Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-30 / 26. szám
Hasznos tanácsok kertbarátoknak Permetlékészítési tudnivalók A kertbarátok általában azon fáradoznak, hogy az egységnyi területről minél nagyobb tér mést takarítsanak be. E célkitűzés elérésének egyik útja a növények szakszerű védelmén keresztül érvényesül. Meg kell azonban jegyezni, hogy néhány kertbarátnak problémát okoz a növényvédőszerek pontos kimérése, másoknak viszont a megfelelő adag kiszámítása jelent nehézséget. Éppen ezért a következőkben ismertetjük a permetezésre használatos oldatok kiszámításának és előkészítésének egyszerű, de hozzáférhető módját. A szakkönyvekben az oldatok töménysége általában százalékban van kifejezve. A jobb megértés érdekében ezeket a százalékadatokat -1- kilogrammokban — száz liter oldat hatóanyagának tekinthetjük. Ezt az egyszerűsítést ugyanis felhasználhatjuk az alacsony töménységű permetoldatók készítésénél. Az a táblázat, amelyet ezen az oldalon közlünk, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a kertbarátok, kiskertészek könynyen és egyszerűen leolvashassák az illetékes töménységű oldat esetében a szükséges növényvédöszer-mennyiséget. Ha esetleg a táblázatban nem találjuk a keresett mennyiséget literben, akkor a számok öszszeadásával segíthetünk ezen a problémán. Például hét liter 0,2 %-os töménységű permetanypgot szeretnénk készíteni. Mivel a hetes nincs a táblázatban adjuk össze az 5 és a 2 liternél található hatóanyagmennyiséget, azaz a 10 és 4 grammot. Tehát a 7 liter 0,2 %-os töménységű oldat elké szítéséhez 14 gramm növényvédőszert kell lemérni. Hasonló képpen járhatunk el más esetekben is. Még egy példái ismertetnénk: Ha például 18 liter 0,25 %-os töménységű oldatot szeretnénk készíteni, akkor az 1,5 %-nál található adathoz (270 gramm) adjuk hozzá az 1 %-nát található adatot (180 gramm). Tehát az említett oldat elkészítéséhez 450 gramm növényvédsőzert kell lemérni. A porszerű növényvédőszert legcélszerűbb gyógyszertári vagy leveles mérlegen kimérni. A kisebb pontatlanságokat a mérlegtányérok vagy edények kölcsönös kiegyensúlyozásával távolíthatjuk el. A méréshez azonban már pontos súlyokra van szükség. Egy kis ügyességgel a súlyokat pontosan lemért vízmennyiséggel is helyettesíthetjük. Ennek során abból induljunk ki, hogy 1 milliméter víz súlya — 4 C-fok hőmérséklet mellett — 1 gramm. Ezt a mérési módszert a kiskertészeknél eltérő hőmérséklet esetén is általánosíthatjuk. A szükséges vízmennyiséget mértékeit pipettával vagy bürettával, esetleg kisebb mérőhengerrel mérhetjük meg, amit azután az egyik mérlegtányérba öntünk. A porszerü növényvédőszereket kisebb pontatlanság mellett térfogat szerint is mérhetjük. Egy pohárba például fokozatosan lemérünk bizonyos mennyiségű növényvédőszert, majd kisebb rázás után megjelöljük a lemért mennyiséget. Az ilyen mérőedényt, poharat azonban csak egy, a mérésnél és a megjelölésnél használatos növény védöszer esetében alkalmazhatjuk. A nagyun kicsi adagok kimérésénél még egy módszert alkalmazhatunk, amely azon ala pul, hogy a kívánt adagnak többszörösét mérjük le, de anynyival több vizet is keverünk hozzá. Például ha egyszeri adagolásra 5 liter 0,1 %-os töménységű oldatot szeretnénk készíteni, akkor mérjük le az adag négyszeresét, azaz (5X4) grammot. Ezi a mennyiséget egy liter vízben alaposan keverjük szét, majd az így nyert oldatot osszuk négyfelé. így 250 ml, azaz 2,5 dl oldatot nyerünk, amelyhez csak ezután adjuk hozzá a szükséges víz mennyiséget. így egy méréssel és egyszerű szétosztással húsz liter megfelelő töménységű és négy használatra alkalmas oldatot készítettünk. Gyakran megesik az is, hogy az időmegtakarításból és a egyszerre több káros tényező ellen szeretnénk védekezni. Ilyenkor egy oldatba keverjük például a betegségek és a kártevők ellen használatos nnvényvédöszereket, esetleg a lumbtrágyákat. A növényvédőszerek esetleges kombinálása előtt azonban győződjünk meg arról, hogy a kombinálásra szánt készítményeket lehet-e egyáltalán keverni! Ezt táblázatból vagy az illetékes növényvédőszer használati utasí fásából tudhatjuk meg. A szőlő esetében néhány nüvényvődöszer, esetleg több készítmény kombinálása elősegítheti az asszimilációs folyamatot. Ilyen készítmény például a Dithune M 45, a Kuprikol 50, a Sulikul K, a Fundazol, a Ben laté és a Soldep, vagy a Ditha ne M 45 + Benlate, a Dithune M 45. + Sulikol K, a Kuprikol 50 + Thiovtt keveréke stb. Mások viszoiu fékezhetik az asszimilációs folyamatot. Ilyen készítmény például az Ortho phőltan 50, a Perozin 75 В, a Metntion E 50 és a Fosfotlon 50, vagy a Dithano M 45 + Ka rathane, a Kuprikol 50 + Kurathane keveréke stb. Az esetleges keverlietőseg lehetőségekor azonban csakis a már előkészített oldatokat sza bad összekeverni! A porszerü készítményeket a porszelükkel, illetve a folyékony növényvédő szereket a folyékonyakkal minden probléma nélkül keverhet jűk, ha a keverhetőségi táblá zat ezt lehetővé teszi. Ellenben, ha a porszerű készít ményt folyékonnyal szeretnénk keverni, akkor tartsuk be a kő vetkező sorrendet: Először a porszerü készítményből készítsünk erős vízhigitású oldatot, majd ehhez kell — állandó keverés mellett — hozzáadni a folyékony készítményből már előzőleg előkészített erős víz higítású oldatot. A keverékhez szükséges vízmennyiségei csak akkor adjuk hozzá, ha a két oldatot előzőleg alaposan ősz szekevertük. Kombinált perinetanyagol lehetőleg no készítsünk tartalék ha, hanem azonnal használjuk el! JAROSLAV PÍŽL mérnök, (Kofnicke noviny, 1979. (i. H| Táblázat a permetlé töménységének kiszámításához Vízmennyiség, liter Nö vény védöszer szükséglet grammban, cm3-ben, ha a töménység 0,05 % 0,00 % 0,1 % 0,15 % 0,2 % * 0,3 % 0,4 % 0,5 % 0,6 % 0,75 % 1 % 1,5 % 3 % i 0,5 0,8 f 1 1,5 2 3 4 5 6 7.5 10 15 30 2 1 1,6 2 3 4 6 8 10 12 15 20 30 60 3 1,5 2,4 3 4,5 6 9 12 15 10 22,5 30 45 90 5 2,5 4 5 7,5 10 15 20 25 30 37,5 50 75 J 150 10 5 8 10 15 20 30 40 50 60 ' 75 100 150 300 12 Б 9,6 12 18 24 36 48 60 72 90 120 180 360 14 7 11,2 14 21 23 42 56 70 84 105 140 210 420 15 7,5 12 15 22,5 30 45 60 75 90 112,5 150 225 450 18 9 14,4 18 27 36 54 72 90 108 135 180 270 540 20 10 16 20 30 40 60 80 100 120 150 200 300 600 25 12,5 20 25 37,5 50 75 100 125 150 187,5 250 375 750 50 25 40 50 75 100 150 200 250 300 375 500 750 1500 1U0 50 80 100 150 200 300 400 500 600 750 1000 1500 300U 200 100 130 200 300 400 600 800 1000 1200 15011 2U00 3000 6000 500 250 400 400 750 1000 1500 2000 2500 3000 3750 5000 7500 15 000 Mértékátszámítás: 10 cm3 = 1 cl 100 cm5 = 1 dl 1000 В fi S u 1 liter 10 g = 1 dkg 100 g =«o dkg 1000 g = 1 kg á 1 Szeretni kell a földet, a munkát... Egyszer már irtunk a Szlovákiai GyUinölcsészek ás Kiskertészek Szövetségének páti (Palince) helyi szervezetéről. Most isinél ellátogattunk hozzájuk, hogy megtudjuk terveikből, az ígéretes indulás elkép Keléseiből mi vált valóra? Mielőtt hozzáfogtam volna e riport megírásához, beleolvastam az akkori cikkbe. Idézem: „Az árutermelés mellérendelt szerepet játszik, de még így is jelentős mennyiségű zöldséget szállítanak el évente a faluból a fölvásárlók.“ Ha azt mondom, hogy e kitételnek ma ponl az ellenkezője igaz, akkor azt is elárultam, hogy nemcsak az árutermelés növekedett, hanem a kertbarátok száma is, s a szervezet még jelentősebben hozzájárul az ország zöldségellátásához. A Duna • partján megbúvó, tültésoldalhoz lapuló kis falut 1965-ben romba döntötte az árvíz. Évek hosszá sorára volt szükség, hogy újra termőre forduljon a talaj, és gyümölcsöt adjanak a frissen telepíteti fák. Egyharmadosnak nevezhető szervezettséggel, 1974 novemberében alakult u szervezet. Fennállásának második évében „mindössze“ háromszázezer ко róna értékű zöldséget és gyümölcsöt adtak — közvetve vagy közvetlenül — a fogyasztóknak. Ma már bátran használhatom, a mindössze jelzőt. Hiszen június elejéig már több mint félmillió korona értékű árut értékesítettek. A taglétszám és a termelői kedv is megduplázódott. Az említett riportban egyre több fóliával borított termesztő-berendezésről beszéltünk. Ma, a zöldséghajtatásnak e módja általánosan elterjedtnek mondható. Ha ezer méter magasból tekintenénk a falura, azt hihetnénk, ismét víz csillog a házak között, oly nagy kiterjedésű, s összefüggő a fóliasátrak tengere. Szerintem Patun szemléletesen bemutathatnánk az „anyag nem vész el, csak átalakul“ törvényt: Itt a kert, benne fóliasátrak, abban kora tavsszal karalábé és saláta, most uborka és paprika. Ezekből áru lesz, a pénzen épül vagy már belül szépül a ház, a garázs, délután autók „napoznak" az udvaron.' Gazdájuk nem heverász a híís szobában és a hűtőszekrényre sem azért van szükség, hogy az esti vendégeknek jégkockával kínálhassák a Martinit, hanem azért, bogy a munkában elfáradt ember hűtött frissítővel olthassa szumját. Mert hajnali négykor már, és este tízkor még öntöznek, hogy csak a kezdetet és a véget említsem. Bizony alaposan megdolgoznak a jövedelemért. (Folytatás a 3. oldalon) Kiss Árpád, Komárom kertésze 79 éves kora ellenére is szorgalmasan dolgozik. (A szerző felvétele.) A város kertésze A három derék asszony: Szajkó Rozália, Pém Aranka és Zsapka Mária. A Komárom (Komárno) területén létesített parkokat élő zöldsövények ölelik körül, mint anya a kisgyermekét. E zöldsiivények mellett nap mint nap emberek ezrei mennek el anélkül, hogy észrevennék esztétikai szépségüket vagy azt az embert, aki ezeket a sövényeket gondozza. Én gyakran megéltük e serény munka láttán és belefeledkezem a szorgalmas kezek munkájába. Ez áz ember nem más, mint KISS ARPÁD, aki a következőket vallja magáról: — 1917-ben szegődtem el kertészlnasnak öt esztendőre. Ezen idő alatt megtanultam a kertészkedés minden csin)átbinját. A segédlevelei 1920-ban káplánt kézhez és 1925-ig a komáromi városi kertészetben dolgoztam. Ezután a nagykeszi Fehérváry birtokra kerültem, ahol a kastély környékét gondoztam. Tíz éven át ültettem és neveltem a virágokat, cserjéket és díszfákat. De a szívem csak visszahúzott Komáromba. Ezt követően a benői kertészetben virág és faneveléssel foglalkozott. Tizenöt éven keresztül a komáromi kórházban Is kertészkedett. Mindemellett zöldséget is termelt. A kórház igazgatóságéval kötött szerződés értelmében részben fizetést, részben pedig természetbeni járandóságot kapott, ami abban az időben jó anyagi megélhetést jelentett számára. Akkor még nem gondolt arra, hogy egyszer majd nyugállományba vonul és ez kihatással lehet nyugdíjának összegére. Pedig ezt történt, mert csupán ezer korona nyugdíjat kap. Mivel teljesen egyedül van, neki ez az összeg is elég lenne, de az emberek közé kívánkozik, ezért minden év kora tavaszától késő őszig dolgozik. Az életkorát senki sem hinné el, mert nyugodtan letagadhatna legalább tíz esztendőt, pedig inár a 79. évét tapossa. Napi nyolc órát dolgozik. A munkában eltöltött időt jól beosztja. A zöldsövények nyírása nem tartozik éppen a könnyű munkák közé. Amikor karjai elfáradnak, kis pihenőt tart, majd szorgalmasan dolgozik tovább. Ismétlem, sokan elmennek mellette anélkül, hogy észrevennék iigybuzgó szorgalmát, emberi egyszerűségét, a szép iránti vonzalmát, amely egész emberi lényéből kisugárzik. Ilyen ember tehát Kiss Árpád, Komárom kertésze. ANDRISKIN JÖZSEF
