Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-09-01 / 35. szám
j SZABAD FÖLDMŰVES. 1979. szeptember í. Megbecsüljük forradalmi vivmanvainkat ic A Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójának Banská Bystrica-i ünhepségei Husák elvtárs beszéde A múlt héten Banská Bystrica színpompás díszt öltött, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója országos ünnepségeinek méltó színhelye legyen. A néhány nap alatt lezajlott számtalan rendezvény felidézte az antifasiszta küzdelem forradalmi hagyományait, felvázolta az idősebb és a fiatal nemzedék előtt azt a harcot, amelyet a szlovák nép más országok partizánharcosalval összefogva, szovjet tisztek és szervezők vezetésével a fasiszta megszállók ellen vívott. Az ünnepségek előestjén a környező hegyekben, a partizánharcok egykori színhelyén a béke jelképét hirdetve ismét partizántüzek gyúltak. Banská Bystrica e napokban nemcsak a központi ünnepségeknek, hanem a veterán partizánok szlovák, cseh, szovjet és más antifasiszta harcosok — találkozójának is a színhelye volt. Hangulatos tábortüzek mellett találkoztak a régi harcosok, idézgették a közös élményeket, a nehéz harcokat. Marija Konsztantyinovna Bobrovszkaja — 1944 augusztusában a Jegorov-brigád harcosa, aki egészen felszabadulásunkig kitartott a partizánok között — 35 év múltán most találkozott először régi harcostársaival. Meghatottan beszélt élményeiről és lelkesen méltatta azt az óriási fejlődést, amely három és fél évtized alatt a felismerhetetlenségig megváltoztatta községeink, városaink arculatát. Ugyancsak meghitt baráti körre talált Igor Szurkov és Mihail Klimov szovjet partizán, akiket Elena RitnoSiková zvolení CSSZBSZ-titkár hívott meg. Valaha együtt harcoltak a közös ellenség ellen. Az ünnepségek küszöbén a párt- és állami szervek vezetői ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének az új szakszervezeti művelődési otthont. Valóban méltó ajándék annak a városnak, amely a felkelés szíve volt. Itt rendezték meg a gálaestet, mely gazdag kulturális élményt nyújtott a vendégeknek. Augusztus 25-én zajlott le az országos ünnepség a zászlódíszbe öltözött városban. Délelőtt a párt- és kormányküldöttség Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága főtitkárának, köztársasági elnöknek vezetésével, továbbá a szovjet küldöttség Vlagyimir Mackevics, prágai szovjet nagykövet vezetésével megkoszorúzta a szovjet hadsereg és az Ismeretlen Katona emlékművét A délutáni órákban többezres tömeg gyűlt össze a múzeum előtti térségen, hogy meghallgassa Husák elvtárs ünnepi beszédét. A lakosság, a vendégek, a szovjet, magyar, lengyel, román és francia küldöttség tagjai lelkesen ünnepelték a díszemelvényen megjelenő vezetőinket. Még az időközben eleredt eső sem rontotta el az ünnepi hangulatot. A hivatalos ünnepség után szabadtéri színpadon gazdag kulturális műsorral szórakoztatták a vendégeket, este pedig káprázatos tűzijáték közepette, tábortüzek mellett gyűltek össze a veteránok és az ünnepség többi részvevői. így búcsúztak az ünnepély színhelyétől. * K. M. Husák elvtárs ünnepi beszédében, á történelmi eseményt méltatva, hangoztatta: A feledhetetlen napok óta eltelt harmincöt év igazolja, hogy népeink antifasiszta ellenállási harca a nemzeti büszkeségnek, népünk hazafias és internacionalista érzelmeinek élő forrása, mai és jövőbeni küzdelmeinek ösztönzője és lelkesítője. A társadalom forradalmi átalakításának tapasztalatai igazolják, hogy haladó fejlődésünk a szocialista eszmék szellemében csakis a marxizmusleninizmus alkotó szellemű érvényesítése, a kommunista párt vezető szerepének erősítése