Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-08-18 / 33. szám
A szamóca nyári ' X szamócát leggazdaságosabban két időpontban ültethetjük. Äz egyik az április—júniusi telepítés frigópalántával, a másik, augusztus első felében a nyári ültetés. Ekkor már a hagyományos palántákat használjuk fel a telepítésre. A szamőcatáblában az indákon — vagy ahogy helytelenül nevezik, a kacsokon — már jól legyökeresedett új növények fejlődtek elegendő mennyiségben. Ezeket az indákat úgy szedjük fel, hogy a gyökérzet ne sérüljön meg. ELŐNYE ' Elsősorban az, hogy már a következő évben gazdag termést eredményez. A szamócapalánta gyökeresedéséhez mintegy négy hétre van szükség, ajnihez az augusztusi hőmérséklet még elegendő. Az őszi ültetéskor a hűvösebb időjárás folytán már ennél jóval hoszšzabb ideig gyökeresedik a szamóca. A következő évi virágrügy szeptemberben alakul ki a növényekben, szakmai nyelven mondva, ez a termőrügy-differcnciálódás ideje. Őszi telepítés esetén ez nem mehet végbe, mert virágkezdemény csak a kifejlődött növényeken alakulhat ki. Ezért tehát előnyösebb a nyári telepítés. A szamócatáblát vagy ágyásokat a házi kertben sem érdemes két-három évnél tovább fenntartani, mert az ennél idősebb tövek már nagyon apró gyümölcsöt nevelnek és a termés mennyisége is csökken. A nyári ültetés azért is előnyös, mert ezzel elkerülhetjük a szamóca nem termő évét. Az augusztus 15-ig ültetett növény a következő évben már bő termést hoz. Az előkészítés I X szamócának szánt területet az augusztusi ültetésig, rövid tenyészidejű konyhakerti növényekkel hasznosíthatjuk. Kerüljük az évelő gyomokkal és tarackkal borított területeket. A talaj egyoldalú kimerülésére és á kórokozók elszaporodására gondolva, a kiöregedett szamóca helyébe ne telepítsünk újra szamócátl Tápanyagban gazdag területet válasszunk. Lehetőleg ne közvetlenül a telepítés előtt munkáljuk be a talajba a szerves trágyát. Jobb, ha az elővetemény alá trákgyázunk. Ültetés előtt 10—-14 nappal szórjuk ki a műtrágyát. A taja] tápanyagtartalmától függően, négyzetméterenként 10— 15 dkg vegyes műtrágyát adjunk. A káliumklorid hatóanyagú 40 százalékos kálisó használatát kerüljük, mert a szamóca a klór iránt érzékeny s— gátolja a gyökeresedést. Az 50 százalékos kénsavas kálit használjuk ezért az ültetés előtt. Műtrágyázás után ásónyomnyi mélyen forgassuk meg a területet. TERMESZTÉSI MÖDOK A házikertekben bevált az ágyásos rendszer. A 120 cm széles ágyúsokba három sor szamócát ültessünk, egymástól 40 cm sortávolságra. A tőtávolság 20—30 cm lehet, a fajták növekedési erélyétől függően. Előnyös lehet a váltósoros termesztés is. A szamócát nyáron 80X20 cm sor- és tőtávolságra ültessük. A következő évben így teljes termést hoz. Tavasszal a széles sorközökben — érett istállótrágyával vagy komposzttal javított talajba — korai zöldségféléket is nevelhetünk, amelyek a szamócaérés végére lekerülnek. A szamócaindákat két oldalról a két szomszédos sorból gyökereztessük. Amikor az indák meggyökeresedtek, az anyasort ássuk fel. A szamóca és a köztesnövény így évről évre helyet cserél. Ez a módszer tulajdonképpen ketttős termesztés, s a szamócát egyéves kultúrában műveljük. A TALAJ TAKARÄSA Külföldön nagyon elterjedt — fekete, füstszínű vagy zöld fóliával s—: talajtakarásos termesztési mód. Erre alkalmas a 0,008 mm vastag, 150 cm széles fólia. Követelménye: olyan vastag legyen és olyan színezőanyagot tartalmazzon, hogy ne en engedje át a fényt. A talajt telepítés előtt ugyanúgy készítsük elő, mint a hagyományos ültetéshez. A fóliaterítés előtt a talajt kissé (lomborúra munkáljuk el úgy, hogy a víz