségteljes hivatása mellett — az egykori párkányi (Štúrovo) járás községeiben oroszlánrészt vállalt abból a politikai felvilágosító és szervező munkából is, amely a mezőgazdasági kistermeléstől a korszerű szocialista szövetkezeti mezőgazdasághoz vezetett.

Most, amikor a nyugodt és békés öregkor légkörében a hetvenhetedik születésnapját ünnepli, a kommunistához méltó példás helytállásáért megérdemli a nyilvános elismerést.

(pa)

dik a kerületek mezőgazdsági termelése közötti nagy különbség. Nyugat-Szlovákia és Kelet-Szlovákia nagyon is eltérő mezőgazdasági eredményei — az utóbbi rovására. Vajon mikor sikerül majd ezt a nagy lemaradást behozniuk? S egyáltalán behozható-e? ,

Aztán más „vizekre eveztünk“. A vita közvetlen a perényi (Perín) szövetkezet gazdálkodását érintette A közös gazdaság elnöke, Kis- Kendi elvtárs vázolta nagy vonalakban a termelésfejlesztési elképzeléseit. Néhány problémát is „feldobott“, aminek a megoldásához kereste az utat. Szólt a szövetkezet termelési eredményeiről, melyek az idő tájt sem voltak éppen a legrosszabak. Már akkor is egyik erősségük volt a gabonatermesztés. Azután ezen az úton még tovább léptek ...

A beszélgetés sora többek kö** zött kihozta, hogy az elnök Nyltrán végezte főiskolai tanulmányait — a mezőgazdasági tudomány egyik hazai fellegvárában.

— Tanultam szívósan, vasszorgalommal. A mezőgazdasági pályára tettem fel az életem. Elhatároztam: szakember leszek. Meg— Az a legbosz szantóbb, ha az ember nem dolgozhat semmit, — mondotta a hét venhétéves Szórád András, amikor a hogyléte felől ér deklődtem. — Lá tód, az egyik uj jam megcsonkítot ta a körfűrész, és kénytelen vagyok annak gyógyításával bíbelődni. Unaloműzésként pedig a múltamon ábrándozom.

Eseménydús, harcos múltja van Szórád Andrásnak, az egykori uradalmi béres fiának. Ez nem is csoda, mert a forradalmi munkásmozgalomba már serdülő korában bekapcsolódott. Budapesten, a vasúti munkások között ismerte fel a proletariátus társadalomformáló küldetését, s mint az egykori Magyar Szociáldemokrata Párt tagja szüntelenül gyarapította politikai ismereteit. Ezerkilencszáztizennyolcban pedig a szülőfalujában, vagyis Muzslán, egyik alapító tagja volt a földmunkások szakszervezetének.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, és e forradalom eszméinek terjeszkedése rendkívüli hatással volt az akkor még fiatal ember politikai elkötelezettségének végleges kialakulására. Harcos bolsevikké formálódott és amikor a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt — az akkori vezetőség opportunista irányvonala miatt — kettészakadt, Szórád András a baloldaliak számát gyarapította és a koráromi manifesztációs naggyülésen —, amelyen Muzsláról heten [a nevezetten kívül Nagy János, Vajda István, Vajda József, Szilva Kálmán, Kovács Vince, és Kovács Márton) vettek részt — egyértelműen állást foglalt a születő stádiumban levő Csehszlovákiai Kommunista Párthoz vaJó csatlakozás mellett. ,

A kommunista párt helyt szervezete Muzslán az elsők között alakult és aránylag rövid Időn belül a legnagyobb tömegbefolyással rendelkező párttá, formálódott. Politikai és gazdasági követeléseket szorgalmazó tüntetések és sztrájkok gyakori szervezése jellemezte az első köztársaság idején a pártszervezet működését. Harcba vezette az agrárproletárokat az egyházi nagybirtok nyomorúságot szülő, embertelen Intézkedései ellen, szervezte a kis- .és „.középparasztok adóterhek elleni mozgalmát. Tehát helyi viszonylatban következetesen védelmezte a dolgozó nép érdekeit és ezáltal szilárdította a munkások és

A kulturális tömegmozgalom, valamint a sportélet fejlesztésében ts aktív szerepet játszott a pártszervezet.

