Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-07-07 / 27. szám
1379. Július 7 SZABAD FÖLDMŰVES 13 Tudományos alapossággal valósítják meg a programot Pártunk plénumának határozatai arra ösztönözték mezőgazdaságunk irányítóit és a termelés dolgozóit, hogy elmélyülten elemezzék a tervfeladatok teljesítését, következetesen tárják fel a belső tartalékot, okszerűen használják ki a rendelkezésre álló termelőeszközöket és az emberekkel való szorosabb politikai-szakmai kapcsolat révén segítsék elő a belterjes termelés fellendítését. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás, a mezőgazdasági termelés belterjesítése és a hatékonyság növelése tekintetében már évek óta az országos ranglista élén van. Bartos Andor mérnök, a jmi igazgatója azonban azt a nézetet vallja, hogy ma már nem elegendő a termelés bizonyos színvonalának az elérése, hanem szüntelenül keresni kell a fejlesztés újabb lehetőségeit. Veszélyes és helytelen lenne, ha a termelés nem igazodna a társadalom növekvő igényeihez, az emberek nem keresnék az előbbrejutás leghozzáférhetőbb módszereit. Köztudomású, hogy nagy fellendülés tapasztalható a járás sertéstenyésztésében s egyben a tervben meghatározott eladási feladatok ritmikus teljesítésében. A jmi hatáskörébe tartozó gazdaságok az értékesítés tervfeladatát például 1975-ben az 1970-es év valóságához viszonyítva vágósertésből 280 vagon növekedéssel teljesítették, mert jól kihasználták a programban meghatározott összes lehetőségeket. A PROGRAM LÉNYEGE A járási méretű program olyan hústípusú biológiai anyag létrehozását irányozta eló, amely teljes mértékben kielégítheti a fogyasztók korszerű táplálkozásának az igényeit. A kutatók, az állattenyésztési felügyelőség, a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola és a jmi vezető dolgozói segítségével Járási méretű hibridizációs ütemtervet dolgoztak ki. A tenyészanyag előteremtését több gazdaságra bízták. A nagyszabású vállalkozás komoly sikerrel járt, bár némely gazdaság nem minden tekintetben teljesítette az új biológiai anyag előállításának feltételeit s le kellett mondania az ezzel járó előnyökről is. Az új biológiai anyag előállításához Európa több országából szerezték be a kiinduló alapanyagot. Ezeknek az istállózása és takarmányozása a tenyésztőktől nagy körültekintést és szakértelmet követelt. Szükségesnek mutatkozott, megfelelő elletők készítése, a választott malacoknak jó környezetben való felnevelése és az állategészségügyi „szabályok“ következetes betartása. Ahol megszívlelték az állatorvosok és más beavatott szakemberek tanácsait, ott aránylag kevés malac pusztult el és egy kilogramm súlygyarapodáshoz is kevesebb takarmánykeveréket használtak fel, mint ott, ahol nem vették komolyan a rendszabályokat. Ha az első negyedév átlagos súlygyarapodásának múlt évi eredményeit összehasonlítjuk a soronlevő év hasonló időszakának termelési eredményeivel, azt láthatjuk, hogy megközelítően ugyanannyi abrak felhasználásával húsz dekával javult a vágósertések súlygyarapodása, ami a gondos munka mellett a minőségi tenyészanyagnak is köszönhető. Nem kis eredmény, hogy járási méretben a sertéseknél 53 deka súlygyarapodást értek el íjaponta. Bartos elvtárs azt is megemlítette, hogy az új hússertéseknek jobb minőségű takarmánytáp kellene. Olyen táp, amely több állati fehérjét tartalmazna. Ez arra ösztönzött, hogy Tóth József elvtárstől, a Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat járási