Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-12 / 19. szám

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja m Az idén újból beigazolódott, milyen nagy szükség van az üvegházakra. Nemcsak a palántanevelésnél fontos, hanem virágtermesztés szempontjából is és a primőrára termesztésénél szintén nagy szükség van a fűthető „üveg­­pavilonokra". — Olyan nagyüzemi kertészetben, mint nálunk Marcelován (Marcelhá­­zán) van — mondja Kováé elvtárs, óriási szükség van az üvegháztengerre". Fotó: —tt— Lapunk tartalmából: Elferdült szemléletek * Ketten a sok közül * Evés — édesség — fogmosás * A gyümölcsfélék védelme * Magyarországi tapasztalatok * Éjszakai őrjárat * Izmosodik a kiskertészek szervezete * Élenjáró kukorica­termesztők tapasztalatai * Előtérben a köztes növények temesztése * A tartalékok feltárására törekszenek * птштшнм Nem felhőtlen a tavasz Tavasz van, a nappalok hosszabbak, a mezőgazdasági dolgozók ezrei szor­goskodnak a határban. Korszerű, nagyteljesítményű gépekkel végzik munkájukat. Szükséges ez az igyeke­zet, szorgalom, hiszen a tavaszi me­zőgazdasági munkák minőségi színvo­nala döntően befolyásolja az idei ter­mést. A mezőgazdasági üzemek több­sége jól felkészült a tavaszi munkák­ra, s az egyes munkálatokat az agro­technikai határidőre befejezték. De tegyünk egy kis visszapillantást. A Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járásban a vetésterület jelentős ré­szén — 15 655 hektáron — Solarist, Szávát, Jubilejná 50-est és Bu—10-es fajtát vetettek. Kora tavasszal elvé­gezték a fejtrágyézést és a növény­zet ápolását. A biológiai ellenőrzések során megállapították, hogy az őszi búza áttelelése nem volt a legkedve­zőbb. A száraz ősz és a hideg tél sok kárt tett a zsenge növényzetben, s ennek következtében a gabona bizo­nyos százalékát ki kellett szántam. Jubilejná 50-es és a BU—10-es fajták jól átteleltek, ezzel szemben — a szakemberek meglepetésére — a So­laris 9-et, a Szávának pedig a tíz szá­zalékát kt kellett szántani. Helyettük ezernégyszázhetvenhat hektáron ár­pát vetettek a mezőgazdasági üzemek. Április második felében még további hétszáz hektár búzát kellett kiszán­tani, s ennek helyére szemes kukori­ca került. A lucernában is fagykárok kelet­keztek. Ezért kétszáznyolcvan hek­tárt ebből is kiszántottak, s azt fe­hérjékben gazdag, egyéves takarmá­nyok — zabosbükköny és borsó — vetésével pótolják. XXX A járás területén négyezernyolcszáz hektáron termesztenek cukorrépát. Vetését, egy-két gazdaság kivételével, mindenütt időben elvégezték. Kelése azonban sok helyen késlekedett, mi­vel nem volt meg a talaj megfelelő nedvessége. Szerencsére április ele­jén esett az eső, a huszonhárom­­huszonkilenc milliméteres csapadék kedvezett a répa kelésének. Az opti­mális egyedszám betartásával azok­ban a gazdaságokban lesz baj, ame­lyekben a cukorrépát a hőnap máso­dik felében vetették el. Főleg a Dob­­rovicei 'és az Arimoma fajtákat vetet­ték. Sajnos, a vetőmag minősége nem volt a legmegfelelőbb. A szemes kukorica vetésit a járás mezőgazdasági üzemei május elsejéig akarták befejezni, de mivel a vető­mag szállítása akadályokba ütközött, a tervezett határidőt nem tudták be­tartani. A járás gazdaságaiban már harma­dik éve sikeresen termesztenek bor­sót és babot. Ezek a hüvelyesek gaz­daságosan termeszthetők. Vannak szö­vetkezetek, ahol a napraforgó ter­mesztésével is kísérleteznek. Például harminc hektáron ax Orechová Po­­tóó-i (Dióspatony) Barátság Efsz-ben is próbálkoznak. Kicsit félnek a ter­mesztéstől, nem azért, mintha nem bíznának a terméshozamban, hanem mert a betakarítása későbbi időszakra esik. Hasonló a helyzet a szemes ku­korica esetében