Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-28 / 17. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1979. április 29. HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT i 14---------------------- -______________ Kongresszus után a Szövetség életéről A nyugat-szlovákiai kerületben márciusban befejeződtek az SZHSZ városi és helyi alapszervezeteinek az évzáró taggyűlései. A kerületi bizottság vezetősége a CSKP XV. és az SZHSZ •III. kongresszusa politikai irányvonalának a szellemében kidolgozták az 1979-es évre szóló munkatervet és a januárban megtartott plenáris ülésen politikai szervezési tervben körvonalazta a városi és a helyi szervezetek évzáró taggyűléseinek a teendőit, s kijelölte a kerületi bizottság azon tagjait, akik részt vesznek ezeken a tanácskozásokon. Újszerű megoldás a Szövetség életében, hogy a városi szervezeti jogkörrel rendelkező horgászszervezetek száma a nyugat-szlovákiai kerületben kilencre növekedett és egy-egy városi szervezet tömöríti a körzetéhez tartozó községek horgászait. Ennek előnyeiről majd más alkalommal emlékezünk meg. A városi és a helyi jogkörrel rendelkező szervezetek vezetői beszámoltak mindazon tevékenységről, melyet az elmúlt időszakban kifejtettek. Az alapszevezetek sokaságának a tagsága aktívan kivette részét a Nemzeti Front választási programjában meghatározott társadalmi és politikai munkából, elősegítette a sporthorgászat további fejlesztését, mindent megtett a vizek tisztasága megőrzésének az érdekében, s nem ritkán derekasan meg kellett küzdeni azért, hogy az élő vizek szennyezői elnyerjék a megérdemelt pénzbüntetést. A horgászat ugyanis nemcsak abból áll, hogy befizetjük a kötelező pár száz korona .illetéket, megvásároljuk a különféle ■■ nem éppen olcsó — szerelékeket és a szabad időt a vizek mellett töltjük. Szükséges hozzá az is, hogy ki ki saját tehetségéhez mérten aktív részt vállaljon ezen nagyszerű, erőt és egészséget felújító sportág további fejlesztésében, a tagság politikai és szakmai képességének a tökéletesítésében. Indokolttá teszi ezt az is, hogy az SZHSZ III. kongreszszusáig a Szövetség taglétszáma megközelítően hatezerrel több lett a tervezettnél. Tagadhatatlan, hogy a kerületi bizottság, a városi és a helyi szervezetek jelentős sikereket értek el a horgászok politikai és szakmai képességének a fejlesztésében, az SZHSZ III. kongresszusának a határozata mégis indokoltan hangsúlyozta a politikai nevelő munka, a célszerű propaganda és az agitáció hatékonyságának az elmélyítését. Ez azért sürgető, mert számolni kell azzal, hogy országos méretben az SZHSZ IV. kongreszszusáig a taglétszám legalább 50 ezerre szaporodik. A tagalap növekedésében főleg a fiatalok jöhetnek számításba, s ez azt követeli, hogy a pionírszervezetek ' horgászcsoportjainak a vezetői a halak biológiai életének, a horgászat technikájának az ismertetésével egyidőben kellő gondot fordítsanak a fiatalok politikai ismereteinek a bővítésére is. Ne feledjük el, hogy csak politikai és szakmai képességgel felruházott horgásznemzedék lesz képes arra, hogy kellő hozáértéssel védelmezze a semmi mással nem pótolható erőt és egészséget felújító természetes környezetet, melynek részét a vizek is képezik. Csak a sokrétűen művelt ember értheti meg azt, hogy az írott és az íratlan rendszabályok és rendelkezések kizárólagosan az ő és az utána következő nemzedék érdekeit szolgálják. A