Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-26 / 21. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. május 26. REJTETT MILLIÁRDOK Védjük egészségünket, életünket! A nádszegi szövetkezet tűzoltói minden évben részt vesznek a járási tűzoltó versenyen. (A szerző felvétele) Életünk velejárója a tudományos­műszaki forradalom vívmányainak a gyakorlatban való érvényesítése. Saj­nos, a tudomány és a technika adta vívmányokat nem minden esetben használjuk ki ésszerűen népgazdasá­gunk fejlesztésére: az erőket és esz­közöket nem összpontosítjuk a legfon­tosabb teendőkre és problémákra. Ez az egyik oka annak, hogy nem érjük el a szükséges termelési költség-meg­takarítást holott a gazdaságosságnak kellene jellemeznie minden mun­kahely tevékenységét. Sajnos, ezen a téren sem érünk el olyan eredménye­ket, amilyeneket szeretnénk. Sok tü­zelőanyagot, energiát és nyersanyagot pazarolunk el fölöslegesen. A kelet­kezett veszteségek, amelyeket eseten­ként szinte észre sem veszünk, jelen­tősek, és szemben állnak a gazdasá­gosság alapelveivel. S ebben rejlenek azok a milliárdok, amelyekkel növel­hetnénk a nemzeti jövedelmet. A mezőgazdasági üzemek összpon­tosítása, a szakosítás, valamint a gé­pesítés gyorsütemű fejlődése követ­keztében egyre több nyersanyag, fű­tőanyag és energia felhasználására kerül sor. Ennek egyik következmé­nye, hogy egy egységnyi termékre ju­tó fajlagos tüzelőanyag-, energia- és nyersanyagfogyasztás meghaladja a világon elért átlagot. Tehát nem vé­letlen, hogy a CSKP KB energia-taka­­rékosságra vonatkozó határozata fi­gyelmeztette a mezőgazdasági üzemek dolgozóit, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet szenteljenek az üzemanyag és energia gazdaságos felhasználásá­nak. A határozat értelmében járásonként komoly intézkedéseket tettek, melyek következtében eredményeik is mutat­koznak. Az élenjáró üzemek bizonyít­ják, hogy van mód a takarékosko­dásra! Legutóbb a Rimavská Sobota-i (Ri­maszombat) járásban néztünk körül. Arra voltunk kíváncsiak, mikén értel­mezik a járási szervek ezt a fontos népgazdasági érdeket, ugyanakkor mit tettek a mezőgazdasági üzemek­ben a fűtőanyag- és energi-takarékos­­ság érdekében. Az ókori görög költő, Pindaros há­zának felirata „Légy az, aki vagy! — a kulturált, többre és jobbra törekvő Ifjú életének egyik jelmondatává vált. A sokéves emberi tapasztalatokból leszűrt felhívást juttatták eszünkbe azok a szakmai vetélkedők, melyeket az SZSZK Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériuma mellett műkö­dő nevelési és továbbképző intézet rendezett Hurbanovón (Űgyalla) és Šamorlnban (Somorja). Amint Aresta Jaroslav a járási me­zőgazdasági igazgatóság energetikusa elmondotta, a fűtőanyag és energia­takarékosságra intő határozatokat a járási szervek komolyan vették s az elsők között megtárgyalták. A cél el­érése érdekében a járási szervek ille­tékes dolgozói széleskörű takarékos­­sági kampányt kezdeményeztek. Az elmúlt időszakban a járási mezőgaz­dasági igazgatóság, az energetikai üzem vezetői takarékossággal kapcso­latos aktívaértekezleteket tartottak, ahol a kinevezett energia-takarékos­sági felelősek is részt vettek. Ezeken az aktívaértekezleteken aprólékosan megbeszélték a legfontosabb tenniva­lókat, vagyis azt, hogyan lehetne el­érni, hogy a járásban a fogyasztásnál az államilag megszabott normát