Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-30 / 26. szám

Hasznos tanácsok kertbarátoknak Permetlékészítési tudnivalók A kertbarátok általában azon fáradoznak, hogy az egységnyi területről minél nagyobb tér mést takarítsanak be. E célki­tűzés elérésének egyik útja a növények szakszerű védelmén keresztül érvényesül. Meg kell azonban jegyezni, hogy néhány kertbarátnak problémát okoz a növényvédőszerek pontos ki­mérése, másoknak viszont a megfelelő adag kiszámítása je­lent nehézséget. Éppen ezért a következőkben ismertetjük a permetezésre használatos olda­tok kiszámításának és előkészí­tésének egyszerű, de hozzáfér­hető módját. A szakkönyvekben az olda­tok töménysége általában szá­zalékban van kifejezve. A jobb megértés érdekében ezeket a százalékadatokat -1- kilogram­mokban — száz liter oldat ha­tóanyagának tekinthetjük. Ezt az egyszerűsítést ugyanis fel­használhatjuk az alacsony tö­ménységű permetoldatók készí­tésénél. Az a táblázat, amelyet ezen az oldalon közlünk, nagy­ban hozzájárul ahhoz, hogy a kertbarátok, kiskertészek köny­­nyen és egyszerűen leolvashas­sák az illetékes töménységű ol­dat esetében a szükséges nö­­vényvédöszer-mennyiséget. Ha esetleg a táblázatban nem ta­láljuk a keresett mennyiséget literben, akkor a számok ösz­­szeadásával segíthetünk ezen a problémán. Például hét liter 0,2 %-os töménységű permet­­anypgot szeretnénk készíteni. Mivel a hetes nincs a táblázat­ban adjuk össze az 5 és a 2 liternél található hatóanyag­mennyiséget, azaz a 10 és 4 grammot. Tehát a 7 liter 0,2 %-os töménységű oldat elké szítéséhez 14 gramm növényvé­dőszert kell lemérni. Hasonló képpen járhatunk el más ese­tekben is. Még egy példái is­mertetnénk: Ha például 18 li­ter 0,25 %-os töménységű olda­tot szeretnénk készíteni, akkor az 1,5 %-nál található adathoz (270 gramm) adjuk hozzá az 1 %-nát található adatot (180 gramm). Tehát az említett ol­dat elkészítéséhez 450 gramm növényvédsőzert kell lemérni. A porszerű növényvédőszert legcélszerűbb gyógyszertári vagy leveles mérlegen kimérni. A kisebb pontatlanságokat a mérlegtányérok vagy edények kölcsönös kiegyensúlyozásával távolíthatjuk el. A méréshez azonban már pontos súlyokra van szükség. Egy kis ügyes­séggel a súlyokat pontosan le­mért vízmennyiséggel is helyet­tesíthetjük. Ennek során abból induljunk ki, hogy 1 milliméter víz súlya — 4 C-fok hőmérsék­let mellett — 1 gramm. Ezt a mérési módszert a kiskerté­­szeknél eltérő hőmérséklet ese­tén is általánosíthatjuk. A szükséges vízmennyiséget mér­tékeit pipettával vagy bürettá­­val, esetleg kisebb mérőhenger­rel mérhetjük meg, amit az­után az egyik mérlegtányérba öntünk. A porszerü növényvédősze­reket kisebb pontatlanság mel­lett térfogat szerint is mérhet­jük. Egy pohárba például foko­zatosan lemérünk bizonyos mennyiségű növényvédőszert, majd kisebb rázás után meg­jelöljük a lemért mennyiséget. Az ilyen mérőedényt, poharat azonban csak egy, a mérésnél és a megjelölésnél használatos növény védöszer esetében alkal­mazhatjuk. A nagyun kicsi adagok kimé­résénél még egy módszert al­kalmazhatunk, amely azon ala pul, hogy a kívánt adagnak többszörösét mérjük le, de any­­nyival több vizet is keverünk hozzá. Például ha egyszeri ada­golásra 5 liter 0,1 %-os tö­ménységű oldatot szeretnénk készíteni, akkor mérjük le az adag négyszeresét, azaz (5X4) grammot. Ezi a mennyiséget egy liter vízben alaposan ke­verjük szét, majd az így nyert oldatot osszuk négyfelé. így 250 ml, azaz 2,5 dl oldatot nye­rünk, amelyhez csak ezután adjuk hozzá a szükséges víz mennyiséget. így egy méréssel és egyszerű szétosztással húsz liter megfelelő töménységű és négy használatra alkalmas ol­datot készítettünk. Gyakran megesik az is, hogy az időmegtakarításból és a egyszerre több káros tényező ellen szeretnénk védekezni. Ilyenkor egy