Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-05 / 18. szám

12

SZABAD FÖLDMŰVES

1979. inájus S.

Brágában három napig tanácsr kozott az egységes földművesszövetkezetek IX. kongresszusa. Az országos jelentőségű eseményről friss és bő tudósítást adtak a napilapok, a rádlő, a televízió, de maradt még mondanivaló bóven a hetilapoknak is. Főképpen azonban a kongresszusi küldötteknek, akik felszólalásukkal, javaslatukkal — vagy csak szavazatukkal — tevékeny részesei voltak a háromnapos tanácskozás sikerének.

Ez a kongresszus — ahogy Strougal elvtárs főbeszámolójában hangsúlyozta — mérföldkő volt az efsz-ek életében, mert nemcsak summázta a két kongresszus közötti időszak eredményeit: föltárta hiányosságait, majd .sédig meghatározta a következő évek feladatait is. Ezért nemcsak emlékezetes, de hosszú ideig figyelmeztető, igazító mérföldköve is lösz ez a kongresszus a szövetkezeti parasztságnak. Olyan mérföldkő, amely lezárt egy korszakot, s ugyanakkor új

— minden eddiginél nagyobb és nemesebb —1 célok felé mutat. E nagyszerű célokhoz vezető űt politikai, gazdasági és emberi módozatairól győztek meg bennünket azok a beszélgetések is, melyeket mezőgazdasági üzemeink vezető dolgozóival, a kongresszus küldötteivel folytattunk.

SOKAK ERŐFESZÍTÉSÉVEL

9 Baráth Imre, a iíiCói (Csicsó) székhellyel gazdálkodó Wilhelm Pieck Efsz elnöke:

— Annak tudatában kell munkához látnunk, hogy az 1979-es év mezőgazdasági terveinek eredményes teljesítése meghatározó jelentőségű a hatodik ötéves terv céljainak az elérésében. A teljesítés fontos tényezője, hogy minden érdekelt — az irányítóktól a végrehajtókig — megkülönböztetett figyelmet fordítson a mezőgazdasági tervekben előirányzott anyagi-műszaki feltételek biztosítására, a termelési és az értékesítési biztonság fokozására. Támogatni kell az erők ésszerű összefogását, a termelés fejlesztését szolgáló társulásokat és vállalkozásokat. Gondoskodni kell arról, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok az eddiginél hatékonyabban használják ki termelési adottságaikat.

Nem kis feladatok ezekl Szorgalmas munkát kívánnak a mezőgazdaság dolgozóitól, de a szolgáltatásokat nyújtó ipartól is. Bőven vannak még hasznosítható tartalékaink. Ilyen például a fajta jobb megválasztása, az agrotechnika helyes alkalmazása, a rendelkezésre álló gépek és berendezések gazdaságos üzemeltetése, a szerves trágya, a műtrágyák és a növényvédő szerek hatásosabb felhasználása.

NAGY KINCSÜNK AZ ÉLELMISZER

9 Kozsár István mérnök, a Vöelincei (Méhi) Efsz elnöke:

— A zöldségtermelés fő feladata az iparszerű termelés bevezetése. Ennek gyakorlati megvalósítását a termelés összpontosításával és szakosításával biztosíthatjuk. A szakosítás keretében

— száz hektáron felüli összpontosításban — járásunkban nyolc mezőgazdasági üzem foglalkozik zöldségtermesztéssel. Problémát jelent, hogy a mezőgazdasági üzemek nincsenek ellátva megfelelő gépekkel és gépsorokkal.

Az ágazat teljes gépesítését eddig szövetkezetünkben csak a hagyma, Rimavské janovcéban (Rimajánosi) pedig a paradicsom termesztésénél sikerült biztosítani. Számítunk rá, hogy a gép- és traktoállomások, az Agromai, a forgalmazók és értékesítők a termelés egybehangolóivá és szervezőivé válnak és kellő szolgáltatásokat nyújtanak mezőgazdasági üzemeinknek. A kongresszus egyébként összegezte a termelés, a kereskedelem és a feldolgozóipar együttműködésének a fontosságát, melynek gyakorlati megvalósítása nagyban

(Dunaszerdahely) és a sládkovlCovőt (Diószeg) konzervgyárakba való szállítása is zökkenőmentessé válik. Negyven hektáron már sikerült biztosítanunk a hagyma iparszerű termelését.

