Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-03 / 5. szám

6

SZABAD FÖLDMŰVES

1979. február 3

Kis falu - szép eredmények

Srobárová a komárnóí (Komárom) járás egyik legkisebb községe. Lakosainak száma alig haladja meg a hatszáz főt. A falut dolgos, szorgalmas emberek lakják, akiknek túlnyomó többsége a helyi szövetkezetben dolgozik. A közösben elért szép eredmények mind jobban megváltoztatják a falu arculatát, a lakosság életszemléletét, a kulturális és sportéletét.

A sportszervezet felnőtt csapata a komáremi járási bajnokság 11. osztályában küzd váltakozó sikerrel a bajnoki pontokért. Évekkel ezelőtt a šrobárovái csapat az említett osztályban az élvonalhoz tartozott. A šrobárovái labdarúgók az 1977/78-as bajnoki idényben 23 ponttal a 14. helyen végeztek és félő volt, hogy egy esetleges átcsoportosítás miatt kénytelenek lesznek visszalépni a járási bajnokság III. osztályába. Szerencsére érre nem került sor.

A šrobárovái labdarúgók az 1978/ lD79-es bajnoki őszi Idényben a járási bajnokság II. osztályában 18 ponttal az ötödik helyen végeztek. Csak két ponttal maradtak le a táblázatot vezető csapattól. A vezetőség felelőtlensége következtében mindjárt az első mérkőzésen két értékes pontot veszítettek. Annak dacára, hogy saját pályáján legyőzték az OkoliCná na Ostrove (Ekel) csapatát, de mivel hat játékosuknak nem volt érvényes orvosi igazolása, a mérkőzést kontumációs alapon 3:0 arányban a hazaiak nyerték meg.

Az őszi sikeres szereplésről, a jövő célkitűzéseiről beszélgettünk Nárožný Béla edzővel, aki az őszi bajnoki idénytől kezdve irányítja a csapat felkészítését.

— Miben látja csapatának jő szereplését az őszi bajnoki idényben? — kérdeztük az edzőtől.

— Elsősorban abban, hogy a játékosok komolyan vették az edzési munkát, minden mérkőzésen szívvellélekkel küzdöttek. Őszintén bevallom, hogy ez kezdetben nem sikerült, de ennek dacára, a bajnokság kétharmadában — tíz mérkőzésen — jobbak voltunk ellenfeleinknél. A legutolsó mérkőzést ismét adminisztratív okok következtében adtuk el. Csapatunk tehát a valóságban csupán négy mérkőzést veszített el.

— Mint edző első ízben tevékenykedik a járási bajnokság II. osztályában. Mi az On nézete erről az osztályról?

— Számomra egyes csapatok érettsége — Lakszakállas (Sokolce), Imely (1теГ), Csallőközaranyos (Zlatná na Ostrove) és Nemesócsa (Zemianska Olča) — igen meglepő. Nem gondoltam volna, hogy ezek a csapatok mind technikailag, mind erőnlétileg ennyire felkészültek. Igen jó benyomást keltettek bennem az imelyi labdarúgók, akik véleményem szerint ebben a pillanatban a legérettebbek a bajnokságra. Éppen ezért öröm számunkra, hogy ezt a csapatot sikerült saját otthonában színvonalas mérkőzésen kétvállra fektetnünk.

— Mi a véleménye a játékvezetőket illetően ebben az osztályban?

— A magam részéről csak dicséret hangján szólhatok a játékvezetőkről, akik akár a hazai vagy vidéki pályán vezették mérkőzéseinket, feladatuk magaslatán álltak. Külön ki szeret ném emelni Jozef Jurčina játékvezeti teljesítményét, aki véleményem sze rint a legjobb ebben az osztályban Szerintem ennek a játékvezetőnél! felsőbb osztályban lenne a helye.

— Mikor kezdik el az alapozó ed zéseket?

