Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-03 / 5. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 8 197Э. február 3. Ha megrögzött alkoholistát látok, mindjárt azok a családok jutnak eszembe, amelyeknek békéjét, nyugal­mát a hazaérkező ittas férj dúlja fel. Az ilyen családokban a gyermekek képtelenek felkészülni a következő tanítási napra, mivel a perpatvar, ve­szekedés szinte törvényszerű, .sőt a tettleges bántalmazás nemegyszer ve­szélyes helyzeteket teremt. Nemrégiben ellátogattam a pelsőci (Plešivec) elmegyógyintézet alkohol­elvonó osztályára. Az immár 80 éves gyógyintézetben lS éve kezelnek al­koholistákat. Milyen eredménnyel? Erre a kérdésre dr. Greäkovič Jozef válaszolt. — A múlt év második felében 430 páciens kereste fel intézetünket, vagy került ide másmilyen módon. Arány­lag sokan jönnek önkéntesen, főleg a feleség, a hozzátartozók rábeszélésé­re. A betegek különbözőek: vannak akik valóban elhatározzák, hogy le­szoknak az alkoholról; ez a jobbik eset, viszont akadnak elég szép szám­ban olyanok, akik megrögzött alkoho­listák, nem is akarnak megválni egészségükre, valamint az embertár­saikra, a társadalomra káros szenve­délyűiktől. A továbbiakban afelől érdeklődtem, milyen a szenvedélyüktől teljesen megszabadulók százalékaránya? — Nézze, a ml akaratunk, gyógy­kezelésünk kevés ahhoz, hogy hatásos legyen a gyógyulás, ehhez főképp a páciensnek kell hozzájárulnia. Ettől függetlenül a betegeknek mintegy egyharmada hagyja el gyógyultan az intézetet. De az, hogy távozta után miként tud beilleszkedni a közösség­be, az saját érdek elsősorban — a­­mellett munkahelyi érdek is kell, hogy legyen. Úgy helyes, úgy jó, ha az intézet elhagyása után a felgyó­gyultak rendszeres felügyelet alatt állnak. S ha nem sikerült a 3—6 hó­nap alatt a kezelés, akkor még van egy lehetőség: Predná Hora. — ön reálisnak tartja a beavatko­zást? összességében van-e értelme az ilyen gyógykezelésnek? — Hogyne lenne értelme! Már azért Is érdemes, ha évente csupán egy-két tucatnyi embert tudunk a „sárból felemelni“, s gyógyultan visszaadni a családoknak, a társadalomnak. Itt szeretném említeni, hogy a munkahe­lyi főnökök, munkatársak igyekezze­nek felkarolni ezeket a személyeket, mert nagyon sok függ attól, miként tudnak beilleszkedni, s milyen a kör­nyezetük. Elmondok egy esetet: egyik betegünk gyógyultan távozott az in­tézetből. örültünk a sikernek, a be­avatkozásnak. Am ahogy visszakerült a munkahelyére, a régi munkatársak kitagadták a közösségből. Akármilyen jól végezte dolgát, mindig találtak hibát benne. így ment ez négy hó­napon keresztül. A férfi érezte, tudta, nem fogadják be a régi baráti körbe. Rosszabbat nem is tehettek volna ve­le, a „megtörttel“, mert nagyon fájt neki a megnemértés. Mi következett ezután? Újra a pohár fenekére né­zett, mind gyakrabban, s oda jutott, ahol volt. Ha felkarolják, közösen vállalnak érte felelősséget, vigyáznak rá, ez bizonyára nem következett vol­na be, hasznos tagjává válhatott vol­na a közösségnek, a társadalomnak — s béke, nyugalom költözhetett volna a családi fészekbe ... Az intézet alkoholelvonó osztályára öt járásból érkeznek páciensek. Saj­nos, többségük fiatal, s akad még kiskorú is közöttük. — A fiatalok miért menekülnek az alkohol mámorába? — Ami a leginkább elítélendő, na­ponta találkozhatunk olyan esettel, hogy a szülő fizet gyermekének fél­decit, vagy másmilyen szeszes italt. S itt kezdődik a helytelen útra tere­lés, a rossz értelemben vett szemé­lyes példamutatás ... Társadalmunk о fiatalokat már nagyon korán — a bölcsődében, az óvodában — önálló­ságra neveli. De nem itt a baj! A szülők rohanása, nemtörődömsége Még annyi fáradságot sem vesznek, hogy számonkérjék a gyerekek, fiata lók kimaradását, esetleg éjszakázását. Ezt a lazítást azután kihasználják először az ártalmatlannak tűnő sör­ivással kezdik ... Mind többet enged­nek meg maguknak. S az alkohol ha­tása alatt nemegyszer erőszakos cse­lekedetekre, bűncselekményekre vete­mednek. De nemegyszer kihágást, tör­vényszegést követnek el az italboltok, vendéglátóüzemek vezetői, alkalma­zottai is, azáltal, hogy kiskorúaknak is felszolgálnak alkoholt, mit sem törődve a törvényes előírásokkal. Végül az utolsó kérdést is feltet­tem. Dr. Greškovlč, kertelés nélkül, így válaszolt: — Tény, egyre gyakoribb jelenség, hogy nemcsak a férfiak, a nők is [tisztelet a kivételnek!) a pohár fe­nekére néznek. Sajnos, egy-egy tur­nus páciensei között 20—25 nő is akad. Többségük „anya“, olyan sze­mély, aki az ital nélkül nem tudja elképzelni az életet. Arra viszont ügyet sem vetnek, hogy a gyermekük helyes nevelésre szorul. Ezeket az anyákat a hatóságok irányítják ide az intézetbe, hogy minél előbb megsza­badulhassanak káros szenvedélyüktől, s visszakerülhessenek családjuk köré­be. Az a fő célunk, hogy ezek a rossz útra tévedők saját maguk lássák be: tiszta fejjel az élet sokkal szebb, a gond is, a betegség is hevesebb. Milyen ember is az alkoholistáknak ez a „mentőangyala“? Mármint Greš­­kovifi doktor? Kedves, ugyanakkor szigorú. Tagja a szocialista munka­brigádnak. Munkaérdemrendes. S legvégül egy számadat, amely gondolkozásra, sőt mielőbbi cseleke­detre késztethetné az illetékeseket: járásunkban hivatalosan Qt szeszfőzde működik. Közülük csupán Gicén (Hu­­cin) az idény alatt félmillió koronát fizetnek ki alkoholért. Elgondolkoz­tató összeg ez, kivált akkor, ha a sok kérdőjel mellé illesztjük. További, hatékony intézkedéseket várunk, mind a járási, mind a felsőbb szervek, mind pedig a társadalmi- és tömegszervezetek, s a kormány részé­ről! Tegyék ezt a nemzetközi gyer­mekév jegyében, hogy mind kevesebb legyen a válás, a mosolytalan, herva­­tag gyermek. Önfeledt gyermeki kacaj töltse be az otthonokat, a játszótere­ket, a gyermekintézményeket! ... GÄL EDIT, Gem. Hôrka Tévénézés, egy kis kikapcsolódás. JOSEF LADA: Л szamár meg a farkas Ahogy ment, mendegélt a farkas, találkozott a szamárral. Jó messze voltak minden lakott helytől, s a sza­már bizony megijedt, hogy a farkas elbánik vele. Meg is szólalt a farkas mézes-mázos hangon: — Látom, jól szolgálod, a gazdádat. Mondd csak, kedves csacsi komám, nem szegődnél el hozzám? Jól meg­fizetek érte. — Jó, ha annyira akarod, megpró­bálhatjuk. De be tudsz te engem fog­ni? A farkas fogta a kötelet, egyik vé­gét a szamár nyakára kötötte, a má­sikat a magáéra, s már előre fente a fogát a szamárra. — Érjünk csak az erdőbe! — gon­dolta. Aztán elindultak. A szamár azon­ban éppen az ellenkező irányba von­szolta a farkast. — Hová mégy, csacsikám? Hát azt hiszed, hogy én is a faluban lakom? A szamár azonban úgy tett, mint­ha nem hallaná. A farkas is rájött, hogy pórul járt. — Csacsi komám, kérlek, engedj el! ígérem, soha többé nem kereszte zem az utad! A szamár azonban csak vonszolta tovább a farkast. A faluban aztán alaposan ellátták a baját. — Oh, óh, hogy egy ilyen szamár is túljárjon az eszemen, — óbégatolt. — Jegyezd meg jól, farkas komám, egyszer s mindenkorra: A szamárnak is megjön az esze, ha az életéről van szó! Fordította: Vércse Miklós TAMKÖ SIRATÓ KAROLY: Madarak Száll a „Csalán Csattogtató" Bezzeg lassan lép a varjú — az ökörszem: a — rikácsoló, kérgeshangú! a legkisebb fészeklakó. Mindig vágna csőre éle ... Fürgén bujkál, ugrál, kutat, Pedig ő se más, csupán egy kapdosva a rovarokat. kissé megnőtt — verébféle! A vörösbegy — dalol, nevet! Szereti az embereket. Télen, ha a fagy csikorog még ablakodon is bekopog. Ötletek - játékhoz A figurákat kukoricacsutkából, bab­szemekből és az erdőben gyűjtött fe­nyőtobozokból, tűlevelekből barká­csoltuk. Ezzel ötleteket adunk játé­kaitokhoz. I/ Őszintén szólva A téma évente kétszer kerül elő. Január végén és júliusban. Az iskolaügyi minisztérium rendeletének értelmében ugyan­is ilyenkor van az általános és középfokú iskoláinkban a bizonyítványosztás. Ez a műve­let azután sok 'család nyugal­mát felkavarja. Kitalált, / vélt, vagy fesetleg jogos sérelmek kerülnek terítékre. Tapasztala­taim azt igazolják, hogy álta­lában azok a szülők elégedet­lenek, akik a szülői értekezle­teken a fehér holló szerepét töltik be és évek során szinte semmilyen segítséget nem nyúj­tanak gyermekeiknek. Sok szü­lő él a „kitüntetés“ bűvöleté­ben. Ha a gyermek netán ezt nem teljesíti, úgy haragja leg­több esetben a pedagógusok ellen irányul, ott keresi a hi­bát. Valljuk be őszintén, ke­vés az olyan szülő, aki nyíltan elismeri gyermekének esetle­ges gyengébb képességeit, vagy lustaságát. Egyes szülők szinte űzik, — hajtják a gyereket gépies, egy­hangú tanulásra, s az ezzel já­ró túlterheltség veszélyét sem­mibe véve serkentik újabb erő­kifejtésre, hogy az áhított fel­sőbbrendűséget kicsikarják. S amikor ez nem sikerül, akkor jön a megindoklás, amely több­ször helytelen, mint helyes. Nem elég csak az, ha a tanuló mindent félretéve, barátok nél­kül, a közösségből kiszakadva, szülei biztatására éri e! a jó osztályzatot. Az ilyen gyermek könnyen kiég, önálló gondolko­dó- és kezdeményezőkészségét elveszti és már előre ki van zárva, hogy a közösségben elő­forduló hibák ellen bátran fel­lépő ember váljon belőle. A közeljövőben az osztályo­zási, minősítési rendszer lé­nyegesen megváltozik. Az új rendszerben nemcsak a felele­tet, a tárgyi tudást, szorgalmat veszik majd figyelembe, hanem a tanuló egész egyéniségét, ak­tivitását, kezdeményezőkészsé­gét, érdeklődését, az összefüg­gések keresését és megértését, a közösség iránti magatartását stb. Mert például az a tanuló, aki az úttörő-tevékenységtől kezdve végig a SZISZ-szerve­­zeten közösségi munkát vállal, bizonyára kevesebb Ideig ülhet könyvel fölött, mint a minden­től félrehúzódó társai. Sok szülő még nem ismerte fel, hogy a tanuló gyermek „értékét“ nem a jeles bizonyít­vány jelzi, hanem a tényleges tudás felhasználási, alkalmazá­si és gyarapítási formája, szín­vonala a társadalom javára! Az iskolás gyereket sok csa­ládban naponta ez a kérdés fogadja: „Feleltél ma?, Hányast kaptál?“ Rokon, ismerős leg­többször azt kérdezi: „Hányas tanuló vagy?