Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-26 / 21. szám
1979. MÄJUS 28. XXX. évfolyam 21. szám. Ага 1,— Kč* Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából: A gyermek és a szocializmus * Tanácskozott a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága * Űj technika napja — Új módon Győzelmes harminc esztendő A fejlett szocialista társadalmat építő dolgozó népünk я napokban jogos büszkeséggel emlékszik a harminc évvel ezelőtti sorsformáló napokra, a CSKP IX. kongresszusára. Ez a kongresszus —, amely a dolgozó népünk dicső Februári Győzelmét követő tizenötödik hónapban tanácskozott — megállapíthatta, hogy maradéktalanul teljesítettük a nemzeti demokratikus forradalom programjából eredő feladatokat és hozzáláthatunk társadalmi és gazdasági életünk teljes átalakulását eredményező szocialista építőmunka kibontakoztatásához. Mint azt Klement Gottwald a kongresszusi beszámolójában hangsá lyozta, a CSKP VIII. és IX. kongresszusa közötti években hazánkban megszilárdult a dolgozó nép államhatalma, fejlesztettük és a reakció ereinek mesterkedései ellenére megszilárdítottuk a dolgozó nép szociális vívmányait, tehát létrehoztuk a szocialista társadalom építésének feltételeit. Csehszlovákia Kommunista Pártja történelmi küldetésének és szerepének tudatában, mint a társadalom vezető ereje, а IX. kongresszus időszakában legfőbb feladatának minősítette a szocialista népgazdaság győzelmes építésének szervezését s ezzel párhuzamosan a kapitalizmus maradványainak teljes felszámolását. Hazánk dolgozó népe — az egykori elnyomottak és kizsákmányoltak sséles tömegei — lelkesedéssel fogadta a párt irányvonalát, a szocializmus építésének reális programját. A CSKP IX. kongresszusa elé terjesztett és ott eltogadott program hangsúlyozta, hogy soha nem szabad megengednünk a kapitalisták uralmának visszatérését. Ennek érdekében azonban teljesíteni kell a szocialista építés alsó szakaszára előirányzót feladatokat. Vagyis maradéktalanul teljesíteni kell az első ötéves tervidőszakra meghatározott termelési és gazdaságfejlesztési feladatokat, tehát bizonyítanunk kell, hogy jobban tudunk gazdálkodni e kapitalistáknál. A termelés fejlesztésével párhuzamosan javítani kell a közellátás helyzetét és emelni kell a dolgozó nép életszínvonalát. Ennek nélkülözhetetlen, tehát törvényszerűen szükséges feltételét a párt a már létező szocialista szektor megszilárdításában; a kapitalista tulajdon- és termelési viszonyok felszámolásában; a kis- és középparasztok megnyerésében s egyben a gazdag parasztok elszigetelésében; a népidemokrácia államhatalmi szerveinek megszilárdításában és fejlesztésében; a marxista-leninista eszméket valló szocialista értelmiség formálásában; a Nemzeti Frontnak, mint a dolgozó nép egysége kifejezőjének erősítésében; és nem utolsó sorban a párt akcióegységének szilárdításában és következetes fejlesztésében látta. A CSKP IX. kongresszusa továbbá nagyon fontosnak tartotta annak a ténynek a tudatosítását, hogy a szocializmus építésének első szakaszában feltétlenül számolni kell az osztályellenség ellenállásával, vagyis fel kell készülni arra, hogy a szocializmus anyagi és termelési alapjait engesztelhetetlen osztályharc közepette teremtjük meg. Klement Gottwald kongresszusi beszámolójában egyértelműen határozta meg a kommunista pártnak a társadalomban betöltendő helyét, vagyis hangsúlyozta a párt vezető szerepe elmélyítésének szükségességét társadalmi, kulturális és gazdasági életünk minden szakaezán. Tudatosítani kell — mondotta —, hogy a párt vezető szerepének érvényesítése nélkül nem lett volna népidemokratikus rendszerünk, в társadalmi