lefolyhasson az ágyúsról. A kereskedelemben kapható fó-A PARADICSOM BAKTÉRIUMOS FOLTOSSÁGA A Pseudomonas tomato (P. syringe) foltokat okoz a paradicsom levelein. Ez a betegség sok gondot okozott Kaliforniában is. A baktériumot a legkülönbözőbb gyom- és kultúrnövények gyökeréből és leveléből Izolálták. A talajból ugyancsak izolálták, akár termesztettek ültetése liából 120 cm széles ágyúst lehet kialakítani. A földre fektetett fólia szélét a talajba úgy rögzítsük be, hogy a szél ne tépje föl, feszes legyen és ne ráncolódjon. Legegyszerűbb, ha ásóval sekély árkot ásunk és ebbe helyezzük bele a fólia szélét, mintegy 15 cm szélességben. A fóliát a barázdából kikerült földdel rögzítsük. Ezután az ültetendő szamócatövek helyén a fóliát ki kell vágni késsel, kereszt alakban — 8—10 cm hosszúra — készítsük. Másik módszer a kör'alakú, 8 cm átmérőjű nyílások kialakítása, ezekbe ültessük a palántákat. Az ágyásban így 40 centiméteres sortávolsággal három sor alakítható ki. A tőtávolság 20— 25 cm. Két sorral keskenyebb ágyás is készíthető. A fekete fólia alatt a gyomok nem nőnek meg fény hiányában, ezért egész évben nem kell kapálni. A talajtakarásnak ez az egyik igen nagy előnye. Továbbá a talaj alig párologtat vizet, ritkábban kell öntözni. A fólia alatt a talaj hőmérséklete is magasabb néhány fokkal, ezért a növények fejlődése is gyorsabb, mint takarás nélkül. Három-öt nappal hamarabb is érik a szamóca. A PALÄNTA A jó palánta gyökérzete sárgás, világosbarna színű. Fekete gyökerű, sötét színű, már nem is hozható forgalomba, mert az már egy évesnél idősebb. A szamőcapalánták legalább tíz, egyenként legalább nyolc centiméter átlaghosszúságú bojtos ott korábban paradicsomot, akár nem. Sőt izolálták tünetmentes paradicsnmlevelekből is. (Phyton) TAPOLDATBAN TERMESZTETT PARADICSOM gyükérelhalAsa A paradicsom tápoldatos termesztésekor nemcsak a novemberi, de a januári, májusi és júniusi vetésekben Is gyakran gyökere legyen. Levélzete csak egészséges, fonnyadásmentes lehet, legalább három lomblevéllel. A középső, fejlődésben levő úgynevezett szívlevélnek épnek, üdének kell lennie. Amikor az indák fülszedésekor azt tapasztaljuk, az új növénynek nincs elég hosszú gyökere, vagy csak gyökérkezdeményei vannak, ne telepítsük állandó helyére, mert még továbbnevelésre szorul. (Az ilyen növény neve: dugvány.) Ezeket ne dobjuk el, hanem ültessük erősítő iskolába, 20 cm-es sortávolsággal, 5 cm-es tőtávolságra. Gondos ápolás, öntözés után néhány hét múlva palánta lesz belőle. AZ ÜLTETÉS A talaj-előkészítés után lehetőleg reggel, késő délután vagy borús időben ültessünk. Délben, tűző napsütésben végzett telepítés nyomán gyöngébb lesz az eredés. A palántákat olyan mélyen ültessük, ahogyan a szaporító telep talajában voltak. A mélyen ültetett palánta szívlevelei a föld alá kerülve elrothadnak, a palánta befullad. Erre különösen a kötött talajokon kell vigyázni. Magas ültetés esetén az új gyökerek nem képesek a talajba hatolni, a palánta csak senyved, majd kiszárad. A palánták gyökerét nem szabad bekurtítani, mert a növény ezáltal sok tartalék-tápanyagot veszít. Gyakori hiba, hogy nem készítenek elég nagy lyukat az ültetéshez, és a gyökerek visszbajolnak. A visszagyűrődött gyökerek elpusztultéinak, vagy a növény fejlődése vontatott lesz. Segít ezen, ha az ültetőfával nagyobb lyukat készítünk. Ültetéskor jól nyomjuk a gyökerekhez a földet, nehogy laza maradjon a talaj- Ásóval is ültethetünk, de így is tömörítsük a gyökerekhez a talajt. Jól ültetett az a palánta, amelynek levélszélét körülbelül egy cm-re két ujunk közé fogva nem tudjuk a talajból kihúzni, mert inkább a