— Már január első felében megkezdtük az alapozó edzéseket, ame. lyeket 9—10 hétre bontottam szét és 27—30 edzési egységgel számolok, Ezenkívül 8—10 edzőmérkőzés van betervezve, valamint kéthetes összpontosítás. Az edzések során főleg az általános testi felkészítés, a játékban technika és taktika dominál majd, továbbá keresni fogjuk a legoptimálisabb csapat-összeállítást, amely legjobban szerepelne a bajnoki mérkőzéseken.

— Milyen célkitűzései vannak a végső helyezést illetően?

— Elsősorban arra törekszem, hogy csapatom minőségi futballt játsszon a bajnoki mérkőzések során és a lehető legjobb helyezést érjen el. Ehhez a feltételek adva vannak, hiszen a sorsolás kedvező számunkra. Az első hat mérkőzésből négyet hazai környezetben játszunk és ez azt bizonyltja, hogy csapatunk a sorsolás aíapján a legkedvezőbb helyzetben van. Igyekszünk az őszi bajnoki idényben jól szerepelni és sok pontot szerezni. De mindenekelőtt a jó játékra és a játékosok sportszerű viselkedésére fordítok nagy gondot.

Andriskin József

Tanuljunk

sietni

IV.

FORDULATOK HELYBEN

Álljunk az esésvonalra merőlegesen. A völgybotot a völgysí csőre mellett szúrjuk a hóba, a hegyfelőlit pedig a hegysí vége mögött. Támaszkodjunk botjainkra és lendítsük ki hegylábunkat előre oldalt annyira, hogy a hegysf vége elférjen völgylábunk mellett. így a sít keresztbe tudjuk fordítani. Enyhe térdhajiítással a hegysft párhuzamosan a völgysí mellé tudjuk helyezni. Testsúlyunkat tegyük át a keresztbe fordított hegysíre, egyidejűleg emeljük fel völgybotunkat és a völgysft fordítsuk a másik mellé. Kezdetben sik terepen gyakoroljunk!

LENDÜLET A HEGY FELÉ

A hegy felé végzett lendületen rézsut siklásból vagy előre oldalt csúszásból zárt lécvezetéssel a hegy felé való elkanyarodást értjük. Ha rézsut siklásból a völgy felé irányuló saroknyomást és egyidejű ellentétes térd és csfpőmunkát végzünk, akkor lécünk elkanyarodik a hegy felé. A saroknyomásnak mértékétől függ a kanyar ive.

•?

PÁRHUZAMOS LENDÜLET A VÖLGY FELÉ Ez a lendület olyan irányváltozást jelent, amelynek megindításához nem használunk kitámasztást és végig párhuzamos zárt lécekkel hajtjuk végre. Mire figyeljünk a kitámasztás mellőzésénél? A tehermentesítésére. (A lécvégek felemelése, botleszúrés alkalmazásával mindkét láb egyidejű határozott saroknyomása és a testsúly áthelyezése közvetlen az esésvonal után.)

JÁN TÖTH, főiskolai tanár

pintér Ferenc,

r a sládkovi- Sovói (Diószeg)

Vox humane nevet viselő énekkar karnagya, fényképek között válogat.

Egyforma ruhába öltözött emberek, arcuk egy pontra irányul. A fényképek századmásodpercnyi pillanatába merevült, kitátott, éneklő ajkak. A pódiumon diszkréten megbúvó mikrofon, a szemekben összpontosított figyelem. Hátul az optikának egyetlen ember felemelt kezében parancsolni, irányítani kész erő.

Kezdetben kicsit idegenkedve szemlélem a fényképeket. Nem tehetek róla, de saját iskolai énekkarunk jut róla az eszembe. Kisiskolás koromban tanítónőnk ugyanis mindegyikünk számára kötelezővé tette az énekkari próbát. Mi falusi suttyók, hogy elkerüljük az állandó próbára járást, a tanév eleji meghallgatáson hamisan énekeltünk. Akiknél viszont kiderült ez a turpisság, azok azonnal vihették haza a szigorú írásbeli megrovást.

