Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-12 / 19. szám
A kisállattenyésztés sokak által kedvelt, kellemes és hasznos időtöltés. Hogy mennyire kellemes és hasznos, az elsősorban a tenyésztő hozzáértésétől, a kiválasztott fajták haszontulajdonságától, átörökítő és betegségekkel szembeni ellenálló képességétől, a takarmányozás szakszerűségétől és nem utolsó sorban az állatszállás milyenségétől függ. Ha azt akarjuk, hogy állataink a lehető legnagyobb hasznot nyújtsák és a munkánk sikerrel járjon, akkor minden igényt kielégítő szállást kell létesítenünk az állatok számára. Sajnos erre nem sokan gondolnak. Legalábbis erre enged következtetni az a tény, hogy a tenyésztőtársak közül többen kimondottan csúnya külsejű, hevenyészve összetákolt, egészségügyi szempontból pedig állattartásra egyenesen alkalmatlan ketreceket, ólakat építenek. S ez még a jobbik eset, mert volt rá már példa, hogy a magát „állatbaráténak nevező tenyésztő hónapokon át egy zöldséges ládában sanyargatta a drágán vásárolt kaliforniai nőstényt, amely még a klsnyulait Is a ládában nevelte fel. Nemég egy százhetven fős SZKSZ alapszervezet elnöke azon bosszankodott, hogy a banem mindegy, milyen ben félig, vadon élnek, szaporodásuk nem irányítható, nemesítésükről szó sem lehet. Vannak, akik az így, elhelyezett galambokat edzetteknek és egészségeseknek tartják, de a valóságban ez másképpen van. Az ilyen galambdúcokban felromfitenyésztők zöme szeretné А-tenyészetté nyilváníttatni a tyűkállományút, de a kötelező latszállások — hátrányaira. Történetesen arra, hogy „a dúcokban tartott galambok lényegégyülemlett trágya, toll, fiókahullák, magtalan tojások stb, vonzzák a különböző rovarokat. tartási feltételek megteremtésére nem is gondolnak. Néhány nappal ezelőtt, egy madari portán, a középkor hagyományait idéző, oszlopos galambdúcot pillantottam meg. Eresz alatti dúc még sok helyütt látható, de ilyen oszlopos (lásd a képet) már csak itt-ott. Úgy látszik, a tenyésztők lassan maguk is megbizonyosodnak felőle, hogy nem érdemes dúcokat készíteni, mert nehezen ellenőrizhetők, tisztításuk körülményes és a benne elhelyezett galambok állandóan ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, illetve a gyorsan megtelepedő és elszaporodó állati kártevőknek. A kezdő, fiatal tenyésztőket a szakirodalom ma már figyelmezteti az ilyen galambdúcok — és egyéb, nem megfelelő álamelyek megtámadják a fiókákat és nyugtalanítják az öreg galambokat. Tenyésztési szempontból az oszlopos dúcok a legkevésbé alkalmasak. Megvan az’ a hátrányuk is, hogy valamelyik túl harcias nőstény akár tíz röplyukat is elfoglalhat“. Egy szó mint száz: ne sajnáljuk a fáradságot meg azt a pár koronát, készítsünk kedvenceinknek megfelelő szállást, mert egyebek között ez Is a tenyésztői munkánk sikerének megalapozásához tartozik. —bor A TALAJMÜVELÉS TÁPANYAG PÓTLÁS NÖVÉNYVÉDELEM A foszfor a növényi és az állati szervezetek számára nélkülözhetetlen elem és hamualkotórész, a sejtmag fehérjevegyületeinek alkotóeleme. Az élő szervezetekben foszfátsők és -észterek, kisebb mennyiségben pedig pirofoszfát vagy polifoszfát alakjában fordul elő. A foszfort a növények főleg a magvakban, az állatok pedig a csontokban halmozzák fel. A