Szövetség központi bizottsága és rajta keresztül a kerületi, a városi és a helyi szervezetek feladatul kapták társadalmunktól, hogy 1990-ig mindent tegyenek meg azért, hogy —ä hazai termelésből — minél bőségesebben ellássák a fogyasztói piacot haltermékkel. A tervezet számol azzal, hogy az SZHSZ IV. kongresszusáig további 400 tonnával több halterméket juttatnak a fogyasztóknak, mint 1978-ban. Mivel a vezető intézmények ivadéktenyésztési lehetőségei behatároltak, szükséges, hogy ezen tevékenység egy részét a városi és a helyi szervezetek vállalják magukra. Létesítsenek ivadéknevelő telepeket a gondjaikra bízott vizek halasításához, esetleg más helyi szervezetek kisegítéséhez. Az volna a helyes, ha az ivadék nevelése és a vizek halasítása tekintetében is az integráció elve érvényesülne. Ez azért esedékes, mert egyegy városi vagy helyi szervezet keretében nem oldható meg az összes nemes halfajok ivadékának a tenyésztése. A közelmúltban egyes neves horgász személyiségek olyan nyilatkozatokat tettek, hogy az SZHSZ tagjainak a fölvételénél a válogatás elvét kellene előnyben részesíteni. Ez azt jelentené, hogy nem mindenkinek adathatna meg, hogy a Szövetség tagja lehessen. Amennyiben a válogatás bizonyos felvételi beszélgetésekhez kötődne, az elgondolás talán elfogadható volna. Nem szabad elfelejteni azt, hogy hazánkban és a szocialista nemzetközösség országaiban egyedül a kommunista pártba veszik fel a jelentkezőket válogatással, érdemeik szerint. Ez azt jelenti, hogy az SZHSZ egy olyan társadalmi tömegszervezet, ahova —■ bizonyos feltételek mellett — bárki kérheti a felvételét, amennyiben egyetért az alapszabályokban megfogalmazott tételekkel. Tény persze az is, hogy a taglétszám egyre gyarapodik,, a horgászható vizek - területe pedig marad a régi és az iparosítás pozitív eredményei mellett a korábban Italban bővelkedő folyóvizek szennyeződnek, mert az iparosítás forgatagában megfeledkeztek a víztisztító berendezések építéséről. Ennek következtében ezekben a vizekben élő halak emberi tápláléknak alkalmatlanok. Ilyen szennyezett folyónk például a Kis-Dunának szinte az egész szakasza. így a bratislavai horgászok népes táborának halfogási lehetősége nem hasonlítható össze más körzetek horgászainak a lehetőségeivel. A bratislavai városi szervezetnek, melynek nyolc körzeti jogkörrel rendelkező alapszervezete van, több mint 7 ezer 400 horgásznak kell biztosítania a halfogás lehetőségét, s ez a szervezet Szlovákia vizeinek mindössze 1,5 százalékán gazdálkodik. Ez azzal jár, hogy amíg szlovákiai méretekben egy hektár vízterületre egy, addig Bratislavában már tizennyolc horgász jut. Bonyolítja a helyzetet az is, hogy az érvényes horgászjegy mellett egyes kivételezett vizeken külön napi díjat is kell fizetni. Ezen vizek közé tartozik a vaskúti négyes számú halastó is, ahol az előre meghatározott napokon a horgásznak húsz koronát kell fizetnie, akkor is, ha hal nélkül tért haza. Hasonló horgászvizek persze Szlovákia más körzeteiben is előfordulnak. Alig néhány hét választ el bennünket az új horgászidény kezdetétől. A Szövetség Központi Bizottsága ebben az évben a horgászat lehetősége szempontjából új rendelkezést bocsájtott ki. Olyan rendelkezés ez, amelyet minden egyes horgásznak ismernie kell. Az ellenőrző szervek vizsgálatakor senki sem érvelhet azzal, hogy tájékozatlan, nem ismeri az érvényben levő rendeletet. Ezé^t