Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-09-08 / 36. szám

Lapunk tartalmából: Bányásznap ★ A gépészkovács álma * A jólét forrása a szövetkezet ★ Majormúzeumot létesítenek Becsülettel helytálltak a mezőgazdasági dolgozók A múlt hét .végén a hagyományos, szlovákiai aratóünnepély színhelye volt az ősrégi zoboraljai város, mely az utóbbi három évtizedben teljesen megif jodott. Az SZNF 35., a szocialista mezőgaz­daság és az államosított élelmiszer­­ipar 30., valamint a KGST megalapí­tásának ugyancsak 30. évfordulója jegyében tartott ünnepség több tíz­ezer résztvevője szívélyesen üdvözöl­te a CSKP KB, a szövetségi kormány, a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának küldöttségét, amelyet Lubomfr Strougal. a CSKP KB elnök­ségi tagja vezetett. A küldöttség to­vábbi tagjai: Peter Colotka, Alois Indra és fozef Lenárt, a CSKP KB El­nökségének tagjai, fán laník és Vi­liam Šalgovič, az SZLKP KB Elnöksé­gének tagjai és más vezető funkcio­náriusok. Az emelvényen foglaltak helyet a szlovákiai politikai és társa­dalmi szervezetek képviselői, továbbá a prágai diplomáciai testület tagjai és a bratislavai konzulátusok képvi­selői. Az ünnepi megnyitót Ián I a n o v i c miniszter tartotta, utána Ián В 1 h á č, az SZFSZ szlovákiai bizottságának el­nöke és Pavol V а I u f k s, az MDSZ­­SZSZ elnöke nyújtotta át a szépmívő aratókoszorút Ľubomír Strougalnak, a párt- és kormányküldöttség vezetőjé­nek, s általa Gustáv Húsúknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasá­gunk elnökének. Ezt követően Peter Colotka mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd után Ľubomír Strougal magas állami kitüntetéseket adott át а XIV. aratóUnnepély alkal­mából. Munkaérdemrendet adomá­nyoztak a Kamenica nad Círocliou-i Efsz-nek, fán Ivančiknak, a Trnavai Állami Gazdaság igazgatójá­nak és František Gufának, a No­­vákyi Élsz elnökének. (Egyébként ki­tüntetések, valamint emlékérmek át­adására került sor az ezt megelőző napon a járási nemzeti bizottság épü­letében is, ahol Medved miniszter­­helyettes, G reg or elvtárs, az SZNT elnökhelyettese, s V a n C o R., az SZLKP KB osztályvezetője fejezte ki jókívánságait a kitüntetett mezőgaz­dasági üzemek, munkaközösségek képviselőinek s az emlékérem átve­vőinek. A vendéglátó ősi város ünnepi dísz­be öltözve, méltóképpen fogadta az ország különböző tájairól ideérkezet­­teket, akik szinpompás felvonulás ré­szesei voltak. Először Kelet-Szlovákia, majd Közép- és Nyugat-Szlovákia me­zőgazdasági dolgozói vonultak el a főtribün előtt, jobbára szebbnél szebb népviseletben. Feltűnően nagy szám­ban képviseltette magát a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari tanulóifjú­ság. Fúvós és népi zenekarok szolgál­tatták a táncoló-daloló tömegnek a talpalávalót, a vidámítót. Időnként repülőgépek húztak el a felvonulók feje fölött, színes illatcsí­kokat hagyva maguk után, s helikop­terek köröztek, lentről végigtekintve az ünneplők több tízezres felvonuló tömegét. Szaporán kattogtak a tévéka­merák, filmezőgépek, hogy megörö­kítsék a jeles évfordulók alkalmából rendezett ünnepély egy-egy filmre kívánkozó mozzanatát. Ugyanezen fá­radoztak — sürögtek-forogtak szapo­rán — az újságok fotóriporterei, ri­porterei, sőt a felvonulók közül is többen. Ebből a vidám sokadalomból mit is jegyzett fel a jelen krónikása? Ott haladtak a színes tömegben a legjob­bak, a termelésben, a közös gazdálko­dásban élenjárók, a napbarnított arcú kitüntetett szövetkezeti tagok, állami gazdasági és élelmiszeripari dolgo­zók: köztük veterán alapitótagok, akik büszkén, emelt fővel haladtak, mellükön a három évtized küzdelmeit, sikeres tevékenységét tükröző minisz­teri és állami kitüntetések egész so­rával. A magasfokú erkölcsi-társadal­mi elismeréssel. Leolvashattuk, nemcsak a transzpa­rensekről, az allegorikus kocsik szem­léltető számadataiból, grafikonjaiból, hanem az emberek arcvonásaiból is: az elkövetkező hetekben, hónapokban is azon fáradoznak majd, hogy szor­galmas munkájukkal, mind magasabb színvonalú szervezéssel és rugalma­sabb irányítással hiánytalanul be­gyújtsák mindazt, amit a bőkezűbb ősz ígér, s az eddigiektől is lelkiisme­retesebben, szakszerűbben és nagyobb felelősségérzettel teremtsék meg a jö­vő évi — az ideinél gazdagabb — gabonatermés előfeltételeit. Derű, bi­­bakodás sugárzott ezekről az időba­rázdálta arcokról, az afféle elszánt­ság, hogy a kedvezőtlen körülmények között is teljesítik az éves terv cél­kitűzéseit, a társadalom, a dolgozó nép elvárásait, latbavetve ötletgaz­dagságukat, leleményességüket, leg­jobb tudásukat. Szívből üdvözöljük a kitüntetett mezőgazdasági üzemeket, munkakö­zösségeket, egyéneket. Továbbra is az élen baladva, mutassanak követésre méltó példát, szaporítsák ilymódon az átlagnál jóval többet nyújtók szá­mát. Ehhez kívánunk vasszorgalmat, szívós célratörést s a további ered­ményes munkához friss erőt, Iendü,­­letet, jó egészséget! (kovács) Peter Colotka elvtárs beszédéből Engedjék meg, hogy a CSKP Köz­ponti Bizottsága, az SZLKP Központi Bizottsága, a szövetségi kormány, a Szlovák Szocialista Köztársaság kor­mánya, a Szlovák Nemzeti Tanács, va­lamint a Nemzeti Front szerveinek nevében, párt- és kormányküldöttsé­günk nevében üdvözöljem önöket, e gyönyörű aratóünnepély résztvevőit, és a Szlovák Szocialista Köztársaság valamennyi mezőgazdasági dolgozóját. Különösen nagy örömmel adom át Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának, köztársaságunk elnöké­nek forró elvtársi üdvözletét és kö­szönetét mindazoknak, akik becsüle­tes munkájukkal segítették elő az új kenyér megteremtését köztársaságunk valamennyi dolgozója számára. Köszönetét mondunk ezért önöknek, tisztelt elvtársak, a szövetkezeti ta­goknak, az állami gazdaságok, a gép­állomások, az élelmiszeripar, a tudo­mány és a kutatás dolgoziónak, a párt, a nemzeti bizottságok, a társa­dalmi szervezetek funkcionáriusainak és tagjainak. Nagyon jól tudjuk, hogy milyen kedvezőtlen időjárási viszo­nyokkal kellett megbirkózniuk, amit az idősebbek a szélsőségesen termé­ketlen 1947-es esztendőhöz hasonlí­tottak, s miként igyekeztek e feltéte­lek kedvezőtlen hatását a minimálisra csökkenteni. Annál nagyobb hála és társadalmi elismerés tartozik mind­azoknak, akik minden tehetségüket és áldozatkészségüket latba vetették az új termésünkért folytatott drámai küzdelemben, hogy minél jobbak le­gyenek az idei aratás eredményei. Mezőgazdasági dolgozóinknak erről az örömteli találkozójáról azokat Is üdvözöljük, akik az északi járásokban az aratás befejezésén fáradoznak, s kívánjuk, hogy munkájukat siker koronázza. Elvtársi üdvözleteinket küldjük a (Folytatás a 2. oldalon) ülliiiiiíli Ki mint vet, úgy arat A Munkaérdemrenddel kitüntetett Matyi János, a pólyáni (Polny) szö­vetkezet elnöke meglehetősen borús hangulatban fogadott, amikor a közös gazdaság eredményei felől érdeklőd­tem. . — Nagyon elkedvetlenített— mond­ta —, hogy a tavasszal szépen viruló határt annyira „meggyomrozta“ a víz. Matyi elvtársat a környéken tapasz­talt, jó szakembernek Ismerik, mi1 is gyakran írtunk már a szövetkezet gazdasági