TARTALÉKOK A TAKARMÁNYBAN

9 Fazekas Arpád mérnök, a silicai (Silice) Vörös Lobogó Efsz elnöke:

— Ez a kongresszus iránytűnek bizonyult számunkra a CSKP KB 13. ülése által elfogadott határozatok teljesítéséhez. Az elhangzott beszámolókból és vitafelszólalásokból legtnlehet kihasználni. Gép, tároló, anyagmozgató eszköz, növényvédőszer, vetőnvagmennyiség -- s ki győzné felsorolni mi mindentől függ , milyen a lucernatermés, mennyi tápanyag marad meg a rétiszénában, mikor kell kezdeni az abrakadagolást a kukoricasiló etetésekor stb.

A hibákat egymásra mutogatással, fenyegetőzéssel, a népgazdasági lehetőségek határát túllépő követelőzéssel nem lehet megszüntetni. Takarékoskodni, ésszerűen gazdálkodni viszont lehet...

Sok minden kínálja a lehetőségeket.

A betakarítás minőségének javulása szárítók és pelletkészítő gépsorok üzemeltetése, a takarmánykiosztás és keverés korszerű gépi feltételei mellett, óriási tartalékok mutatkoznak elsősorban a lucerna termesztésében.

9 Leczó István, a boli (Boly) Haladás Efsz elnöke:

— Örömmel tölt el az, hogy a kongresszus nem hagyta ki a megelőző vita azon részét, amely a gépesítést és a pótalkatrész-ellátást érin; tette. Javulást elsősorban a talajmegmunkáló gépek, vetőgépek és betakarító gépek felújítása terén várunk. Most már a gép- és traktorállomások, a mezőgépjavltó vállalatok üzemeinek a feladata lesz, hogy a szocialista országok nemzetközi együttműködésének keretében biztosítsák a nélkülözhetetlen gépek gyártását és a pótalkatrészekkel való ellátást.

MINDEN ERŰT ÖSSZEFOGVA

9 Miklós István, a Dunajská Streda-i IDunaszerdahely) JNB elnöke:

— Strougal elvtárs beszámolójának elsősorban az a része ragadta meg a figyelmemet, mely kiemelte a mezőgazdasági üzemek aktív részvételének fontosságát a nemzeti bizottságok vá lasztásl programtervezetének a realizálásában.

A járási pártbizottság, a Nemzeti Front elnöksége, valamint a jnb plénuma a közelmúltban tárgyalta és értékelte járásunkban a választást program teljesítését. Megállapítottuk, hogy a feladatok teljesítése megfelelő ütemben folyik. A közcélokat szolgáló építkezésekbe — iskolák, óvodák, művelődési házak, sportlétesítmények, vízvezetékek — aktívan bekapcsolódnak a járás mezőgazdasági üzemei. Jelentős támogatást nyújtanak pénzeszközökkel, de főleg az anyag biztosítása, a szállítás és a szövetkezetek tagságának társadalmi munkája révén.

A kongresszus jelentőségét azért is nagyra értékelem, mert nemcsak az együttműködés fontosságára, hanem annak hogyanjára is kitért.

X X

A mezőgazdaság dinamikus fejlődése elengedhetetlen ahhoz, hogy egész népgazdaságunk erőteljesen fejlődjön. Ez az igazság nagy követelmények elé állítja a mezőgazdaság dolgozóit. A fejlesztés minden lehetőségét, a termelés minden adottságát kihasználva kell tehát azon az úton haladni, melyet a CSKP KB 13. ülése, valamint az efsz-ek IX. kongresszusa kijelölt.

A kongresszus rámutatott arra is, hogy a mezőgazdasági termelés terén még nagyok a tartalékaink. A jő vetőmagellátástól a gondos munkaszervezésig, a fegyelmezett munkától a rugalmas irányításig sok forrása van a még hatékonyabb munkának.

Szorgalmas, kitartó munka szülte eddigi eredményeinket. Az előttünk álló nagy feladatok is csak további kitartó, felelősségteljes munkával oldhatók meg. E munkát ösztönzi pártunk mezőgazdasági politikája, s azok a felismerések, melyek a kongresszuson és az azt megelőző vita folyamán kristályosodtak ki: vezetőkben és dolgozókban egyaránt.

CSIBA LÄSZLÔ

a

R(

O 2

m

Ш

Ш

a

tova

bt

9

)1

(EBE

KEPT

TOVÁBB NÖVEKSZIK A MEZŐGAZDASÁG JELENTŐSEGE

hozzájárulhat a lakosság említett termékekkel való ellátottságának a javulásához.

