Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-19 / 20. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. május 19. Elkerülhető a munkabaleset? Egy nagyüzemi gazdaság vezetőjétől hallottam a múltkoriban: „Munkabaleset? Ne is emlegessük ... Olyan ez mint a „feketepéter“. Egy vezető lidérces álmaiban a legtöbbször ez jelenik meg...“ BALESETEK, MELYEK FIGYELMEZTETNEK Ha egy járás mezőgazdasági üzemeiben felmérést végzünk a munkabalesetekről, a számokat sem kerülhetjük el. A komáromi járásban 1975- ben 583, 1976-ban 511, 1977-ben 537 munkabaleset történt. Ha az adatokat összehasonlítjuk, egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a helyzet nemigen kedvező. A grafikon görbéje balesetcsökkenést nem jelez, hanem csupán évről évre váltakozik. Ezek után részletesebben elemeztük az 1978-as évben történt munkabaleseteket. Tavaly a járás mezőgazdasági üzemeiben 534 munkabaleset történt, ebből négy súlyos, egy pedig halálos kimenetelű volt: ♦ a vojnicei (Bátorkeszi) szövetkezet szárítójában egy dolgozó a rendszabályok be nem tartása miatt balesetet szenvedett. A szárító forgóművét menet közben igyekezett kijavítani. Ennek súlyos következménye lett: a fogaskerék két ujját letépte... ♦ a Komáromi Állami Gazdaság asztalosmühelyében egy dolgozó súlyos kézsérülést szenvedett... ♦ a kolárovói (Gúta) szövetkezet gépesítési részlegének dolgozója — a biztonsági intézkedések be nem tartása miatt — félszemét vesztette. A súlyos balesetet egy fogaskerék hatalmas erővel kirepülő darabja idézte elő; ♦ a dulovcei szövetkezet takarmányosát a heretáblán érte a munkabaleset: a lóvontatású kaszálógépbe egy kődarab szorult be. Miközben a dolgozó el akarta hárítani a rendellenességet, a lovak megindultak, s a kasza vágókései lábát súlyosan megsebezték ... Ha a balesetek okát, okozóját keressük, hamarosan rájövünk arra, hogy a balesetek a biztonsági intézkedések be nem tartásából erednek. Gyakori eset — ami a komáromi járásban tavaly halálos kimenetelű balesetet okozott, — hogy egyes dolgozók figyelmetlensége, a szabályok mellőzése, másokat is veszélyeztethet, tragédiát idézhet elő. Példaként lássunk egy részletet a halálos baleset vizsgálati jegyzőkönyvéből: „A járási útépítkezési vállalat Skoda teherautójának sofőrje aratáskor a Komáromi Állami Gazdaságban részt vett a terményszállítási munkálatokban. Mikor az egyik kombájn jelzést adott — megtelt a tartálya — a gépkocsi vezetője anélkül, hogy meggyőződött volna nincs-e akadály autója mögött, — gépkocsiját hátrafelé indította. A gépkocsi a szemveszteséget vizsgáló diáklányt a vezető figyelmetlensége miatt halálra gázolta. A közlekedési rendészet által kiadott 100-as hirdetmény kimondja, hogy a járművezető csak akkor indíthatja el járművét, ha... Az eset — vádol. A fenti balesetet nem kezdő, hanem gyakorlott, hivatásos sofőr okozta. „VAN MIT TENNÜNK ...