Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-09 / 23. szám
SZABAD FÖIDMÜVES Ш9. JŰftíüe S, 12. pártunk vezetői különféle ta* nácskozásokon többször hangsúlyozták, hogy szocialista mezőgazdaságunk termelése célravezető, tudományosan indokolt összpontosítással és szakosítással, a rendelkezésre álló anyagi és műszaki alapok optimális kihasználásával, a gazdasági érdekekkel összefüggő üzemközi kooperációval juthat előbbre. A párthatározatok az üzemközi kooperációnak két változatára hívták fel figyelmünket. Ezek közül az egyik esetben nem szükségszerű az önálló jogkörrel rendelkező üzemek egy gazdasági egységbe való összpontosítása, vagyis egy új vállalat létrehozása, a másik változat pedig lehetségesnek tartja önálló jogkörű üzemközi vállalat megalapítását. Az első változathoz ragaszkodó mezőgazdasági üzemekben a kooperációnak egyszerű, esetleg tökéletesített módozata jöhet számításba. Az együttműködő gazdaságok egyszerű módozat esetén a korszerű mezőgépek és a haladó termelési technológiák optimalizált hasznosítására, ugyanakkor a tökéletesített módozatnál már a kooperációs körzetre érvényes üzemi terveknek a kölcsönös átvállalására és teljesítésére, a tudományos alaposságú szervezés és irányítás meghonosítására, a földalap táblásitására, a társadalom igényeit kielégítő vetésszerkezet kialakítására, vagyis a lehető legjobb termelési-gazdasági eredmények elérésére törekednek anélkül, hogy a gazdaságok jogi önállóságukról lemondanának. A napokban Varga Sándor mérnök, a Galantai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjének helyettesével folytattam eszmecserét az üzemkőzi kooperáció említett változatának előnyeiről, a járásban elért eddigi sikerekről, s a felmerülő problémákról is. Eszmecserénkbe Angyal János mérnök, a Trnovec n/Váhom-i (Vágtornóc) Állami Gazdaság igazgatója is bekapcsolódott. Varga elvtárs említette, hogy a járásban három kooperációs körzet alakult. Ezeknek a földterülete 25-« 28 ezer hektár között váltakozik. Említést tett azonban arról is, hogy a járás mezőgazdasági üzemei önmaguk is nagy területen gazdálkodnak, s ez megköveteli az egyes ágazatok közötti szűkkörű együttműködést és az üzemszervezés legfejlettebb módszereinek meghonosítását. HOL TARTANAK ÉS MIRE TÖREKEDNEK? Mind a három kooperációs körzet vezetősége, kooperációs tanácsa — Sládkovičovo (Diószeg), Galant« és Sala (Vágsellvn) — rendszeresen ülést tart és főleg a termelési feladatokkal foglalkozik. Nem zárkózik el azonban a közös építkezési beruházások gondolatától sem. Ez azonban ma még csak elképzelés, bár ezen a téren már elértek bizonyos eredményeket. A diószegi kooperációs körzetben ugyanis legutóbb egy négyezer férőhelyes üzemközi borjúnevelde építését hagyták jóvá. Arra a kérdésre, hogy a járásban vannak-e olyan gazdaságok, amelyek idegenkednek a kooperáció gondolatától, Varga elvtárs azt válaszolta, hogy ilyen mezőgazdasági üzemek nincsenek. Ez azt jelenti, hogy egyegy gazdaság valamilyen formában bekapcsolódott az együttműködésbe. Lehetséges azonban, hogy a vezetőség tagjai némely kérdésben nincsenek mindig azonos véleményen, ám a f6 kérdésekben egyetértenek. Így a tervek egyeztetésekor a gazdaságok átvállalják egymástól a feladatokat, amennyiben erre lehetőségük van. A járás legnagyobb és legfejlettebb kooperációs körzete a vágsellyei. Sem ez, sem a további két körzet nem rendelkezik önálló jogkörrel, hanem társulási formában fejt ki tevékenységet. A vágsellyei kooperációs körzet jogi szempontból a sellyei Barátság szövetkezet szerves része. A társulás elnöke Emil Dúfala mérnök, a szóbanforgó szövetkezet elnöke, azonban a körzetnek van fizetett titkára, zootechnikusa és ökonómusa. A társuláshoz tíz gazdaság csatlakozott, s ezeknek a vezetői alkotják a kooperációs körzet tanácsát. A körzetben időszerű feladatnak tűzték ki a földalap