sejtmag osztódásában, a magképződésben, a gyökérnövekedésben és az érés elősegítésében játszik nagy szerepet. Legfontosabb szerepe azonban az energiafelhalmozásban és -átvitelben van a sejtmetabolizmus (anyagcsere) során. A növények a foszfort nagy mennyiségben igénylik. Ha ugyanis kedvező a foszforellátás, jobb lesz például a gyümölcs íze, s javul a termények minősége is. Biológiai körforgalma a talajban lényegében két folyamatból áll: 1. a szerves foszfátok mineralizáciőja; 2. a kevésbé oldható foszforsavas sók átalakítása jobban oldható savanyú foszforsavas sókká. A foszfor a növényekben organikus és anorganikus formában fordul elő. A foszfor hiányában kevesebb virág, s késleltetett virágzás jöhet létre, a gyümölcs és a magvak kisebbek, a levelek haragoszöld színűek lesznek és bronzszínű vagy 11- lás árnyalatot kapnak. Súlyosabb esetben a levelek szélén beépült foszfátion is nehezen szabadítható fel. Foszforsav-hiány esetén a növények visszamaradnak fejlődésükben, a leveleken piros foltok jelennek meg, a szövetek lazák, a sejtek pedig vékonyfalúak lesznek. A futóhomokok, a meszes-humuszos homokok és a láptalajok foszfáttartalma alacsony. A csernozjomok és a réti csernozjomok foszforellátot tanácsos alkalmazni. A foszfortrágyázás optimális pH-értéke 6—7. A talaj oldható foszfáttartalmát a mikroorganizmusok tevékenysége is növeli: részben az általuk termelt savak oldóhatásaként, részben pedig mint kelátképzők. Hasonló hatást a növények gyökerei is képesek kiváltani azzal, hogy a H-ionok leadásával közvetlen környezetükben csökkentik a A kert trágyázása (III.) fekete foltok képződhetnek. A növények foszfortartalma és a nitrogén-anyagcsere között szoros összefügés van. Foszfor hiányában ugyanis a növényekben felhalmozódnak a nitrogéntartalmú, kis molekulasúlyú vegyületek. Lehetséges az is, hogy a foszfor hiánya bizonyos növényeknél fehérjebontást (proteolízis) indukál a növény öregebb leveleiben, s mindez a fehérje-újraképződést is gátolja. A talajoldatban a foszforkoncentráció általában alacsony. A foszfort a növények ortofoszfátionok alakjában veszik fel. A foszfátiont a talajban ferro-, ferri-, nlumínium- és kalciumionok oldhatatlanul kötik le. A humuszanyagokba tottsága már kedvezőbb. Mindezekben a talajtípusokban a foszfát megkötésével kevésbé kell számolni, s a por alakú szuperfoszfát adagolható alaptrágyaként. A szuperfoszfát az erősen savanyú pszeudoglejos és az agyagbemosódásós barna erdőtalajokon már kevésbé hatásos. Ilyenkor a dikalciumfoszfát és az ammonizált szuperfoszfát mellett a finom szemcséjű nyersfoszfátot célszerű alkalmazni. A dombvidékek barna erdőtalajai, a csernozjom barna erdőtalajok, a réti talajok és a mésztelen öntések foszfáttőkéje kedvezőbb. Ezeknél a szemcsés szuperfoszfátot, illetve a szerves anyaggal együttesen adott szuperfoszfápH-értéket. A hüvelyesek gyökerei különösen jó foszfátfeltáró képességűek. A talajképző kőzetekben aránylag kevés a foszfortartalmú ásvány. A kőzetek és a szerves anyag elmállása után keletkező, vagy a trágyázáskor a talajba juttatott és a növények által felvehető foszforvegyületeket a talaj megköti, így megvédi a csapadék vagy az öntözővíz kilúgozó hatásától. Különösen a nagyon savanyú talajok kötik meg erősen, csökkentve ezáltal a trágyázás hatékonyságát. Ilyen esetben a meszezés elősegítheti az érvényesülést. A humusztrágyázás is hasonló hatású. (Folytatjuk) •❖♦>❖♦>❖❖❖❖♦>♦>♦><•*>*> •>❖*>♦>❖❖«>♦>♦><* 4* ♦> «&<« •> <$►<* ♦>♦!