“ Mikor a komáromi járás mezőgazdasági igazgatóságának munkavédelmi előadójával Mituoh Eudovlttal a balesetek okairól, felelőseiről beszélgettem, véleménye egyezett s jegyzőkönyvi kivonatok zömének zárószavával, a dolgozó figyelmetlensége következtében, a dolgozó nem tartotta be a biztonsági intézkedéseket... A többi felelős személy neve többnyire kimaradt a feljegyzésből. Lehet, az előadó ezeket a példákat tartotta „kényelmesebbnek“ elmondani, lehet éppen ezek a kimutatások voltak kéznél. Mikor kételkedésemet fejeztem ki, a következő feleletet kaptam: — Az egyes baleseteket — az illetékes szervekkel karöltve — minden esetben alaposan kivizsgáljuk, megkeressük a balesetek okát és okozóját .. Bárcsak mindig így lenne. Bárcsak minden esetben felelősségre vonnák azokat a személyeket is, akik ha nem is közvetlenül, de beosztásuknál fogva közvetve felelősek a balesetért. Így talán munkájukat nagyobb gonddal és felelősségérzettel végeznék. Habár nem szívesen hivatkozom statisztikai kimutatásokra, ez esetben — a célszerűség kedvéért — mégis szükségesnek tartom. Ha a munkabalesetek népgazdasági kárát egy-két baleseten keresztül vizsgáljuk, a kár értéke elenyésző. De ha a „sok kicsi, sokra megy“ alapon vizsgáljuk milyen gazdasági käíť’óKozhatnak egy járás — történetesen a komáromi — efszeiben a munkabalesetek, akkor megdöbbentő adatokat kapunk. 1978-ban a munkabalesetek következtében 15 ezer 128 napra mentették fel a sérülés szenvedett dolgozókat a munka alól. Azt hiszem ennek pénzbeli értékét szükségtelen feltüntetni. Ez az egy-két adat önmagáért beszél... Országszerte a munkabalesetek csökkenése érdekében az utóbbi években sokat tettek. Hogy a komáromi mezőgazdászok hogyan próbálják megelőzni a baleseteket, Mituch elvtárs erről így nyilatkozott: — járásunkban a jmi részéről állandó ellenőrzéseket végzünk a mezőgazdasági üzemekben. Habár a megelőző intézkedéseknek sokszor nincs nagy látszata, állíthatom, hogy a szüntelen figyelmeztetések nyomán nagyon sok balesetet előztünk meg. Negyedévenként kétszer összehívjuk munkavédelmi technikusainkat helyzetfelmérés céljából. Évente egyszer PleSfanyban szakmai átképzést végzünk. Még mindig égető problémák közé tartozik a káderkérdés. Egyes gazdaságokban sokszor nem állítanak megfelelő embereket a munkavédelmi technikus posztjára. Lebecsülik e funkció munkaigényességét, fontosságát. Olykor a munkabiztonsági felelős más beosztás mellett végzi el a szóbanforgó feladatokat, de közbenjárásunk révén javulás ezen a téren is tapasztalható. Azonban van még helyrehoznivaló. LEGTÖBB BALESET az Állattenyésztésben ... Amikor a marcelovái (Marcelháza) szövetkezetben Erős Ferenccel, munka -és tűzvédelmi technikussal, az ellenőrző bizottság elnökével beszélgettem, elmondta, hogy a gazdaságban előforduló balesetek túlnyomó része az állattenyésztésre esik. Ott gyakori az olyan baleset is, melyért valóban senki sem feletős. Az állatok gondozásánál mindig előfordulhat sérülés (rúgás, döfés). Az óvatosságra azonban itt is szükség van. Tavaly a szövetkezetben az állattenyésztésben tizenhárom, a kertészetben egy, a gépesítésben pedig két baleset fordult elő. — Hogyan igyekeznek megelőzni a baleseteket? — kérdeztem Érős elvtárstól. — Mivel a vegyszerek kezelésénél súlyos kimenetelű balesetek fordulhatnak elő, szigorúan ellenőrizzük a védőöltözékek használatát a vegyszerezés közben. Ügyelünk arra, hogy a melegebb öltözetek, a védőszemüvegek, s más olyan eszközök, melyek megvédik a dolgozót az esetleges betegségektől, balesetektől, ne hiányozzanak. Az írás címmondatában felvetődött a kérdés, hogy elkerülhető-e a munkabaleset? Űgyhiszem, a válasz egyértelmű: ott igen, ahol mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a baleseteket hathatós megelőző intézkedésekkel — a körülményekhez mérten — kiküszöböljék. Ott azonban ahol ezt a munkaszakaszt