Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-02 / 22. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. június 2, MÉHÉSZÉT ♦ MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZÉT ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф Szlovákia méhészete az utóbbi tíz esztendőben szembetűnően fejlődött. Az adatok azt bizonyítják, hogy az 1969-es év a méhészet szempontjából sikeres volt, hiszen gyarapodott a taglétszám, szaporodott a méhállomány és abban az évben háromezernvolcvanhat tonna mézet értékesítettek tagjaink. Ez azt jelenti, hogy méhcsaládonként nyolc kilót adtak el a felvásárlóknak. Azóta persze bőségesebb évek is voltak. Az 1970-es évben például az állományban levő több mint négyszázezer méhcsaládtól 3492 tonna mézet vásároltak fel, s az egy méhcsaládra számított értékesített méz túlhaladta a nyolc kilót, azonban az 1971-es esztendő ebben a tekintetben még sikeresebbnek mondható. A méhészet fejlődése tekintetében azonban a későbbiek során is sikerek születtek. A méhcsaládok száma tekintetében a csúcspontra 1974-ben kerültünk, amikor méhészeink 416 ezer méhcsaládot teleltettek be. Ez azt jelenti, hogy Szlovákia négyzetkilométernyi területére 8,4 méhcsalád jutott. Ezzel az állománysűrűséggel a világranglista élvonalába kerültünk. A méhészet gazdasági sikerei szempontjából két eredménytelen esztendő — 1974—1975 — elegendő volt ahhoz, hogy csökkenjen az állomány, s ezt az akác és az erdei nektár hordásának a hiánya okozta. Így 1974- ben már csak 1902 tonna mézet vásárolhattak fel a méhészektől, alig 4,5 kilót családonként. A következő esztendő persze ennél is sikertelenebb volt. A méhészek csak 1786 tonna mézet értékesíthettek. A legutóbbi tíz esztendőben összesen 8059 tonna mézet adtunk az állami alapokba. Lényegesen többet, mint az azt megelőző tíz évben, s ez nagy sikernek könyvelhető el, tehát az utóbbi évek méhállományának a „visszaesése“ semmiképpen sem csökkenti a méhészet társadalmi hasznát és jelentőségét. Köztudomású, hogy a méhészet mennyiségi és minőségi fejlődését — a szóbanforgó időszakban — jelentősen befolyásolta a növénytermesztés fokozatos összpontosítása és szakosítása. A méhészkedés lehetősége a mézelő növényekben bővelkedő korábbi mezőkről, főleg a gyümölcsösök és a nektárt termő növények körzetébe szorult. Ide sorolhatjuk a repcét, az étkezési hüvelyeseket, a napraforgót, a mákot, a magherét és a fűkeverékeket. Ezzel a méhészkedés sikere úgyszólván a mezőgazdasági növénykultúrák összetételétől vált függővé, mert az akác és az erdei nektár hordására már nem alapozhattak. Ezért örvendetesnek kell minősítenünk egyes nektárt termő kultúrnövények állandósított termesztését, s ezen terület további bővülését. Ezzel a kultúrnövények méhekkel történő beporzása, megtermékenyítése egyre nagyobb értelmet kapott, s ezen növényfajták nagy területen való termesztése ma már szerves részét képezi az agrotechnikai eljárásoknak. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kibocsátott, a növénybeporzásról szóló rendelkezés lehetőséget nyújt arra, hogy a mézelő kultúrnövények beporzását szolgáltatás formájában végezzék és honorálják. Ez feltétlenül serkentőleg hat a méhészekre. Kellő pénzösszeg fejében szívesen elvándorolnak méheikkel a kultúrnövények közelébe és segítséget nyújtanak a termés növelésében, a nagyobb üzemi s egyben népgazdasági haszon elérésében. A mezőgazdasági- élelmezésügyi tárcának a méhészet fejlesztését célzó segítsége abban is kifejezésre jutott, hogy az elmúlt időszakban évenként mintegy négyezer vagy annál is több tonna cukrot juttatott a méhek etetéséhez, hozzáférhető áron. Ezzel valóban nagy segítséget nyújtott a méhészet fejlesztéséhez s ez nem egyedüli támogatás. Az elmúlt tíz esztendőben beteleltetett méhcsaládonként minden szervezett méhész pénzbeli támogatást kapott. Erre a célra társadalmunk évente tízmillió koronát folyósított s az 1979-es évtől kezdve már tizenkétmillió koronát fizetnek ki a méhészeknek. günk és a méhészek szempontjából érzékeny pénzügyi veszteséggel járt. Ez a munka sok időt és fáradságot követelt az állategészségügy dolgozóitól Is. örvendetes, hogy a betegségek leküzdése sikerrel járt, mert huzamosabb ideje nem észleltük a korábban gyakori méhbetegségeket. A betegségek egyes gócait is sikerrel felszámoltuk, ám bizonyos körzetekben más jellegű károsítők ütötték fel fejüket. Az utóbbi tíz év eredményei mégis komoly sikernek számítanak. A méhbetegségek felszámolásában nagy segítséget nyújtott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és közvetítésével az állategészségügy. Számíthatunk rá, hogy Humenné és' Michalovce körzetében az állategészségügyi dolgozók a varroa atka felszámolásában is hatékonyan részt vesznek. Munkájuknak főleg a vándorló méhészeknél lesz nagy jelentősége, hiszen át kell vizsgálniuk méhcsaládjaikat. Ezek közé tartozik a Kim. Sobota-i (Rimaszombat), a Veľ. Krtíš-i (Nagykürtös), a rožňavaí (Rozsnyó) és a košicei (Kassa) járás, mégpedig azért, mert az 1977—78-as években ezekben a járásokban vándoroltak a legtöbb méhcsaláddal. Az Nyár elején a méhek szívesen látogatják a mákvirágokat. Fotó: Kontár- Gyula E zerktlencszáznegyvenhatban TM kezdtem három rajjal méhészkedni. Állományomat a későbbiek folyamán húsz, majd negyvenöt családra bővítettem. X X Az eredményes méhészkedéshez két tényező fontos; a tökéletes szaktudás és a méhek szeretete. A hosszú és zord tél az én méheimet is próbára tette. Az első tavaszi ellenőrzést — Balogh-fóle kaptárakkal méhészkedem — március derekán végeztem. Abban az időszakban a szélső keret megmozdítása a család életéről, átteleléséről már sokat elárult. Ha ugyanis a szélső kereten nem tartózkodnak méhek, tovább vizsgálom a kereteket, amíg méheket nem találok rajta. Ha a kereteken tartóz kodó méhek nyugodtak, akkor az éle lem juttatása céljából megmozdítom a továbbiakat is. Fontos a harmadik, negyedik keret megfigyelése. Ha ugyanis ezeken fedett fiasítást, álcái vagy petét találok, akkor a család az akácvirágzásig felerősödik. Ellenőrzéskor a méhekkel nem takart kereteket eltávolítottam és április közepén szükség szerint visszahelyeztem. Gyakorlati szempontból így méhészkedem A - ■ nagyon fontos a méhek viselkedésének megfigyelése. A nyugtalanul futkosó, szárnyukat rezgető méhek viselkedése arra figyelmeztet, hogy a család anyátlan. Megfigyeltem, hogy az anyátlanságra a domborúan fedett fiasítás, s a lépeken lerakódott ürülék is figyelmeztet. Ilyen esetben az anyátlan családot egyesítem. X X Tavaszi tevékenységem elsősorban arra irányul, hogy a főhordást erős, egészséges családokkal kezdjem. Nálunk, Csallóközben is fontos mézelő növény az akác, mely az utóbbi évek tapasztalatai