H Ä T К Ш J ÁIIÄ íb 0 M

A 3390 hektáros bolyi (Bői) szövetkezet vezetőivel járjuk a határt.

A vékel (Vojka) üzemegység udvarához aszfaltozott út vezet. Az út két oldalán kukoricatáblák terpeszkednek, sötétzöld színben.

— Kétszáz hektáron termesztjük, magra, — mutat körbe Illés János, a pártelnök, aki egyben a szövetkezet helyettes elnöke is. — Van még ötven hektár silókukoricánk, amit kukorica-állományba soroltunk, annyira Jó.

Letör egy csövet, s rejtett büszkeséggel mutatja, gyönyörködik benne.

A szemzés sűrűségére hívja fel a figyelmem.

— A tervezett hozamátlag?

— Negyvenöt mázsa.

— És meglesz...?

— Már hogyne! Sőt 10—15 mázsával alighanem túl is teljesítjük.

A kukoricást elhagyva, lóhere- és lucernaföldekhez érünk. Leczo István mérnök, efsz-elnök gombolyítja tovább a beszélgetés fonalát:

— Az idén háromszor kaszáltuk.

Mostanáig egy számosállatra szálastakarmányból 14,2 mázsát gyűjtöttek be télire. A nyolcvan hektárnyi tarlóherénk is jó hozamot ígér. No, meg aztán a tervezett ötven hektárnyi maglucerna és maglóhere helyett száztíz hektárnyit hagytunk. Reménykedünk a magfogásban. Nagyon jó az ára.

Ismét a szálastakarmányról esik szó: egy számosállatra 25—30 mázsával számolnak. Silótakarmányuk Is lesz bőven. Ehhez a 10 hektárnyi tarlókeverék is hozzájárult. A silózás! tervüket előreláthatólag teljesíteni fogják.

Közben a szövetkezet zétényi (Zatín) határába érkezünk. Itt megcsodálom a 38 hektáros szántóföld zöldségest. Annyi a paprika, paradicsom, hogy alig győzik szedni, szállítani.

Öt község határát egyesíti a nagy kaposi (Vei. Kapušany) székhelyű BÉKE szövetkezet. Az 5367 hektái mezőgazdasági földterületből valamivel több, mint négyezer hektárnyi a szántóterület, a többi rét és legelő.

Bizony a közös gazdálkodás kezdetén nem volt könnyű a különböző nézetű és gondolkozású embereket egyetértésre bírni, s lerakni a szövetkezet gazdasági alapjait. Mi tagadás, az öt kis szövetkezet egyesítését megelőzően olyan téves nézet is Jábrakapott, hogy „minek beadni azt a leendő közös mezőgazdasági nagyüzembe, ami a miénk, mi hoztuk létre, hát osszuk szét...“ Persze, ezt a helytelen törekvést, amely egyesek részéről megnyilvánult, meg kellett fékezni, nehogy létjogot nyerjen...

Tehát, a öt szövetkezet ingó és ingatlan közös vagyonát, személyi állományát egyesítő szövetkezet új vezetőségének gondja-baja eléggé megszaporodott. Nagy erőfeszítéseket kellett tenni annak érdekében, hogy vezetőség és tagság szót értsen. Aztán rendes kerékvágásba zökkent a közös mezőgazdasági .nagyüzem szekerének mind a négy kereke. Legfőbb figyelmüket a termelés szakosítására, a szakágazati irányítás gyakorlati meghonosítására fordították a vezetők, közös egyetértésben a szakembergárdával és a dolgozókkal.

A mezőgazdasági nagyüzem létrehozásával tágabb tér nvflt a lehetőségek jobb hasznosítására, a nagy kapacitású gazdasági épületek létrehozására, korszerűbb gépek beszerzésére, a tudományos és műszaki ismeretek nagyobb arányú hasznosítására, a dolgozókról való még hatékonyabb és sokrétűbb szociális-kulturális gondoskodásra.

Köztudott, hogy az itteni termelési adottságok sokkal kedvezőtlenebbek, mint történetesen Nyugat-Szlovákiában, Ettől függetlenül az egyesítés óta eltelt néhány év hozott előrehaladást. A növénytermesztésben például tavaly sikerült búzából 37,4, árpából pedig 43,3 mázsás hozamátlagot elérni. Ez a szövetkezet cukorrépatermesztésben a töketerebesi (Trebišov) járás legjobbja. Tavaly 428 mázsát takarítottak be hektáronként. Évelótakarmányokból viszont 92,7 mázsát, száraz álíapotban.

Jelentős előrelépésnek mondható: a zöldségtermesztést 110 hektárra bő'- vitették. Sántha György mérnök iráű nyitja ezt a munkát, s igyekszik megr honosítani az új technológiát. Bár a i- fóliás zöldségtermesztés nem nagy a kiterjedésű, mindössze egy hektárnyi (lehetne több isi), azért tavaly 153 i- vagon jő minőségű zöldséget értéke- 6 sítettek. Ezen a termelési szakaszon !t napi két műszakos munkavégzést ho- I- nosítottak meg: a dolgozókat a szö- vetkezet autóbusza szállítja a munka- helyre — és vissza. Mi a helyzet az s idén? A tavalyitól jóval több, 200 vált gon zöldség értékesítésével számol- nak, mintegy négymillió korona ér- tékben.

a Lényegében az állattenyésztés szaí kosítását a múlt évben kezdték. A fő t cél: egy állattenyésztő-telepen csak egyféle haszonállat tenyésztése. Tehát,- külön telepen lesznek az anyaálla- tok, külön a növendékállatok, s a- hústermelés is külön telepen folyik- majd a közeljövőben. Különleges fi- gyeimet fordítanak a szarvasmarha- tenyésztésre, s ezen belül a tejter- 1 melésre, amely magasabb színvonalú 5 és jövedelmezőbb is lehetne. Csökt kentik a sertéshústermelést, viszont- fokozzák a baromfihústermelést.

1 A termelés korszerűsítésével szinte " párhuzamosan halad a műszaki szol> gáltatások, valamint a gazdaságirányí' tás fejlesztése. Például a gépdiagnosztikai és karbantartó állomás lét- rehozását már megkezdték: ez két- szakaszban bonyolódik le. Nemcsak a ' gépvásárlás, a gépek üzemeltetése,- karbantartás lesz az állomás mü• szaki dolgozóinak feladata, hanem a

■ napi munka utáni szűrővizsgálat el, végzése, valamennyi gépen. így a i meghibásodásra hamarabb fény de■ rül. Az állomás szolgáltatásához tartozik majd a gépparkról való teljes

i gondoskodás, többek között a specia, lizált, csoportosított gépjavítás. Tehát

• az1 is feladatuk lesz, hogy a gépek i fedél alatt legyenek — a munka be■ fejezése után.

De nemcsak a gépekről, hanem az emberekről is fokozottabb mértékben gondoskodnak a BÉKE szövetkezetben. Csaknem teljesen megoldott kérdés: a közétkeztetés. A közös gazdaság egyes üzemegységeiben, az állattenyésztő-telepek dolgozói részére szociális helyiségeket létesítettek, vagy az építésük épp most van folyamatban.

A sportélet fejlesztésére például

csupán az idén 25 ezer koronát fordítottak: van saját labdarúgó- és asztaliteniszcsapatunk. Ezek résztvesznek a különböző járási versenyeken, vetélkedőkön.

Manapság már szinte természetes, hogy a szövetkezet példás dolgozói — és azok gyermekei — évente részt vesznek különféle üdültetéseken. Megtekintik hazánk legszebb tájait, természeti szépségeit, a városok kulturális és történelmi nevezetességeit, műemlékeit. Csupán az idén ötven gyermek vett részt hazai és tíz gýerek külföldi nyári táborozáson, üdülésen.

A dolgozók, főleg a téli hónapokban, egészségvédelmi előadásokat hallgatnak. Továbbá: évente egyszer kötelező az efsz-tagok orvosi szűrővizsgálata, egészségi állapotuk felmérése. Évente mintegy tíz-tizenkét dolgozó részesül gyógyfürdői kezelésben, feltéve, ha arra egészségi állapota szempontjából rá is szorul. Erre a szövetkezet üzemi orvosa ad ajánlatot, szakorvosok véleményezése alapján.