lebecsülik, mellőzzik, állandóan fennáll a baleset veszélye. KALITA GÁBOR A fülvédő használata az esztergagépnél, s más „zajos“ gépberendezéseknél — kötelező! Sok helyen sajnos, a munkavédelmi technikus raktárában nem található meg ez a hasznos védőeszköz. A gépek forgó részeit védőrámával szükséges fedni, melynek sértetlenségét rendszeresen ellenőrizni kell! (A szerző felvételei} I* í* *i* *1* *»* *1* •** ♦♦♦ *** *** *«* *** *♦* *•* *»* •1* »i* «$♦ *i* ♦}» ♦$* «J* «J» «£■ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ♦I* ♦♦♦ ❖ ❖ ❖ ❖ * ❖ ❖ ❖ ♦í* ♦♦♦ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ * ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ * ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ V Szocialista brigádok példamutatása HÉZKOZNAPI TETTEK Nyolc éve annak, hogy a košicei (kassai) járás földművesszövetkezeteiben az első szocialista brigádok megalakultak. Az eltelt idő alatt a mozgalom hallatlanul nagy fejlődésen ment keresztül és napjainkban jelentős társadalompolitikai erővé vált. Amíg a mozgalom kezdetben a termékek mennyiségének növelésére irányult, addig ma a termelés hatékonyságának fokozása, a minőség javítása, a munkaerő és a munkaidő teljes kihasználása, az ésszerű anyag- és energiatakarékosság került előtérbe. X X A košícei járás földművesszövetkezéteiben 1971-ben csupán h-árom brigád működött. Ma 149 szocialista brigád 1314 taggal versenyez a megtisztelő cím különböző fokozatának elnyeréséért. Az utóbbi négy évben a versenymozgalom 18 millió 199 ezer korona értékű többlettermelést eredményezett. Az ez évre vállalt szocialista kötelezettség értéke meghaladja a 19 millió koronát. Elgondolkoztató, hogy vajon miként termelődik ki 19 millió korona többlet? „Aprópénzből“ jön össze. Ezt példázzák a Nova Bodva-i (űjbődvai) Efsz szocialista brigádjai is. — Tavaly több ezer korona értékű alkatrészt takarítottunk meg, különböző jellegű társadalmi munkát végeztünk, több újítási javaslatot terjesztettünk elő — mondotta Hegedűs jános, a gépjavító részleg dolgozója. A szocialista brigádmozgalom az igazi emberformáló erő, amely a munkában sikerhez vezetett. Az alkatrész-megtakarítás, az újítás a hétköznapi tettek velejárója, de á széretők nem, azért kapják munkabérüket. Mégis szívesen emlékeznek arra, hogy mit újítottak, hogyan takarítottak meg néhány ezer koronát. Hegedűs János azt tartja, hogy a többletmunkában rejlik az a serkenőt erő, amely újabb megoldásokra sarkall. — Ml úgy takarékoskodtunk a pótalkatrészekkel — magyarázta Hegedűs János —, hogy a régi, már kiselejtezett gépekből kiszereltük a még használható alkatrészeket. Így négy kiselejtezett traktorból kettőt ki tudtunk javítani. Több szüksége^ alkatrészt nem tudtunk beszerezni, ezért úgy segítettünk magunkon, ahogyan tudtunk. A versenymozgalomnak szerves része az üjítómobgalom. Vannak, akik azt állítják, hogy a szövetkezetekben nincs, illetve lanyha az újítómozgalom. Ez a megállapítás nem fedi a valóságot, mert igenis van újítómozgalom. A szerelőket gyakran az élet kényszeríti arra, hogy újítsanak. Sok az olyan gép, amely csak módosításokkal, átalakításokkal használható a helyi viszonyok között. — Sok újításunk van — mondja a többszörösen kitüntetett gépjavító. — Az utolsó három évben tizenöt újítást, módosítást végeztünk a kombájnokon, vetőgépeken, permetezőgépeken. Újítunk, ésszerűsítünk, mert ezáltal jobb a