igazgatójától a tápok minősége felől érdeklődjem. Tóth elvtárs elmondta, hogy az évi kétszázezer tonna takarmánytáp elkészítése és ritmikus szállítása nem kis gonddal jár. Véleménye szerint a takarmánytápok minden választéka megfelel az Állami Szabványban meghatározott követelményeknek, nem zárta ki azonban azt, hogy az új húshibrid több állati fehérjét érdemelne. Ennek a takarmánykeverékbe való bedolgozása azonban nemcsak az akarattól, hanem főleg a készletektől, illetve a külföldi behozataltól függi HAZAI NYERSANYAGBÓL SINCS ELEGENDŐ A keverőben az is sok problémát okoz, hogy hazai nyersanyagokból, például korpából sem kapnak elegendőt a tápok készítéséhez. Nem ritkaság, hogy esetenként más-más nyersanyag kerül a tápokba, s ez valóban kedvezőtlenül befolyásolja az állatok étvágyát és végeredményben a takarmánykeverék hasznosulásét. Tény az is, hogy ugyanazzal a táppal az állatgondozók és a zootechnikusok körültekintő vagy laza munkája következtében az egyik gazdaságban nagyon jó, a másikban pedig gyenge súlygyarapodási átlagot érnek el. Az első negyedévben például az ekecsi (Okoő) szövetkezetben csak 462, a dióspatonyiban (Orechová Potőü) pedig 468 gramm napi súlygyarapodást értek el, pedig a keverő 520 gramm súlygyarapodást szavatolt. Az Új Élet (Nový Život) szövetkezetben azonban a 620 gramm garancia helyett 670 gramm súlygyarapodást értek el naponta. A fentiekből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy ahol többet törődtek az állatokkal, ott a súlygyarapodás is jobb lett. Nem ártana, ha a garanciában meghatározott súlygyarapodást el nem érő gazdaságok zootechnikusai elemeznék a sikertelenség okát s intézkednének a jobb súlygyarapodási átlag elérése céljából. A HÚSSERTÉS ELÖTEREMTÖI Amikor az SZLKP járási bizottságának az indítványára a járási mezőgazdasági igazgatóság a kutatók közreműködésével kidolgozta a sertéstenyésztési programot, az Új Elet szövetkezetét az elsők között jelölték ki a hústípusú biológiai anyag előteremtésére. — A feladat nem volt könnyű jegyezte meg Benko István elvtárs, a szövetkezet elnöke —, mert egy új hústípusú hibrid előállítása nem kis kockázattal, s egyben következetes tenyésztői munkával járt. Kiindulóként a belga landratet használtuk — említette Horváth Pál elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke. A beszélgetés során Pajger Tibor mérnök, a szövetkezet tehetséges főállattenyésztője is előkerült. így a legavatottabb szakembertől érdeklődhettem az új hússertés kialakításának mesterfogásáról. A főáliattenyésztő elmondta, hogy a belga landrace nagyon igényes az állati fehérjében dús takarmányra. A táp állati fehérjetöbbletének híányábann aránylag sok malac pusztult el, s ezért kevés lett a kocára jutó választott malacok átlaga. Ez tette indokolttá, hogy a belga landrace kocákat az edzett, kevésbé igényes durock kanokkal fedeztessék és teljesen új biológiai anyagot hozzanak létre, amely az apai vérvonal jó tulajdonságait örökölte. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a keresztezés jó, a leszármazottak azonban még mindig igényesek az állati fehérjékben dús takarmányra, de a malacelhullás lényegesen csökkent és a súlygyarapodás is javult. MIBEN GYÖKEREZIK A HASZNOSSÁG JAVULÁSA? Pajger elvtárs a kérdésre az első helyen a takarmány minőségét emelte ki, mert elsősorban az befolyásolja a kedvező súlygyarapodást. Hozzátette azonban, hogy ennek a hibridsertésnek még több állati fehérje kellene. Ezt a szövetkezet maga kénytelen pótolni. Fontos tényezőként jelölte meg az állategészségügyi higiénia betartását. Ebből a szempontból szoros kapcsolatot tartanak fenn az állatorvossal. Vele együtt dolgozták ki az alapelveket és azokat be Is tartják. A szövetkezet állattenyésztésében ugyanis sokéves tapasztalattal rendelkező, rendkívül szorgalmas emberek dolgoznak, s így a rendszabályok betartása nem ütközik nehézségbe. Néha azonban előadódnak olyan esetek, hogy egyes összetevőknek, vitaminkészítményeknek és gyógyszereknek a beszerzése nagyon körülményes. Ez mindig problémát okozott a tenyészanyag nevelése szempontjából. A szövetkezet belga landrace + duroc törzstenyészetet tart fenn. E- zen az ágon tenyészkanokat nevel eladásra. A szlovák fehér nemes törzstenyészetben pedig tenyészkocákat nevel saját célra és kocasütdöket eladásra. Van a gazdaságnak szaporító és sertéshizlaló telepe is. ÚJABB KOMBINÄCIÖ A szlovák fehér nemes + hazai landrace + belga landrace + duroc keresztezéssel újabb apaállat előállító kombinációt próbáltak ki. Ez a keresztezés a hústermelést szolgálja. Az eddigi megfigyelések azt bizonyították, hogy a haszonirányzatú kombináció kedvez a súlygyarapodásnak és a sertéshús minősége is tovább javult, örvendetes, hogy a választást követő malacelhullás elenyésző. A hízóállatok hús és szalonna aránya minden eddigi kombinációnál jobbnak bizonyult. Népgazdasági szempontból tehát előnyös ez a kombináció. A szövetkezetben kocánként évi átlagban tizennyolc malacot választanak el. Legfontosabb szempontnak a keresztezés minőségét és a hizlalás pontosságát tartják. A súlygyarapodás szüntelen javulása az utóbbinak az eredménye. Ebben az évben a szövetkezet 49 vagon vágósertést ad társadalmunknak. Ezenkívül háromszáz tenyészkant és kétszáz tenyészkocát is felnevelnek. A vágósúlyt az elléstől számítva hat hónapon belül érik el. A hizlalda évi forgója ezért 2,2. Figyelmet érdemel az is, hogy egy'kilogramm súlygyarapodást az elmúlt évben 3,43, a folyó év első negyedévében pedig 3,68 kiló abrakkal értek el. A szerződésben meghatározott eladási feladatot sikeresen teljesítették. Azzal számolnak, hogy a vágósertés-eladási feladatukat november végére teljesítik. A fenti kombináció lehetőséget nyújt árra, hogy a sertések darabját 130 kilós átlagsúlyban i— az első minőségi osztályban *— értékesítsék. A hús minősítése az ellenőrző vágás, vagyis a szalonna és a hús aránya szerint történik. A tiszta hús kilójáért az első minőségi osztályban 18,75 koronát kap a szövetkezet. Ez előnyös, mert a zsírsertés kilójáért 14,30 koronát fizet a feldolgozó ipar. Az Oj Élet Efsz példája azt igazolja, hogy a járásban sikeresen valósítják meg a sertéstenyésztési programot. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy a dunaszerdahelyi járás ebben a tekintetben is megelőzte a környező járások többségét. HOKSZA ISTVÁN Űj szőlőtelepítés Ha a Losonc (Lučenec) és Rimaszombat (Rimavská Sobota) felé vezető főútvonalon haladunk Pincét (Pincinát) elhagyva, akaratlanul is arra vagyunk figyelmesek, hogy ezen a vidéken nagyarányú a szőlőtelepítés. Lukács Antal mérnök említette, hogy Pincén nyolc hektáron Olaszrizlinget szándékoznak telepíteni. Ehhez pedig húszezer szőlőoltvány szükséges. A telepítést az idén kezdték. Pár év múlva a szőlőültetvény termőre fordulhat. A „szőlősgazda“ a közelmúltban egyhetes tanulmányi úton a Szovjetunióban járt, ahol számos borászati üzemet, borgazdaságot és