Kulturált lakásviszonyokat is teremtettek, főleg a fiatalok soraiból toborzott állatgondozók számára: eddig 36 össz-komfortos lakás áll rendelkezésükre.

A szövetkezet vezetősége azt tartja: legfőbb érték az ember, aki a javakat létrehozza. Ennek megfelelően évente mintegy 100 ezer koronát fordítanak a dolgozók munkakörnyezete javítására (védőeszközök, védőruhák stb.j. Ezenkívül munkavédelmi előadássorozat hangzik el évente, főleg a téli időszakban, illetve az egyes főbb munkacsúcsokat megelőzően.

Természetesen, az idősebb szövetkezeti tagokról is gondoskodnak, azokat részesítik 400 korona természetbeni juttatásban, akiknek a nyugdíja nem haladja meg a 620 koronát havonta. S ez helyes is, mert nem valamennyi nyugdíjas szorul rá — anyagi helyzeténél fogva — a nyugdíjkiegészltésre.

A szövetkezeti tagok általában módosak: ezt az új családi házak építése, vagy a régebbiek egyszeri, kétszeri átépítése is bizonyítja. Vagyis, lakáskörülményeik városi szintűek. A dolgozók jómódja, mind magasabb kulturális igénye feltétlenül hatást gyakorolt a falvak arculatának megújulására, középületek építésére stb. így volt ez például Nagykaposon [Vei. Kapušany), valamint Szirénfalván (Ptruška), ahol kultúrház, óvoda nem volt, de kövezett bekötőút sem az utóbbi településre.

Harminc év alatt sok minden épült az öt községben, olyannyira megváltozott az élet, hogy az idős emberek egyre azt hajtogatják: Most lenne jő fiatalnak lenni.. .1

Jakab Sándor, Szirénfalva (Ptruška)

A pártelnök némi büszkeséggel mondja, hogy az alacsony felvásárlási ár ellenére a szövetkezet minden mutatóban teljesíti zöldségeladási tervét.

A bolyiak az országban élenjárók a cukorrépatermesztésben. Az utóbbi öt év átlagában ötszáz mázsán felüli hozamot takarítottak be hektáronként.

— Az idén százhúsz hektárnyi a cukorrépánk, s rekordhozamra számítunk, — mondják.

Közepes terméssel kecsegtet a lóbabjuk, mely ötven hektárnyi. A gyümölcsös úgyszintén. Várakozáson felül, vagyis hektáronként 20 mázsával fizetett a dohányuk. Itt megjegyzem: tavaly 13 mázsás hozamátlaggal is elsők voltak a járásban.

Illés elvtárs a továbbiakban a szőlőre tereli a szót.

— Az idén három héttel korábban kezdtük a szüretet, mint tavaly. A korai csemegeszőlőt értékesítettük legelőször, majd a borszőlőre is sort kerítünk, azt is értékesítjük. De azért hagyunk a saját részünkre is.

Elmondják még, hogy az Idén tíz mázsával takarítottak be kevesebbet gabonából, mint tavaly — hektáronként. Abban reménykednek, hogy a kukorica, amely bőséges termést ígér, pótolja majd a gabonakiesést.

— Sok a gondunk, — summázza a

határszemle végén Leczo elvtárs, a közös gazdaság főkormányosa. — Ez abból adódik, hogy a szántó 63 százalékán szemeseket termesztünk. A termés idejében és lehető legkisebb veszteséggel történő betakarítása szakszerű szárítása, utógondozása valamint az őszi kalászosok agrotechnikai határidőben tíjrténő földbe juttatása érdekében megtettünk mindent. Hiszen az ország jövő évi kenyeréről van szó. (illés)

Wagy tíz évvel ezelőtt találkoz® tam Kis-Kendi Ferenc mérnökkel először. A Kelet-Szlovákiából származó, rendkívül szimpatikus ember kedves nejét jött meglátogatni a jeseniki Priessnitzszanatórlumba.