minden sporthorgásznak kötelessége, hogy ezekben a kérdésekben tájékozódjon az alapszervezet vezetőségénél. Az alábbiakban néhány adatot közlünk az alföldi vizekre vonatkozó rendelkezésből. A pisztrángmentes vizeken március 16 és május 31-e között tiltott a ragadozó ön, a fogassüllő, a ponty, a harcsa, a compó, az évakeszeg és a -paduc; január 1 és május 31-e között a csuka; március 16 és június 30-a között a márna; december 1 és május 31-e között pedig a pénzes pér horgászata. A pisztrángok, a pataki saibling és a galóca horgászata tilalmáról azért nem számolunk be, mert ezek a halfajok nem tartózkodnak az alföldi vizekben. Említést érdemel azonban, hogy a kecsege és néhány más ritka halfaj horgászata az alföldi vizeken egész évben tiltott. Ezzel szemben a fehér halak további példányai — amennyiben a kerületi, a városi, vagy a helyi szervezetek külön -rendelkezése nem tiltja — egész évben horgászhatók. Szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a kifogható halak méretéről a városi és a helyi szervezetek megbízható tájékoztatót adhatnak. A határmenti vizeken, a Dunán és a Morván ugyanazok a rendszabályok érvényesek, mint az ország más vizein. A nemzetközi egyezmények értelmében azonban az Ipoly folyó horgászatára az alábbi rendelkezés érvényes: Megnevezés horgászati tilalom méret cm ponty május 2—június 15 35 fogassüllő március 1—április 4 45 csuka május 1—március 31 50 ragadozó őn május 1—március 3 45 márna május 5—június 15 40 A nyolcvan centiméternél kisebb csuka, fogassüllő, harcsa) mindössze méretű harcsa kifogása tiltott. A horgászok mindegyike naponta legfeljebb öt kilogramm halat foghat. Ebből a nemes halak száma (ponty, két darab lehet. A határmenti vizeken mind az egyének, mind a helyi szervezetek részére tilos a hálózás. A halgazdák, a halőrök, a horgászok és nem utolsósorban a közbiztonsági és nemzeti bizottsági szervek feladata, hogy gondoskodjanak a rendelkezések megtartásáról. HOKSZA ISTVÁN U orgászszervezetünknek to-* ■■ vábbra is az a feladata, hogy gondoskodjon az élővizek tisztaságáról, a környezet védelméről, a horgászerkölcs betartásáról, küzdjön a kispolgári megnyilvánulások minden válfaja ellem Szervezetünknek az elmúlt évben összesen háromszázkilencven tagja volt s, köztük száznegyvenkettő a pionír horgász. Ez azt bizonyítja, hogy alapszervezetünk vezetősége gondoskodik az utánpótlás neveléséről. Sporthorgászaink az elmúlt évben több mint 6500 kilő halat fogtak és ebből a ponty több mint 1700 kiló volt. Örömmel állapíthat-, tűk meg, hogy a gondjainkra bízott vizekből több halat fogtunk ki, mint a korábbi években. Adataink azonban még pontosabbak is lehettek volna, ha egyes horgászok meghatározott időn belül átadták volna a halfogási naplót, ugyanis a fegyelmezetlenek közé tartozott a tagság tizenhét százaléka; Tény, hogy az Ipoly folyó szabályozása a munkálatok végzésének a szakaszain gyenge zsákaz évben a halőrök három orvhorgászt jelentettek be. Ezen személyek ellen büntető eljárást indítottunk. Szükséges azonban, hogy a halőrség többi tagja is jobban vigyázzon a vizek környékén és jelentse be azokat az eseteket, amikor orvhorgászokat kaptak el. A kirótt büntetések minden bizonnyal megteszik a várt eredményt. Ezzel párhuzamosan saját tagjainktól is megköveteljük, hogy horgászat közben tartsák be az előírásokat. Azokat pedig, akik durván megsértik a szabályokat, ki kell zárni körünkből, mert nem tűrhetjük senkinek az önkényeskedését, azt akarjuk, hogy törvénytisztelő, becsületes horgásznemzedéket neveljünk. Szükségesnek tartjuk továbbá azt is, hogy az ellenőrzések során az arra illetékesek gondoskodjanak a vizek tisztaságúnak a megőrzéséről és a környezet védelméről, s arról is, hogy a horgászok betartsák az egyes halfajok védelmének az idejét. Vizeink halasításával nem lehetünk elégedettek. A halasftáshoz Egy horgászszervezet sikerei és gondjai mányt hozott. Ezt a szakaszt úgyszólván teljesen ki kellett iktatnunk a horgászat lehetőségeiből. Ezért úgy döntöttünk, hogy rendeznünk kell a kavicsgödrök környékét. Ezekből a vizekből tehergépkocsival kellett elszállítanunk a közelben lakó egyének által a vízbe dobált vashulladékot. Terveink szerint a szóban forgó kavicsgödör és Tesmag község között terjedelmes víztároló épül,, ugyanakkor a Szemer patak térségében is építenek egy kisebb méretű tavat. Alapszervezetünk jelenleg arra törekszik, hogy rendet teremtsen az Ipoly folyó holtága környékén és mindenekelőtt ezt a vizet halasítsa, hogy kielégíthessük a horgászok jogos igényeit. Olyan megoldás Is napirendre került, hogy a szóban forgó holtág horgászati joga csupán a mi alapszervezetünk tagjainak adassák meg, és más szervezeteknek ne tegyük lehetővé ott a horgászatot. Alapszervezetünk három pionír horgászcsoport neveléséről is gondoskodik. Részükre évente halfogási versenyt rendezünk. A három első helyezés győzteseit tárgyi jutalomban részesítjük. A horgászsport megkedveltetése szempontjából a jövőben is ezt a célt követjük, hiszen a fiatal sporthorgászok aktívan részt vesznek a vizek környékének a tisztántartásában s ezzel igazi védelmezőivé válnak a természetnek. Ezért szükséges, hogy a horgászok idősebb nemzedéke- segítséget nyújtson a fiataloknak minden téren. Úgy tűnt, hogy az elmúlt években a kijelölt halőrség nem elegendő, ezért az évzáró taggyűlésen tizenháromra gyarapítottuk a fontos tisztséget betöltő személyzetet. Tagadhatatlan, hogy a halőrség egyes tagjai nem töltik be teljes felelősséggel a rájuk háruló feladatokat. Akadnak köztük azonban olyanok, mint például id. Hrincsiar László, Sztrányai József, Hárs István, Veky Ottó, akik példásan végezték feladataikat. Ebben , ugyanis 1600 kilő ponty és 100 ezer darab csuka ivadékot kellett volna kapnunk a központi telepektől. Amennyiben ezek az ivadéknevelő telepek képtelenek az alapszervezetek igényeinek teljes kielégítésére 650 kiló pontyivadékkai kevesebbet kaptunk. A szállított készletből négyszáz kilót a kavicsgödrökbe, a többit az Ipoly folyó szabályozott részére, a csukaivadékból hetvenezer darabot az Ipolyvisk körzetében levő holtágban és a folyó ipolysági szakaszán a víztisztító állomás körzetébe helyeztünk ki. Jelentős mennyiségű halat mentettünk meg az árterületeken is. A Tesmag község melletti Mártonka nevű területen felgyülemlett vízből ezer csukát helyeztünk át az Ipolyba. Felsőbb szerveink a halgazdák tanácskozásán arra hívták fel a figyelmet, hogy az alapszervezetek saját körzetükben tegyenek még' mindent annak érdekében, hogy vizeik halasítására ivadékot neveljenek. Ebben a tekintetben dicséretet érdemelnek a Barátság Olajvezeték dolgozói, akik saját vízgyűjtő medencéjükből ezerötszáz pontyivadékot helyeztek ki az Ipolyba. Ugyanakkor más területekről is sok halat mentettünk meg. Ez azt