szőlőültetvényt látott. A losonci járásból a hasznos tanulmányi úton hatan vettek részt és gazdag tapasztalatokkal tértek haza, s azokat rövidesen hasznosíthatják. Buzitkán két hektáron kezdték el a szőlő telepítését. A Leányka fajtával kísérleteznek. Reméljük, hogy gondosan és szakszerű hozzáértéssel kezelik az ültetvényt s az időjárás is segítségükre lesz. DORÖK ERZSÉBET Az utóbbi negyven évben 620 ** ezer hektár termőföldet szakítottak ki a mezőgazdaságból. Ezen a területen legalább egymillió tonna gabona teremne, ami ugyancsak hiányzik az állami alapokból. A MÉRLEG SERPENYŐI A mezőgazdasági termőterület bővítése szempontjából elengedhetetlen a parlagon heverő földek feljavítása és bevonása a termelésbe. A hatodik ötéves tervidőszakban huszonötezer hektár parlagföldet kell művelésre alkalmassá tenni. A komáromi (Komárno) járásban nagy figyelmet fordítanak a földterületek ésszerűbb kihasználására. Ezt korszerű agrotechnikai eljárással, talajjavítással, valamint hatékonyabb tápanyagellátással oldják meg. A szocialista szektorba tartozó mezőgazdasági terület 76 861 hektár, ebből 68 300 hektár a szántó. A járás mezőgazdasági területe az utóbbi négy évben száz hektárral csökkent, ugyanakkor a szántóterület lényegesen bővült. KEVÉSBÉ PAZAROLJUNK! A több, a korszerűbb, a régebbinél nagyobb alapterületű lakás ebben a járásban is égető szükséglet. Főleg a járási székhelyen az, ahol még nagyobbak ezek a gondok, mint másutt. Törvényszerűen terjeszkednek a települések, mind többet csipegetnek el a mezőgazdaságilag hasznosítható földekből. megművelnek, s ez a tarka világ mégjobban idokolja a termőföldek hasznosítását. A járás területén három kavicsilletve homokbánya található. Ezek a Bratislavai Bányászati Hivatal hatáskörébe tartoznak. A homok és kavics kitermelése azonban csak a jmi mezőgazdasági szakosztályának az engedélyével oldható meg. így elejét veszik a szóban forgó „termelőhelyek“ felelőtlen bővítésének. A „kimerült“ meddő gödröket betöltik, és átadják a mezőgazdasági termelésnek. A termőfölddel való ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodás céljából a parlagföldeket és az egyéb, kevésbé hasznosítható földeket feltérképezték. Az utóbbihoz tartoztak a mezőgazdasági termelésre alkalmas területek, amelyek a mezőgazdasági nagyüzemek tulajdonát képezték, csak éppen nem használták fel azokat a termelésben. A vizenyős rétet és legelőt, a megritkult régi gyümölcsösöket és szőlőskerteket, melyek csak a statisztikai adatodban szerepeltek és gyakran a közvetlen befektetést sem térítették meg, felszámolták s a mezőgazdasági termelés szolgálatába állították. Legjelentősebb talajjavítást munkákat Hetényben (Chotín), Nemesócsán (Zemjanská OIča) és Ögyallán (Hurbanovo) végezték. ADOTTSÁG ÉS TERMELÉSSZERKEZET A termőföld optimális hasznosításának alapvető tényezője a termőhelyi adottságoknak legmegfe-A termőföld pótolhatatlan nemzeti kincsünk Az egyénileg müveit földterület kiskertek, szőlők — 2278 hektárt képvisel, a családi házakhoz tartozó földek összterülete pedig 1066 hektár. A települések bővülésével párhuzamosan tovébbi gond is jelentkezik. A mezőgazdasági telepek több helyen szinte összeolvadtak a településekkel, s ez szükségessé teszi a szanálást. A fejlődés menetét ebben a járásban sem lehet gátolni. Arra azonban az illetékesek éberen ügyelnek, hogy a beruházók milyen földet vesznek igénybe. Minden igyekezetük arra irányul, hogy lehetőleg a gazdasági szempontból