rendezését, beleértve a talajjavítást is. A gazdaságiműszaki rendezés azt a célt szolgálja, részeket és egyebeket. Előfordul, hogy ezek az emberek ugyanabban a raktárközpontban ngyanazzal a célzattal találkoznak. Ez megkövetelné, hogy a körzetben a gazdaságok igényei szerint megszervezzék a pótalkatrészek központosított beszerzését. Így nyilvánvalóan nem kellene annyi anyag« beszerző mint jelenleg. A pótalkatrészek tervezéséhez azonban Angyal elvtárs véleménye szerint szükséges lenne, hogy a gyártó vállalatok szavatolják azok élettartamát. Enélkül úgy tervezni, hogy túl ne lépjék a megengedett raktárkészletet, lehetetlen. Az illetékesek azt is megállapították, hogy országos méretben a mezőgazdasági üzemek elavult gépparkja több terméket szállít, mint az állami teherforgalmi vállalat. Angyal elvtárs megítélése szerint előnyös volna, ha a sellyei kooperációs körzet megfelelő korszerű tehergépkocsi-parkkal felen, ezért visszaléptek. Az építmények így az állami gazdaság és a szövetkezet tulajdonába mentek ót. Nagy elvtárs megítélése szerint az a helyes megoldás, ha a körzetre vonatkoztatott termelési szerkezetnek megfelelően a társgazdaságok saját erőből építik az istállókat, s azoknak a benépesítésében i—■: az érvényben levő árak szerint — a többiek esetleg részt vállalnak. Egyetértett azzal, .hogy a kukoricatermesztési program sikerre vitele céljából — közös beruházási keretből — Vágseliyén korszerű központot építenek. A gépek összpontosításával kapcsolatosan azonban véleménye eltérő volt s ezt az alábbiakkal indokolta: — Ha például a gabonakombájnokat Sellyére összpontosítanánk, akkor begyűjtéskor nem lehetnénk olyan rugalmasak mint jelenleg, amikor magunk rendelkezünk ezekkel a gépek-Vélemények a kooperációról hogy a körzet állami gazdaságainak a földterülete minél tömörebb egységet alkosson, s ez a szövetkezetekre is vonatkozik, hiszen érdemben csak így kiizdhetűk le a távoli szállítással járó, nem kívánatos többletköltségek és más negatív hatások. Az országos kukoricatermesztési program sikere céljából a sellyei kör« zetben kukoricatermelő központot építenek. Egyesek ezt úgy képzelik el, hogy a körzetbe összpontosítják a kukoricatermesztés és begyűjtés összes gépeit és gépsorait, s olyan gépjavító részleget és pótalkatrész-raktárt létesítenek, amely kielégíthetné a taggazdaságok gépjavítási igényeit. Ez lehetővé tenné, hogy egyes gazdaságok ne foglalkozzanak a gépek közép- és főjavításával. HASZNOS MEGOLDÁS LENNE.., Angyal elvtárs véleménye szerint a kooperációs körzetben egyebek is megoldásra várnak. Tökéletesítésre szorul például az irányítás, s ehhez megbízható tájékoztató rendszert kellene kiépíteni, mely lehetőséget nyújtana az adatok feldolgozására és a termelésben való kihasználására. Megoldásra vár továbbá a termelés biztonsága is. Ha ugyanis a körzetben egy-egy gazdaság magára vállalja valamelyik speciális termény nagy területű termesztését, már arra is kíváncsi, hogy hosszabb távon milyen bevétellel számolhat, s ugyanakkor a szolgáltatások és a termelőeszközök beszerzési ára sem ingadozik. Tény, hogy bizonyos kockázat vállalása nélkül elképzelhetetlen a mezőgazdasági termelés. Senki sem kívánhatja azonban azt, hogy az egyik vagy másik gazdaság hosszabb távra érvényes biztosíték nélkül milliókra terjedő kockázatot vállaljon, hiszen az elemi csapásokra vagy a tervezés fogyatékosságaira egyetlen mezőgazdasági üzem sem készülhet fel tartalékalappal. Ezt az alapot az irányítószférában, esetleg a járáson kellene kialakítani. Jelenleg a körzet egy-egy gazdaságának legalább egy anyagbeszerzője járja az országot, hogy felkutassa a gépek javításához szükséges pótalkatrendelkezne, mert ezeket a gépeket idényben a terményszéllításban s idényen kívül a fuvarozásban gazdaságosan kihasználhatnák. Szóba került többek között az is, hogy a gabonatermesztés és