fejlődés nem vezetett volna 1948 februárjához, vagyis a dicső Februári Győzelemhez, és a párt vezető szerepének következetes érvényesítése nélkül nem építhető fel a szocializmus sem. A szocializmus első szakaszának építésével járó feladatokat az első ötéves népgazdasági terv határozta meg. E tervben előirányzott gazdaság- és termelésfejlesztési, valamint társadalomformálási feladatok három fő célt követtek; в szocializmus anyagi-termelési házi sának létrehozását; a szocialista kulturális forradalom megvalósítását; és a szocialista politikai rendszer megszilárdítását és fejlesztését a proletár diktatúra alapján. A szocializmus építésének harminc esztendővel ezelőtt született nagyszerű programja életképesnek, tehát reálisnak bizonyult. Az első ötéves tervidőszakra előirányzott feladatok teljesítése után sikeresen oldottuk meg a szocializmus anyagi-műszaki bázisának létrehozásával kapcsolatos feladatokat. S aránylag rövid idő alatt fejeződött be hazánkban a kapitalizmusból a szocializmuba való átmenet folyamata. Már 1962-ben megállapíthattuk, hogy minden szakaszon győztek a szocialista termelési 'viszonyok, tehát hazánkban végérvényesen megszűnt az embernek ember általi kizsákmányolása; a mezőgazdaság szocialista átépítésével párhuzamosan létrejött társadalmunk új osztálya, a szövetkezeti parasztság társadalmi osztálya, s így új minőségi alapo kon megszilárdult a munkásosztály és a dolgozó parasztság osztályszövetsége. A szocialista társadalom építésében elért erednie nyeink gyarapodását elősegítette — a dolgozók széles tömegeinek helytállása és példás aktivitása mellett — az is, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja a társadalmi és a gazdasági élet szocialista jellegének formálásában kihasználja azokat a gazdag tapasztalatokat is, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép a világ első szocialista országának építése közben szerzett. S továbbá az is, hogy hazánk és népgazdaságunk fejlesztésében gyUmölcsöztettük azokat az előnyöket, amelyek a KGST államokkal, a Szovjetunióval és a további testvéri szocialista országokkal való szoros együttműködésből, a szocialista nemzetközi munkamegosztással párosuló integrációs viszonyok fejlesztéséből adódnak. Ismert tény, hogy a kistermelői mezőgazdaság szövetkezetesítési irányvonalát is a CSKP IX. kongresszusának agrárprogramja határozta meg. Pártunk nagyon helyesen felismerte, hogy ha a mezőgazdasági termelés továbbra is (elaprózott parcellákon folytatódik, pgy a társadalom növekvő igényei és az elavnlt módszerekkel termelő mezőgazdaság között ellentmondások keletkeznek, mivel a kisüzemi mezőgazdasági termelés képtelen kielégíteni a társadalom növekvő nyersanyag- és élelmiszerszükségletét. Tehát nagyon találó volt Klement Gottwaldnak az a megállapítása, hogy „Nem lehet nálunk szocializmus a falu szocialista átépítése nélkül.“ Az persze természetes, hogy a mezőgazdasági termelés szocialista átszervezése nem ment simán, sőt eléggé éles osztályharc közepette folyt le. A kis- és középparasztság körében végzett politikaj-felvilágosító munka sok esetben bizony meddőnek bizonyult, s csak a gyakorlati példák, az első szövetkezetek jó tapasztalatai keltették fel a gazdálkodás új formái iránti érdeklődést. Ennek ellenére ma, a szocialista mezőgazdaság építésének és fejlesztésének harmincadik évében joggal mondhatjuk, hogy szövetkezeti parasztságunk az eltelt három évtized alatt olyan színvonalra emelte a mezőgazdasági termelést, amilyenről — főleg a kétkedők — még álmodni sem mertek volna. Alapvető forradalmi változások történtek a mezőgazdasági termelésben és a dolgozó parasztság életében