oldatba keverjük például a betegségek és a kár­tevők ellen használatos nn­­vényvédöszereket, esetleg a lumbtrágyákat. A növényvédő­szerek esetleges kombinálása előtt azonban győződjünk meg arról, hogy a kombinálásra szánt készítményeket lehet-e egyáltalán keverni! Ezt táblá­zatból vagy az illetékes nö­vényvédőszer használati utasí fásából tudhatjuk meg. A szőlő esetében néhány nü­­vényvődöszer, esetleg több ké­szítmény kombinálása elősegít­heti az asszimilációs folyama­tot. Ilyen készítmény például a Dithune M 45, a Kuprikol 50, a Sulikul K, a Fundazol, a Ben laté és a Soldep, vagy a Ditha ne M 45 + Benlate, a Dithune M 45. + Sulikol K, a Kuprikol 50 + Thiovtt keveréke stb. Mások viszoiu fékezhetik az asszimilációs folyamatot. Ilyen készítmény például az Ortho phőltan 50, a Perozin 75 В, a Metntion E 50 és a Fosfotlon 50, vagy a Dithano M 45 + Ka rathane, a Kuprikol 50 + Ku­­rathane keveréke stb. Az esetleges keverlietőseg le­hetőségekor azonban csakis a már előkészített oldatokat sza bad összekeverni! A porszerü készítményeket a porszelükkel, illetve a folyékony növényvédő szereket a folyékonyakkal min­den probléma nélkül keverhet jűk, ha a keverhetőségi táblá zat ezt lehetővé teszi. Ellen­ben, ha a porszerű készít ményt folyékonnyal szeretnénk keverni, akkor tartsuk be a kő vetkező sorrendet: Először a porszerü készítményből készít­sünk erős vízhigitású oldatot, majd ehhez kell — állandó ke­verés mellett — hozzáadni a folyékony készítményből már előzőleg előkészített erős víz higítású oldatot. A keverékhez szükséges vízmennyiségei csak akkor adjuk hozzá, ha a két oldatot előzőleg alaposan ősz szekevertük. Kombinált perinetanyagol le­hetőleg no készítsünk tartalék ha, hanem azonnal használjuk el! JAROSLAV PÍŽL mérnök, (Kofnicke noviny, 1979. (i. H| Táblázat a permetlé töménységének kiszámításához Vízmennyiség, liter Nö vény védöszer szükséglet grammban, cm3-ben, ha a töménység 0,05 % 0,00 % 0,1 % 0,15 % 0,2 % * 0,3 % 0,4 % 0,5 % 0,6 % 0,75 % 1 % 1,5 % 3 % i 0,5 0,8 f 1 1,5 2 3 4 5 6 7.5 10 15 30 2 1 1,6 2 3 4 6 8 10 12 15 20 30 60 3 1,5 2,4 3 4,5 6 9 12 15 10 22,5 30 45 90 5 2,5 4 5 7,5 10 15 20 25 30 37,5 50 75 J 150 10 5 8 10 15 20 30 40 50 60 ' 75 100 150 300 12 Б 9,6 12 18 24 36 48 60 72 90 120 180 360 14 7 11,2 14 21 23 42 56 70 84 105 140 210 420 15 7,5 12 15 22,5 30 45 60 75 90 112,5 150 225 450 18 9 14,4 18 27 36 54 72 90 108 135 180 270 540 20 10 16 20 30 40 60 80 100 120 150 200 300 600 25 12,5 20 25 37,5 50 75 100 125 150 187,5 250 375 750 50 25 40 50 75 100 150 200 250 300 375 500 750 1500 1U0 50 80 100 150 200 300 400 500 600 750 1000 1500 300U 200 100 130 200 300 400 600 800 1000 1200 15011 2U00 3000 6000 500 250 400 400 750 1000 1500 2000 2500 3000 3750 5000 7500 15 000 Mértékátszámítás: 10 cm3 = 1 cl 100 cm5 = 1 dl 1000 В fi S u 1 liter 10 g = 1 dkg 100 g =«o dkg 1000 g = 1 kg á 1 Szeretni kell a földet, a munkát... Egyszer már irtunk a Szlo­vákiai GyUinölcsészek ás Kis­­kertészek Szövetségének páti (Palince) helyi szervezetéről. Most isinél ellátogattunk hoz­zájuk, hogy megtudjuk terveik­ből, az ígéretes indulás elkép Keléseiből mi vált valóra? Mielőtt hozzáfogtam volna e riport megírásához, beleol­vastam az akkori cikkbe. Idé­zem: „Az árutermelés mellé­rendelt szerepet játszik, de még így is jelentős mennyiségű zöldséget szállítanak el évente a faluból a fölvásárlók.