és fejlesztése, sorai minőségi színvonalának emelése, egységének és a néppel való kapcsolatának elmélyítése alapján lehetséges. A Szlovák Nemzeti Felkelés és az antifasiszta ellenállási harc hagyatékaként erősítjük a párt vezetésével a Nemzeti Frontot, nemzeteink és az államunkban élő nemzetiségek egységét, az egész nép egységét. Szigorúan őrizzük és védjük a forradalom vívmányait, a szocializmus nagy müvét. Senkinek sem engedjük meg, hogy ezeket megkérdőjelezze, gyengítse vagy felforgassa. A szovjet nép önzetlen segítségét méltatva, Husák elvtárs leszögezte: Csehszlovákia népe határozottan, egyszer s mindenkorra a Szovjetunióval való szilárd barátság, szövetség és sokoldalú együttműködés mellett döntött. Számára ez nemzeteink szabadságának, államunk függetlenségének, szocialista rendszerének rendíthetetlen biztosítéka. E barátság védelme és továbbfejlesztése a Szlovák Nemzeti Felkelés és általában nemzeti felszabadító küzdelmünk örök hagyatéka. Beszéde további részében Husák elvtárs a nemzetiségi kérdés lenini megoldásának eredményeivel foglalkozott. Kidomborította, hogy ennek érdeméből Szlovákia ma fejlett szocialista iparral, modern nagyüzemi mezőgazdasági termeléssel, fejlett oktatási rendszerrel, tudománnyal és kultúrával rendelkezik. Hazánkban a szocializmus jelentős sikerei közé tartozik az a tény, hogy döntő haladást értünk el a két nemzeti köztársaság, valamint legfejletlenebb területeik gazdasági színvonalának kiegyenlítődésében. Husák elvtárs a továbbiakban időszerű gazdasági feladatokról szólott. Hangoztatta: Az elért eredmények, a lehetőségek és az új feladatok józan felmérése során megállapíthatjuk: igényes munka vár ránk, amelyhez mindenkinek hozzá kell járulnia. Megvannak a feltételeink ahhoz, hogy sikeresen megbirkózzunk jövőbeni feladatainkkal, bár tudjuk, hogy ez nem lesz problémamentes. Teljes bizalommal, aggodalom nélkül, biztonságtudattal tekinthetünk a jövőbe. A legfontosabb feladat és korparancs ma az, hogy a helyes politikai döntéseket, a határozatokat az élet minden területén következetesen végrehajtsuk. Gyorsabban fel kell számolnunk a fogyatékosságokat, eredményeket kell elérnünk azokon a munkaterületeken, amelyek elmaradnak tervteljesítésben, erélyesebben fel kell számolnunk azt, ami gátolja előrehaladásunkat. Főként a CSKP Központi Bizottságának 11. ülése határozta meg nagyon konkrétan, mit kell tennünk. Husák elvtárs beszédében kidomborította hazánknak, mint a szocialista közösség szilárd láncszemének fontos szerepét a nemzetközi életben és a békeharcban, majd hangoztatta: A Szlovák Nemzeti Felkelés, nemzeteink nagy forradalmi hagyományainak szilárd láncszeme a jövőben is olyan hatalmas forrás marad, amelyből erőt merítünk a jelenlegi és a távlati feladatok teljesítéséért folytatott küzdelemben. Tartós értéket képvisel életünkben, szilárd helye van népünk tudatában. Bratislavian emlékművet állítottak Karol Šmidke elvtársnak Karol Šmidke eivtárs szobra, melyet a múlt vasárnap lepleztek le Bratislavában. (CSTK felvétele) Teljesítették vállalásaikat Hazánk dolgozói mindenütt méltóképpen megünnepelték a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulóját. A történelmi esemény tiszteletére még az év elején értékes felajánlásokat tettek vállalatokban, falvakban, városokban. Az ógyallaiak (Hurbanovo) vállalása összesen hatmillió korona értéket képvisel, s ennek becsületes teljesítésével kívánják köszönten! a jeles évfordulót. Ezért már augusztus derekáig 105,1 százalékra teljesítették egész évi vállalásukat. A 49 kollektív és 985 egyéni vállalás teljesítésével létrehozott mű összértéke: 6 309 800 korona. A város lakossága mindehhez 37 400 órai társadalmi munkával járult hozzá, s a falufejlesztési és szépítési mozgalom beruházási részében így több mint másfél millió korona értékű mű született. A legtöbb társadalmi munkát a mezőgazdasági szaktanintézet tornatermének, a városi tűzoltószertárnak és egy űj óvodának az építésén dolgozták le. Részt vettek továbbá a város bagotai (Bohatá] telepén létesülő kilencévfolyamos alapiskola építésében is. A falufejlesztés nem beruházási részében 409 100 órányi társadalmi munkát végeztek és 4 720 800 korona értéket hoztak létre. A fő teendő a sportpálya korszerűsítése, az edzőpálya gyepszőnyegének kicserélése és az atlétikai futópálya építése volt. Társadalmi munkával hozzájárultak még a nyugdíjasok otthonának csinosításához, a városi utcák parkosításához s egyéb szépítési munkálatokhoz. Az ógyallaiak tehát szép ajándékkal köszöntötték a nagy évfordulót. Az év további részében tevékenyen előmozdítják a választási program céljainak elérését, s jó feltételeket teremtenek а XV. pártkongresszus határozatainak maradéktalan végrehajtására. KOLOZSI ERNŐ Az új kenyér ünnepe A Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója bratislavai ünnepségeinek keretében a múlt vasárnap leleplezték Karol Šmidkének, a felkelés egyik vezetőjének emlékművét. Az emlékműavató ünnepségen részt vett Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök, továbbá äz SZLKP Központi Bizottságának küldöttsége, amelyet Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára vezetett. Az ünnepségen az ostravai városi pártbizottság küldöttsége képviselte Smidke elvtárs szülővárosát. A konzuli hivatalok vezetői is megejelentek az ünnepségen. Az emlékművet Gustáv Husák elvtárs leplezte le, majd Jozef Lenárt és Gejza Slapka elvtárs kíséretében vörös virágcsokrot helyezett el az em-Helytálltait a közép-szlovákiai kerület dolgozói Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójának ünnepségei alkalmából Banská Bystricában fogadta a középszlovákiai kerület és a Banská Bystrica-i járás párt-, állami és társadalmi szerveinek és szervezeteinek küldöttségét, , melynek vezetője, Vladimír Párnáik, a “ közép-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára tájékoztatta Husák elvtársat, hogy a kerület dolgozói becsülettel teljesítették a jubileum tiszteletére tett felajánlásaikat, s eredményesen megvalósítják idei tervfeladataikat. Husák elvtárs nagyra értékelte a kerület fejlődési eredményeit, s köszönetét mondott a dolgozók áldozatos munkásságáért. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a következő időszakban még nagyobb lendülettel teljesítik a népgazdaságfejlesztési feladatokat. Becsengetnek (Folytatás az 1. oldalról) Az időjárásra, a betakarítást befolyásoló és elhúzó egyéb tényezőkre való tekintettel idegek játéka volt az aratás. A CSKP Központi Bizottsága kötelezte a mezőgazdasági üzemek, gép- és traktorállomások, a felvásárló szervezetek és további szolgáltatások kommunista gazdasági vezetőit, hogy tekintettel az adott viszonyokra, az idei aratás során fordítsanak nagyobb gondot a betakarított szem minőségére, aratás utáni kezelésére és raktározására. Az elért gabonatermesztési eredményekből kiindulva elemzést kell végeznünk, hogy kiküszöböljük a szubjektív okokat és korlátozzuk az objektív tényezők hatását. A kisebb gabonatermés igényeket támaszt szemes terményeknek emberi fogyasztásra és állattenyésztési célokra történő nagyobb külföldi behozatalával szemben, csökkenti más kellő árucikkek behozatalának lehetőségeit. Egyidejűleg nagyobb felelősséget követel a gabonafélék