9 Nagy László mérnök, a Zlatná na Ostrova-i (Csallóközaranyos) szövetkezet elnöke:

— Szövetkezetünk évek óta élenjár a cukorrépa-termesztésben. A leggazdagabb hektáronkénti hozamot 1974- ben értük el, amikor hatszázharmincnégy mázsa volt az átlaghozamunk. A cukorrépa-termelési, de főként a cukorgyártási feladatok teljesítése a hatodik ötéves terv hátralevő éveiben hatványozottan megkövetelik a hozamokban, a csekély cukortartalomban és a betakarítási veszteségekben megnyilvánuló fogyatékosságok kiküszöbölését. Éppen ezért döntő fontosságúvá válik a hektáronkénti hozamok növelése, állandósítása.

Az igényes célok megvalósításához meglátásaim szerint szükségessé válik a jó minőségű cukorrépa-vetőmaggal való ellátottság, a vegyszerek, valamint a megművelő és betakarító gépek biztosítása. A cukorrépának cukortartalom szerinti felvásárlására való fokozatos áttérés is sokat lendíthet e fontos ipari növény termesztésén.

9 Horváth István, a mostovái (Hidaskürt) Vörös Csillag Efsz elnöke:

— Már a hatvanas évek végén megértettük, hogy a növénytermesztésben is szakosodnunk kell. Óvatos, fokozatos előrelépés után eljutottunk oda, hogy ma már hetven hektáron zöldségfélét termelünk, s ezen belül húsz hektáron paradicsomot. A paradicsom területét a hatodik ötéves terv végére hatvanöt hektárra növeljük. Ezzel szövetkezetünk a járás galántai (Galánta) kooperációs körzetének legnagyobb paradicsomtermelőjévé válik. Hét és fél millió korona beruházással teljes gépsort vásárolunk, mely ágyáshúzó és vegyszerbedolgozó gépből, palántázó gépekből, speciális kultlvátorból, permetezőgépből, betakarító gépből, víztartályos szállítókocsikból, lévonalból és gépkocsira szerelhető tartályokból tevődik össze.

A gépsor üzembeállításával körülbelül hatvan munkaerő szabadul fel, és a termésnek a Dunajská Streda-i

kább a rétek és legelők hatékonyabb kihasználására való törekvés ragadta meg a figyelmet. A legalapvetőbb az, hogy igen nagy értéket képviselnek füves területeink, vagy azoknak jelentős hányada. Műtrágyázással, vízrendezéssel, újratelepítéssel harminc mázsa széna helyett száz mázsát vagy annál is többet adhat egy-egy hektár. Nemcsak néhány kisparcellás kísérlet, hanem immár tucatnyi nagyüzem bizonyítja az ország különböző tájain e megállapítás igazát.

A szilicel fennsíkon gazdálkodó szövetkezetünkben háromszáz hektár a rét, nyolcszázhúsz hektár pedig legelő. Az állomány termelőképességének kihasználása, valamint a füves területek hasznosítása érdekében alapvető változást akarunk elérni a takarmánygazdálkodásban. Fontosnak tartjuk tehát a tej- és hústermelés színvonalához Igazodó hatékony rétes legelőgazdálkodás megvalósítását.

A rétek és legelők megjavításával fokozatosan bővítjük szarvasmarha- és juhállományunkat. Istállóink felújításával párhuzamosan megoldjuk a tehén- és a növendékmarha-állományunk összpontosítását és szakosítását, és kiterjesztjük a szakaszos legeltetést.

Sajnos, gondot okoz a fűtermés betakarítására alkalmas gépi eszközök hiánya. Az eddigi tapasztalataink viszont azt igazolják, hogy a kézi erővel betakarított rétiszéna takarmánycélokra való hasznosítása sokkal gazdaságosabb, mint az egyéb tömegtakarmányok etetése.

9 Muzslai Sándor, a Pohronský Ruskov-i (Oroszka) székhellyel gazdálkodó Virágzás Efsz elnöke:

— Kétségkívül nagyok a takarmánygazdálkodás hazai tartalékai. Az már persze vitatható, hogy tartalék vagy lehetőség rejlik-e a hazai takarmánytermelésben, felhasználásban. Ha a tartalékot úgy értjük, hogy az már meglevő valami, melyet egyszerűség híján eddig nem hasznosítottunk, akkor a lehetőség emlegetése a helyesebb. Az tény, hogy a takarmánygazdálkodás lehetőségeit csak rendkívül nagy erőfeszítések árán, sokak — a mezőgazdaságban dolgozók és azon kívül tevékenykedők — tudatos munkájával, s jelentős ráfordításokkal

Szövetkezetünkben például saját szakembereink állítják össze — tipizált gépekből — a takarmánykeverőket. A keverők közelébe összpontosítjuk a takarmányok konzerválását, s megoldottuk a takarmányok ésszerű szállítását és adagolását is. Főképpen az utóbbira helyezünk nagy hangsúlyt. Például az egyik külföldi szakfolyóirat csak a sertéstelepeken kilencféle olyan tartási-takarmányozási hibát sorol fel, amely rontja a takarmányhasznosítást. Ahol minden hibát elkövetnek, ott a sertéseknél száznyolcvan kilogrammal nő a takarmányfelhasználás.