alapján május közepe táján kezd virágozni. Akácra olyan családokkal készülök, amelyek május elsején körülbelül tíz-tizenegy keretet sűrűn ellepnek. A gyengébb családokat egyesítem. Tapasztalataim szerint egy jő erőben levő család több mézet hord, mint néhány gyenge. A népes családoknál azonban fennáll az akácvirágzás előtti, vagy alatti rajzás „veszélye“. Ha ez bekövetkezne, akkor a mézhozam úgyszólván a miniumumra csökkenne. Ezért akácvirágzáskor a rajzás megakadályozására nagy gondot fordítok. Sidó G£za Emlékezetünkben tovább él A SZMSZ III. kongresszusát megelőző időszakban tapasztalt méhészek tollából vagy azok megszólaltatásával nagyon .értékes anyagokat közöltünk, amelyek azt bizonyították, hogy a Szövetség központi vezetői helyes úton haladnak a méhészet fejlesztése tekintetében. Ežt a kongresszus is megerősítette. • A vita során egyik külső munkatársunk megszólaltatta Luzsica Lászlót, a sokéves tapasztalattal rendelkező szenvedélyes méhészt, aki kedvteléséről, a méhészetről nagy lelkesedéssel nyilatkozott. Hogyan is kezdte ő a inéhészkedést? Ügy, hogy már az édesapja is szenvedélyes, tudományos alapokon dolgozó 'méhész volt. Nem a véletlen műve tehát, hogy az utód évtizedeken keresztül édesapja nyomdokaiban haladva nagy szolgálatot tett a méhészet fejiesztésének, hiszen Komárnóban (Komárom) 1934-től tagja, később periig vezetője lett a szervezetnek. Munkásságát több oklevél dicséri. A méhészkedést a szabadidő célszerű kihasználásának tartotta, ami családja részére anyagi előnyökkel is járt. Előfordultak olyan esztendők, amikor egy-egy méhcsaládtól húsz-huszonöt kilő mézet pergetett, akadtak azonban hozam- és jövedelem tekintetében jóval szerényebb évek is, amikor a begyűjtött kevés nektár mellett etetnie kellett méheit. A gyengébb évek sikertelensége sem szegte méhészkedési kedvét. Hű maradt méheihez. Mindent, amit magára vállalt, becsülettel, lelkesedéssel valósított meg. A második világháború Idején Is helyén volt a szíve. Parancsnoki minőségben mindent elkövetett azért, hogy a legénységből mindenki megmaradjon az életnek. Indítékára csapata a fölszereléssel együtt beállt a szovjet Vörös Hadseregbe és itt harcolt a felszabadulásig. Gyászoló családja a napokban értesítette szerkesztőségünket, hogy Luzsica László — korábbi külső munkatársunk — hosszú szenvedés után elhunyt. Engedtessék meg, hogy ez úton mély részvétünket fejezzük ki a gyászoló családnak. Luzsica Lászlóra, a munkáját becsülettel végző példás hazafira, az embertársait becsülő szenvedélyes méhészre úgy emlékezünk, mint nagyszerű emberre. hal— le a5 késéről „Tapasztalataim az első tisztuló kirepülésnél“ című Írásom közlésekor még nem gondoltam arra, hogy az első tavaszi vizsgálat sokáig várat magára. A tavaszi fejlődés is csak február vége felé kezdődött, azonban a mostoha időjárás miatt nagyon lassú volt. Márciusban a kirepüléshez megfelelő időjárás csak 14-től 16-ig volt. A hűvös, sokszor esős időjárás április 10-ig tartott. így az első tavaszi általános vizsgálatot csak április 12. és 15-e között végezhettem el. Méhészkedésem ideje alatt erre még .nem volt példa. Az első tavaszi általános vizsgálat alapján tapasztaltam, hogy a tavaszi fejlődés lassú. Az előző évekhez viszonyítva a kaptárbontás nagy csalódást okozott. Máskor ebben az időszakban már nyolc keretet takartak a méhek