begyűjtés komplex gépesítése mellett országos méretben még mindig megoldatlan a tarlón maradt szalma gyors elszállítása. Az eddig rendelkezésre bocsátott gépek és eszközök sajnos nem teszik lehetővé a szalma gyors elhordását és a talajművelő eszközök lépcsőzetes hasznosítását. Így a termelőknek a növekvő feladatok mellett arra is gondolniuk kell, hogy saját erőből oldják meg azokat a feladatokat, amelyeket a kutatóknak és a gyártóknak kellene megoldaniuk. A KOOPERÁCIÓ ELŐNYEIRŐL Juhos Arpád elvtárs, a trsticei (Nádszeg) szövetkezet pártszervezetének elnöke bosszankodva említette, hogy a kukorica vetőmagját április 17-ig nem kapták meg. Szerencsére a kooperációs körzet vezetőségének van annyi tekintélye, hogy végül sikerült a fontos vetőmag beszerzése. Jnhos elvtárs jogosan tette fel a kérdést, hogy a problémát miért nem a járás oldotta meg. Fraj György mérnök, a gazdaság növénytermesztési részlegének vezetője beszámolt róla, hogy a kooperációs körzet vezetősége közbenjárására Nádszegen •— május 21-én — járási méretű szakértekezletet és bemutatót tartottak. Az előadó, Jambrich docens ismertette a jelenlévőkkel a nitrai BIOVETA készítményének s—a Bactlnokulnak a szenázsolásban való felhasználását. ■ Nagy István elvtárs, a szövetkezet elnöke szintén pozitívan beszélt a sellyei kooperációs körzet munkájáról. Megemlítette azonban, hogy a kooperációval sem szabad végletekbe esni. Elmondta, hogy korábban az Orföldi Állami Gazdaságban közös beruházási keretből borjúneveidét, VICanyban (Farkasd) pedig sertéshizlaldát építettek. A helyzet közben úgy alakult, hogy a kooperáló partnerek megállapították, a szóbanforgó létesítmények fenntartása részükre előnykel. Nem ésszerű, hogy a nádszegi szövetkezet kombájnosal Sellyére utazgassanak. Ez fölösleges kilométereket igényelne és többletköltséggel járna. — A teljesség kedvéért egy furcsa esetet ismertetek. Az egész járásra kiterjedő kooperáció keretében az agrokémiai központ építését Diószegen, szövetkezetünktől negyven kilométerre kezdték. Érthető, hogy pénzeszközökkel nem járulunk hozzá kivitelezéséhez. Kézenfekvő, hogy körzetünk más gazdaságai is hasonló álláspontot foglaltak el. Hiába „szorongatnak“ bennünket az illetékesek, az ilyen beruházással nem érthetünk egyet és nem is támogathatjuk, mert a műtrágyák szállítása többletköltséggel járna, s rugalmatlan lenne. A DUSLO pár kilométerre van tőlünk. Dgy is mondhatnám, hogy a kooperációs körzetben van, s a Diószegi agrokémiai központ is onnan szerzi majd be a műtrágyát. Ezért oktalan lenne a részünkre szükséges műtrágyát Diószegre és onnan hozzánk visszaszállítani. Ezért megegyeztünk a DUSLO vezetőivel, hogy az NPK műtrágyákat cseppfolyós és szemcsés állapotban egyenesen a gyárból kapjuk, mert ez előnyösebb. Nem marad más megoldás, mint az, hogy a diószegi agrokémiai központ építési költségeit a .körzetbe tartozó gazdaságok viseljék. . » PROBLÉMÁK A HÚSTERMELÉSBEN Beszélgetésünk további részében Nagy elvtárs megpróbált képet alkotni a sertéshústermelés járási problémáiról. Véleménye szerint a termelés és a tervteljesltés visszaesését az okozta, hogy a kocáknál előnytelen keresztezést végeztek. Ezzel szemben más járások azért jutottak előbbre, mert időben megfelelő törzsállományt alakítottak ki. Sajnos, azok a gazdaságok, amelyek hivatásszerűen foglalkoznak a tenyészanyag nevelésével, az utóbbi években egy helyben topogtak, nem fejlődtek a kor követelményeinek megfelelően, s ez érezteti a hatását. Az általuk nevelt tenyészanyag utódai sajnos nem érik el a kedvező súlygyarapodást. Az a tény, hogy a férőhelyek esetenként zsúfoltak, legtöbb* szőr a nem kielégítő napi súlygyarapodás következménye. Olyan biológiai anyaggal, amely a takarmányt jobban hasznosítaná, lényegesen lerövidülhetne a hizlalás ideje, gyorsulhatna az állatforgú s ez a férőhelyek zsúfoltságán is enyhíthetne. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a régi istállókat korszerűsítsék és újakat is építsenek. A nádszegt szövetkezetben például a múlt évben hét sertésistállót korszerűsítettek, s ebben az évben egy új, hatszázötven férőhelyes istállót építenek a tenyészkocák részére, ugyanakkor az ötszáznegyven férőhelyes tenyészüsző-istálló és a nyolc lakásegység építése is folyamatban van. Sok problémával jár, hogy az építőanyagot hatvan-hetven kilométerről kénytelenek beszerezni. A tápok minőségével kapcsolatban Nagy elvtárs az alábbiakban fejtette k; véleményét: — Olyan a tápok minősége, amilyen nyersanyagot kapnak tőlünk a keverőben. Őszintén meg kell mondanom, hogy nem volna helyes, ha a keverőüzemet egyoldalúan elmarasztalnánk. Szükséges, hogy a felmerülő fogyatékosságokat közös erőfeszítéssel hárítsuk el. Csak ésszerű és jő együttműködéssel és minőségi szempontból kifogástalan szemestermény szállításával javíthatunk a helyzeten. Csak úgy várhatunk teljes tápértékü takarmányt partnereinktől, ha magunk Is teljes értékű nyersanyagot szállítunk nekik. MA IS ÉREZHETŐ KIESÉS A szövetkezetben a múlt évben s— a gyógyszer kései érkezése miatt —1 hatszáz malac pusztult el fertőző hasmenésben. A hízósertések súlygyarapodásának évi átlaga mégis ötvennégy deka lett. A veszteség következtében azonban az 1979-es év első negyedének az átlaga három dekával lett kevesebb. Az elpusztult állatok helyett ugyanis kisebb átlagsúlyú ma* lacok kerültek a hlzladákba, s ez okozta a gyengébb súlygyarapodást. A szövetkezet termelési kilátása azonban nem aggasztó. Év végére biztonsággal teljesítheti a szerződésben meghatározott, a korábbi évinél tizenkét vagonnal nagyobb értékesítési feladatot. Szólni kell persze még arról is, hogy a nádszegi szövetkezet a körzet termelési feladataiból sokat vállalt magára s így tekintélye egyre nagyobb. Akadnak azonban visszahúzó tényezők is. Ebben az évben például hat új traktort kellene kapniuk. Eddig sajnos egyetlen darab sem ér* kezett meg. Ebben az évben negyvennyolc hektárra bővítették a kertészetet s a következő esztendőben már hatvankét hektáron termelik a vitamindús növényeket. így bőségesen elláthatják a fogyasztói piacot. Csupán egy kérdés tisztázatlan, mégpedig az, hogyan jut el a friss, harmatos zöldség a fogyasztókhoz. A szövetkezet ugyanis nem kaphat új tehergépkocsikat. Ezért kénytelen a kiselejtezett, agyonkínozott tehergépkocsik megvásárlására és generáloztatására. Ezekkel azonban képtelen lesz az áru rugalmas szállítására. Tény, hogy ez nem serkenti a termelést. Jogos az igény, hogy a CSKP 13. plénuma szellemében az ipar ezen a téren is segítse a mezőgazdaságot, mert növekvő feladatait csak akkor teljesítheti jól, ha partnerei a gépek rugalmas szállításával ezt elősegítik. HOKSZA ISTVÁN «аввЕвввваавававввавввввввавввввввавввввввваввавввввваввввввваввввавававвввааааваааавввввавааввваввввввввавваввавваавввваававвввавввввввввввааавввававвавва' MAGYARORSZÁGI TAPASZTALATOK „Nonstop vetés-blokkos fólia Mint minden munkahelyen, így a szentesi termelőszövetkezetekben is születnek újítások, jő megoldások, esetleg a találmányi színvonalat megközelítő eljárások, vagy berendezések. Ezeket legtöbbször a leleményesség, a kezdeményezés „segíti világra“, de adott esetben a szükség és a kényszer Is mozgatőerő. Ettől függetlenül az a lényeg, hogy a bevezetett új módszerek és eszközök hasznosan, eredményesen szolgálják a termelőmunka folyamatát és adott esetekben a munkakörülmének javításhoz is hozzájáruljanak.Nos, ezekből sorolunk fel néhányat az alábbiakban. A Május 1. Termelőszövetkezetben kikisérleteztek olyan műszaki megoldást, amely elősegíti a nagy teljesítményű erőgépek kihasználását, illetve az egész kezdeményezés hatékonyabbá teszi a gépek, segédeszközök alkalmazását. így például a nagy gépeknek „jobban le