ne lépjék túl. Ezért a gyakorlatban meg­valósítandó intézkedéseket pontokba foglalták, s a körlevelet eljuttatták minden mezőgazdasági üzembe. Első intézkedéseik közé tartozott, hogy szinte minden gazdaságban egy dol­gozót kineveztek az energetikusi tisztség betöltésére. Továbbá: a hő­szabályozó villanymelegltők helyes használatára hívták fel az illetékesek figyelmét; továbá, hogy a közvilágí­tást a lehető legkisebbre csökkentsék; a villanyáramra működő szecskavágó­kat önjáró szecskavágókkal helyette­sítsék. Az olyan áramfogyasztókkal kapcsolatban, amelyek a lakosság élelmiszer-szükségletét hivatottak szolgálni — habár tettek kivételeket — intézkedéseket foganatosítottak, melyek következtében a legkisebb áramfogyasztással biztosítják a folya­matos élelmiszer-ellátást. A takarékosságra figyelmeztető irányelveket legtöbb mezőgazdasági üzemben komolyan vették. Részletes végrehajtási tervet dolgoztak ki s a takarékosságról az energetikusok na­ponta küldtek jelentést. Ezekből a je­lentésekből az derül ki, hogy a ne­hézségek ellenére is az intézkedések eredménnyel jártak: a múlt évben három százalékos energia-megtakarí­tást értek el járási viszonylatban, míg a fűtőanyag-megtakarításnál elérték az államilag megszabott normát, azaz voltak. A legnagyobb jutalom ugyanis az a tudásbeli gyarapodás, amit a ve­télkedőn a résztvevők szereztek. A többi amit a legjobb helyezést elértek kaptak, az csak egy kis ráadás volt. XXX A Somorjén rendezett kerületi szin­tű ügyességi- és szántóversenyen ti­zenegy szaktanintézet, illetve mező­gazdasági szakiskola képviseltette ma­gát. két és fél százalékot. Dicséret illeti a Hrnčianské Zalužany-i földművesszö­vetkezet dolgozóit, akik az MGF típusú szárítóberendezést ésszerűen használ­ták ki. Rendszeresen mérték a szecs­kázandó nyersanyag nedvességtartal­mát és a szárító működési paramé­tereit. Ennek következtében egy ton­na szárítmány kitermelésénél 0,082 tonna üzemanyagot (gázolaj) takarí­tottak meg, vagyis a múlt idényben 37,5 tonna üzemanyagot, melynek pénzben kifejezett értéke elérte a negyvenötezer koronát. Jelentős megtakarítás volt észlelhe­tő január első felében. A csökkentett közvilágítással a tervezett napi 831 kilowattóra helyett 4155 kilowattot takarítottak meg. A villanyáramra működő szecskavágók helyettesítésé­vel pedig 2455 kilowattóra energiát. Január tizenötödikéig 21180 kilowatt­óra villanyáramot takarítottak meg a járásban. Az energia-gondok enyhítéséhez nagyban hozzájárult a Bátkai Állami Gazdaság, ahol az említett időszakban 1448, és a klenovcei földművesszövet­kezet, ahol 927 kilowattóra villany­áramot takarítottak meg naponta. E- zenkívül szép eredmények születtek a göinöri és a rimaszombati földműves­szövetkezetben is. Felmerül a kérdés: Miért olyan ne­héz a takarékoskodás? Mert beszer­zési gondokkal küzdenek a vezetők. Amint értesültem, csak nagy után­járással sikerült beszerezniük nagy­­kapacitású villanymelegítőket. Ezek­ből mindmáig kevés van. A helyzet javítása érdekében jó lenne, ha a kis­­kapacitású bojlerokat kicserélhetnék. Ezáltal lehetővé válna az éjszakai árammal történő vízmelegítés, ami lényeges energia-megtakarításhoz ve­zetne. Ezt a járási szervek szem előtt tartják és a jövőben igyekeznek eny­híteni a gondokon. De ugyanúgy to­­vábra is fontosnak tartják az ellenőr­zést, amelyet a kinevezett