és fiasítás legalább öt-hat kereten volt. Ellenőrzéskor azonban csak elvétve, négy kereten volt fiasítás. Hasonló állapotot több méhésztárstól hallottamra. Kérdezték, hogy miért ilyen gyengék a családok? Először arra gyanakodtam, hogy családjaim nosémában szenvednek, azonban inár meggyőződtem róla, hogy a gyenge tavaszi fejlődést a hideg tavaszi időjárás okozta. Április első hetében az éjszakai hőmérséklet állandóan fagypont alatt volt, Így a méhek kénytelenek voltak fürtbe húzódni, hogy a kevés fiasítást kellőképpen takarják. Az anya így nem petézett tömören és terjedelmesen. A fiasítás és a méhállomány lassan szaporodott. Gátolta a fejlődést az is, hogy nem volt kirepülési lehetőség, hiányzott a fejlődéshez szükséges virágpor és élelem. Több méhész azt a nézetet vallja, hogy tavasszal már itt-ott virág is akad, a méhek gyűjthetnek. Ez nem általánosítható. Télen, amikor a méhek nyugalomban vannak, kevés a fogyasztás, de amint megindul a petézés, az élelem is fogy. A tavaszi fejlődés lassú, s így a fogyasztás is kevesebb volt. Mindez attól is függött, hogy ki hogyan egészítette ki a téli készletet. Én például nyugodtan vártam a késői felmelegedést, mert tudtam, hogy a készlet biztosított, s így nem kellett attól tartanom, hogy tavasszal bezárom a röpnyílást. Tapasztalataim szerint az élelemmel jól ellátott családok, melyeket jól beteleltettünk, a nyár folyamán több mézet gyűjtenek, mint azok a családok, amclyek a fejlődés idején élelem tekintetében szűkölködtek. Ezért a bőséges készlet nagyon is fontos. A tavaszi fejlődés fontos előmozdítója a virágpor, ami a fiasítás táplálásában nélkülözhetetlen. További tényező a meleg, amiben ezen a tavaszon szűkölködtünk. Csak egy megoldás van: a belső bőgazdálkodás szakszerű szabályozása. Ezt csak úgy biztosíthatjuk, ha a kaptárt annyi keretre szűkítettük, amennyit a méhek bőven takartak. A méhek' által nem takart üres részt fölöslegesen kell „fűteniük“. Tudjuk, hogy a petézés kezdetétől a méheknek a fészek egy részét 34—35 C fokra kellett kifűteniük. Ha a kaptárban sok üres tér \ van, akkor a kifűtésre több élelem fogy, vagyis a fészek melegének fenntartása következtében bőségesebben kell a méheknek táplálkozniuk. Ez kihatással van a méhek életére is. Több esetben tapasztaltam, hogy a mostoha időjárás ellenére a méhek kirepültek. Nem virágport és mézet hordtak, hanem vizet. Ez is fontos a fejlődéshez. Amennyiben szaporodik a fiasítás a méhek vízigénye is növekszik. Ha az időjárás a kirepülési-e nem kedvező, sok méh pusztul el, különösen ha a méhész nem rendelkezik Hatóval. Ezért nagyon ajánlatos tavasszal higiénikus itatót készíteni a méhek részére. Az itatót naponta langyos vízzel töltöm meg. Ezt a munkát csak olyan méhészek tudják naponta végezni, akik állandóan a méheik közelében tartózkodnak. A „hétvégi“ vagy a lakhelytől távolabb levő méhészetben ezt aligha lehet elérni. A lassú fejlődés ellenére a méhésznek arra kell törekednie, hogy méhei egészségesek legyenek. Ha a rossz tavaszi időjárást hirtelenül melegebb napok váltják fel, figyelemmel kell kísérni a fejlődést. Ha a családok továbbra is lassan fejlődnek, vizsgálni kell a visszamaradás okát. Lehet, hogy noséma-betegség lappang a családban, s ezt a méhész tapasztalatlansága miatt nem tudja megállapítani. Mit tegyen egy kezdő méhész a gyenge családokkal? Ha