van kötve az ereje“, ha a vontatott eszközök úgynevezett munkavégző-szélességét növelik, az új megoldású kapcsolási szerkezet révén, amelyet hidraulikával építettek egybe. A tsz-ben már több éve az a gyakorlat, hogy szervezéssel a gépek kiszolgálásával és a kezelők pontos váltásával a lehető legkisebbre szorítják össze a vetések idejét, összefüggésben az időjárás optimális kihasználásával. Legutóbb például 240 óra alatt 1200 hektáron vetették el a kukoricát, és ezt követően más társgazdaságoknak Is tudtak segítséget nyújtani! Figyelmet érdemel az a megoldás is, hogy az elmúlt hónapokban a2 üzemanyagszállítást saját erőből kivitelezték, illetve a szállítótartályhoz szivattyúegységet konstruáltak. Többek között a növényvédelmi munkáknál elérték azt, hogy egyezik a keverést és a permetezést szolgáló tartályok befogadóképessége, ezáltal az egész munkamenet gyorsabbá és eredményesebbé vált. A Felszabadulás Termelőszövetkezet az úgynevezett blokkos fóliával már bekopogtatott a Találmányi Hivatal ajtaján is. Ezt a nagyüzemi kertészeti létesítményt legkönnyebben úgy tudjuk elképzelni, mint a már ismert növényházakat. A lényeges különbség viszont az, hogy üvegborítás helyett főiiát használnak! Mindemellett a könnyű és stabil vasszerkezet alkalmazásával még kevesebb költséget igényel a kivitelezés. Az üvegházakéhoz hasonló nagyságú területet tudnak átfogni a blokkos fóliasátrakkal, és ezek alatt nagyszerűen lehet virágot, paprikát stb. nevelni. Kedvezőbb a légtérkihasználás, és olyan hőmérsékleti sajátosságai is vannak a blokkos fóliának, ami a zöldségtermesztési folyamatokban nem elhanyagolható szempont. A Felszabadulás Tsz-ben eredeti megoldást dolgoztak ki a vasvázas fóliasátrak szellőztetésére, valamint magának a fóliának a kifeszítésére. A talaj- és légtérfűtés szintén nem jelent akadályt, akár termálvíz hasznosításáról vagy más energia alkalmazásáról van szó. A blokkos fóliánál a viszonylag alacsony költségek hamar megtérülnek és egyéb sajátosságok és tulajdonságok révén nagy jövőt Jósolnak neki a szakemberek. Ezt mutatja, hogv más termelőszövetkezetek is érdeklődtek a szentesi Felszabadulás Tsz kertészeti megoldása iránt. Ez annál is inkább indokolt, mert például az üvegborítású növényházakkal összevetve, a kivitelezési költségek több mint ötvenszázalékos csökkenést mutatnak a blokkos főliaházak javára. B. N. E téren is fejlődnek A levicei (Léva) járásban két éve folyik szervezett és szakszerű gondoskodás az állattenyésztés gépi berendezéseiről. A jmi kezdeményezésére szinte valamennyi szövetkezetben és állami gazdaságban függetlenített gépesítő végzi ezt a munkát. A hűtőberendezések ellenőrzését és javítását a KrSkanyi Gép* és Traktorállomás szakemberei végzik. Tavaly például valamennyi tejhűtő működését ellenőrizték, s a fejőberendezések huszonnégy százalékát, — konkrétan nyolcvan fejőberendezést — vizsgáltak meg, biotechnikai felmérést is végezve. A múlt évben hat darab ezer literes és három darab kétezer literes hűtőtartályt helyeztek üzembe, így járási viszonylatban közel kétszázezer liter tejet tudnak az előírásoknak megfelelően hűteni. Szükséges megjegyezni, hogy a fejőberendezéseknek mintegy harminc százaléka általános felújítást igényel. Remélhetőleg az idén ezt sikerül is megvalósítani. Ugyancsak az idén, tizenkét kannás fejőberendezést DZ—100 típusú automatikus berendezéssel cserélnek ki. Az elmúlt időszak tapasztalatait figyelembe véve szükséges a hűtő- és fejőberendezések rendszeres és körültekintő karbantartása. Évente a tej ezer literjeként a hűtőberendezésekre 7,55, a fejőberendezésekre pedig 8,14 koronát fordítanak. A mezőgazdasági üzemek természetesen az állattenyésztés többi szakaszait is fejlesztik. A sertéstartás könnyítése céljából a múlt évben tíz új etető automata gépsort helyeztek üzembe, hármat pedig korszerűsítettek. A. G.