gépkihasználás, egyszerűbb, konynyebb a munka. X X — Aki ésszerűsít, aki újít, az a feladata teljesítése közben tanul és fejlődik. Próbára teszi szaktudását és nagy öröme telik abban, ha valami az elképzelése szerint sikerül — mondotta Novák Miroslav mérnök, a novaöanyi szövetkezet gépesítő brigádjának vezetője. — A brigádtagok továbbképzésben vesznek részt a szövetkezeti munkaiskola keretében. Szövetkezetünkből gyakran mennek szerelők, traktorosok tanfolyamokra, de tanulmánvúton is részt vettek tapasztalatcsere céljából. Az utóbbi években több újítást, ésszerűsítést végeztünk. Azt vallom — mondta a brigádvezető —, hogy amit eddig csináltunk, az mind az embereknek, mind a szövetkezetnek hasznára vált — Nem tudunk nagy dolgokat csinálni. Arra törekszünk, hogy menjenek a gépek, haladjon a munka. Rajtunk is múlik a mezei munkák sikeres elvégvése. Ha jól dolgoznak a gépek, rögtön elkönyvelhetjük, hogy a gépjavítással nem volt baj. Persze, törődünk más dolgokkal is. Olykor politizálunk. Ha összejövünk megbeszéljük mi történik a világban, de leginkább a szövetkezet, a község ügye kerül szóba. X X Tudom, ismerem a brigádmozgalom lényegét. Ha találkozom szocialista brigádvezetőkkel, brigádtagokkal, szívesen meghallgatom eredményeiket, gondjaikat. De beszélgetés közben mégis újra és újra megkérdezem: miben látják a szocialista brigádmozgalom értelmét? A brigádvezetők, a brigádtagok többnyire keveset mondanak. Rendszerint tömören kijelentik: jobb így. Jobban megy a munka, szervezettebb; a mozgalom összetartja az embereket. Legutóbb Čaňa—Gyňov-1 szövetkezet tehenészete ezüstérmes szocialista brigádjának vezetőjétől, Kravec Štefántúl kérdeztem meg, hogy miben látja a szocialista brigádmozgalom éftelhjét? — Többet dolgozunk — mondotta, majd hozzátette: a brigádom kilenctagú. Kilencvennyolc tehenet gondozunk és fejünk. Tavaly a tejtermelést tervünket 26 ezer 968 literrel túlteljesítettük és nem kevesebb mint 3809 literes fejési átlagot értünk el. A brigád 1972-ben alakult. Azóta megkapta a bronz és az ezüst fokozatot, sőt elnyerte a „CSKP XV. kongresszusa“ címet is. Most az aranyfokozat elnyeréséért versenyez. — Korábban előfordult, hogy egyesek kihúzták magukat a társadalmi munkából — mondta Kravec Štefan. A munkához való viszony azóta megváltozott. Most, ha akad soron kívüli tennivaló, önként jelentkeznek. Háttérbe szorult az italozás is. Ittasan senki nem áll munkába. A névnapokat, születésnapokat természetesen megtartjuk, de munkaidő után. A brigád megalakulása előtt több volt a fegyelemsértés. X X A košícei járás szövetkezeteiben ma már 94 brónzérmes szocialista brigádot tartanak nyilván 822 taggal és nem kevesebb mint 178 brigádtag dicsekedhet a megtisztelő cím ezüst fokozatával. Hogy az idén hány kolléktíva és hány egyén kap újabb megtisztelő címet az attól függ, hogy a brigádok hogyan teljesítik majd a vállalt kötelezettségüket, amely járási méretben 613 ezer liter tej, 190 ezer darab tojás, 230 tonna hús, 295 tonna zöldség, 150 tonna cukorrépa, 250 tonna burgonya és 921 tonna gabona terven felüli kitermelését Jelenti. Illés Bertalan ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ♦> ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ Л ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ v ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ »;• *> *;♦ *;♦ •> *;♦ '* Л Л Л Л Л ♦]