levélből szakad ki egy darabka. A telepítés után feltétlenül és azonnal öntözük be a palántákat. Célja a vízveszteség elkerülése és főleg az, hogy a víz a gyökerekhez szorosan odamossa a talajrészecskéket. Ez a jó eredés feltétele, de az első esztendő termései nagyobb mértűek lesznek. jelentkezik az első kötések után 25—30 nappal a levélhervadás, amely a középső fürtök rossz termékenyülésével jár együtt. A gyökérnövekedés gátlását és részletes elhalását figyelték meg ezeken a növényeken a lombtünetek előtt, melyek oda a tápoldat összetételének változására (toxikus anyagok felhalmozódása, karbohidrát-egyensúly megbomlása) vezethető vissza* (H. I.) A magas és mély ültetés egyaránt helytelen. A szívlevelek maradjanak a talaj felszíne felett. Dr. SZABŰ ATTILA, (Kertészet és Szőlészet)" Vérbeli kisállattenyésztő Šúcha Michal elvtárs a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége érsekújvári (Nové Zámky) helyi szervezetének már 1954 áta tagja. Kezdetben galambtenyésztéssel, később pedig tyúk- és nyúltenyésztéssel főglalkozott. Galambtenyészetét azonban nem számolta fel, csak csökkentette az állomány létszámát. A kisállattenyésztő jelenleg mintegy hetven galambot tart. Tenyészetében megtalálhatjuk a sárga, a fehér, a fekete és a kék kinget, valamint a kék, a fekete és a gesztenyebarna bécsi tyúkgalambot. Legjobban a king fajtát kedveli. Erről a következőket mondotta: „Szép az aiakja, húsa kitűnő minőségű, gazdaságos és szelíd állat. Évente hatszor költ. Ha a kiállításon a king galamb eléri a 95—96 pontot, akkor egy galamb ára < százötven-száznyolcvan korona. { Ezeknek a galamboknak a szakszerű tenyésztése csak tá gas röpdében ajánlatos, meri szabadon tenyésztve nehezer érhető el a megfelelő súly ét a szép testtartás. Selejt nagyot kevés akad közöttük.“ A házrnyulakt közűi a bécsi fehér fajtát tenyészti. zélandi fajta. Ha a nyulakat táppal szakszerűen táplálják, akkor háromhónapos korukban már elérik a 2,5—2,7 kilogrammos élősúlyt. Egy évben négyszer elleti az anyákat. Az egy ellésre számított fiókák száma rendszerint nyolc-tizenegy. A példás kisállattenyésztő szerint az anyaállatnál nyolc fiókát célszerű meghagyni. A kisnyulakat hat hétig szoptatja, de közben az anyát már az ötödik héten pároztatja. Ugyanis tapasztalata szerint ekkor a legjobb a fogamzás. Csak fajtatiszta és tetovált állatokat tenyészt. Šúcha elvtárs ezt a fajtát különösen a kezdő tenyésztőknek és azoknak ajánlja, akik a nyulat elsősorban húsáért tartják, nevelik. A tyúkok közül régebben a rodejlend fajtát tenyésztette. Jelenleg a nagy és a törpe változatú vajandot fajtát tenyész A bécsi tyúkgalambot elsősorban a fajtafenntartás végett tenyészti, mert Érsekújvárott, sőt a járásban is már keveset találunk belőlük. A házinyúl-fajták közül leginkább a bécsi fehér, kékszemő nyulakat tenyészti. Szerinte gazdasági szempontból és a tenyésztő szemszögéből nézve nem annyira igényes és kényes, mint a kaliforniai vagy az újti, mert ebből a fajtából is már nagyon kevés található. A nitrai országos kiállításon az egyik törpe kakasa 46 pontot ért el, s ezzel az első helyen végzett. Ennek a fajtának az előnye, hogy a tojáshozamot a téli időjárás nem befolyásolja. A nagyoknál 180—200, a törpéknél 110—120 az évi tojáshozam. Ezt a tojáshozamot a szemes takarmányok mellett takarmánykeverék etetésével lehet elérni. Végül Sucha Michal elvtárs* hoz azzal a kérdéssel fordultam, hogy mit ajánl a fiatalok nak? — Szeressék meg a kisállatok tenyésztését, mert nemes kedvtelés. A tenyésztőnek örömet, a népgazdaságnak pedig hasznot jelent! PhDr. HOFER LAJOS, Nové Zámky Néhány egyed a