“ Az azonban, hogy tagja-e az úttörő- vagy SZISZ-szervezetnek, esetleg ho­gyan tevékenykedik, mit csi­nálnak — a legtöbbször sem a szülőt, sem a rokont, sem az Ismerőst nem érdekli. Többször tanúja voltam az ■ olyan jelenetnek, amikor ille­tékes helyen a feldühödött apa a lánya „jó“ bizonyítványát lo­bogtatva hangoskodott, hogy hyen tanulót nem vesznek fel tanítónőnek — csak épp azt nem mondta, hogy a kedves lánya életében semrrtilyen szer­vezetnek tagja nem volt, de azért a szülő szerint kiváló tanítónő válhatna belőle, mert állítólag szereti a gyerekeket. A féléves osztályzás megtör tént, volt sírás, nevetés, szó morúság, öröm. A második fél évben egy újabb hosszú neki futás következik mind a tanú lók, mind a szülők, pedagógu sok részére. És itt nem árt megjegyezni, hogy az iskolá­nak nem „jóllakatni“, hanem a tudás iránti éhséget kell fo­kozni. Ez azonban csak a tanító, a tanuló és a szülő közös ösz­­szefogásával érhető el, amihez kitartó, türelmes és lelkiisme­retes munka szükséges minden oldalról. K. Molnár Ferenc IRRZTREJTYÍHY nams VÍZSZINTES: 1. Arab fejedelmi cím. 4. Egyfajta szín. 8. Kicsinyítő képző. 10. Csüng. 11. Vá­ros Csehországban. 12. Lakk. 13. Strá­zsa. 14...........Les­caut. 15. Emelő. 16. Szúnyog szlová­kul. 17. Félhomály szlovákul. 18. Nagy félsziget Dél-Euró­­pában. 20. Keret ék. h. 21. Angol férfinév. 22. Okos. 23. Állam egynemű betűi. 24. Azono­sak. 25. Indok. 28. Vagyonrész. 27. Szóvégződés. 28. A virágok királynője. 30. Ipari növény. 31. Én szlovákul. 32. Állam Távol- Keleten. 33. Orvosi recept. 34. Konyha­rész. 35. -tói -tői szlovákul. 36. Ró­mai hat. 37. Tiltó­szó. 38. Tagadószó. 40. Mellrész. 41. Férfinév. 43. Amilyen. 45. Szakít. 46. Gottwaldov régebbi neve. 47. Bővít. 48. Kerékrész. 49. Kötőszó. 50............a, e repülőgép vezetője. 51. Lóca. 52. Egyszerű gép. 53. ..... Gyula, ma­gyar színész. 54. Vágány. FÜGGŐLEGES: 1. A közmondás első része. 2. Jókai személyneve. 3. Határ­rag. 4. Déligyümölcs ék. h. 5. Finom ital. 6. Nem egészen ronda. 7. Aka­démiai titulus rövidítése. 8. Vesztesé­gem. 9. A közmondás harmadik része. 11. Március hetedikén ünnepeljük. 12. Női becenév. 14. Magyar filmekkel kapcsolatos jelzés. 15. Becsületes. 16. A Holland Légiforgalmi Társaság ne­ve. 17. .... szigetcsoport Polinéziában s-sz. 19. öt „a“. 20. Kilő páratlan be­tűi. 22. A közmondás második része. 24. Besoroz. 26. Vásárolni. 28. Görög betű. 29. Svéd és osztrák autók jel­zése. 30. Folyadék. 32. Kongó része. 33. Virágzik. 34. Mikes betűi felcse­rélve. 36. Vijjog. 39. Souvenier. 40. Kettős mássalhangzó. 41. Vasúti ko­csi. 42. Gát szélei. 44. Lajos Nándor. 45 Hajat fognak vele. 47. Számnév. 48. Hímállat. 50. Folyó Olaszország­ban. 51. A Lúdolf-féle szám. Bekiildendű a függőleges 1, 22 és 9. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK Lapunk 1. és 2. számában közölt keresztrejvények helyes megfejtése: A Szovjetunió a békeszerető és az el­nyomott népek támasza — Ha két nyulat kergetsz, egyet sem fogsz! Nyertesek: Szekeres Ferenc, Ud­­vard (Dvory nad Žitavou), Maronyák Kálmán, Sárő (Sárovce), Adám Ró­bert, Détér (Gém, Dechtáre), özv. Gábris Mária, Tardoskedd (Tvrdošov­­ce), Gányovics László, Királyfiakarcsa Kráf. Kračany), Mázik Lajos, Lenárt­­falva (Lenártovce).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents