Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-16 / 24. szám
1979. JÜNIUS IB. XXX. évfolyam 24. szám. Ага 1,— Kčs Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából: * A haladás élvonalában * Harc a szárazság ellen * A szép szó erejével * Termálfürdők Dél-Szlovákiában * Legyenek rajtra készen emberek és gépek a mindennapiért! Üjabb, nagy erőpróbára, a gabonater més betakarítására készülnek a mezé' gazdasági üzemek dolgozói. A mostani aratás azért kap az előbbieknél is nagyobb hangsúlyt az előkészületet illetően, mert köztudott: több-tízezer hektárnyi őszi veteményt, s ezen belül igen számottevő fagykárt szenvedett búzát ki kellett szántani. Igaz, vetettünk helyette mást, de ez már nem kenyérgabona. Köztudott, hogy tizenötmillió polgár számára kell a mindennapi kenyeret biztosítanunk. Ez fontos feladat, mert gabonából mindmáig behozatalra szorulunk. Kulcskérdés tehát: a szigorú tél és az orvul ránktört, forró májusi, június eleji nyár aszálya következtében jócskán megviselt gabona termésének, minél szakszerűbb, minél rugalmasabb és a legcsekélyebb veszteséggel történő betakarítása. A mezőgazdasági üzemek gépjavítóműhelyeiben már hosszabb Idő óta serény munka folyt — sokhelyütt folyik még most is.., A gazdaságok műszaki derékhada, több ezer szerelő, gépjavító, gépkezelő a legjobb tudását, leleményességét latbaveti, hogy a pótalkatrész-problémát saját erőből, a még fellelhető tartalékok hasznosításával megoldja. Az efféle helyes hozzáállásnak több járás számos mezőgazdasági üzemében tanújelét adták, ujttó-ésszerflsító komplex-brigádok fogtak össze, lehetetlent nem ismerve gyűrkőztek neki a probléma-megoldásnak. Fáradozásuk eredménye: a kombájnok, s egyéb gabonabetakarító gépek, szállítóeszközök üzemképesek, készen állva az azonnali bevetésre. Természetes, hogy az ilyen igyekvő mezőgazdasági üzemekben nyugndt lelkiismerettel, bátran néznek a gépszemlék elébe. Nem sok gondot okoznak a gépszemléket lebonyolító járási szakbizottságok tagjainak, akik többnyire mind tapasztalt, jóhírű, gyakorlati szakemberek. Legfeljebb példaképül állítják őket a közepesek, vagy a lemaradozók elé. S joggal, hiszen az élenjáróktól sokat tanulhatnak, miként oldhatják meg a sokszor nehéznek tűnő problémákat is. A nyáreleji gépszemlék már sokéves múltra tekinthetnek vissza és nagynn hasznosak. Am még átütobbek is lehetnének, ha párosulnának határszemlékkel. A határszemlék több fogyatékosságot felszínre hozhatnának; az illetékes járási politikai és gazdaságirányító szervek még reálisabban megítélhetnék, valójában miből adódnak azok a nagy hektárhozam-különbségek a hasonló termelési adottságú, szakember- és műszaki ellátottságú mezőgazdasági üzemekben. A járásonként leszűrt tanulságok, Így összegyűlt hasznos tapasztalatok méginkább a növénytermesztés — és azon belül a gabonaprogram megvalósításának — ügyét, tehát a mezőgazdaság-fejlesztés célját szolgálhatnák. Végső soron а XV. pártkongresszus, az efsz-ek IX. kongresszusa, valamint a különböző fokú pártplénumok határozatainak teljesítése — vagy nem teljesítése — kerülhetne jobban a közvélemény előterébe, reflektorfénybe.. . Vagyis: ilyképpen a hibák elleni harc következetesebbé, s eredményesebbé válhatna ... A forró hetek eléggé forró helyzetet teremtettek. Az ország népének érdeklődése a mezőgazdaság felé fordult, kifejezve az aszály miatti aggodalmát Jó tudni, hogy nemcsak a falu, hanem a város dolgozói is az eget kémlelik, mondván: „Eshetne már...“, vagy: „egy-két napos, jó kiadós eső még segíthetne...“, „kisül a gabona, ha tovább tart ez a perzselő hőség...“ Node, a mezőgazdasági üzemekben a kánikula ellenére sem lett úrrá a kapkodás, fejvesztettség, kedveszegettség. Ehelyett vezetők, szakemberek, műszakiak lették a dolgukat. Az alapos felkészülésre, a tervszerű, bonyodalmaktól mentes gabonabetakarítás jó előfeltételeinek megteremtésére irányították —a növényápolás és a szálastakarmány-begyüjtés mellett — a legfőbb figyelmei. Idejében felmérték, milyen az aratás lebonyolításához a személyi és műszaki ellátottságuk, s lelelösségteljesen tanácskoztak arról is, honnét várhatnak segítséget. Mindezek figyelembevételével készítik el a gabonabetakarítási komplex munka- és intézkedési tervet, szélsőséges időjárás közbejöttével is számolva. A tervben megszabták a gépek maximális teljesítményét, a napi műszakok hosszát, a gépjavítást és karbanntartást névreszólóan, kijelölték a mozgóműhelyek vezetőit, a közétkeztetésért és frissítőellátásért felelős személyeket. A tavaszihoz viszonyítva méginkább előtérbe került a munkaverseny helyes irányításának, s az eredmények rendszeres népszerűsítésének kérdése — különös tekintettel a kombájnos-párosokra, a gabonaszállítókra, a szalmaletakariókra, a tarlő- Jiántrt traktorosokra. A nagyobb mezőgazdasági üzemekben megszabták azt is, hány aratási hiradőt, hány röplapot szerkesztenek, s ki — vagy mely munkaközösség — tájékoztatja a járási, a kerületi, vagy a központi újságokat. Ki vagy kik gondoskodnak a községekben, vagy azok gazdasági telepein a faliújságok anyagainak rendszeres felfrissftéséről, relációk készítéséről a községek hangosbetzé!ő|e részére, stb. Nagyon helyénvaló az a gyakorlat, amely a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járásban honosudott meg, hogy külön jutalmazzák azon mezőgazdasági üzemeket, amelyek a gabonabetakarítást komplex módon értelmezik, a szalmaletakarítással, tarlóhántással és másodnövények vetésével együtt. Üdvös lenne, ha ez a szemléletmód mindhárom kerület valamennyi mezőgazdasági jellegű járásában elterjedne. Annát is inkább, mert a szalmára nagy szükség van — takarmány készül belőle, bizonyos koncentrátumok, nyomelemek hozzáadásával. Ha az elmúlt években nagy hangsúlyt kapott a gabona legkisebb veszteséggel történő betakarítása, akkor az idén er duplán érvényesülhetne. A hozzávetőleges termésbecslések, amelyekre már több helyütt sor került, nem valami vigasztalóak. Az „Egy szem gabona se vesszen kárba!" mozgalom jelentősege tehát minden eddiginél nagyobb. E tekintetben főleg a SZISZ-tagok jeleskedhetnek; nem véletlen például, hogy a Galántai járási Mezőgazdasági Igazgatóság és a SZISZ járási bizottsága közösen hirdetett versenyt a gabonabetakarításra vonatkozóan — merthiszen a kombájnnsok nagy többsége a fiatal nemzedék sorába tartozik; egyéb gabonabetakaritó gépek kezelői, gabonaszállító traktorosok, gépkocsivezetők úgyszintén. Az is nagyon jó gyakorlatnak bizonyult, hogy az egyes mezőgazdasági középiskolák diákjai a nyári szünidőben önkéntes szemveszteség-ellenőrökként segítenek, fgy a tapasztalt helyi vezetők, szakemberek felügyelete alatt jó munkát végezhetnek — a mindennapi kenyerünk magját óvhatják, védelmezhetik, ami hazafias cselekedet. Végül: az aratási operatív bizottságok a gabonabetakarításban kulcsszerepet töltenek be. Döntenek lényeges dolgokban, irányítanak, szerveznek, ellenőriznek. Okos javaslatokat tesznek a napi problémák rugalmas megoldására. Szavukkal buzdítanak, s elmarasztalnak. Az aratás helyi vezérkarai. Ezekre a kimondott szavakra százak figyelnek, mert jól átgondoltak, megfontoltak, előremutatók, örömöt keltők és felelősségre ébresztők. A párt szava érvényesül általuk — a gabonaföldeken, a különböző munkahelyeken, mindenütt, ahol a mindennapi kenyér, az ország kenyere biztos fedél alá juttatásáért folyik majd a kemény küzdelem. N. KOVÁCS ISTVÁN A želiezovcei (Zseliz) rendezvénnyel megkezdődött a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségi szervezetek országos népművészeti fesztiváljainak sorozata. * Fotó: — tt—• A népművészet nagy seregszemléje Remekeltek a gyermekcsoportok A CSEMADOK Központi Bizottsága a múlt hét végén rendezte meg Zselizen (Želiezovce) a legjobb hazai magyar népművészeti együttesek országos fesztiválját. Szombaton a művelődési otthonban került sor a gyermek-tánccsoportok országos versenyére. A Körbe-körbe karikába... cím. alatt megrendezett vetélkedő nagyon szép színfoltja volt a kétnapos ünnepségsorozatnak. A tanítók, valamint a gyermekek a hagyomány-ápolásból vizsgáztak, méghozzá kitűnőre. Beigazolódott, hogy van utánpótlás, lesznek csoportok, amelyek magasba emelik a népművészet fáklyáját. Este a Schubert-parkban Zseliz üdvözlése cím alatt népművészeti műsort rendeztek, ahol a CSEMADOK folkíórcsoportjai, valamint a tlmačei szlovák Vatra Folklóregyüttes és a magyarországi Vasas Népművészeti Együttes lépett fel. Vasárnap reggel zenés ébresztővel,- térzenével kezdődött a műsor,, majd a hősök emlékművének megkoszorúzásával folytatódott. A koszorúzisi ünnepségen mér részt vett a párt- és kormányküldöttség is. amelyet Eadovit Pezlár elvtárs, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB titkára vezetett. Ezt követően a gyermek- és floklórcsoportok színpompás felvonulása következett. Szemet gyönyörködtető volt ,a sokszínű népviseletbe öltözött csoportok sokasága, amelyek dalolva, táncolva vonultak végig a város főutcáján a szépszámú nézősereg előtt. A csoportok felvonulása után a parkban, a gyermekév tiszteletére megrendezett műsorszámoknak tapsolhatott a közönség. A nagy hőség ellenére is nagyszerűen szerepeltek a gyermekcsoportok és elismerésül sokszor csattant fel a vastaps. A délutáni órákban került sor az ünnepi nagygyűlésre, ahol Ľudovít Pezlár, a párt- és kormányküldöttség vezetője mondott üdvözlő beszédet. Majd a gálaműsor következett, ahol a CSEMADOK folklőrcsoportjai és a vendégegyüttesek léptek fel nagy sikerrel. Ľudovít Pezlár ünnepi beszédéből A párt- és kormányküldöttség-vezetője szívélyesen üdvözölte a kulturális esemény résztvevőit és tolmácsolta az SZLKP Központi Bizottságának, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, az SZSZK kormányának és Jozef Lenártnak, az SZLKP KB első titkárának elvtársi üdvözletét. Ezt követően elmondta, hogy a népművészeti seregszemle olyan időszakban zajlik le, amikor dolgozó népünk a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójának a (megünneplésére készül. A közelmúltban emlékeztünk meg a CSKP IX. kongreszsusának 30. évfordulójáról. Ez a kongresszus jelölte meg nálunk a szocialista építés fő irányvonalát. A szocialista társadalmi rendszer ma valóság hazánkban, Csehszlovákia újkori történőimének legjelentősebb fejezete. Biztonságunk és jövőnk alapja. Mezőgazdaságunk szövetkezetesítésének 30. évfordulója alkalmából mély hálával emlékeztünk meg az első szövetkezetalapitők úttörő munkájára. A szövetkezetek ma életünk egyik megbízható alapját képezik. Ifjúságunk talán el sem tudja képzelni, hogy a múltban milyen küzdelmes és nehéz volt a földművesek sorsa. A továbbiakban részletesen foglalkozott a jelentős évfordulókkal, a Szovjetunióhoz fűződő barátsággal és szövetséggel, amely a Szovjetunió mellett a többi szocialista országhoz köt bennünket. E szövetség szilárdsága biztosítéka államunk függetlenségének, biztonságának, békéjének, a mi nemzedékünk és a jövő nemzedékek nyugalmának, boldogságának. Kitért Dél-Szlovákia általános és sokoldalú fejlődésére, amely alapvetően megváltoztatta a magyar dolgozók helyzetét is. Az ipar gyors fejlesztése mellett az egykori grófi és egyházi nagybirtokokon ma nagy termelékenységű szövetkezetek, állami gazdaságok vannak. A CSKP XV. kongresszusán jóváhagyott program előirányozza ennek az országrésznek további, dinamikus fejlődését. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a sikerek alapja a proletár és szocialista internacionalizmus elvetnek következetes érvényesítése, valamint az, hogy a lakosságot a szocialista hazafiasság szellemében neveljük, és határozott harcot vívunk a burzsoá nacionalizmus csökevényeí ellen. Beszédében nagyra értékelte a CSEMADOK kulturáltsnépmüvelő tevékenységét. A CSEMADOK háromévtizedes kultúrpolitikai, népművelői és nevelői munkájával nagy mértékben hozzájárult társadalmunk kultúrpolitikai céljainak megvalósításához a dolgozók szocialista és ín•ternacionalista tudatának megszilárdításához, valamint a magyar nemzetiségű állampolgárok műveltségi szintjének szüntelen emeléséhez. Hangsúlyozta, hogy pártunk marxista-leninista politikája lehetővé teszi, hogy nemzetiségeink nemzeti öntudatukkal és érzelmeikkel összhangban fejlődjenek. A nemzetiségek kultúráját természetesen kapcsolatok fűzik nemzetük kultúrájához, s így őrzik meg a kultúra nemzeti jellegét. Ugyanakkor kidomborodik a nemzetiségi kultúrák szocialista jellege és sokrétű kapcsolata a cseh és szlovák nemzet kultúrájához, amelyekkel azonos célok kötik össze. Nemzetiségeink kultúrája a szocialista Csehszlovákia kulturális életének megbonthatatlan része. Nemzeteink és nemzetiségeink szocialista egységének és a magyar nemzetiségű dolgozók gazdag kulturális életének egyik gyönyörű példája a hagyományosan megrendezett zselizi fesztivál. A magyar nemzetiségű dolgozók kezdeményezése, kulturális tevékenysége, amely a fesztiválon elsősorban az énekben, táncban, és a zenében jut kifejezésre, nemcsak kulturális és művészeti szempontból jelentős, hanem komoly politikai értéke ts van. Ez a színpompás seregszemle immár huszonnégyszer tűzte föl zászlójára a nemzetek és nemzetiségek szocialista internacionalizmusának, barátságának és együvétartozásának jelszavát. Az ének, a zene és a tánc néha gyorsabban közelebb hozza az embereket, mint a legjobb beszéd vagy az aprólékos gonddal előkészített és megfogalmazott cikk, mert nemcsak az értelmi szinten hat, hanem az érzelmekhez, az ember szívéhez szól. Pezlár elvtárs beszédében köszönetét fejezte ki a magyar népművészeti csoportoknak, táncegyütteseknek, énekkaroknak és azoknak a magyar nemzetiségű dolgozóknak és fiataloknak, akik aktív tagjai és irányítói az együtteseknek.