Mondanom sem kell, hamar összemelegedtünk. Annál is inkább, mert a beszédtémánk közös volt: a szövetkezeti gazdálkodás akkori problémáit latolgattuk, vitattuk. Sajátos, kelet-szlovákiai értelmezésben. Azt, hogy miből aüóostromlom a tudás várát... Mert, csakis az alapos szakmai-politikai

felvértezettség segíthet a boldogulásban, az előrehaladásban — vallott ifjú önmagáról, akkori elképzeléseiről, álmáiról, s azok beteljesüléséről.

Beszélt arról, hogy elhatározásából jottányit sem engedett. A tanulmányi időszak legelején néhányszor felötlött fejében a gondolat: „Egyáltalán, helyes-e ez az önkfnzásnak is beillő, késő éjszakáHia n'-ú’ő tanulás? ..

most papírra vetettem. Sőt, kiegészíthetem, friss élménnyel.

А XIV. nítrai országos aratóünnepélyre szólított a kötelesség. S mentem. Épp egy jelentős ünnepi aktus következett. A kitüntetések átadása, a legjobbaknak, az élenjáróknak. A sokadalomban ő bukkant rám, s üdvözölt széles mosollyal, kitárulkoző szívvel. Megmutatva: hevenyészett ismeretségünk, barátságkötésünk tüze még nem hamvadt ki — lobog.

Hej, de nagyot dobbant az én szívem is, amikor a nagy nap kitüntetettjeinek sorában a perénvl (Perín) székhelyű Győzelmes Út szövetkezet nevét olvasták.

< ment az elnök, hogy a nagy

* család, a szövetkezet nevében átvegye az Építésben szerzett érdemekért magas állami kitüntetést.

— Szívből gratulálok! — szorítottam meg amúgy férfiasán Kis- Kendi elvtárs kezét. — S további eredményes, lendületes alkotómunkát kívánok ..— Neki mondtam, persze az ő becses személyén keresztül az egész tagságnak is szólt. A javak nagy részét ők hozták létre, nagy-nagy szorgalmukkal, áldozatvállalásukkal. Továbbra is olyan derekasan, példamutatóan álljanak helyt a termelés frontján, a szövetkezet politikai-gazdasági megszilárdítása és továbbfejlesztése, a fejlett szocialista társadalom építése sakaszán.

Ügy érzem, a két beszélgetés közötti tiz év nem múlt el nyomtalanul. A mérnök-elnök elképzelései valóra váltak. A magasfokú erkölcsi-társadalmi elismeréshez, ha csak egy icipicit is, az elnök szakmai-politikai felkészültsége, tudása, jó szervező- és irányítókészsége is hozzájárult. Jómagam legnagyobb megelégedésére, s úgy hiszem: a tagságéra is. Büszkék lehetnek az elnökükre, erre az emberséges, nagyon becsületes emberre.

N. Kovács István

Ez a kezdet kezdetén volt, amir hamar túltette magát. Méginkábt megszilárdult benne: tanulni jött csakis erre kell összpontosftanu minden idejét, szorgalmát. A szülőföldről érkező levelek is serkentőleg hatottak rá. Imigyen írtak: „Kelet-Szlovákiában igen nagy szükség van a szakmailag és politikailag jől felkészült szakemberekre. Ferii A mérnöki diploma senkinek sem hull az ölébe. Bízunk benned, hogy keményen helytállsz a tanulásban. S mérnökként hazavárunk!“

És ő mindvégig tanult, megfo“ gadva a jő tanácsot, a buzdítást. A sikeres kollokviumok száma egyre gyarapodott. Közben a szülőfölddel sem szakadt meg a kapcsolata, sőt, elmélyült. Aztán a fejlődőképes, éleseszű fiatalember számára eljött az a nap is — ami örömünnepnek számított —, amikor a mérnöki oklevelet átvehette. Nem csalatkoztak benne övéi: a család, a rokonok, az ismerősök, no meg a mezőgazdasági üzem, ahová szeretettel visszavárták.

A tiz évvel ezelőtti beszélgetésből ez maradt meg bennem, amit