gyengébb minőségű földeket vonják ki a mezőgazdasági művelésből. Ez így helyes, mert a föld termése nagy érték, a dolgozó nép életfeltételének nélkülözhetetlen tartozéka. SOK KICSI SOKRA MEGY — A földvédelem, a föld hasznosításának kérdése járásunkban mindig fontos szempontnak számított — említette Ján Pefovsky mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetőjének helyettese, és Emil Jokel üzemgazdász mérnök. Ennek megfelelően a járás mezőgazdasági szakemberei ügyelnek arra, hogy kicsiben sem forduljon elő pazarlás. A felesleges mezei utakat a közelmúltban kiváló minőségű állandó jellegű utakkal cserélték fel. A traktorosok és az egyéb járművek vezetői nincsenek ráutalva arra, hogy a télen járhatatlanná vált utak szomszédságában űj utakat törjenek és károsítsák a termőföldet. A kisebb pazarlás másik változatát a tanyák sokasága jelentette. Ezek néhány helyen szigeteket alkottak a nagy táblákban és a gépek ezeket kerülgették. A tanyák szükségesek, amíg a körülöttük megművelt néhány árny! föld termés ad lakóiknak, és a tanyák lakói részt vállalnak a piac ellátásából. Ezek a tanyák még évek múltán Is létezhetnek, hiszen környéküket rendezték. A tanyák peremterületének rendezésével, valamint a roskadozó, patkányrágta vályogviskók likvidálásával bővült a járás szántóterülete. Már ritka az elgazosodott terület, az elöregedett gyümölcsös, a tönkrement szőlő. A kiskertészek és a nadrágszíjparcella-tulajdonosok minden talpalatnyi földet lelőbb termelésszerkezet kialakítása. A járásban több szövetkezet kedvezőtlen természeti feltételek között gazdálkodik. Az ógyallal, az alsópéteri (Dolný Peter), a dunamocsi (Moča), az izsai (Iža) és a marcelházi (Marcelova) szövetkezetek területének nagy részét futóhomok borítja. Ezért itt nagy az erózió veszélye, rossz és gyenge a talaj vízgazdálkodása, kedvezőtlen a csapadékmegoszlás, kicsi az öntözés és a falszín alól nyerhető víz szerzésének a lehetősége. A felsorolt tények törvényszerű velejárója, hogy az ottani mezőgazdasági üzemek az átlagosnál több munkaráfordítással sem képesek a kimagasló eredmények elérésére. Saját erőből azonban eléggé sokat tettek eddig is a jobb eredmények elérésére. Átgondoltan és következetesen szervezik a termelést, figyelembe veszik a természeti, a közgazdasági adottságokat, a hagyományokat pedig továbbfejlesztik. Bebizonyosodott például, hogy a szóbanforgó szövetkezetekben gabonafélékből nem érnek el kimagasló eredményeket. A zöldség, a gyümölcs, a szőlő és a napraforgó termesztésére azonban kiváló lehetőség kínálkozik. A fűszerpaprikát 340, a paradicsomot pedig 440 hektáron termesztik. Ezen növények termesztésének már hagyománya van, és jól felkészültek a termelésükre. A korszerű termelési módszerekkel s a gépekkel egyre jobb eredményeket érnek el. XXX Az utóbbi évek gazdasági „csatái“ nyomán nem csupán az olaj és az energiahordozók drágultak, hanem az élelmiszer iránti kereslet is rohamosan növekedett világszerte. A talaj termőerejét hazánkban még korántsem aknáztuk ki, azonban a parlagon heverő „árva“ földek művelésbe vonásával, a termőföld gondos és ésszerű védelmével, az adottságoknak legmegfelelőbb termelésszerkezet kialakításával növelhetjük a termelő kapacitást. Vegyük tehát számításba a mezőgazdaságilag hasznosítható földterületünket, és kezdjük meg azok előkészítését. Törekedjünk arra, hogy a parlagföldeket termővé változtassuk, és az „árva“ földek gazdára találjanak. Csiba László