ésszerű fogyasztási felhasználásáért. Ez azt jelenti, hogy az állattenyésztésben mindjárt kezdetben intézkedéseket kell foganatosítani a szemes termények pazarlásának megakadályozására, hogy megszűnjenek vagy legalábbis lényegesen mérséklődjenek a termékegységre számított fogyasztásban mutatkozó különbségek. A kisebb gabonatermés mellett nagyobb szemeskukorica-termésre számíthatunk az elmúlt évekhez képest nagyobb vetésterületeken. Äm jól fel kell készülnünk minimális veszteséggel, idejében és jól történő betakarítására. A szarvasmarha-tenyésztésben és főként a hizlalásban a terimés takarmányok fokozott termelésével járulhatunk hozzá az abraktakarményfogyasztás csökkentéséhez. A terimés takarmányok termése erre minden feltételt megteremt. Csak azt kell biztosítani, hogy a kívánt minőségben takarítsunk be mindent, ami megtermett. A minőség kritériumai, a veszteség minimálisra csökkentése, amit aratáskor szorgalmaztunk, az őszi betakarításkor ás a következő termés megalapozásakor is teljes mértékben érvényes. Ezzel jó felétcleket teremtünk a hatodik ötéves terv utolsó évének megkezdésére. Az aratóünnepély nem csupán az ínycsiklandozó új kenyér ünnepe, hanem felsorakozás is a mezőgazdasági munkák további szakaszában az év utolsó terményeinek begyűjtésére. Az aratási eredmények értékelése szolgáljon jó felkészülésül is az ötéves tervidőszak negyedik évének sikeres befejezésre, éspedig nemcsak a kitüntetett kollektívák és egyének Számára, akiknek éveken át kifejtett törekvését állami kitüntetésekkel értékelték, hanem mindenki számára. A kitüntetetteket még jobb eredmények elérésére, a többieket pedig mindnyájunk élelmezéséért való felelősségre kötelezze. Ezért aratást lendülettel látunk hozzá az idei őszi munkákhoz, kihasználjuk a sikereket szülő tapasztalatokat, munkaszervezést és munkakezdeményezést. Szeretnénk hinni, hogy ennek nem leszünk szűkében. Ha idejében végzünk az őszi munkákkal és megakadályozzuk a terményveszteségeket, hozzájárulunk а XV. pártkongresszus és a CSKP Központi Bizottsága 13., valamint utána következő ülései határozatainak teljesítéséhez. Meggyőződésem, hogy erre futja erőnkből. lékmű talapzatán Az emlékmű leleplezése alkalmából mondott beszédében Jozef Lenárt elvtárs méltatta Karol Smidke forradalmi életútját. Az az erő, amely a népet antifasiszta harcra lelkesítette, szervezte és vezette, a kommunista párt volt. A párt harci vezérkara, amely a felkelés élőkészítésében döntő, valóságos történelmi szerepet töltött be, a párt 5. illegális központi vezetősége volt, amelynek Smidke, Husák és Novomeský elvtársak voltak a tagjai, — hangoztatta Lenárt elvtárs, s megjegyezte: Smidke elvtárs mindig szoros kapcsolatban állott a tömegekkel, következetesen és a munkásosztály ügyéhez híven, odaadőan elkötelezett munkát végzett a párt és a munkásmozgalom kisebb-nagyobb akcióiban. A dolgozókkal, a munkásosztály öntudatos törzsgárdájával való természetes kapcsolatban személyisége a munkásosztály legjobb tulajdonságaival gazdagodott, így lett a forradalmi mozgalom elismert személyisége. A győzedelmes szocialista forradalom eszméje és a szovjet kommunisták példája volt az, amely Karol Smidke egész életútját meghatározta. A szovjet nép életének és munkájának közvetlen ismerete volt az, amely szilárdította meggyőződését, erősítette mély érzelmeit a Szovjetunió, a szovjet nép és az SZKP iránt. Ez az érzelmi kapcsolat a csehszlovák—szovjet barátság internacionalista eszméje iránti szilárd hűséggé fejlődött. Hirdesse az emlékmű nekünk és a következő nemzedékeknek a Szlovák Nemzeti Felkelés nemes eszméinek, a szocializmus és a kommunizmus eszméinek nagyságát, azokét az eszmékét, amelyeknek Smidke elvtárs életét szentelte, — hangoztatta méltatásában Lenárt elvtárs. ötven esztendővel ezelőtt egy verőfényes szeptember elejei napon a harmadikos bátyám kézen ragadott és vonszolt az iskolába. Mezítelen lábbal rúgtuk a port, siettünk, mert csípte a lábunkat a friss reggel. Bátyám vállán lógott a vászontarisznya, amelyben helyet kapott az én palatáblám is és a mindentudó palaceruza. Akkoriban nem volt semmiféle ünnepi aktus az évnyitón. A nagyobbak benyomtak bennünket az első padsorokba, s kissé megszeppenve vártuk a tanítókisaszonyt. Kisvártatva bejött egy magas, száraz néni nádpálcával a kezében, s felemelte, mint egy karmester, s csak annyit mondott: „Rend, fegyelem, aki nem fogad szót, azt elverem“. Ezzel megkezdődött a betűvetés tudományának elsajátítása. Szeptember 3-án újból becsengetnek azoknak, akik már jól ismerik a hívő, parancsoló hangot. De sokezren vannak olyanok is, akik a szülők kezébe kapaszkodva várják, mi is lesz velük. Az ünnepélyes megnyitó után az elsősök kicsit pityergős arccal búcsúznak az elérzékenyült anyukától, aggódó apukától. Bár a szülök J61 tudják, jő helyen marad csemetéjük, mégis nehéz szívvel hagyják ott őket. Különösen azokat, akik nem jártak óvodába, s közvetlen a meleg családi fészekből kerültek a tudás hajlékába. A gyerekek elérzékenyülése csak röpke pillanatig tart, mert a zsivajgő gyermekseregben otthonra találnak. Az osztályban kedves arcú tanítónéni ül a virágba öltözött asztal mögött, barátságos mosollyal, kedves szavakkal köszönti a legkisebbeket. Az iskolaév megkezdése nemcsak a legkisebbek „berukkolását“ jelenti. Bár ők az igazi szimbólumai az iskolaév kezdetének, mégis nagyobb jelentőségű ez a nap, mert a tanulók, diákok százezrei ülnek be az iskolapadokba, hogy bővítsék tudásukat, a maguk és a szocialista társadalom hasznára. Persze nemcsak az iskolakötelesek kezdik meg a tanulást, ha* nem a felnőttek is, akik érzik a továbbtanulás szükségességét. Iskolarendszerünk sok viszontagságon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Nem voltak mindig a legsikeresebbek azok az intézkedések, amelyek célul tűzték ki a mélyebbre ható oktatást, nevelést. A magasabb szintű oktatáshoz a pedegógusok jó, sokoldalú felkészültsége szükséges. Elengedhetetlenül fontos, hogy a pedagógusok minden tantárgy tanításában következetesen tudják érvényesíteni az oktatás és nevelés egységes erőit. Mindenki elvárja a pedagógusoktól, hogy a tudományra éhes gyerekekből új típusú szocialista embert formáljanak, olyanokat, akik nem ingadozók a legkorszerűbb társadalmi rend igazában. Az elmúlt másfél évtizedben alapvetően megváltoztak az oktatás alapfeltételei. Falvainkon állami beruházással, társadalmi összefogással jól felszerelt iskolákban oktathatnak, nevelhetnek a pedagógusok. A lehetőség adott, s ezért joggal elvárható a nagyobb hatékonyság az Iskolai oktatásban. Nem könnyű a feladatuk a jövő nemzedékek formálóinak, de aki vállalta e nehéz szerepet, szívvellélekkel végezze. Azt hiszem a pedagógusok döntő többsége becsülettel helytáll és mindent elkövet, hogy a tudása legjavát adja a tanulóknak, tanoncoknak a munkaerő-utánpótlás hadseregének. Elkalandoztam azoktól, akik először lépik át az iskola kapuját, akiknek kezét napról napra elengedik a szülők, hogy keményebb marokba tegyék, olyan emberébe, aki hasonló szeretettel gondoskodik az elsősökről és a többiekről, mint a szülők, és igyekszik mindent megtenni, hogy az emberpalánták szépen fejlődjenek, erősségei legyenek az új, emberibb társadalmi rendszernek. TŰTH DEZSŐ