“ Ha azt mondom, hogy e kitételnek ma ponl az ellenkezője igaz, akkor azt is elárultam, hogy nemcsak az árutermelés növe­kedett, hanem a kertbarátok száma is, s a szervezet még jelentősebben hozzájárul az or­szág zöldségellátásához. A Duna • partján megbúvó, tültésoldalhoz lapuló kis falut 1965-ben romba döntötte az ár­víz. Évek hosszá sorára volt szükség, hogy újra termőre forduljon a talaj, és gyümöl­csöt adjanak a frissen telepí­teti fák. Egyharmadosnak nevezhető szervezettséggel, 1974 novem­berében alakult u szervezet. Fennállásának második évében „mindössze“ háromszázezer ко róna értékű zöldséget és gyü­mölcsöt adtak — közvetve vagy közvetlenül — a fogyasztók­nak. Ma már bátran használha­tom, a mindössze jelzőt. Hiszen június elejéig már több mint félmillió korona értékű árut értékesítettek. A taglétszám és a termelői kedv is megduplázó­dott. Az említett riportban egyre több fóliával borított termesz­tő-berendezésről beszéltünk. Ma, a zöldséghajtatásnak e módja általánosan elterjedtnek mondható. Ha ezer méter ma­gasból tekintenénk a falura, azt hihetnénk, ismét víz csillog a házak között, oly nagy kiter­jedésű, s összefüggő a fólia­sátrak tengere. Szerintem Patun szemlélete­sen bemutathatnánk az „anyag nem vész el, csak átalakul“ törvényt: Itt a kert, benne fó­liasátrak, abban kora tavsszal karalábé és saláta, most ubor­ka és paprika. Ezekből áru lesz, a pénzen épül vagy már belül szépül a ház, a garázs, délután autók „napoznak" az udvaron.' Gazdájuk nem heve­­rász a híís szobában és a hűtő­szekrényre sem azért van szük­ség, hogy az esti vendégeknek jégkockával kínálhassák a Mar­tinit, hanem azért, bogy a munkában elfáradt ember hű­tött frissítővel olthassa szum­­ját. Mert hajnali négykor már, és este tízkor még öntöznek, hogy csak a kezdetet és a vé­get említsem. Bizony alaposan megdolgoznak a jövedelemért. (Folytatás a 3. oldalon) Kiss Árpád, Komárom kertésze 79 éves kora ellenére is szorgalmasan dolgozik. (A szerző felvétele.) A város kertésze A három derék asszony: Szajkó Rozália, Pém Aranka és Zsapka Mária. A Komárom (Komárno) terü­letén létesített parkokat élő zöldsövények ölelik körül, mint anya a kisgyermekét. E zöld­­siivények mellett nap mint nap emberek ezrei mennek el anél­kül, hogy észrevennék esztéti­kai szépségüket vagy azt az embert, aki ezeket a sövénye­ket gondozza. Én gyakran meg­éltük e serény munka láttán és belefeledkezem a szorgal­mas kezek munkájába. Ez áz ember nem más, mint KISS ARPÁD, aki a következőket vallja magáról: — 1917-ben szegődtem el kertészlnasnak öt esztendőre. Ezen idő alatt megtanultam a kertészkedés minden csin)át­­binját. A segédlevelei 1920-ban káplánt kézhez és 1925-ig a komáromi városi kertészetben dolgoztam. Ezután a nagykeszi Fehérváry birtokra kerültem, ahol a kastély környékét gon­doztam. Tíz éven át ültettem és neveltem a virágokat, cserjéket és díszfákat. De a szívem csak visszahúzott Komáromba. Ezt követően a benői kerté­szetben virág és faneveléssel foglalkozott. Tizenöt éven ke­resztül a komáromi kórházban Is kertészkedett. Mindemellett zöldséget is termelt. A kórház igazgatóságéval kötött szerző­dés értelmében részben fize­tést, részben pedig természet­beni járandóságot kapott, ami abban az időben jó anyagi megélhetést jelentett számára. Akkor még nem gondolt arra, hogy egyszer majd nyugállo­mányba vonul és ez kihatással lehet nyugdíjának összegére. Pedig ezt történt, mert csupán ezer korona nyugdíjat kap. Mi­vel teljesen egyedül van, neki ez az összeg is elég lenne, de az emberek közé kívánkozik, ezért minden év kora tavaszá­tól késő őszig dolgozik. Az életkorát senki sem hinné el, mert nyugodtan letagadhatna legalább tíz esztendőt, pedig inár a 79. évét tapossa. Napi nyolc órát dolgozik. A munkában eltöltött időt jól be­osztja. A zöldsövények nyírása nem tartozik éppen a könnyű munkák közé. Amikor karjai elfáradnak, kis pihenőt tart, majd szorgalmasan dolgozik tovább. Ismétlem, sokan elmennek mellette anélkül, hogy észre­vennék iigybuzgó szorgalmát, emberi egyszerűségét, a szép iránti vonzalmát, amely egész emberi lényéből kisugárzik. Ilyen ember tehát Kiss Árpád, Komárom kertésze. ANDRISKIN JÖZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents