Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-08-18 / 33. szám
16 SZABAD FOLDMCVES. 1979. augusztus 18. SZAKGYAKORLATON A tanulóifjúság nyári aktivitása társadalmi szempontból is rendkívül hasznos. Diákjaink a szünidő alatt rendszerint ott segítenek, ahol arra a legnagyobb szükség van. A Karvai (Kravany nad Dunajom) Mezőgazdasági Szaktanintézet tanulói (elsőosztályosok) a múlt években Magyarországon, a másodikosok pedig Bulgáriában és a csehországi Bzenecen vettek részt szakgyakorlaton. Az idén 34 elsős Magyarországon végezte szakgyakorlatát, s ugyanennyi szakmunkástanuló érkezett hozzánk, a karvai tangazdaságba. Sajnos, a bzeneci iskolával tervezett diákcserére (egészségügyi okok miatt) nem kerülhetett sor az idén. Ilymódon a második évfolyam tanulói az iskola tangazdaságában végzik nyári szakgyakorlatukat. Felvétetünk is róluk készült, paradicsoraszüretelés közben, Gere József oktatóval az élen. Kép és szöveg: Rigler János, Štúrovo GYERMEKRAJZ-KIÄLLITÄS A Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Múzeum a gyermekév tiszteletére júniustól szeptemberig gyermekrajz-kiállítást tart. A rajzok a szocialista mezőgazdaság 30 évére alapozódnak, témájukat illetően. Több kép illusztrálja az aratási és a szüreti felvonulást, a gépjavttómühelyt, a lóversenyt, a szántás-vetést, az aratást stb. A kiállításon nemcsak rajzok gyönyörködtetik a látogatókat, hanem megtekinthetik az ügyes kezek által készített kézimunkákat, szobrocskákat, népviseletbe öltöztetett babákat is. Akiknek eddig nem állt módjukban e mezőgazdasági vonatkozású kiállítás megtekintése, szeptemberig még megnézhetik. Mártonvölgyi László Hallom, hogy ilyentájt, az aratás sikeres befejezése után efsz-eink vezetőségének többsége a tagok odaadó, becsületes munkáját a szokásos jutalmazási formákon kívül egy-két és többnapos belföldi, valamint külföldi kirándulással is honorálja. Ismerősöm épp a minap tért vissza egy ilyen kirándulásról. Elmondta, hogy déli szomszédainknál, Egerben jártak. Mivel csupa férfitársaság utazott az Egri csillagok városába, várható volt, hogy az útiprogram több, a város történelmi nevezetességeinek megtekintésére irányuló pontját az apák boltjának sűrű látogatása váltja majd fel. Megjegyezte,, hogy minden a várható előjelek szerint történt. Némelyek már az első napon jól felhörpintettek az „urunk véréből“, olyanynyira, hogy az Időjárást szidták, amiért olyan ködös, pedig csak az ő szemük volt olyan. Lehangolóan mondta Ismerősöm, hogv a kirándulás második napja is ez előzőhöz hasonlóan telt el, annyi különbséggel, hogy a második nap azok is „krapulába" estek, akik még az első nap úgy-ahogy tartották magukat. így hát a városlátogatás az italboltok, borozók látogatásában merült ki. Persze, a kirándulók is alaposan kimerültek. Nincs ebben semmi rendhagyó — tűnődtem el ismerősöm beszámolójának hallatán. Nem abban látom a ki-, rándulás fogyatékosságát, hogy az efsz-tagok kiadós szeszlocsolást rendeztek, véleményem szerint, néhanapján. erre is szükség van. A kirándulás vezetői ott követték el a hibát, hdgy nem ragaszkodtak következetesen a program megtartásához. Mert, nem hiszem, hogy a kirándulás elsődleges célja a „piázás“ lett volna, (hiszen az odahaza a vendéglőbeni s lebonyolítható). Feltételezem: az ilyen kirándulás küldetése elsősorban az, hogy az aratásban derekasan helytállt dolgozók lássanak valamit a világból, kultúráltan kikapcsolódjanak, testilegszellemileg felfrissüljenek. Vajon elmondhatják-e mindezt magukról a szóbanforgó kirándulás résztvevői? Azt hiszem, hogy nem. S ez bizony szomorú ténymegállapítás. Bodzsár Gyula MINDENRŐL ÉRTESÜLÜNK A tornaváraljai (Turnianská Podhradie) művelődésháza kulturális dolgozói Drozda Erzsébet irányításával nagyon dicséretes munkát végeztek a gabonabetakarítás időszakában. Naprakészen tájékoztatták a lakosságot a kombájnosok, traktorosok, gépkezelők, gabonaszállítók teljesítményeiről, s a kiváló dolgozókat hazatérőben vidám zeneszó köszöntötte, a hangszórón keresztül. A népszerűsítő táblókra felkerültek a legjobbak fényképei. Ugyancsak a faliújságok szemléltető anyagai figyelmeztettek a balesetek és a tűzkárok elkerülésére. A társa* dalmi munkára toborzás (legutóbb a szalmabegyüjtéshez) is jól sikerült. Kőrössy Károly, a tornai gazdaságvezető elmondta, hogy példásan vették ki részüket a szalma-leta kerítésből a szádudvarnoklak (Zádielské Dvorní-* ky), 17 vadász és 10 munkás a cementgyárból. A tornaiak a múlt hónap végén ugyancsak hozzájárultak a szalma minél előbbi begyűjtéséhez. Farkas Rúzsa, Aj NYUGDÍJASOKRÓL Kókai István már gyerekkora óta kétkezi munkával kereste a kenyerét. Például Lelédről (Lela) gyalog járt be Esztergomba dolgozni. Keresetéből kerékpárra már nem tellett. Jelenleg a 70. életévébe lépett, de még fürge járású. Még mindig dolgozik. Mint nyugdíjas kőműves, az érsekújvári (Nové Zámky) járási kórház építéséhez önkéntes társadalmi munkával járult hozzá . István bácsinak azt kívánjuk, hogy még sok éven át vegyen részt szocialista társadalmunk építésében. Erőt, egészséget, szellemi frisseségeti + Leléden (Lela) él Káposzta Béla nyugdíjas favágó. Gyermekkorától az erdő adta neki a kenyeret, a megélhetést. Végigszenvedte az urak háborúit. Amikor hazatért, ismét az erdőt választotta munkahelyül. Hogy hány ezer köbméter fát termelt ki, s hány százezer szőlőkarót faragott meg életében, azt nem tudja megmondani. Annyi biztos, ez a munka erős, edzett, kitartó embert követelt. Nyugodtan pihenni most sem tud: motorfűrészt vásárolt, s a község lakosai részére fát aprít vele, tűzifát. A favágás a mesterségévé vált. Dicséretet és társadalmi megbecsülést érdemelnek az ilyen alkotó, szorgalmas nyugdíjasok, meg azok is, akiknek már jócskán megfogyatkozott a munkaerejük, vagy épp a dologtevésbe rokkantak bele... Majerszky Márton HA... HA... HA.., Hl •.. Hl,. • Hl.«, Nedves, nyirkos, kellemetlen az idő. A járdák is csúszósak. Akik munkába Igyekeznek, figyelmesen lépkednek, nehogy elcsússzanak. Egyszer mégis csak hupp — valaki elesett. Többen nevetnek: Ha... ha .. . ha .• A talponállóban a felszolgálónak véletlenül kicsúszik kezéből a tányér. Az ott állók közül néhánynak a ruhájára fröccsen a maradék. Akik megússzák, hangosan vihognak: Hi... hl., hi... Fiatalember száll le a vonatról. A kalauznö hamarabb csukja be az ajtót, mint kellene — s odacsípi a fiatalember kabátját. Persze, hogy elszakad. Akik látják, hangosan derülnek: Ha..i ha... ha..-. Az utca sarkán fiatalok nevetgélnek, tréfálkoznak; a hazatgyekvö gyerekek csintalankodva hangoskodnak: Ha... ha.-., ha... hi.\. hi... hi.. Akik ezelőtt szintén nevettek,' vihogtak, derültek, rászólnak >a fiatalokra, a gyerekekre: — Nem Illik így viselkednit ök, hogy viselkedtek? K.'P, A TT Г И C 7 T TT в kelte nyugta kelte nyugta ó. p. 6. p. 6. p. ó. p. Augusztus 20 Hétfő FANNI ANABELA 4 48 18 49 2 29 . 17 30 Augusztus 21 Kedd SÁMUEL JANA 4 47 18 47 3 25 18 05 Augusztus 22 Szerda MENYHÉRT TICHOMÍR 4 48 18 45 4 24 18 35 Augusztus 23 Csütörtök FÜLÖP FILIP 4 50 18 43 5 22 19 04 Augusztus 24 Péntek BERTALAN BARTOLOMEJ 4 51 18 41 6 22 19 29 Augusztus 25 Szombat LAJOS ĽUDOVÍT .4 52 18 40 7 23 19 54 Augusztus 26 Vasárnap IZSÓ SAMUEL 4 54 18 38 8 22 20 20 ionnto ÜJ találmány No* kérem, az egyik faluban már több mint égy hőnapja csuklik fuldokük a hangszóró. Kimond egy betűt, akkor csuklik, aztán fuldokük. Olyan artikulálatlan hangokat ad, mint a fuldokló ember. Lényegében a közérdeklődésre számot tartó hirdetésből semmit nem értünk meg. Igaz, hogy a hivatal illetékes dolgozói, akik belekiabálnak, tudják, hogy mit tettek közzé. S az talán nem is érdekli őket, hogy a lakosság nem tudja. Pedig néha talán fontos is lenne ismerni, hogy mit akarnak velünk közölni. S ha az ember azzal érvel, hogy a hirdetést nem hallotta, illetve nem értette, ők ezt mondják, - márpedig tudni kellene, mert ki volt hirdetve. A lakosság csak a kertbarátok révén a múlt esztendőben hétmilüő korona bevételhez jutott. Annak pedig adója is van és úgy tudom, hogy az adót mindenki megfizette. Mégis úgy néz ki, mintha nem lenne pénz a hangszóró megjavítására. Így született tehát az új találmány, a csukladozó, fuldokló hangszóró, amely talán már a közeli napokban hangnélküli hangszóróvá válik. Az igazi horgászszerencse. IVAN KULHÄNEK: A MANÓ (MESE FELNŐTTEKNEK) jaros szövetkezeti tag hazafelé ta:tott a városból. Ahogy így ment, mendegélt, a jó minőségű, másodosztályú úton s közben a tájat nézegeti látja, hogy a bokrok alatt egy koromfekete, bőrig ázott tyúk gubbaszt. — Odahaza minden jól jön — gondolta Jaros. A tyúkot bedugta a táskájába, hazavitte és a kályha mellé, habszivacsforgácsból megágyazott neki, hogy egy kissé felmelegedhessen.-r Ezt' még meghálálom neked — mondta a tyúk,' miután kissé észheztért. Ugyanis manó vagyok. Nem lenne szükséged egy kis benzinre? — No és ... miért ne lenne? — mondta Jaros és a- csodálkozástól majd leesett az álla, mert a tyúk a szövetkezet raktárából hipp-hopp egymás után cipelte a nyakig tele benzines tartályokat. Ä tyúk nagyon elfáradt, egy kicsit szundikált majd így szólt: ...... — Amint látom, a garázshoz szükséged lenne valamilyen építőanyagra! Csinálj egy kis rendet a pincében, én majd szerzek neked valamitl Este, alighogy besötétedett, a tyúk az épülő marhaistállótól gerendát, cementet és téglát szállított Jarosékhoz. Jaros és felesége nagyon meg voltak elégedve, hogy ilyen manó van a háznál. A tyúk összelopott, amit csak látott és mindent ie-vele a jarosék pincéjébe, vagy a-fészerbe, esetleg fel a padlásra. , A házkutatás alkalmával a tyúk bebújt a kéménylyukba, s mivel koromfekete lett, senki sem vette őt észre. Ezért a bíróságon sem hitték el Jarosnak, hogy a házhoz mindent ez a manő hordott össze, s tekintettel makacs tagadására, valamint, hogy az egész ügyet a manóra akarta kenni, a büntetést az utolsó fillérig meg kellett fizetnie. A manó pedig, amikor egy újság Eldobott foszlányaiból tudomás szerzett a történtekről, inkább visszament az útmenti bokrok alá, hogy tovább „áztassa“ magát. Ezért vigyázzunk a fekete tyűkokra, mert másokat is könnyen a börtönbe jut. tathatnak! Vörös Péter fordítása SZIGORÚBB MINŐSÉGELLENŐRZÉS Itt a mennyiség dominál, a minőség nuku. .VJ О — Miből gondo“ lód, hogy nem így kell a csirkét megsütni? (kisalföldi) SZABAD FÖLDMŰVES Index: 49S30 _ Kiadja at SZSZK Mezőgazdasági Őt Élelmezésügyi Minisztériuma a PRÍRODA Könyv* és Lapkiadó nemied vállalatban. — Főszerkesztő Fetbó Károly. — Szerkesztőségi titkár Kádek Gábor. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 89127 Bratislava. Kritikove 9. — Telefon: főszerkesztő és titkárság 475 08 — telefonközpont 472 41 — Belső vonalak: mezőgazdasági osztály 10, propaganda nsztály 55. — Ny nmja a Západoslovenské tlačiarne, n. v. Svornnst üzeme, Bratislava. Odborárske nám. 3. — Ter|esztl a Pnete Hirlapszolgálata. «— Előfizetéseket felvesz minden postahivatal és postal kézbesftó. — Külföldre megrendelhető: PNS, ústredná expedícia tlače Я84 19 Bratislava, GpMwaldoyo nám. 48. — Előfizetési díj egy á”re 52,— Kčs, fél évre 26,— Kga. — A szerkesztőség kéziratokat és fényképeket nem őriz meg és nem küld vissza. A lap nyilvántartási száma: Süli 11/8.