A fényképeken levőket viszont senki sem kényszeríti arra, hogy hetenként próbákra, szólampróbákra, énekórára, zeneelméletre járjanak. Ök a fárasztó napi munka után — kikapcsolódásként — veszik a kezükbe a kottát.

—Érdemes?

Pintér Ferenc szerint mindenképpen. Ehhez azonban nem elegendő csak a jóakarat. Hogy az elhatározásnak értelme legyen, rengeteg munkára volt szükség, hogy a hangzás csiszolt, árnyalt legyen. Ki kellett alakítani a kórus sajátos arculatát, hogy valamiben különbözzék a hazai kőrusmozgalom többi énekkarától. Szükségessé vált a kották, ruhák és a próbatermek biztosítása, valamint az énekkart összefogó vezetés kialakítása.

• m m

A tízéves fennállását ünneplő Vox humana eddig sikeresen hidalta át ezeket az akadályokat. Az eltelt évtized alatt a hazai magyar kórusmozgalom egyik legszínvonalasabb kórusává küzdötte fel magát. Erről tanús-Dalolj szívem, zengjen a szó!

kodik, hogy az énekkar a Kodály Napokon háromszor egymás után elnyerte az aranykoszorút, s külföldi vendégszereplései alkalmából is elísmerészáporban részesült. Műsortervükben a magyarországi szerzőkön —

Kodály, Bárdos, Karai, Vass Lajos — kívül a hazai és a szovjet zeneszerzők kőrusmüvei is rendszeresen szerepelnek. Dicséretükre válik, hogy a klasszikusok — Giardini, Brahms — kórusműveit is művészi szinten, minden technikai akadály nélkül képesek tolmácsolni.

• • *

Az énekkar többnyire munkásokból és diákokból verbuválódott. Az éneklést legtöbben zenei képzettség nélkül kezdték el. Ezért a kari munkával párhuzamosan zeneelméleti tanfolyamot is tartanak, az új tagok itt szerezhetik meg a zenei alapismereteket. Éneikül ma már valóban nem lehet kiállni a pódiumra. A zeneelméleti ismeretek elsajátítása viszont akkor is hasznos, ha valaki elhagyja az énekkart, mert utána jobban érti a komoly zenét, amelyet meghallgat.

Az elmondottak is sejtetik, hogy tulajdonképpen nem lehet könnyű ebben a kórusban dolgozni. Különféle próbák, fellépések, zenei tanulmányok — kivétel nélkül sok időt igényelnek.

Vajon miért csinálják?

— Nem is tudom hirtelen ... pedig az alakulástól kezdve vezényelem a kórust — tépelődik a karnagy.

— Talán azért, mert mindannyiun-Százötven éve született Ján lotto

Százötven évvel ezelőtt, 1829. ja nuár 27-én született a Hont megye Feisőszikláson (Vyšný Skáhiik) ; Stúr-nemzedék egyik legtehetségesebl költője. )án Botto. Középiskolai tanul mányait az ozsgyáni gimnáziumban éi a lőcsei líceumban végezte. Ismeretes hogy amikor Ľudovít Stúrt a pozeony evengélikus líceumban megfosztottál tanári állásától, az iskola számos nö vendéke, köztük a Stúrról elnevezett irócsoport több tagja is, tiltakozásul a lőcsei líceumba ment át. ján Botto itt került kapcsolatba velük, magáévá tette Stúr eszméit, melyeket Stúr a szlovák nemzet knlturális, politikai és gazdasági felemelkedésével kapcsolatban hirdetett, s hamarosan a Stúrféle irócsoport költői közül egyike lett a legjelentősebbeknek.