egyaránt. A mezőgazdaság korszerű gépekkel való ellátásával, kemizálásával, a termelés célszerű összpontosításával és szakosításával, a tudományos-műszaki vívmányok felhasználásával, a termelési technológia korszerűsítésével ipari jelleget adtunk a mezőgazdasági termelésnek. Megváltozott a mezőgazdasági munka jellege. Javultak és a jövőben tovább javulnak a mezőgazdasági dolgozók munka- ét életfeltételei. A CSKP IX. kongresszusa óta eltelt harminc év alatt a mezőgazdasági termelés több mint kétszeresére növekedett. A gabonafélék hektárhozama, amely a kollektivizálás előtt alig érte el országos átlagban a tizenöt mázsát, a múlt esztendőben meghaladta a negyven mázsát. Jelentős növekedést értünk el a hús- és a tejtermelésben is. A mezőgazdaság kollektivizálása, a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlesztése jelentékenyen hozzájárult a párt gazdasági és szociális programjának teljesítéséhez, dolgozó társadalmunk életszínvonalának állandó emelkedéséhez. A történelmi jelentőségű IX. kongresszus határozatainak teljesítése nyomán született eredményeink, a jólétben tükröződő szocialista életfeltételeink arra köteleznek bennünket, hugy mezőgazdaságunk szocialista átépítése harmincadik évfordulójának évében és a további esztendők folyamán is fokozzuk kezdeményezőkészségünket, teljesítsük a termelés- és a gazdaságfejlesztéssel járó igényes feladatainkat. PATHÖ KAROLY mw mmm ' ■MW. Még manapság is kézzel fejik a juhokat, de a tej már a legkorszerűbb berendezéseken keresztül jut el a központba, ahonnan rendeltetési helyére szállítják. Fotó: —tt-. Még lehozható a lemaradás A gazdátlanság állapotát ** mutató füves terület nem új keletű jelenség. A rétgazdálkodás a múltban alacsony színvonalon volt mezőgazdaságunkban. Napjainkban azonban már néhány gazdaság próbált változtatni a tűrhetetlen állapoton. A legalapvetőbb az, hogy nagy értéket képviselnek füves területeink. Szakembereink nagyon Is jól tudják, hogy a takarmánygazdálkodásban nagy a szálas takarmányok értéke, jelentősége. Mégis gyakran több a szó, mint a tett. Az elmúlt években akadt hiba bőven a széna kaszálásánál, betakarításánál és tárolásánál. Üjra elérkezett május,. a fűkaszálás Ideje. Az árokpartokon, a nagyüzemi táblák közé beékelt réteken kasza alá nőtt a fű. Eddigi tapasztalataink sajnos újra azt Igazolják, hogy Milliárdos érték ebben az évben Is nagyobb a tehetetlenség, mint a kezdeményezés, s az egyes országrészekben kibontakozó megoldások felkarolása. A „gazdátlan, árva“ területeken újra nagy a mozdulatlanság. Üjra féló, hogy elvénül a fű. Hazánkban törvény Írja eló a „gazdátlan“ területek fűtermésének értékesítését. Meglátásaink szerint azonban az ilyen rendelkezés sem oldja meg a „gazdátlan“ területek fütermésének sorsát. Ezeken a területeken — árokpartok, országutak, töltések mentén — a szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak és a helyi nemzeti bizottságoknak kellene megszervezniük a kaszálást és a betakarítást. Legyen tehát a széna-betakarítás — az eddigi gyakorlattól eltérően — jobban előtérbe helyezve mindenütt. Vele milliárdos értékeket nyerhetünk a népgazdaság számára. —esi—1 Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési operatív bizottságának legutóbbi ülése, melyen jelen voltak a kerületi mezőgazdasági igazgatóságok képviselői is — egész sor fogyatékosságra hívta fe! a figyelmet. Németh Jenő mérnök, miniszterhelyettes valóban reálisan értékelte a helyzetet. Elismerte, hogy az őszi gabonában keletkezett rendkívül nagy fagykárok többletmunkát okoztak a mezőgazdasági üzemeknek, s hogy ennek a többletmunkának az elvégzését késleltették a tavaszi esőzések Is. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy ezek a kedvezőtlen jelenségek nagyon sok mezőgazdasági üzemben nem vezettek borúlátáshoz, mert a munkafolyamatok átgondolt szervezésével, rugalmas intézkedésekkel biztosították a tavaszi munkák menetét. A legnagyobb lemaradás az olajos növények és a kukorica vetésénél tapasztalható. A napraforgó tervezett vetésterületének a biztosítása azonban úgy tűnik, hogy több járásban tudatosan lett elhanyagolva. Š ez sajnos arra hagy következtetni, hogy a tervfegyelemmel több mezőgazdaságiüzemben hadilábon állnak. S ezt a kedvezőtlen tünetet eltűrik az illetékes járási mezőgazdasági igazgatóságok is. Sőt, mint az a bizottság tanácskozásán a kerületi mezőgazdasági igazgatóságok képviselőinek indoklása nyomán —• kiderült, a tervfegyelem megsértését a mezőgazdaság alsóbb fokú irányító szerveinek némelyike objektív okokkal igyekszik magyarázni. Hálás lenne tudatosítani, hogy ebben a kérdésben nincs helye a magyarázkodásnak. A tervezett területekre és a kiszántott őszi repce helyére feltétlenül napraforgót kell vetni. Akik ezt a követelményt nem akarják tudomásul venni, azok az önkényeskedésükkel károkat okoznak népgazdaságnuknak. Vagyis előidézői lesznek annak a nem kívánatos intézkedésnek, amely az étolaj behozatalának növelését és hazánk külkereskédelmi mérlegének romlását eredményezi. A napraforgó Iránt eddig mostoha magatartást tanúsító mezőgazdasági üzemek követhetnék a komáromi és az érsekújvári járás mezőgazdasági üzemeinek jól példáját. Ezekben a járásokban ugyanis a társadalmi szükséglet kielégítését kötelességüknek tartják, amit az is bizonyít, hogy a kiszántott őszi repce helyére napraforgót vetettek. A szemes kukorica vetése is megkésett az idén. Ezt persze az időjárás is befolyásolta. Több mezőgazdasági üzemben —i főleg ott, ahol a vetés lassabban ment >— már azon gondolkoznak, hogy vajon érdemes-e május végén kukoricát vetni. Még az említett bizottság ülésén is elhangzott olyan vélemény, hogy módosítani kellene a szemes kukorica vetési tervét. Szerintem nagyon helytelen álláspont lenne lemondani a szemes kukoricáról. Mert ha kedvező időjárás lesz a nyár folyamán, akkor még a későn vetett kukorica is kielégítő termést adhat. Voltak évek, amikor a május végén és a június elején vetett szemes kukorica is jő termést adott. Az idősebbek biztosan emlékeznek az 1930-as és az 1934-es esztendőre, amikor a szemes kukoricát a június eleji, illetve a május végi fagyok után vetették és ennek ellenére jő kukoricatermés volt. A bizottság ülésén megállapították azt is, hogy a zöldségtermesztés terjedelme nincs összhangban a tervvel és így nincs összhangban a közellátás követelményeivel sem. A legtöbb figyelmet azonban a zöldaratásnak szentelték az értekezlet résztvevői. A bizottság felhívja a mezőgazdasági üzemek figyelmét arra, hogy necsak a szántóföldi takarmányok betakarí■ tását tartsák kötelességüknek, hanem gondoskodjanak arröl is, hogy a rétek és legelők termése, valamint az árokpartok fűtermése is gyarapítsa a takarmányalapot. S egyben tartsák kötelességüknek a takarmányok korszerű tartósítási módszerének alkalmazását, a takarmányok tápértékének megmentését. A tavaszi fagyok sok kárt okoztak a gyümölcstermelésben is. Ezért a bizottság idejében figyelmezteti a termelőket a gyümölcsszüret jő megszervezésének szükségességére. S mivel az idén a szükségletnél kevesebb gyomirtó szerünk van, arra figyelmezteti a mezőgazdasági szakembereket, hogy a vegyszerekkel szakszerűen és gazdaságosan bánjanak, s egyben gondoskodjanak a növényápolás hagyományos módszereinek alkalmazásáról iS. tett-*