••>♦>♦>♦>•:•♦>♦> ф »j* «g* ♦> <««:••> ♦> Izmosodik a kiskertészek szervezete pokat, ezenkívül, főleg télen, szakmai előadásokat szervezünk, ahol a jól felkészült előadók mélyebben feltárják a zöldség- és gyümölcstermelés problémáit. Az előadásokat követő szakmai viták is hasznosak. A kiskertészek munkájának az is fokmérője, hogy rendszeresen résztvesznek a különböző kiállításokon. Az Agrokomplex országos kiállításon tagjaink termékei mindig szereznek érmeket. Tavaly még a cudar év ellenére is három arany-, ugyanannyi ezüst- és két bronzérmet kaptak. — Miképp segíti a szervezet a falu kulturáltságát, szépítését? — Közismert, hogy közelünkben épül a vízierőmű. Ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb lesz az idegenforgalom. Ez minket Is kötelez és ezért akftv résztvevői vagyunk a faluszépítésnek. A parkok, terek fásítására sok időt szentel a tagság. Van mit csinálni, hogy rendbe tegyük és tartsuk a már meglevő parkokat. Nálunk ezernyi lenne a tennivaló, hogy még szebbé tegyük a község központját. Ezt csak közös összefogással tudjuk megoldani. A hosszan elhúzódó falu családi házainak kertjeiben a ta» vaszi napsütésben csillognak a különböző méretű fóliasátrak, amelyekből eladták a retket, salátát és már sorol a paprika, paradicsom, karalábé és virágzik az uborka. A gyümölcsfák virágba borulva díszelegnek és a szorgos méhek ezrei röpködnek virágról-virágra, köszöntik a tavaszt. Tóth Dezső A kiskertészeknek a tavasz már régen elkezdődött, s ki-ki lehetősége szerint nevelte а palántát, s a fóliasátrakba már ki is ültette. Az alapanyag előállítása legtöbb helyen gondot okoz, mert nincsenek fűthető üvegházak, s anélkül nehéz a palánta nevelése. Ezt a fontos alapvető kérdést mindenütt meg kellene oldani, az lenne az üdvös, ha valamelyik tag rendelkezne megfelelő üvegházzal, ahol nagy mennyiségű palántát nevelhetne a szervezet tagjainak, sőt olyanoknak is, akik csak a család ellátására termelnek zöldséget. Persze a palántanevelést a mezőgazdasági üzem is vállalhatná, hiszen ezzel is segíthetné a kiskertészeket, s a szövetkezeti tagoknak is jutna elegendő jő minőségű palánta. A minőségi fajtát kétszer is érdemes kihangsúlyozni, mert főleg attól függ milyen áru kerül a piacra. Krascsenits István (bakai lakos, a Hydrostav vállalat kőművese, tagja a szocialista brigádnak), már jé néhány éve foglalkozik kertészkedéssel. Szerinte is a legnagyobb gondot a minőségi vetőmag beszerzése okozza. Valójában csak a termés igazolja, milyen vetőmagot vásároltak. — Most Is bosszankodunk — jelentette ki az elismert kiskertész. — A féliaházakban előveteményként retekmagot vetettünk. Már régen áruljuk, de a várt szép gömbölyű piros retkek helyett, sokszínű termett, s így nem volt keletje a piacon. De így van ez más magokkal is. A papír sok mindent elbír, esetenként azt írnak rá, amit akarnak, s valójában a vetőmag nem minőségi. Ha igazán segíteni akarják az éjt nappallá tévő munkánkat, akkor jobbá kell tenni a vetőanyag, valamint a vegyszerellátást és elősegíteni az értékesítést, vagyis ne legyünk ötödik kerék. Lényegében jelentősen hozzájárulunk az ország gyümölcs- és zöldségellátásához. Egyesek csak azt látják, mit keresünk, de elfelejtik azt, hogy mennyit futkározunk, amíg beszerezzük a vetőmagot, vegyszereket, fóliát, sokszor még a piaci értékesítés is gondot okoz. A CSKP KB nagyon helyesen határozott, amikor kimondta: jobban meg kell becsülni a munkánkat, s minden lehetőséget meg kell teremteni a gondtalanabb gyümölcs- és zöldségtermesztéshez s természetesen az áru értékesítéséhez is. Másoktól is hallottam hasonló véleményt Bakán, s ezért meglátogattam az SZGYKSZ helyi szervezetének elnökét, hogy ő is fejtse ki a véleményét. házalója és dísznövények zöldellnek az udvarban, a kertben. De azért a zöldség- és gyümölcstermesztéstől sem zárkózik el. Ezt elárulják a szép fák a „mini“ fóliasátor, ahol a család számára minden primőr áru megterem. Az elnök kertje, udvara dicséri a ház gazdáját. Mindenütt rend, tisztaság, szépség, üde tavasz. — Nemcsak az én érdemem a ház szép környezete — tiltakozik dicséretemre Zsemle Béla — az „oldalbordám“ sokat segít és nélküle nehezen boldogulnék. De a lányaim is szeretik a szépet. — Mi jót mondhatna az elmúlt esztendőről? — Keveset. Nekünk is ezernyi gondot okozott a szélsőséges időjárás. Tavaly először próbálkoztunk szerződéses eladással. Kellemesen csalódtunk, mert minden árunkat átvették, s így módunk volt túlteljesíteni a szerződéses eladási tervet. Ez is fokozta irányunkban a bizalmat és a tagság létszáma több mint harminccal növekedett. Már százon felül vagyunk tagjai a szervezetnek. Nőtt a tagság létszáma és ez azt is jelenti, hogy ebben az esztendőben még több árut biztosítunk a közellátásnak. — Milyen területen gazdálkodnak a kiskertészek? — Szervezetünk tagjai közel 11 hektár területen termesztik a fontos vitamindús zöldségféléket, s jelentős a gyümölcsös ís. A fólia alatti zöldségtermesztést mintegy három hektár területen végzik a szervezet tagjai. A fóliaházakban főleg paprikát termesztenek. Azt hiszem a szervezet vezetőinek fontos feladata a jó kapcsolat kiépítése az ellátó és a felvásárló szervekkel. Lekopoghatom, hogy ezt a kapcsolatot sikerült megteremteni. Facsemetéket, szőlőoltványokat, rózsatöveket mindig sikerült beszerezni. Ugyanezt tesszük a vetőmagvakkal kapcsolatban is. A palántanevelés valóban gondot okoz, s erre szükséges lenne valamilyen központi megoldást találni. Műtrágyát kapunk rendszeresen és a vegyszerekre sincs különösebb panaszunk. Az a baj, hogy a tagok nem igénylik időben. A csomagolás valóban nincs megoldva, megfeledkeztek arről, hogy kiskertészek is vannak az országban. Remélem, az értékesítéssel az Idén sem lesz gondunk, hiszen jó a kapcsolat az Orechová Potôň-i (Dióspatony) felvásárló üzemmel. — Milyen a szaktanácsadás a tagság körében? ■■— Közvetlen kapcsolatban vagyunk egymással és senki nem fukarkodik a tapasztalatátadással. De ez nem elegendő. Igyekszünk meggyőzni a tagokat, hogy rendeljenek szakla-Zsemle Béla (géplakatos Bratislavában] a kemény vasmunkának a mestere, s közben a szép virágok szerelmese is. Akkor boldog, ha virágtenger a A fóliasátrakban főleg paprikót termelnek. Fotó: —tt