is, mivel főleg későn érő fajtát termesztenek. Szerették volna ha legalább a vetésterület felét félkései fajták képezték volna, mert a korábbi betakarításánál sokkal ki­sebb a veszteség. Lakatos József, a könyvelési osziály vezetője igen jól ismeri a szövetkezet gondjait. Tőle tudom meg, hogy a dióspatonyi szövetkezetben három­száznegyven hektáron termesztenek lucernát, amelyet tiszta kultúrában vetnek. A lucerna termesztésének nagy jelentőséget tulajdonítanak, mi­vel tápanyagdús takarmány és jó elő­­vetemény. A lucernaterüteteket három évenként újítják fel, s ezáltal előse­gítik a talajszerkezet javítását is. A szakemberek szerint ez a legéssze­rűbb megoldás, mivel a lucerna há­rom-négy évig nyújt jó termést, ezért ennél tovább fölösleges meghagyni mert terméshozama egyre csökken. A szövetkezetben a magas termésho­zam elérése érdekében a lucernaterü­let nyolcvan százalékát öntözik. Az öntözőberendezést igyekeznek jól ki­használni, mert ezáltal több termést nyernek. Másik fontos takarmányuk a szántóföldi fűkeverék, amit inten­zíven termesztenek és jól hasznosíta­nak. Egy kaszálás után a területet felszántják és silókukoricát termel­nek. Ezáltal kettős haszonhoz jutnak: egyrészt maga a fűkeverék értékes, fehérjékben gazdag zöldtakarmányt nyújt, másrészt javítják a talajszerke­zetet. A silókukorica jó talajba kerül s a terméseredmény sem marad el. Ennek következménye, hogy az efsz­­ben nincsenek takarmánygondok, az állatok hasznossága a kritikus idő­szakokban sem csökken. Jelszavuk: intenzív termesztési módszerrel nö­velni a minőségi tömegtakarmány mennyiséget. XXX Az elmondottak is bizonyítják, hogy a korszerű termesztés megköveteli a rendszeres ellenőrzést, és azt, hogy, ahol szükséges, az ember időben be­avatkozzék. Nagy Teréz Befejeződtek a kerületi SZISZ-konferenciák A közelmúltban megtartották a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség kerületi konferenciáit. A bratislavai városi konferencia vitájában főként az ifjú­ság aktivitásának ás kezdeményező­készségének kibontakoztatásával, a SZISZ irányító és politikai szervező munkájának javításával és az ifjú­sági együttműködés kérdéseivel fog­lalkoztak. A Szlovák Nemzeti Felke­lés 35. és hazánk felszabadulásának 34. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy 475 óra társadalmi munkát vé­geznek a Nemzeti Front választási programjainak megvalósitására, 1 mil­lió 200 ezer óra keretén pedig a nép­­gazdasági terv teljesítésében segíte­nek. A SZISZ nyugat-szlovákiai kerületi konferenciáján vállalt kötelezettségük értelmében több mint 3 millió 600 ezer óra társadalmi munkával segíte­nek az ipari és mezőgazdasági üze­mek tervteljesitésében, több mint két­millió órát dolgoznak le a város- és faluszépitési programok teljesítésé­ben, továbbá 640 ezer koronát utal­nak a szolidaritási alapra. A közép-szlovákiai kerületi konfe­rencián behatóan foglalkoztak a szak­tanintézetek és a mezőgazdásági vál­lalatok, üzemek SZISZ-szervezeteinek életével és tevékenységével. A kelet-szlovákiai kerület SZISZ- tagjai a szocialista verseny kibonta­koztatására, a szovjet dolgozók hala­dó tapasztalatainak átvételére, a ta­lálmányok és újítások hatékony fel­­használására s arra fognak törekedni, hogy az ifjúság jobban vegye ki ré­szét a hatodik ötéves terv feladatai­nak megvalósításából, a tervek egyen­letes teljesítéséből és nagyobb mér­tékben járuljon hozzá a költségek csökkentéséhez. fő- és mellékterméket illetően meg­állapítható, hogy a zöldtakarmány, a szilázst és a szárított takarmányokat a tervezett mennyiségben készítették, viszont a széna termesztési tervét csak 77,5, a szenázsét pedig 95,8 szá< Zalákra tudták teljesíteni. A legnagyobb területen lucernát termesztenek, mely tavaly hektáron­­ként 6,88 tonna termést adott. A vö­rösheréből 5,43, a kultúrfüvekből pe­dig 7,66 tonnát takarítottak be hek­táronként. A rétekről hektáronként 27,7, a legelőkről pedig 1,8 tonnát kaszáltak le. A silókukorica 29,9 ton­nás átlagos hozamot adott. Az átla­got erősen rontotta az átminősített szemes kukorica, melyből mindössze 18 tonnát silóztak le egy hektár föld­területről. Ismét felvetődik tehát a kérdés: Vajon érdemes-e mindenütt foglalkoz­ni a szemeskukorica termesztésével? Ugyanis több gazdaságban a termelési feltételek nem megfelelőek s a szem­re termesztett kukorica gyenge hoza­mai nem oldják meg takarmányozási gondokat. Abel Gábor Nagyobb felelősséggel A tavaszi mezőgazdasági munkála­tokat irányító minisztériumi bizottság kétnapos értekezletet tartott Micha­­lovcén. A tanácskozáson értékelték a tavaszi mezőgazdasági munkálatok állását, megvitatták a problémákat s kitértek a feladatok elemzésére. A tavasz érkezése a nyugat-szlová­kiai kerületben egy, a kelet-szlovákiai kerületben pedig három hetet késett. Ennek ellenére a lemaradást minde­nütt behozták. A kelet-szlovákiai ke­rületben például a tavaszi kalászosok vetési tervét 109, a cukorrépa vetés tervét 70, a burgonya vetsét 69, míg a hüvelyesek vetési tervét 7 száza­lékra teljesítik. Hasonlóan jó a hely­zet Szlovákia többi kerületében is. Hiány mutatkozik a zab, tavaszi árpa, kukorica, lucerna, lóhere és fű vető­magból, viszont jó a vetőmagellátás hüvelyesekből és olajos növényeidből. . Sajnos, szlovákiai méretben még mindig 57 ezer hektár vizes területei mutatnak ki. A felázott talajon nehe­zen haladnak a gépek. A trebišovi járásban ötezer és a michalovcei já­rásban hatezer hektár az olyan terü­let, ahol a munkálatok megkezdéséről jelenleg sző sem lehet. Ezek a terü­letek Ismétlődően minden éven ko­moly problémát okoznak az üzemek­nek, ezért úgy határoztak, hogy a jö­vőben ezeket a területeket fűfélékkei vetik be. A tavaszi mezőgazdasági munkála­tokat nagyobb következetességgel kell végezni. Országos méretben növekszik a kukorica, napraforgó és a hüvelyé­­sek vetésterülete, ezért a vegyszerek­re mindenütt számítanak. Viszont a vegyszerek ellátása nem megnyugtató. A hazai vegyipar se győzi ellátni a mezőgazdaságot vegyszerekkel — és a külkereskedelem se — elsősorban a magas világpiaci árak miatt. De a világpiacon nemcsak drága, hanem kevés is a vegyszer. Az idő sürget, a szó szoros értel­mében éjjel-nappal igyekezni kell a tavaszi munkálatok elvégzésével. Ezt a „legsürgősebb tennivalót“ hangsú­lyozták, kijelölve a feladatokat a gaz­daságok vezetői számára, a mezőgaz­dasági munkálatokat Irányító bizott­ság Michalovcén megtartott munka­ülésén. (illés) Fontos tennivalók Mivel az állati termékek fogyasztá­sa napról-napra fokozódik, elsőrendű feladattá vált a haszonállatok számá­nak és hasznosságának a növelése is. Ennek alapfeltétele viszont a takar­mánytermelés arányos növelése. Az állattenyésztés stagnálása arra késztette a levicei (lévai) járás me­zőgazdasági szakembereit, hogy be­hatóbban foglalkozzanak a takar­mánykérdés megoldásával. Az elmúlt időszakban minőségi fejlődésen ment keresztül a növénytermesztés szóban­­forgó ágazata. Tömegtakarmányokat a szántófüldterület mintegy 26 száza­lékán, tehát 22 ezer hektáron ter­mesztettek. Tavaly az egyéves takar­mányfajták voltak túlsúlyban, mivel 2400 hektár szemeskukoricát silóku­koricaként értékesítettek. Mindamel­lett közel 12 ezer hektáron foglalkoz­tok füvek termesztésével, melyek szintén fontos takarmánynövények. A takarmánynövényekből előállított

Next

/
Thumbnails
Contents