energetiku­sok végeznek. Az eddigi tapasztalatok azt igazolták, hogy a funkcióban levő dolgozók többsége nem teljesíti úgy feladatát, mint ahogy azt kellene. A fenti példák bizonyítják, hogy érdemes az irányelveket betartani, a rendszabályokhoz igazodni. Ezenkívül javítással, karbantartással is sok üzemanyag és energia takarítható meg. Különösen akkor, ha azon is törjük a fejünket, mit lehetne köny­­nyebben, egyszerűbben megoldani. A nemtörődömség sokszor népgazdasági kárt jelent, melyet a tartalékok feltá­rásával és kihasználásával kell foko­zatosan pótolni. gazdasági Szaktanintézet csapata nyerte, az ipolysági és a komáromi szaktanintézetek csapatai előtt. A szántóverseny fiatal résztvevői gyakorlati és elméleti szinten bizo­nyították rátermettségüket s ez a ve­télkedő szakmai hozzáértésük erőpró­bája volt. \ —csiba— Szocialista társadalmunkban az irá­nyításnak, a szervezésnek alapvető eszköze a tervgazdálkodás. A tervfel­adatok valóraváltásáért személyesen felel az üzem, a vállalat vezetősége. Ám olyan esetek is előfordulnak, me­lyekkel a tervezésben előre nem szá­molhatnak, ezek viszont kihatnak a tervfeladatok teljesítésére. — Például sérülések, betegségek, munkabalese­tek stb. A Galantai Járási Mezőgazdasági Igazgatóságon a múlt évi eredmények elemzéséből kiderült, hogy betegségek következtében 8396 mezőgazdasági dolgozó egy vagy több napon át mun­kaképtelen volt, ami ugyan az előbbi évhez viszonyítva százötvenkilenc esettel kevesebb, de még így is szá­mottevő, tekintettel arra, hogy a já­rásban összesen 13 ezer 137 mező­­gazdasági dolgozó van. Tavaly a járásban 1187 mezőgazda­­sági dolgozót ért baleset — ami öt­vennéggyel több mint 1977-ben — ebből 455 a munkahelyen- történt. A balesetek, megbetegedések következ­tében a kiesés több mint egy millió hatszázezer munkaóra volt, ami érzé­kenyen érintette a mezőgazdasági termelést. Veszteségnek számít az is, hogy azoknak a dolgozóknak, akiket a baleset munkahelyükön ért a mező­­gazdasági üzemek 657 ezer korona kárpótlást fizettek ki. Sajnos, a múlt év sem telt el halálos kimenetelű bal­eset nélkül. A járásban négy szövet­kezeti tag halálos balesetet szenve­dett. A Králové pri Senc-i (Királyfa) Efsz-ben Takács Gyula, az építkezési csoport dolgozója egy borjúnevelde vasszerkezetének felépítésén dolgo­zott, ahol a majdnem négy méter ma­gas tetőn faléceket erősített a tető szerkezetéhez. Munka közben meg­csúszott, leesett és huszonnyolc éves korában életét vesztette. Bagyura István a Veľký Grob-i (Nagygurab) Oj Élet szövetkezet ser­tésgondozója a délutáni órákban fém­ből készített kádban takarmányt ke­vert, miközben beleesett a kádba, ahol holtan találták. A vérében azon­ban 2,15 ezrelék alkoholt állapítottak meg. Két halálos baleset történt a trstí­­cei (Nádszeg) szövetkezetben is. A tizenhét éves Lakatos Béla menet közben a traktor pótkocsijára akart ugrani, de leesett és a kerekek alá került. Kórházba szállítása után meg' halt. A másik esetben egy éjjeliőr gázmérgezésben halt meg. Sajnos, a munkából eredő betegsé­gek is előfordultak. Egy dolgozó tébécét, kettő pedig ragályos bőrbe­tegséget kapott. Mindezt elkerülhették volna, ha következetesen betartják až egészségvédelmi, higiéniai szabályo­kat. Az utóbbi esetet a fertőtlenítés hiánya idézte elő. A járási mezőgazdasági igazgatóság egyidejűleg elemezte a