Líceumi tanulmányai után Pestre került, s tanulmányai végeztével földmérő, kataszteri mérnök lett. Az 1848-as év forradalmi eseményei is Pesten érték az ifjú Bottót, akt nagy lelkesedéssel csatlakozott a „márciusi ifjakhoz“ és lelkesedésének „Induló“

(Pochod) című költeményében adott kifejezést, amelynek az az érdekessége, hogy szinte szószerinti átköltése Petőfi Sándor „Nemzeti dal“-ának. Ezt a szlovák „nemzeti dalt“ aztán rüpirat formájában névtelenül jelentette meg és terjesztette a forradalomért lelkesedő szlovák diákok soraiban. Mérnöki tanulmányainak befejezése után előbb Selmecbányán, majd Besztercebányán volt kataszteri mérnök.

ján Botto költészete, amint az jellemző az egész Stúr-nemzedék költészetére is, elsősorban a népköltészetre, a népköltészet hagyományaira épült. A népmese és a népdal Botto számára nemcsak fantasztikumot és népköltészeti kuriózumot jelentett, hanem az egészséges optimizmus forrását is, abba vetett hitét, hogy a nép egyszer győzedelmeskedni fog elnyomói, rabtartúi felett.

jén Botto fő müve a „Jánošík halála“ (Smrť Jánošíkova] című romantikus hősköltemény, melynek írását

A MATESZ és Thália színpadának februári játékterve

4-e, vasárnap: Rožňava (Rozsnyó] — A hazug (19.00)

Ver. Ida (Nagyidé) — Sirály (19.00)

6-a, kedd: Král. Chlmec (Klrályhelmec) — Sirály (19.00)

8- a, csütörtök: Vojníce (Bátorkeszi) — A hazug (19.00)

lesenské (Feled) — Szerelem (19.00)

9- e, péntek: Komárno (Komárom) — A hazug (19.30)

Síd (Síd) — Szerelem (19.00)

10- e, szombat: Horné Saliby (Felsőszelt) — A hazug (19.00)

Radzovce (Ragyolc) — Szerelem (19.00)

11- e, vasárnap: Zemné (Szímő) — A hazug (19.00)

Rapovce (Rap) — Szerelem (19.00)

12- e, hétfő: Rimavská Seč (Rimaszécs) — Szerelem (19.00)

13- a, kedd: Levice (Léva) — A Gedeon-ház (19.00)

15- e, csütörtök: Nesvady (Naszvad) — A Gedeon-ház (19.00)

Král. Chlmec (Királyhelmec) — Hókirálynö (11.00)

16- a, péntek: Cičov (Csicsó) — A Gedeon-ház (19.00)

Král Chlmec (Királyhelmec) — Hókirálynö (11.00, 13.00)

17- e, szombat: Reca (Rété) — A Gedeon-ház (19.00)

Licince (Lice) — Szerelem (19.00)

18- a, vasárnap: Marcelová (Marcelháza) — A Gedeon-ház (19.00)

Debrad (Debröd) — Szerelem (19.00)

20-a, kedd: Horná Potôň (Felsőpatony) — A hazug (19.00)

Vef. Trakany (Nagytárkány) — Hókirálynö (10,30 13.00)

22- e, csütörtök: Komárno (Komárom) — A hazug (19.00)

Košice (Kassa) — Sirály (19.00)

23- a, péntek: Topofníky (Nyárasd) — A hazug (19.00)

ВоГ (Boly) — Hókirálynő (10.00)

24- e, szombat: Jelka (Jőka) — A hazug (19.00)

Slanec (Szalánc) — Szerelem (19.00)

25- e, vasárnap:: Lehnice (Lég) — A hazug (19.00)

Gemer (Gömör) — Szerelem (19.00)

27-e, kedd: Hurbanovo (Ögyalla) — A hazug (19.00)

A színház a műsorváltoztatás jogát fenntartja!

t les mű csak négy évvel később, 1862'- ben látott először napvilágot a „Lipa“ ä című irodalmi évkönyvben. A Jánošík. motívum kedvelt témája volt a Štúr- I féle írócsoport minden tagjának. Bot- to, aki művében nem ragaszkodott- mereven a történelmi tényékhez, Já■ nošíkot a nép évszázados szabadság- vágyának megtestesítőjeként fogta fel, I akinek személyében testet öltött a