népes galambállománybúl. (A szerző felv.) Mikor és hogyan szedjük a csemegeszőlőt? E gyümölcs szedésére mindig nagyon ügyelnünk kell, mert nem utóérő. Ha nem várjuk be a teljes érést, s a fürtöket félig éretten vesszük le, a bogyók nem képesek beérni, csak öszszefonnyadnak, kellemetlenül savanyúak, húzós ízűek maradnak. Különösen azoknak érdemes nagy gondot fordítaniuk a csemegeszőlő szedésére, akik eladásra is szánnak belőle. Az érett, tetszetős külsejű szőlő ugyanis sokkal jobban és reklamációmentesen értékesíthető. Vigyázni kell arra is, hogy a szőlő ne legyen túlérett, mert rosszul szállítható lesz, s nemcsak veszít íz- és zamatanyagaiból, hanem a bogyók héja könnyen fül is reped, és a bogyók gyorsan rothadásnak indulnak. A legkedvezőbb idejű szüretelést megkönnyíti, ha ismerjük a fajták érési idejét. A szőlő akkor érett, ha a bogyók héja elvékonyodott, rugalmas, szine s a gyümölcs ize a fajtára jellemző, kellemesen fogyasztható. A csemegeszőlőt mindig száraz, derült időben, a reggeli órákban, a harmat felszáradása után szedjük. A nedves, esős időben levett fürtök gyorsan rothadásnak indulhatnak. A fürtöket kocsányuknál megfogva ollóval vagy késsel, hosszú fiirtkocsánnyal vágjuk le. Így nem törüljük le a bogyóviaszt, és jobban elállnak. Egyúttal tisztogassuk ineg a fürtöket az éretlen, a sérült és az esetleg rothadt bogyóktól. A szedésre, tárolásra a rekeszek és a nem mély, 4—5 kiló befogadására alkalmas szedőkosarak a legjobbak. Mély ládát, kosarat ne használjunk, mert ledörzsölődik a bogyók hamvassága, s így törődött külsőt mutatnak, az egymást összenyomó fürtök bogyói pedig könnyen fölrepednek és rothadni kezdenek. A lapos rekeszek azért is igen alkalmasak, inert könnyű a mozgatásuk, és mivel egymásra rakhatók, kis helyen is sok tárolható belőlük. A fürtök törődését csökkenthetjük, ha a kosarak, rekeszek aljára tiszta selyempapírt vagy más puha papírt terítünk (újságpapírt ne használjunk!). A fürtöket sohase dobjuk, hanem óvatosan fektetve tegyük a rekeszbe, a kosárba, mert így elkerülhetjük a bogyók sérülését, fölrepedését. A tőke belsejében levő még nem eléggé érett fürtöket ne vágjuk le, hanem hagyjuk megérni, és ez után szedjük le őket. A hibás, fölrepedt bogyókból mustot, bort készíthetünk. A penészes bogyókat égessük el, vagy ássuk mélyen a talajba, mert ezzel hatékonyan csökkenthetjük a szürkepenészes rothadás veszélyét. Fürtmaradványokat ne hagyjunk a tőkén, mert csak a gombás betegségek terjedését segítik. Kisebb mennyiségű szőlőt papírzacskóban hosszabb ideig is jól eltarthatunk, hűtőszekrény* ben. Ne tegyük be őket azon* lián műanyagzacskóba, mert könnyen befüllednek, rothadásnak indulnak. A nagyobb mennyiségű szőlő tárolására a hűvös, száraz, tiszta pince vagy más hasonló adottságú helyiség alkalmas. Ügyeljünk, hogy ne legyen a közelben erős, kellemetlen szagú anyag (benzin, fűtőolaj, petróleum, növényvédőszer, kápesz, burgonya), mert a szőlő gyorsan átveszi a szagukat és élvezhetetlenné válik. Sz. M. F. (Kertészet és Szőlészet) SZÖVETKULTŰRA A FÄSNÔVÉNYEK SZAPORÍTÁSÁBAN? A fásnövények szaporításában szövetkultúrával is próbálkoztak. A módszer a gyakorlati termesztésben is alkalmazhatónak látszik. A fákat és a cserjéket merisztémáról. hajtáscsúcsról, kai túszról és sejtoldatckról szaporítiák. Tizenki'enc család több mint ötven fajtát sikerült ily módon szaporítani. A nemesítő számára különösen jelentős ez a módszer, mert gyorsítja a szaporítást, csökkenti a növénvveszteséget és a költségeket. A mutációs nemesítés, a haploid termesztés és a szomatikus hibridizáció is hasznos lehet a faiskola termesztésben. IAH1