a családok életképesek, az anya fiatal s legalább 4—5 léputcát takarnak, egyelőre hagyjuk meg, de fokozottabb figyelmet szenteljünk nekik. Fontos, hogy alaposan szűkítsük és gondosan takarjuk a családokat. Fejlett családokkal még az igen gyengét is fel lehet erősíteni úgy, hogy legalább tíz-tizenkét naponként beadunk egy-egy Hasított keretet méhekkel együtt és ezt jól megfüstöljiik. Ezt szükség szerint kétszer-háromszor megismételjük. Ha pedig a méhállomány teljesen gyenge, akkor csakis egyesítéssel tudunk segíteni. Gyenge családokkal nem érdemes méhészkedői. Inkább tíz jó, mint húsz gyenge család legyen az állományban! VICZÉN ISTVÁN HIRDETÉS Alpesi Triseck és tisztavérű hahazi, mesterségesen megtermékenyített anyáktól nevelt szűz és petéző méhanyákat szállítok május 30-tól. A szűz méhanyák darabonkénti vételára 20, a petézőké pedig 50 korona. Aki öt darab méhanyát rendel, az egyet ajándékba kap. Postán vagy vasúton legkevesebb három méhanyát szállítok. A szűz méhanyákat legkésőbb tizennégy napon belül, a petézőket pedig a megrendelés sorrendjében szállítom. Címem: Antal Zultán, 982 01 Šafárikovo, Mierová 258. A nektárt termő kultúrnövények jő hozama csak úgy lehet biztonságos, ha a közelben kellő számú méhcsaládot helyeznek el. Véleményünk szerint a Szlovákiában ma állományban levő közel báromszáznyolcvanezar méhcsalád megfelel a növénybeporzás éf megtermékenyítés követelményeinek. Ugyanakkor a méhek más mézelő növényekről is tekintélyes menynyiségű nektárt hordhatnak gazdáiknak; ezek közé tartozik az akác, az erdei növények stb. A fent említett méhállomány tehát megfelel a népgazdaság érdekeinek, mert közgazdasági téren is figyelmet érdemlő hasznot hoznak. Az elmúlt időszak többek között a méhészkedés más problémáinak megoldása terén is figyelmet érdemel. Mindenekelőtt a méhegészségügy terén értünk, el figyelemre méltó sikereket. A méh ugyanis olyan élőlény, amelyet az ember már korábban is a saját és a társadalom javára kihasznált, csupán nem vált . lehetővé ré*. szére, hogy kellő mozgási teret biztosítson a méheknek, s ez gyakran azok vesztét okozta. így került Szlovákiába néhány méhbetegség. Több ezer méhcsalád likvidálása vált szükségessé, s ez társadalmunk, Szövetsé.-ellenőrzés nagy fegyelmet és türelmet követel mind a nagy, mind a kisüzemi méhészektől. Ez a legkevesebb amit elvárhatunk tagjainktól a betegségek — jelenleg a varroa atka — távoltartása és likvidálása- tarén. Az elmondottak számot adtak róla, hogy a legutóbbi tíz esztendő méhészetünk fejlődésében a legeredményesebb volt. A méhészet tulajdonképpen a szocialista nagyüzemi mezőgazdasággal s nem túlzók, ha azt állítom, hogy az egész népgazdasággal együtt fejlődött. Ez mindenekelőtt annak tulajdoniótható, hogy a CSKP KB 19tí9. évi áprilisi plénumának bölcs döntése alapján pártunk élére új rátermett vezetőség került, Gustáv Husák elvtárssal az élen. Ez a vezetőség nem csupán döntő fontossággal bíró harcot folytatott a munkásosztály hatalmáért, hanem aránylag rövid időn belül — még a CSKP XIV. kongreszszusa előtt — kidolgozta a fejlődés programját. Ez a vezetőség, amely tíz esztendeje intézi az ügyeket; a CSKP XV. kongresszusának korszakalkotó határozatait is sikeresen váltja valóra, s ez a méhészet további fejlesztése, szempontjából is nagy előnyökkel jár. Juraj Ferenöik, az SZMSZ titkára
