Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-09 / 23. szám
/ Szamócatelepítési tudnivalók A termeszlőhely megválasztása. A szamóca termesztésére fcölönösen a Jó szerkezetű, a humuszban gazdag és az optimális vízgazdálkodású talajok felelnek meg. A magas altalajvíz, az erősen savanyú, illetve lúgos talajok károsak. A nagy mésztartalom ugyanakkor klorózist (levélsárgulás) okozhat. A sikeres termesztés egyik elengedhetetlen feltétele a napfényes, kevésbé árnyékos terra esztőh el у . Talajelőkészítés. A telepítés előtti talajelőkészítés nagyon fontos művelet. Közvetlenül a telepítés előtt nem tanácsos Istállótrágyát adagolni. Helyette inkább érett komposztot használjunk. A komposztot azonban célszerű tápelemekkel (főleg káliummal, foszforral és magnéziummal) gazdagított tőzeggel kiegészíteni. A nitrogéntrágyázásnak szintén nagy jelentősége van, mert az esetleges túltrágyázással nagyban elősegíthetjük a szürkepenész elterjedését. Ez utóbbival különösen a csapadékos, nedves nyári hónapokban a sűrű növényzet és a nehéz, kötött talajok esetében kell számolni. Kiültetés előtt a talajt célszerű tömöríteni, mert a porhanyós talajba ültetett szamóca *a tél folyamán gyakran kifagy. Elővetcmény. A szamócát legcélszerűbb takarmányborsó, bükköny, borsó és lóbab után termeszteni. Kevésbé megfelelő elővetemény a burgonya, mert ez is terjeszti a veszélyes penész- és gombabetegségeket, így például a barnarothadást, a burgonyavész, a verticilliumos hervadást, a fuzáriózist stb., amelyek főleg a gyökérrendszer elhalását okozzák. Ha ellenben a talajt Nematin vagy Basamid készítménnyel fertőtlenítjük, a szamócát ugyanazon a területen egymás után is termeszthetjük. A külföldön nagy sikerrel használatos Di-Trapex készítményt hazánkban sajnos még nem forgalmazzák. Alaptrégyázás. Erre a célra — a telepítés előtti évben — érett istállótrágyát vagy komposztot használhatunk. Az általánosan használt ipari trágyákon kívül a tény észidő folyamán a Fragarin speciális trágyaféleség adagolása is jó szolgálatot tesz. Ez a trágyaféleség ugyanis mikroelemeket, oldott formában pedig vasat (kelátokat) is tartalmaz. A kiültetés ideje nagyban befolyásolja a termés nagyságát. Legjobb termést a korai nyári (július-augusztus) ültetéssel érhetünk el, de csakis abban az esetben, ha jő minőségű szamócapalántákat használunk. Mivel a szamóca szaporításáért felelős vállalatok ebben az időszakban rendszerint nem rendelkeznek kellő mennyiséggel, ezért a kora tavaszi ültetés is ajánlható. Külföldön a szamőcapalánták hiányát hütött növényekkel (Frigó) oldják meg, amelyelt az éghajlati tényezőktől függően kora tavasztól nyárig ültethetők ki. A szamócánál is érvényesül a rövid- vagy a hosszúnappalos ritmus. A kora tavaszi ültetés általában a termésnagyság csökkenését és a begyűjtés elhúzódását eredményezi, de ugyanakkor a szamócaatkák sokkal kisebb kárt okoznak, mint a nyári ültetés során, amikor a gyökérhajtások nagy mennyiségű szívó imágót, illetve lárvát tartalmaznak. A szamécapalánták előkészítése sok esetben hőgyógykezelésből (termoterápia) áll. Ennek során a palántákat 37,5 C- fok hőmérsékletnek teszik ki, amely a külföldön alkalmazott eljárásokkal kombinálva nagy előrehaladást jelenthet a vírusos- és gombabetegségek ellen. Vírus nélküli szamócapalánták manapság már csakis az úgynevezett merisztematikus (osztódásra képes sejtekből álló szövet) fajták útján szerezhetők be. A szamóca kártevői ellen a nálunk használatos vegyszerek mellett a „Gerbera-módszeren“ alapuló hőgyőgykezelés is alkalmazható. Ennek során az ültetésre szánt növényeket először 18, utána 10 percig 46,1 C-fok hőmérsékletű fürdőbe helyezik, majd hideg vízzel leöblítik. Ezt a módszert több európai országban alkalmazzák, s tegyük hozzá, sikerrel. A szamóca sor- és tőtávolsága szintén jelentősen befolyásolhatja a termés nagyságát. A sű-Fotó: Bara rű ültetést csak rövidebb ideig célszerű meghagyni, ezért a növények számát az elkövetkező évben a felére kell csökkenteni. Ez történhet egy soron belül vagy pedig minden második sort kell eltávolítani. Erre különösen az asszimilációs hatás érvényesülése érdekében van szükség, ami szintén hozzájárul a termésnagyság alakulásához. A szamócát ezért legcélszerűbb 50X25X30 cm-es kötésben kiültetni. A sűrífbb ültetést a „Marysa“, a „Surprise des Halles“, a „Zefýr“, a „Rena“, az „Anita“, a „Rabunda“ és a „Senga Pantagruclla“, a ritkábbat pedig az erősen növekedő kultivárok, így a „Senga Sengana“, az „Ostara“, a „Red Gauntlet“, a „Seligra“, a „Hummi Gento“ és a „Mária“ fajták igénylik. Ültetés. Ez történhet ágyásba vagy fekete színű fólia használatával. Nyáron célszerű azt a módszert alkalmazni, melynek során a gödörbe öntünk vizet és a palántát csak ennek felszívódása után ültetjük ki. A palánták felszíni öntözése — a kiültetést követően — nem tanácsos, mert a nedvesség napfényes időben gyorsan elpárolog. A palánták gyökerét kiültetés élőt célszerű agyagos pépbe mártani, mert különben meggyökeresedéskor nehezen tudnának áthatolni a megkeményedett rétegen. A palántákat olyan mélyen ültessük, hogy a gyökérnyak a talaj felszínével egy vonalba essen. Inkább kisebb lapátot használjunk, mint ültetőfát. Az ültetés helyességéről úgy győződhetünk meg, hogy a növényt a leveleinél fogva felfelé húzzuk: akkor szakszerű az ültetés, ha a növényt a leveleinél fogva nem tudjuk kihúzni./ A meggyökeresedés után célszerű a palánták tövéhez kevés földet húzni, nehogy a felső gyökerek elszáradjanak. Az átlagos éghajlati feltételek közepette a palánták jól áttelelnek, nem szükséges a fagyok elleni takarás . Az elkövetkező év tavaszán a szamócaültetvény talaját por-Fotó: Mails hanyítani kell. Az elszáradt, öreg leveleket célszerű eltávolítani, mert ezek gátolják a virágbimbók megkülönböztetését. A levelek szakszerű szaggatására, eltávolítására is ügyeljünk, mert ellenkező esetben megkönnyíthetjük a szürkepenésznek a növényekbe hatolását és elterjedését. Tíz négyzetméter területre számítva 30 ammóniumszulfátot és 25 dkg Cereritet használhatunk. Az öntözést a Mikrola (egy kanálnyi mennyiséget egy vödör vízben feloldva) lombtrágya alkalmazásával kombinálva, áprilistól kell megkezdeni. A virágzás előtt és a terméskötődés után a már említett Fragarin speciális trágyaféleséget használhatjuk. Növényvédelem. Elsősorban a megelőzésen alapszik. Szürkepenész ellen a virágzás kezdetéig, de legfeljebb három alkalommal az Euoparen 0,2, a ltsztharmat ellen pedig a Fundazol 0,05 %-os töménységű oldatát használhatjuk. Ott, ahol a hőgyógykezelést nem alkalmazzák, a szamócaatkák ellen a Diazinon vagy a Thiodan 0,15 °/o-os oldatával a bimbóképződés idején védekezhetünk. A kis és nagy szamóca-gyökérormányos ellen tavasszal a Melipax, a kártevők lárvái ellen pedig — még az ültetést megelőzően •— a Mocap 10 G készítményt használhatjuk. Prof. JOSEF PEIKER, Zahrádkár, 5/1979 ■Jja a Szlovákiai Kisállatte■■ nyésztők Szövetségének Vydranyi (Hodos) Helyi Szervezete szóba kerül, szinte kivétel nélkül mindenki megemlíti Angyal Sándorné nevét, aki immár hetedik éve a pénztárnoki tisztséget tölti be. Az állatbarátok körében szerzett népszerűségét elsősorban annak köszönheti, hogy a szervezet egyik legrégibb, de főként legaktívabb tagja, aki önzetlenül és készségesen intézi a szervezet ügyes-bajos dolgait, a rászorulókon segít, tanácsot ad, s mindenről tájékozódott, ami a szervezet életében történik. Érthető, hogy amikor a szervezet tevékenysége és az idei tervek felől érdeklődtem, az utam egyenesen hozzá vezetett. den tekintetben igényes í—- A- tenyészetű baromfiállományt, erre az évre több szakelőadást terveztek. Ezeken megismertetik majd a kisállattenyésztőket az alapvető állategészségügyi kérdésekkel, a szakszerű etetési és tartási módszerekkel stb. Fokozott figyelmet fordítanak a fiataloknak az állatbarát-mozgalomba való bevonására. Egyrészt azért, hogy legyen utánpótlás, másrészt pedig, hogy a fiatalokkal is megkedveltessék e hasznos és nemes kedvtelést, amelynek jelentős nevelő szerepe is van. Ezért az idén tervbe vették az „Ifjú állattenyésztők Klubjáénak megalakítását. kapcsolatuk van. Angyal Sándorné megemlítette, hogy az idén kétezerháromszáz nyúl felvásárlására kötöttek szerződést. A szerződéses nyúlhizlalásra negyvenötén jelentkeztek. Közülük a legnagyobb mennyiségű nyúlhús eladására — hat mázsára — Csóno Vilmos, Vavrovíő František és Kázmér Sándor vállalkozott. Am a szerződéses sertéshizlalásra alig akadt vállalkozó. Az érdeklődők kevésnek találták a megszabott és felkínált erőtakarmány mennyiségét s úgy vélekedtek, hogy a hizlalás nem kifizetődő. Ezt máshol is gyakran és többen hangoztatják. TunaiM, hagy... Beszéd közben szóba került a Életünkben rendszeressé vált, szerződéses hizlalás kérdése is. hogy mindig és mindenütt szá- Itt meg kell jegyezni, hogy bár mólunk. Számoljuk a havi ke-Kifizetődő-e a szerződéses sertéshizlalás? A szervezet a hatvanas évek elején alakult. Köszönve az állatbarátmozgalom széles körű népszerűsítésének, a kiváló szervezésnek, ma a szervezet százhetvenkét tagot számlál — ami a község lakosságának több mint tizenöt százaléka — és a dunaszerdahelyi járásban a legjobbak közé tartozik. A tagok főképpen baromfi- és nyúltenyésztéssel foglalkoznak. De akadnak olyanok is — bár kevesen —, akik kedvtelésüket lelik a galambok és az egzotikus madarak tenyésztésében. Angyal Sándorné elmondotta, hogy az idén elsőrendű feladatuk a baromfiak A-tenyészetének fellendítése. Tavaly a községben tizenkét A-tenyészet volt, s ezt lényegesen bővíteni akarják. A nagy hasznosságú fajták bevezetésével fokozatosan kicserélik a nem egy esetben beteges, leromlott állományokat, s így gazdaságosabbá teszik a baromfitenyésztést az állatbarátok körében. Abból a célból, hogy a kisállattenyésztők megfelelő szaktudással gondozzák a rájuk bízott — minaz erről szóló rendelet március elején került nyilvánosságra, az illetékes szervek aránylag vontatottan tájékoztatták az érdekelteket. Március vége felé a nitrai BRANKO vállalat Írásban értesítette a szervezeteket a szerződéses nyúlhizlalás lehetőségéről. Igaz, a hnb-t is tájékoztatták az illetékesek a szerződéses sertéshizlalásról, de meglehetősen szűkszavúan. Nem adtak például információt arról, miképpen és hol lehet választott malacot beszerezni. Persze, azóta hosszú idő telt el és meglehet, hogy a szűkös információt kibővítették. A hnb az alapszervezet közreműködésével tájékoztatta a lakosságot a szerződéses hizlalás feltételeiről. Nagyobb arányú érdeklődést csupán a nyúlhizlalás iránt tanúsítottak. A helyi szervezet kisállattenyésztői már régóta foglalkoznak nyúltenyésztéssel, s igen jó eredménnyel. Az elmúlt esztendőben csaknem ezerhatszázötven nyulat — súlyban negyvenöt mázsát — adtak el a nitrai BRANKO-nak, amellyel igen jó ■ a termesztőberendezésekre minden évben új fóliából készült palástot kell tenni? A jelenlegi fóliaminőség mellett nem szabad használt takaróval próbálkozni, mert lényegesen nő a szélkártétel veszélye. Többen szinte minden évben kísérleteznek a használt palástokkal, aminek rendszerint kudarc, csalódás a vége. Ф a želešicei (Brno mellett) nemesítő' állomás dolgozói több mint ötven rózsafajta kombinációs keresztezésével foglalkoznak? Eddigi munkájuk sikeresnek mondható, hiszen már húsz új fajtát engedélyeztek köztermesztésre. Különösen a kék színű „Ametyst“ fajta örvend nagy népszerűségnek, de a többi fajta is keresett. ■ a kettős takarású fóliasátrak használata során nem szabad megfeledkezni arról, hogy az alsó és felső takarókat egyformán feszesen kell tartani? • a gyümölcsfák gyökérrendszere rendkívül nagy? A kutatók például egy tízéves almafa esetében tizenhat kilométer' hosszúságnak megfelelő gyökérrendszert mértek meg. A gyökerek jelentős része 40 cm-es mélységben helyezkedett el, s a korona átlójánál háromszor nagyobb területet ölelt fel. ■ a fóliasátrak szellőztetésekor — főleg szeles időben —: mindig a létesítménynek a széliránnyal ellenkező végét kell felnyitni először? • a Harmavit cseppfolyós, több tápelemet tartalmazó lombtrúgya? Nagyon jó eredménnyel alkalmazható a gyümölcsfák, a szőlő, a zöldségfélék, a szamóca és a dísznövények esetében. Többek között 30 százalék NPK-hatóanyagot, nyomelemeket és növekedést serkentő anyagokat tartalmaz, amelyek nemcsak a levelek, de a gyökerek fejlődésére is kedvező hatással vannak. ■ a fóliasátrakat sok helyütt még mindig túl magasra építik, pedig a széllel szemben1 kevésbé ellenállók? • a „Jonathán“ almafajtát nálunk az „Idared“ fajta helyettesíti? Elsősorban a hegyaljai termelési körzetben elterjedt. Bőven termő fajta. A termésre jellemző, hogy hosszú ideig (egészen májusig) tárolható. Nem ritkaság az sem, hogy a kertbarátok a különböző gyüinölcskiállításokon még az előző évi termeléssel vesznek részt. ■ az őszibarackfa-csemeték őszi ültetése nem hatékony, mert a fácskák jelentős hányada elszárad? Célszerűbb a ta^ vaszi ültetést választani. Fontos Hodoson egyelőre nem honosul! kérdés a fajtaösszetétel helyes meg a szerződéses sertéshizla- megválasztása is. lás. Fotó: <—blm— (—m) resetünket, a háztartási költségvetést stb., de legfőképpen a mellékjövedelem mérlegét, így helyes. De vajon amikor a számokat papírra vetjük, tekintetbe vesszük-e azokat az értékeket, amelyek naponta a hulladékba, a szemétkosárba kerülnek, holott valamiképpen még hasznosítani lehetne őket? Ha figyelembe vesszük a gyakran számottevő konyhai vagy egyéb etetésre alkalmas — hulladéknak, esetleg mezőgazdasági termékeknek a hasznosítási lehetőségét — hiszen nem is olyan régen háztájin termesztett kukoricán, burgonyán stb., hizlalták a sertéseket —, akkor talán a szerződéses sertéshizlalás gazdaságosságának mérlege kedvezőbben alakulna. Igaz, a sok munkával, fáradozással járó vállalkozás nem a gyors meggazdagodást célozza, de egy kis )6 akarat, leleményesség és ésszerű etetés mellett mégis hozna valamit a konyhára. A szerződéses hizlalás alapvető és elsődleges célja, hogy a közérdeket, a Jobb ellátást szolgálja. Ezért igen célszerű lenne, ha a kerületi, járási szervek, de főleg a hnb-ok, a kisállattenyésztők és kiskertészkedők helyi szervezetei, de a földművesszövetkezetek is jobban népszerűsítenék a szerződéses hizlalást, s persze támogatnák a vállalkozókat. Klamarcsik Mária