■ nép lázadása az elnyomó hűbéri rendszer ellen. Az alexandrinusokban- írt elbeszélő költemény kilenc ének- bői, egy előénekből áll. Maga a cse■ lekmény, amely Jánošík kivégzésével i éri el tetőfokét, a hetedik énekkei i tuajdonképpen véget ér. A nyolcadik i ének a Jánošík-hagyományokról szól,

, a kilencedik ének pedig nem más,- mint annak a Jánošíknak az Unnep- i lése, aki a nép régvárt szabadságá■ nak jelképe. Bár a két utolsó ének talán megtöri a mü kompozíciójának egységét, egészében a „Jánošík halála“ cimü romantikus eposzt úgy érté-I kelhetjük, mint a szlovák költői ro.

' mantizmus, egyik csúcsteljesítményét, amely formai tökéletessége, melodikus versezete révén máig is megőrizte frisseságét, üdeségét Ján Botto balladáiban a népballadákra is jellemző mitikus anyag erősen keveredik a népi realitással, jól érzékelhető ez a költő legszebb balladájában, a „Margit meg a Dühöngő“ (Margita a Besná) című balladájában is, amelynek cselekménye mitikus: a gonosz mostoha a Vág örvényébe taszítja szépséges ifjú lányát, ám elnyeri büntetését, a Vág hullámaiban leli halálát ő maga is, s a mostoha és leánya sziklákká dermedve hirdetik az egykori tragédiát. De megjelenik a balladában a reális elem is: a Vág bátor tutajosai, a nép szabadságharcának szimbólumai, akiknek újból és újbél meg kell küzdeniük a két kősziklával, melyek életüket, tutajuk épségét fenyegetik. Botto másik balladája, „A sárga liliom“ (Zlatá falia) a hitvesi hűség megszegéséről, a „Ctibor“ cimü Botto-ballada pedig Веско várának egykori kegyetlen uráról szól. Ezekben a balladákban is elegyedik, küzd egymással a mítosz és a valóság, ez a kettősség teremti meg a balladikus hangvételt és a balladákra jellemző tragikumot.

Ján Botto költészete ma, 150 évvel a költő születése után sem veszített semmit maradandó értékeiből. Bátran elmondhatjuk, hogy számos költeménye megfrása idején nem csupán esztétikai, hanem társadalmi és politikai funkciót is teljesftett. Botto költeményei mozgósították a korabeli szlovákságot, elsősorban a fiatalságot a cselekvésre, a nemzeti szabadság és önállóság kivívására.

SÁGI TÓTH TIBOR

kát egyformán érdekel a komoly zS- ne. Vagy talán azért, mert jó érzés állni a pódiumon és hallgatni az elismerést jelentő tapsot., nem... ez sem fedi a valóságot. Azt hiszem, hogy leginkább azért, mert itt mindenki a közért tevékenykedik.

— Ezt hogy érti?

— Sokan először csak kíváncsiságból jöttek el a próbára. Hangszeren soha nem játszottak, számukra csak az éneklés maradt elérhető közelségben. Egyedül a kórus legtöbb tagja nem lenne képes szólóban fellépni. De így együtt az énekük egységesnek hangzik. Ezért nálunk senki sem teheti meg, hogy a próbán, vagy az előadáson előtérbe helyezze magát, így mindannyian egyformán vehetünk részt a munkában és a sikerben.

— A kórus fő erénye tehát a közösségben rejlik?

— Igen! Az igazi munkában kialakult közösségben. A Szániák házaspár például a próbákra Galántáről jár be. Számukra mégsem létezik olyan akadály, amely előidézné a próbák elmulasztását. Az együtt éneklés, a hasonló kulturális igények számunkra egyúttal hasznos szórakozást is jelentenek.

* * •

A fényképeken egyforma ruhába öltözött emberek. A karnagy felemelt kezében irányítani kész erő. „Dalolj szívem, zengjen a szó“ vallja az örökifjú Pintér Ferenc hatvanadmagával.

Csiba László