Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-30 / 26. szám

1979. )únius 30. .SZABAD FÖLDMŰVES, 3 További lépéssel közelebb a leszereléshez A* emberiség nagy reményeket tűz a bécsi szovjet—amerikai találkozó ságos, átfogó és tartós béke létrejöt­­eredményeihez ♦ Irényjelző dokumentumok ф A CSKP Központi Bízott- tében a Közel-Keleten, véleménycse­­ságának Elnöksége a SALT—II-ről. rét folytattak az afrikai kontinensen Mint már jelentettük, Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének- elnöke és james Carter, az Egyesült Államok elnöke június 18-án Bécsben aláírta a SALT—II. néven ismert hadászati fegyverzetkorlátozási szerződést, me­lyet a politikusok és általában a vi­lágközvélemény fordulópontnak te­kint a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulásában, az enyhülés további erősödését és a leszerelés elősegítését várja tőle. A bécsi találkozón több dokumentum aláírására került sor, melyeket az alábbiakban ismertetünk. A szovjet—amerikai tárgyalásokról kiadott KÖZÖS KÖZLEMÉNY a szovjet—amerikai kapcsolatokra vo­natkozóan a felek felelősségük tuda­tában kifejezték azt a határozott szándékukat, hogy tovább dolgoznak a szovjet—amerikai kapcsolatok szi­lárdabb és konstruktívabb alapjainak megteremtéséért. Ezzel összefüggés­ben megállapították, hogy növelni kell a köztük meglevő együttműkö­dés területeit. Hangoztatták: ennek az együttműködésnek a teljes egyen­lőség, az egyenlő biztonság, a szuve­renitás tiszteletben tartása s az egy­más belügyeibe történő be nem avat­kozás elveire kell alapozódnia, s meg kell könnyftenie a nemzetközi fe­szültség csökkenését, az államok kö­zötti kölcsönösen előnyös kapcsola­tok békés alakítását, ezzel erősíteni kell a nemzetközi stabilitást és a vi­lág békéjét. A felek aláhúzták a vi­ták békés megoldásának, az államok szuverenitása és területi integritása tiszteletben tartásának fontosságát, az olyan erőfeszítések fontosságát, amelyek arra irányulnak, hogy meg­akadályozzák a nemzetközi feszültsé­get növelő konfliktusok vagy helyze­tek kialakulását. Elismerik minden ország népének azt a jogát, hogy jö­vőjét külső beavatkozástól mentesen alakítsa. Kifejezték: tudatában annak, hogy el kell és el lehet kerülni a fegyve­res vllágkonfliktust, meggyőződésük, hogy az emberiség számára jelenleg nincs fontosabb és sürgetőbb feladat, mint a fegyverkezési verseny meg­szüntetése és a háború megakadályo­zása. Megállapították, hogy közöttük és más országok között folyó konzul­táció az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében és másutt, nagy fontosságú a világ különböző részeiben fellépő konfliktusok megakadályozása és fel­számolása szempontjából. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy növekszik a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánytiszt­viselői között a kapcsolatfelvétel gya­korlata, amelynek során megvitatják a szovjet—amerikai kapcsolatok és a sürgető nemzetközi problémák alap­vető fontosságú kérdéseit. Folytató­dik a hasznos kapcsolatok felvétele a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és az Egyesült Államok Kongresszusa között, a csere a nem kormányszintű szervezetek között. A tárgyalások is­mét bebizonyították a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői közötti személyes kapcsolatok különleges je­lentőségét a két ország viszonya alapvető kérdéseinek megoldásában. Elvi megállapodás jött létre arról, hogy a jövőben az ilyen találkozókra rendszeresen sor kerül, az időponto­kat kölcsönös megegyezéssel jelölik ki. Más szinteken is szélesítik a felek képviselői közötti kapcsolatokat és véleménycsere gyakorlatát. A közleménynek a nukleáris és a hagyományos fegyverek korlátozásá­val foglalkozó része leszögezi: Brezs­nyev elnök és Carter elnök kötele­zettséget vállalt arra, hogy nagyobb lépéseket tesz a nukleáris fegyverze­tek korlátozására, azzal a távlati cél­lal, hogy végső soron megszüntessék ezeket a fegyverzeteket, valamint ar­ra, hogy sikeresen befejezik az egyéb fegyverzetkorlátozási és leszerelési tárgyalásokat. A SALT-tal kapcsolat­ban a felek aláhúzták a rakétaelhá­rító rakétarendszerek korlátozásáról szóló szerződés, illetve az abban fog­lalt rendelkezések szigorú megtartá­sának fontosságát, annak fontossá­gát, hogy pontosan tartsák meg a hadászati fegyverek korlátozásáról és a nukleáris háború veszélyének csök­kentéséről közöttük korábban meg­kötött megállapodásokat. Leszögezték, hogy az új szerződés és az ehhez csatolt jegyzőkönyv kölcsönösen el­fogadható egyensúlyt jelent a felek érdekei között, az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján. Ezek a dokumentumok jelentős mértékben hozzájárulnak a nukleáris háború megakadályozásához, az enyhülés el­mélyítéséhez, s így nem csupán a szovjet és az amerikai nép érdekeit szolgálják, hanem megfelelnek az emberiség békevágyainak is. Brezsnyev elnök és Carter elnök megvitatta a SALT—III. tárgyalások­kal összefüggő kérdéseket is, s ezzel összefüggésben kifejezték a feleknek azt az eltökélt szándékát, hogy a ha­dászati támadó fegyverzetek korláto­zásáról a jövőben sorra kerülő tár­gyalások elveiről és irányvonaláról szóló közös nyilatkozat szellemében kívánnak eljárni. A továbbiakban megállapították, hogy határozott előrehaladás mutat­kozik azokon a tárgyalásokon, ame­lyek az Egyesült Királyság részvéte­lével folynak a nukleáris kísérletek bármely közegben történő folytatásá­nak teljes eltiltásáról szóló nemzet­közi szerződésről és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvről. A közlemény a továbbiakban a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával, a fegyveres erők és a fegyverzet közép-európai kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások jelentőségével, a mester­séges holdak elhárítására szolgáló rendszerrel, a hagyományos fegyve­rek kereskedelmével, a vegyi fegyve­rek kérdésével, a radiológiai fegyve­rek sorsával, az Indiai-óceán térsé­gében történő fegyverzetcsökkentés­sel és egyéb kérdésekkel foglalkozik. A közleménynek a nemzetközi kér­déseket érintő része aláhúzza: a két fél megállapította annak fontosságát, hogy növeljék a nemzetközi együtt­működést olyan, az egész világot érintő kérdésekben, mint a világmé­retű gazdasági fejlődés, a környezet­­védelem, a világűr és a világóceán békés felhasználása az egész embe­riség javára, támogatásukról biztosí­tották a fejlődő országoknak azt az erőfeszítését, hogy megbirkózzanak az előttük álló problémákkal. Megelé­gedéssel vették tudomásul az elmúlt évek pozitív európai fejlődését, meg­erősítették, hogy érdekeltek az igaz­végebmenő fejleményekrűl. Megálla­pították, hogy Ázsia békéje és stabi­litása nagy fontosságú a világ békéje számára. A közlemény negyedik része a két­oldalú együttműködés területeit so­rolja fel. Meggyőződésük, hogy a köl­csönös megértés elmélyítése, valamint a megkötött szerződések következe­tes alkalmazása megkönnyíti a szov­jet-amerikai kapcsolatok fejlődését, és a két ország közös hozzájárulását jelenti az enyhülés, a nemzetközi biz­tonság és a béke megszilárdításához. A tárgyalások befejeztével aláírt SZERZŐDÉS A HADÄSZATI TÄMADO FEGYVERRENDSZEREK KORLÁTOZÁSÁRÓL 19 cikkből álló okmány. Bevezető része hangsúlyozza, hogy az aláíró feleknek az a meggyőződésük: a ha­dászati támadó fegyverrendszerek korlátozását célzó intézkedések hoz­zájárulnak majd a szovjet—amerikai kapcsolatok javításához, elősegítik a nukleáris fiáború veszélyőnek csök­kentését, a nemzetközi béke és biz­tonság megerősítését. A szerződő feleket az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei vezér­lik. Mindkét fél kötelezi magát a ha­dászati támadó fegyverrendszerek meghatározott mennyiségi és minősé­gi korlátozására, valamint arra, hogy mérsékletet tanúsít a hadászati táma­dó fegyverzetek új fajtáinak fejlesz­téséhez. A szerződés hatályba lépése­kor mindkét részről 2400-ra korlá­tozzák az interkontinentális balliszti­kus rakéták, a tengeralattjáróról in­dítható ballisztikus rakéták, a nehéz­bombázók, valamint a levegő-föld típusú ballisztikus rakéták indítóbe­rendezéseinek mennyiségét. 1981 fo­lyamán a hadászati támadó fegyver­zetek együttes mennyiségét mindkét oldalon 2250-ra csökkentik, és hozzá­kezdenek azoknak a fegyvereknek a leszereléséhez, illetve megsemmisíté­séhez, amelyek meghaladnák ezt a mennyiséget. Mindkét fél kötelezi magát, hogy nem kezd újabb, helyhez kötött ra­kétaindító berendezések építésébe, s ezeket az indítóberendezéseket nem telepíti át jelenlegi helyükről, A szerződés által előirányzott mennyiségen belül mindkét fél köte­lezi magát az osztódó vagy egymástól függetlenül különböző célpontokra irányítható, több robbanófejes, úgyne­vezett MIRV-rakéták számának kor­látozására. Az ilyen típusú interkon­tinentális ballisztikus rakéták, ten­geralattjáróról indítható ballisztikus rakéták, levegő-föld típusú balliszti­kus rakéták indítóberendezéseinek, továbbá a hatszáz kilométernél na­gyobb hatótávolságú szárnyasrakéták­kal felszerelt nehézbombázóknak a száma nem haladhatja meg az 1320-at. Nem fejlesztenek ki a szerződés­ben engedélyezett, egy új típusú in­terkontinentális rakéta számára olyan fejrészt, amely több robbanófejet jut­tathatna célba, mint a szerződés alá­írásáig a felek bármelyike által ki­kísérletezett fejrész. Vagyis az új tí­pusú interkontinentális rakéta rob­banófejeinek száma nem haladhatja meg a tizet. Hasonló előírás vonatko­zik a szerződésben engedélyezett, új típusú, tengeralattjáróról indítható rakétára, amely legfeljebb 14 robba­nófejet tartalmazhat. A felek kötele­zik magukat, hogy a nehézbombázók­ra nem szerelnek fel gépenként 28- nál több cirkáló szárnyasrakétát. Namíbia népe, mely a SVVAPO (Dél-afrikai Népi Szervezet) vezetésével felszabadító harcot vív a megszálló pretoriai rendszer ellen, erélyesen elítéli a nyugati monopóliumok tevékenységét, mert aktívan részt vesz­nek Namíbia természeti kincseinek elrablásában és az afrikai őslakosság kizsákmányolásában. fA Horizont karikatúrája) A MIRV típusú, több robbanófejes interkontinentális rakéták, a tenger­alattjáróról indítható, valamint leve­gő-föld rakéták indítóberendezéseinek együttes mennyisége nem haladhat­ja meg az 1200 egységet. Ezen belül a MIRV típusú interkontinentális bal­lisztikus rakéták megengedett meny­­nyisége 820 egység lehet. A korlátozások nem vonatkoznak a kísérleti és kiképzési célokat szol­gáló interkontinentális ballisztikus rakéták és tengeralattjáróról indítha­tó rakéták indítóberendezéseire, va­lamint a világűr kutatását és hasz­nosítását szolgáló kozmikus repülő­­eszközök indítóberendezéseíre. U- gyanakkor a felek kötelezettséget vállaltak, hogy kísérleti és kiképzési célokat szolgáló rakétaindítókat, to­vábbá az űrkutatást szolgáló indító­berendezéseket nem alakítják át a szerződés hatálya alá tartozó — vagy­is hadászati célokat szolgáló — be­rendezésekké. A felek kötelezik magukat, hogy nem próbálnak ki és nem állítanak rendszerbe olyan, 600 kilométernél na­gyobb hatótávolságú ballisztikus ra­kétákat, amelyek nem tengeralattjáró típusú úszóeszközökre telepíthetők. Ugyanez a tilalom vonatkozik olyan ballisztikus vagy cirkáló szárnyas­rakétákra, is, amelyek óceánok, ten­gerek, belvizek és víztárolók medré­be, illetve medre alá telepíthetők, és olyan mozgatható indítóberendezések­re, amelyek csupán az óceánok, ten­gerek, belvizek és víztárolók medré­vel érintkezve változtathatnák helyü­ket. Nem állítanak rendszerbe olyan eszközöket sem, amelyek atomfegyve­reket, vagy egyéb tömegpusztító fegy­verfajtákat lennének képesek Föld körüli pályára juttatni. A szerződésben foglalt korlátozások kiterjednek a hadseregek harci állo­mányában levő, valamint az építés befejező fázisában vagy tartalékban és raktárban levő, illetve karbantar­tás alatt álló fegyverzetekre is. A szerződés egyik pontja kimondja, hogy azok a nehézbómbázók, ame­lyekre most nem vonatkozik a meg­állapodás, azonnal a SALT—II. hatá­lya alá kerülnek, amint alkalmassá teszik őket 600 kilométernél nagyobb hatótávolságú szárnyasrakéták hordo­zására. Tartózkodnak az egyéb repüiőesz­­közökrőt indítható, 600 kilométernél nagyobb hatótávolságú osztódó rob­banófejes szárnyasrakétákkal való repülési kísérletek végrehajtásától. A szerződés megfelelő előírásainak betartása mellett mód van a hadá­szati támadó fegyverrendszerek kor­szerűsítésére és kicserélésére. A szerződés meghatározott határ­időt szab azoknak a hadászati táma­dó fegyvereknek a leszerelésére, il­letve megsemmisítésére, amelyekkel bármelyik fel a szerződésben megha­tározott mennyiségen felül rendelke­­kezik. A szerződés életképességének és hatékonyságának biztosítására a fe­lek kötelezik magukat: nem fogják megkerülni a szerződésben foglalt előírásokat valamely más államon vagy államcsoporton keresztül, illet­ve bármely egyéb módon sem. Egyik Lél sem vállal bármiféle, olyan nem­zetközi kötelezettséget, amely a szer­ződésnek ellentmond. A szerződés hatályba lépése után a felek haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek abból a célból, hogy a le­hető leghamarabb megállapodást ér­jenek el a hadászati fegyverendsze­­rek további korlátozását és csökken­tését célzó intézkedésekről. Ezenkívül feladatul tűzik ki, hogy idejekorán, tehát még 1985 előtt, megkössék azt a SALT-megállapodást, amely a most aláirt szerződés helyébe léphet. A szerződésben foglalt előírások betartásának biztosítására mindkét fél a rendelkezésre álló nemzeti technikai ellenőrző eszközöket veszi igénybe, méghozzá oly módon, hogy ne sértse meg a nemzetközi jog álta­lánosan elismert elveit. Vállalják azt is, hogy nem fogják zavarni a másik fél nemzeti technikai ellenőrzési esz­közeit. A felek minden egyes inter­kontinentális ballisztikus rakéta indí­tásáról jó előre értesítik a másik fe­let, kivéve azokat az egyedi indításo­kat, amikor a rakétakísérletet saját határaikon belül hajtják végre. A SALT—II. szerződés céljainak és előírásainak végrehajtását hivatott elősegíteni az az állandó konzultatív bizottság, amelyet 1972. december 21-én hoztak létre. A SALT—II. ratifikálása mindkét országban a felek alkotmánya által előírt módon történik. A szerződés a ratifikációs okmányok kicserélésének napján lép hatályba, és 1985. decem­ber 21-ig marad érvényben, ameny­­nyiben ezt a dátumot megelőzően nem kötik meg a hadászati támadó fegyverrendszerek további korlátozá­sát biztosító új megállapodást. A szovjet—amerikai csúcstalálko­zón aláírt további okmány a JEGYZŐKÖNYV A HADÄSZATI TÄMADÖ FEGYVERRENDSZEREK KORLÄTOZÄSÄRÖL SZÚLÖ MEGÄLLAPODÄSHOZ Ennek négy cikke leszögezi, hogy a felek kötelezik magukat: nem fej­lesztenek ki mozgatható kilövő állású interkontinentális ballisztikus rakéta (IBM) berendezéseket, és nem foly­tatnak repülési kísérleteket ilyen ki­lövő állású IBM típussal. Nem fej­lesztenek ki 600 kilométernél na­gyobb hatótávolságú cirkáló szár­nyasrakétákat sem tengeri, sem földi kilövő állású berendezésekkel. Nem folytatnak repülést kísérleteket sem tengeri, sem földi kilövő állásról 600 kilométernél nagyobb hatótávolságú olyan cirkáló szárnyasrakétákkal, a­­melyek egymástól függetlenül külön­böző célpontokra irányítható több robbanófejjel vannak felszerelve. A jegyzőkönyv vonatkozik azokra a pi­lóta nélküli cirkáló szárnyasrakéták­ra, amelyek saját hajtóművel vannak ellátva, fegyverek célbajuttatására alkalmas berendezésük van, repülé­süket pályájuk nagy részén az aero­­dinamikus felhajtóerő biztosítja, és amelyek repülési kísérleteit tengeri vagy földi kilövő állásról, illetve mindkettőről végezték, azaz a tengeri és földi telepítésre alkalmas cirkáló szárnyasrakétáki A felek kötelezik magukat, hogy ilyen rakétákkal nem végeznek repülési kísérleteket, illet­­ve, hogy nem fejlesztenek ki ilyen rakétákat. A IV. cikkely leszögezi, hogy • jegyzőkönyv a szerződés elidegenít­hetetlen része. Érvényes attól a nap­tól, amikor a szerződés hatályba lép és 1981. december 21-ig marad ér­vényben, ha e határidő lejárta előtt nem váltja fel egy másik, a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozá­sát célzó további intézkedésekről szóló megállapodás. Végül a bécsi csúcstalálkozón el­fogadott dokumentumok között rend­kívül fontos a KÖZÖS NYILATKOZAT A HADÄSZATI TÄMADO FEGYVER­RENDSZEREK KORLÄTOZÄSÄRÖL SZÓLÓ TOVÁBBI TÁRGYALÁSOK ALAPELVEIRÖL ÉS FŰ IRÁNYAIRÓL' Ez az okmány leszögezi, hogy a felek a következőkben egyeztek meg: Tárgyalásokat folytatnak az egyen­lőség és az egyenlő biztonság elvei alapján a hadászati fegyverrendsze­rek további mennyiségi korlátozását és csökkentését, valamint további mi­nőségi korlátozást előirányzó intéz­kedésekről. Azzal a céllal, hogy meg­előzzék a nukleáris háború kitörését és csökkentsék annak veszélyét, to­vábbi intézkedések kidolgozásán fá­radoznak a hadászati egyensúly meg­szilárdítására, többek között a straté­giai egyensúlyt leginkább destabilizá­ló hadászati támadó fegyverrendsze­rek korlátozásának útján, valamint olyan intézkedésekkel, amelyek elő­segítik a váratlan támadás veszélyé­nek csökkentését, illetve annak meg­előzését. A hadászati fegyverrendszerek to­vábbi korlátozását és csökkentését a megfelelő nemzeti technikai eszkö­zökkel kell ellenőrizni, szükség ese­tén pedig olyan összehangolt kiegé­szítő intézkedések felhasználásával, amelvek elősegítik a nemzeti techni­kai eszközökkel történő ellenőrzés hatékony megvalósítását. A vállalt kötelezettségek megbízható betartása érdekében a felek igyekeznek meg­szilárdítani az ellenőrzést és tökéle­tesíteni az állandó konzultatív bizott­ság tevékenységét. A felek e tárgyalások során — fi­gyelembe véve a stratégiai helyzetet meghatározó tényezőket — töreked­nek az alábbi célok elérésére: 1. A hadászati támadó fegyverrend­szerek mennyiségének jelentős és lé­nyeges csökkentése. 2. A hadászati támadó fegyverrend­szerek minőségi korlátozása, beleért­ve a hadászati támadó fegyverrend­szerek új típusai létrehozásának, ki­próbálásának és kifejlesztésének, va­lamint a meglevő támadó fegyver­­rendszerek korszerűsítésének korláto­zását. 3. A megállapodáshoz fűzött jegy­zőkönyvben érintett kérdések megol­dása a jelen dokumentumban rögzí­tett elvek és célok megvalósításával kapcsolatos tárgyalások keretében. A felek megvizsgálnak más Intéz­kedéseket a hadászati egyensúly biz­tosítására és megszilárdítására, a fe­lek egyenlőségének és egyenlő biz­tonságának szavatolására, valamint a fent említett elvek és célok megvaló­sítására. A felek mindegyike szaba­don vethet fel bármilyen, a hadászati fegyverrendszerek további korlátozá­sára vonatkozó kérdést. A felek — szükség esetén — további közös in­tézkedéseket vizsgálnak meg a nem­zetközi béke és biztonság megszilár­dítására, a nukleáris háború kitörése veszélyének csökkentésére. A CSEHSZLOVÁK ÄLLÄSFOGLALÄS A CSKP Központi Bizottságának El­nöksége és a csehszlovák kormány forrón üdvözölte a bécsi találkozó eredményeit. Jelentős lépést lát a do­kumentumokban azon az úton, hogy megakadályozzák a nukleáris világ­háború kitörését, -egészségesebbé és jobbá tegyék a légkört mind a szov­jet—amerikai kapcsolatokban, mind általában a nemzetközi kapcsolatok­ban. A CSKP Központi Bizottságának EU nöksége és a szövetségi kormány né­pünk őszinte köszönetét fejezi ki az SZKP és a Szovjetunió vezetőségének, valamint személy szerint Leonyid Brezsnvevnek, aki rendkívüli erőfe­szítéseket tesz a béke ügyének javá­ra. Nagy elismerést érdemelnek mindazok, akik hozzájárultak a bécsi találkozó sikeréhez és a szerződés megkötéséhez. Csehszlovákia kommunistái és egész népe a fejlett szocialista tár­sadalom további építésével erejüket nem kímélve mind nagyobb mérték­ben hozzájárulnak a világbékéért, a fegyverkezés korlátozásáért, a teljes leszerelésért, az európai és nemzet­közi biztonságért és együttműködé­sért vívott világküzdelemhez, — álla­pítja meg egyebek között a hivatalos csehszlovák állásfoglalás.

Next

/
Thumbnails
Contents