eredményeiről, a dolgozók példás helytállásáról. Nyilván múló csüggedés vett rajta erőt, amikor fel­kerestük, mert egyre a szélsőséges időjárástól megviselt határ képét tár­ta elibénk. Ezt az érzést mások is jól ismérik: pillanatnyi tehetetlenség a természet szeszélyeivel szemben. Mi késztette töprengésre az elnö­köt? Azt is vizsgáljuk meg, hogy mi­lyen objektív és szubjektív tényezők játszottak közre, abban, hogy az utób­bi évek leggyöngébb eredményeit mondhatják magukénak. A gabona nem sikerült, hiszen 195 hektárt ki kellett szántani, és száz hektáron rávetést végeztek. Igv gabo­nából csak a tervezett hozam 48 szá­zalékát érték el. A „kiesés“ pénzben számítva 2 millió 350 ezer korona. A jónak ígérkező borsótermésnek több mint a fele kárba veszett. A kár nem kevesebb, mint 200 ezer korona. U- gyanakkor a kukoricások is megsíny­lették a talaj vízfeleslegét. Nézzük az érem másik oldalét. Ért­hető, hogy az elnök fájlalja az őszi búza és egyéb termények kiesését. Valóban igaz, hogy az időjárás ellen keveset tehettek, de az is igaz, hogy derekasabb hozzáállással csökkenteni lehetett volna a kárt. Mert ahogyan Molnár Lajos agronómus elmondotta, bebizonyosodott az a bölcs közmon­dás, hogy „ki mint vet, úgy arat“. — Az igazság az, hogy a múlt évi száraz ősz következtében nem tudtuk jól előkészíteni a vetőágyat. Az agro­technikai határidő is sürgetett, hogy minél hamarabb a földben legyen a vetőmag. Az elavult vetőgépekkel nem tudtuk megfelelő mélyen a talajba juttatni a^magot. Vetés után tárcsás­­boronávaftakartuk azt be (úgy ahogy tudtuk). Köztudott, hogy a jugoszláv őszi búzák reagálnak legérzékenyeb­ben a szélsőséges viszonyokra. Ezek hiányosan keltek. Ősszel nem tudtak megerősödni és végeredményben ki­fagytak. Az agrotechnikai fegyelem megszegéséért csúnyán megfizettünk. Ez azt jelenti, hogy a természet nem jótékony. Az elkövetett hibákért rossz termésátlaggal büntetett minket. Ott, ahol a leleményesség, az embe­ri hozzáállás megvolt,'az eredmények Is megmutatkoznak. Télre a takar­­mányalápot.elő tudták teremteni. Ele­gendő és jó minőségű szálastakar­mánnyal rendelkeznek. A silókukori­ca mindenütt szép. A kétszázharminc hektárnyi magkukorica jó termést Ígér. így mintegy hétszázezer korona értékű többlettel számolnak. Cukorré­pából hetvenöt hektárt vetettek, a harminc hektár napraforgó ugyancsak eredményesnek mutatkozik. A har­minckét hektáros zöldségkertészet túlteljesíti a pénzügyi tervet, hiszen jól sikerült az uborka, a tök, a vörös­káposzta és a cékla is. Arra számíta­nak, hogy egyes kultúrák terméski­esését, a búzáét és a borsóét pótol­ják a kapások. — A természet okozta károkat ed­dig sem néztük zsebretett kézzel —i élénkült fel Matyi János, az örökké tettrekész elnök —, hanem minden szakaszon intézkedéseket foganatosí­tottunk. Negyven hektár lucernát ha­gyunk meg magra, itt mintegy két­százezer korona bevételre számítunk. A melléküzem a jelek szerint négy­százezer koronával túlteljesíti a ter­vét. Az anyagi és egyéb költségeknél közel egymillió korona megtakarítás mutatkozik. A szövetkezet szántóföldjéből 750 hektár vizenyős. Ezeken a területeken kultúrnövényeket termeszteni kocká­zatos. Az áldatlan, a termés sorsát állandóan veszélyeztető állapoton az idén változtattak. Tavasszal kétszáz­ötven hektárt füvesítettek, ezt jövőre újabb száz hektárral bővítik, így le­hetőség nyílik az állattenyésztés to­vábbi fejlesztésére. A szövetkezet ökonómusa arról tájékoztatott, hogy a károk ellenére jó közepes év zárása várható. ILLÉS BERTALAN

Next

/
Thumbnails
Contents