A szalmapellet, a kukoricaszár, a leveles répafej, a napraforgó melléktermékei ma már Jól beilleszthetők a szarvasmarha és a juh takarmányozásába. Természetesen a melléktermékek hasznosítására újszerű megoldásokat kell keresnünk. Szövetkezetünkben a Klas-prés beszerzésével például szeretnénk megindítani a szalma betakarításának gazdaságos és célszerű megoldását. Fokozatosan átállunk — 1440 hektáron termesztett kukoricánál — a kukoricaszár ötven százalékának takarmányként! értékesítésére. Szövetkezetünkben Jelenleg háromezer tonna silózott kukoricakóró nyújt — nyers répaszelet kíséretében — érintetlen tartalékot.

9 Pathó Imre, a fubái (Libád) székhelyű Egyetértés Efsz Uzemgazdásza:

— Ott, ahol nagyon alaposan s valóban részletességgel igyekeznek megvizsgálni a tömegtakarmányok biztosításának lehetőségeit, aránylag könynyen megállapítják: feltétlenül változtatnunk kell azon a merevségen, amely eddig a vetésterület struktúráját jellemezte. Annak ellenére, hogy továbbra is az egyik legfontosabb népgazdasági feladat a szemes terményekből való önellátásra törekvés, a szemesek vetésterületét feltétlenül csökkenteni kellene az évelő takarmányok javára. Adottságaink mellett ezzel a változtatással mennyiségi és minőségi fokon javítanánk a takarmápyalapot — s a szemesek vetésterületének csökkentésével —, semmivel sem adnánk kevesebb szemesterményt az állami alapba, mint eddig.

Beszélgetés a korszerű termelésről

A TERMELÉS EREDMÉNYESEBBE TÉTELÉT SZORGALMAZZAK

A minap a koáicei (Kassa) járásban levő Nová Bodva-i (Üjbodva) szövetkezetbe látogattunk, ahol Köteles János mérnökkel, a szövetkezet elnökével beszélgettünk a korszerű gazdálkodásról. Mindenekelőtt arra kerestünk választ, hogy a nyolc község határát egyesítő szövetkezet milyen gazdasági eredményeket tud felmutatni.

9 A kassai járásban jelenleg húsz földmüvesszövetkezet gazdálkodik. Közöttük — a gazdasági eredmények szempontjából — milyen helyet foglal el a helyi efsz?

— Szövetkezetünk nem tartozik a járás legnagyobb gazdaságai közé: 3738 hektárból 2756 a szántó, a többi rét- és legelő. Természeti adottságaink kedvezőtlenek. A szántóföldek bizonyos része köves, vizenyős, nehezen művelhető. Ágazati rendszerben gazdálkodunk. Főbb ágazataink a növénytermesztés, állattenyésztés és a melléküzemág. A szántóföldi növény termesztés a búza, árpa, kukorica, repce, zöldség és a takar mány termesztésére összpontosul. Az állattenyésztés szakaszán a szarvasmarha-, baromfi- és a juhtenyésztés dominál.

9 A gazdálkodás alapvető feltételeihez tartoznak az eszközök, a munkaerő. Hallhatnánk erről is néhány jellemző adatot?

— A szőlészet, a kertészet, az állattenyésztés és a melléküzemég egyaránt eszközigényes. Az alapeszközök értéke ezért emelkedett az utóbbi öt évben több mint ötvenmillió koronával, s ma már meghaladja a 150 millió koronát. Az Időszaki munkák Idején foglalkoztatott munkaerők száma meghaladja a hatszáznyolcvanat. Ez arányjlag soknak tűnik, de Indokolttá teszt a melléküzemág, a kertészet és a szőlészet kéztmunkaerő-tgénye.

9 A termelés feltételei az efsz-ben javultak. Hogyan tükröződik ez vissza a múlt év eredményeiben?

— Mtelőtt adatokat említenék, szeretném megjegyezni: A mezőgazdasági termelésben a fejődést nem szabad egyetlen év alapján felmérni. Az iparral ellentétben itt az eredményeket erősen befolyásolhatják az embertől független tényezők.

Például az Időjárás. A múlt év ebből a szempontból kedvezőtlen volt. A szőlő és a zöldség megfagyott, a repce és a kukorica kiázott. A kár nagyságét mutatja, hogy az Állami Biztosító 3 millió 400 ezer korona kárt térített meg.

— Kérdésére visszatérve: a -termelés fejlődését szövetkezetünkben az szemlélteti a legjobban, ha az elmúlt évet egy hasonlóan kedvezőtlen esztendőhöz hasonlítjuk. Például 1968- ban a szövetkezet bevételének értéke 13 mtllíő korona volt, tavaly pedig már meghaladta a 73 millió korona összeértéket. Tavaly búzából 44,1, árpából 39,2, kukoricából pedig 49,7 mázsát értünk el hektáronként. Egy hektár mezőgazdasági földterületre számítva tavaly 465 kilő húst és 720 liter tejet termeltünk.

9 A munka eredményei számokkal is kifejezhetők. Hogyan dominál ez a takarmánytermesztés, illetve az állattenyésztés szakaszán?

— Állatállományunkat 1766 szarvasmarha, 1503 sertés, 185 ezer baromfi és 3380 darab juh képezi. A tömegtakarmányok biztosítása szempontjából legfőbb törekvésünk a korszerű rét- és legelőgazdálkodós megteremtése. Sajnos, az állatiét szám növekedésével nem tartott lépést a takarmánytermesztésünk. Ezzel magyarázható, hogy a 4400 literes fejésl átlagról 2735 literre estünk vissza. Tavaly további 300 literrel csökkent a tehenenként! átlagunk. Az egy liter tej előállításának költsége 3,94, az értékesítési ára pedig 3,36 korona volt, ami literenként 58 filléres ráfizetést jelent. Természetesen az Idén lényeges javulást várunk, mivel az új 980 férőhelyes tehénistálló betelepítése már folyamatban van. Javítottunk a takarmánytermesztésen is. Tavaly a takarmánymérlegünkből ezer tonna tömegtakarmány hiányzott, az Idén viszont nincs takarmánygondunk. Bízunk benne, hogy rövidesen áthidaljuk a tejtermelést gondjainkat.

9 A gazdálkodás teltételeit tekintve a múlt év sem tartozott a könnyű évek közé. Az idén még szigorúbb szabályozókkal kall a gazdálkodást fejleszteni, Célkitűzéseiket vajon sikerűbe megvalósítani?

— Tavaly 3,8 millió korong volt a tiszta nyereségünk, eredményeink értékelése alapján úgy véljük, hogy gazdaságunkban a fejlesztési tervek reálisak. Hisszük, hogy a 23 százalékos termelésfejelsztés elérhető! Ehhez a meglevő eszközeink hatékonyabb hasznosítása, lehetőségeink jobb kihasználása szükséges.

A termelés fejlesztése nálunk is csak a jól képzett szakemberekkel valósítható meg. A termelést öt főiskolát végzett szakember irányítja. A középfokú végzettséggel rendelkező szakembereink száma harminchat, állandó dolgozóink fele szak- vagy betanított munkás. A szakemberképzés szövetkezetünkben állandó jellegű feladat. Évről évre megszervezzük a szövetkezeti munkaiskola keretén belül a dolgozók képesítő tanfolyamát. Dolgozóink szívesen tanulnak, a magasabb szakmai tudás a végzett munkában érezteti hatását.

A termelés lendítókerekévé vált szövetkezetünkben a szocialista verseny. Jelenleg hat szocialista brigád és egy észszerűsítő brigád működik.

9 Ágazati rendszerben termelnek. Előnyös ez a gazdálkodás szempontjából?

i—i Az önállóság erősíti a szövetkezeti demokráciát. Módot nyújt arra, hogy mindenki tudásának legjavát nyújtsa, mindent megtegyen a jó eredményekért. A gyakorlatban az Is kialakult, hogy az ágazatok egymásnak segítenek.

9 A termelési kötelezettségeken kívül minden efsz feladata a társadalompolitikai határozatok megvalósítása is. Szövetkezetükben ez hogyan realizálódik?

>— Terveink évről évre tartalmazzák a társadalmi szintű kötelezettségeket Is. Nálunk a nők zömmel a kertészetben, illetve a szőlészetben és az állattenyésztésben dolgoznak. Gondoskodunk a munka- és életkörülményeik állandó javításáról. Az üzemi SZISZ-szervezetünknek negyven tagja van. Anyagilag is támogatjuk fiataljainkat. Patronáljuk a CSEMADOK énekkarát, segítjük a sportszervezeteket, ILLÉS BERTALAN