múlt év tűz­kárait is, amelyek szerencsére évről­­évre csökkennek. Tavaly a mezőgaz­dasági üzemekben összesen nyolc tüz­eset történt és ötvenhét ezpr korona kárt okozott. A legnagyobb kár a szenckirályfai szövetkezetben keletke­zett, ahol gyerekek játék közben fel­gyújtottak egy szalmakazalt. Ennek következtében 850 mázsa szalma ve­szett kárba, 13 ezer 600 korona ér­tékben. Az utóbbi években a mezőgazdasági üzemek egyre jobban felkészülnek a tűzvész megelőzésére. A fokozottabb védelem érdekében huszonnégy gaz­daságban saját tűzoltó csoportot léte­sítettek. Tagjai minden év tavaszán részt vesznek a járási tűzoltó verse­nyen, amelyet a járási mezőgazdasági igazgatóság és a SZFSZ járási bizott­sága rendez. Krajcsüvics Ferdinánd NAGY TERÉZ LÉGY AZ, AKI VAGY! XXX Az Úgyallán rendezett szakmai ve­télkedőn a Szlovák Szocialista Köz­társaság kilenc mezőgazdasági szak­tanintézetének és szakközépiskolájá­nak huszonhét tanulója versenyzett. A rendező szaktanintézet igazgatója Homola József mérnök és főmestere Dunai Imre elmondották, hogy a szlo­vákiai verseny célja a fiatal gépjaví­tók rátermettségének, találékonyságá­nak és szaktudásának felmérése volt. Különben is a jó gépjavítónak nem­csak a hiba megtalálása — hanem az észlelt hiba eltávolítása, az esetlege­sen meghibásodott alkatrész pótlása is feladata. A verseny öt kategóriából állt: ív­­hegesztés, esztergályozás, kézi meg­munkálás, a motorok szelepbeállítása, és a csatlakozó kábelek összeszere­lése. A háromnapos verseny résztvevői fáradtan, de annál izgatottabban vár­ták az eredményhirdetést. Az első he­lyet Milan Hollý, a Holíči Mezőgazda­­sági Szaktanintézet tanulója szerezte meg. Második Kristóf János, a Micha­­lovcei (Nagymihály) Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulója lett. A har­madik helyen Eperjesi János, a Med­­zevi Mezőgazdasági Szakiskola tanu­lója lett. Az összetett csapatversenyt — há­romtagú csapatok versenyeztek — a Sabinovi Mezőgazdasági Szakiskola csapata -nyerte, megelőzve a holiči szaktanintézet, valamint a buzitkai szaktanintézet csapatait. Véleményünk a nagyszerűen meg­rendezett szakmai vetélkedőről azon­ban az, hogy ennek csak nyertesei A szántóversenyen négy követel' ménynek — szántás minősége, a ba­rázda egyenessége, a barázdaormok kialakítása, és az eke szántó mélysé­gének a beállítása — kellett a ver­senyzőknek megfelelnie. Az ügyességi versenyben két kategóriában —- pót­kocsis traktorral való tolatás, rako­dógép kezelése >— folyt a vetélkedés. Álverseny céljáról Petrilla Ctibor mérnöknek a helyi szaktanintézet igazgatójának a véleményét kértük ki. — Kellő felkészültség nélkül az ember képtelen helyesen alkalmazni a műszaki vívmányok adta előnyöket. Ezért a szaktanintézetekben és a me­zőgazdasági szakiskolákban is elen­gedhetetlen a szakképzettség színvo­­ftalának növelése, a szakmai hozzáér­tés bővítése, az ember gondolkozás­módjának minőségi fokozása. A vázolt célok elérését elősegítő formák meg­választása a szervezés és mozgósítás ma már össztársadalmi feladat, amely fokozott követelményeket ró elsősor­ban az iskolákat irányító szervekre. Az ügyességi és a hasonló temati­kájú versenyeken a célt nem a keve­sekkel szemben támasztott követelmé­nyek, hanem a mezőgazdasági techni­kát felhasználók gyakorlati és elmé­leti tudásszintjének emelése határoz­za meg. Az ügyességi- és szántóverseny egyéni győztese Varga László a Ša­­hy-i (Ipolyság) Mezőgazdasági Szak­iskola tanulója lett, megelőzve Pavla­­kovský Lubomírt a Dvory nad Žita­­vov-i (Udvard) és Borsányi Józsefet a Komárnoi (Komárom) Mezőgazda­­sági Szaktanintézet tanulóit. A csapatversenyt az Udvradi Mező-Szakemberek a mezőgazdaságban Ügy szokták mondani, hogy az istálló elé kitett hideg­­vizes vödörtől indultunk, és a melegvizes zuhanyozóval ellátott öltözőig jutottunk el. Habár ez korántsem fedi a valóságot a fejlődés határozottan az utóbbi irányban halad. A kosicet (Kassa) járás mezőgazdasági üzemeiben szinte minden munkahelyen' — ahol erre lehetőség volt e- öltözőket létesítettek. De sok helyen melegvizes boj­lerek is találhatók. Egyre több szövetkezetben válik ter­mészetessé, hogy a dolgozó bent hagyja a munkaruhá­ját, használja a zuhanyt, vagyis ugyanaz a helyzet, mint az ipari üzemekben. Falun azonban egy érthetetlennek. tűnő jelenséggel találkozunk. Széltében-hosszában panaszkodunk, hogy a fiatalok nem akarnak mezőgazdasági pályát választani. Ugyanakkor a mezőgazdasági üzemek többségében az átlagéletkor fokozatosan csökken. Tehát fiatalodik a gárda. A jelenséget akkor értjük meg, ha figyelembe vesz­­szük, hogy a dolgozók huszonkét százaléka ipari jellegű tevékenységet végez, szerelő karbantartó stb. Az ipari jellegű munkára pedig akad jelentkező bőven. Általános gyakorlat, hogy az alapiskola elvégzése után a falusi fiatalok a legközelebbi városban ipari szakmát tanulnak s ezt egy ideig ipari üzemben végzik. Azután megúnják az ingázást és inkább otthon a szövetkezetben, vagy az állami gazdaságban vállalnak ugyanennyi pénzért szak­munkát. Ez ma a szövetkezetek alapja. A košicei járás mezőgazdasági üzemeiben a dolgozók huszonöt százaléka szakképzett, ami igen kevésnek mondható. Nagyon kedvezőtlen a helyzet az állatte­nyésztésben, mivel csupán a dolgozók nyolc százaléká­nak van képesítése. A gondozóknak nemcsak a techno­lógiához és a gépekhez kell érteniük, hanem az állatok­hoz is. Komoly bajokat okozhat ha például egy baromfi­gondozó csak azt tudja, hogy mikor kell az állatokat etetni, de nem tudja, hogy milyen takarmányra hogyan reagálnak, nem ismeri fel a betegségeket. A mai mezőgazdasági termelésben nélkülözhetetlenek a jól képzett szakemberek. A košicei járás mezőgazda­ságaiban százötven mérnök és hatszáz középkáder dől­­gozlk. Ez a létszám elegendő is lenne, ha egyenletesen oszlana el. A szakemberre ott van a legnagyobb szük­ség ahol mostoha viszonyok között gazdálkodnak. Oda azonban nem jelentkezik senki, gyakran még az sem, akinek ott ringott a bölcsője. Mit lehet itt tenni? Sokan a meggyőzés mellett kardoskodnak. Hangoztatva, hogy a meggyőzés eszközeit még korántsem merítettük ki. Igen... A legjárhatóbb út szerintünk is a meggyőzés. Nemcsak a szakemberek területileg jobb, ésszerűbb el­helyezése, hanem a pályaválasztó fiatalok döntésének befolyásolása szempontjából is. Mert nem a kombájn, hanem az ember arat. Akik a mezőgazdaságot hivatá­suknak választották évről évre jobb eredményeket ér­nek el, miközben maguk sem élnek rosszul. Bizonyára hasznos lenne, ha meggyőződésüket, tapasztalataikat job­ban népszerűsítenék. így szélesebb körből nőhetne fel azok tábora, akik ezt a szakmát majd tíz-húsz év múlva is vállalják. ILLÉS BERTALAN

Next

/
Thumbnails
Contents