bizonyítja, hogy horgászaink részt vesznek a környezetszépítő társadalmi munkákban, a Nemzeti Front által szervezett akciókban, s ugyanúgy a horgászvizek tisztán tartásában. Magától értetődő, hogy alapszervezetünk is benevezett az SZHSZ KB által erre az évre kihirdetett versenybe. Célunk, hogy a társadalom igényeinek megfelelően alapszervezetünkben is továbbfejlesszük a sporthorgászatot, hiszen erre szocialista társadalmunk minden lehetőséget megad. Aki ezt bármilyen módon is gátolja, az kerékkötőjévé válik társadalmunk további fejlődésének. Chudo Béla, az SZHSZ alapszervezetének gazdája A felszerelés karbantartása о о [« Kezdjük a botokkal. Horgászbotjaink legjobban igénybe vett, legérzékenyebb részei a vezetőgyűrűk. Még a legkeményebb krómacélből készült, vagy achátbetéttel ellátott zsinórvezetők sem képesek huzamos ideig ellenállni a műanyag zsinórnak. A hal fárasztásakor fellépő, vagy a folyamatos pergetéskor, a műcsali állandó vontatásakor jelentkező súrlódás a legellenállöbb zsinórvezető gyűrűket is kikezdi, bevágja. A karbantartáskor tanácsos a vezetőgyűrűket alaposan megvizsgálni. Nem árt, ha ehhez nagyítólencsét használunk, mert a gyűrű berágódása kezdeti állapotában esetleg még nem tapintható ki ujjunkkal. A meghibásodott vezetőgyűrűket tanácsos kicserélni, mert a zsinór súrlódásakor keletkezett vágat talán éppen egy nagy hal fárasztásakor metszi el borotvaként zsinórunkat. Jól tesszük, ha megvizsgáljuk két-vagy több részes botjaink csőpárait is, és szükség esetén ezeket is cseréljük. Fontos feladat a botok lakkozása is. Ez elsősorban a bambusz és ragasztott tonkinbptoknál elengedhetetlen, de műanyag botjaink életét is meghosszabbítja. A speciális, gyorsan száradó nitrólakk mellett megteszi a vékonyan felhordott egyszerű csónaklakk is, melyet az előzőleg üvegpapírral leCsiszolt botra finom ecset segítségével kenünk fel. Nem kis gondot jelent orsóink karbantartása, ápolása sem. Peremfutó orsóink fogaskerékházából, ecsettel, benzin segítségével mossuk ki a csapágyzsírt és megfelelő mértékben végezzük el újrazsírozásukat, saválló csapágyzsírral. Ugyanezt tegyük az egyszerűbb, kevésbé kényes tárolőorsókkal is. Jól tesszük, ha megvizsgáljuk peremfutóorsóink felkapókarján a zsinórvezetőt is. Erős, egész éves igénybevétel mellett a zsinór itt is okozhat berágódást. A bemart részt esetleg kijavíthatjuk finom tűreszelő segítségével, de tanácsosabb az alkatrész cseréje. Legtöbb esetben ugyanis csak a zsinórvezetőt borító kemény krómbevonat véd a berágódás ellen, a vezető egyébként kevésbé ellenálló fémből készült, és reszelővei történt kiigazítás után még gyorsabban bekövetkezik az újabb kopás. Zsinórjaink átvizsgálása ugyancsak elengedhetetlen és biztosítja számunkra a zavartalan tavaszi szezónkezdést. Az orsónkon tárolt zsinórnak leginkább az első 10 méteres darabja van kitéve sérülésnek, kopásnak. Ezeket a zsinérdarabokat okvetlenül vágjuk le és dobjuk el. A sérült zsinór már semmire sem használható. Jól teszszük, ha zsinórunkat megfordítjuk az orsó dobján. Így a 100—200 méteres zsinórunknak az a része kerül a kevésbé igénybe vett alsó menetekre, melyet eddig használtunk, koptattunk. Most az a zsinórrész veszi át a terhelést, mely eddig pihent, nem szenvedett sérülést. Az apróbb eszközeink közül törődjünk úszóinkkal és horgainkkal is. A megkopott, sérült úszóinkat is lakkozzuk újra, és szükség esetén ezeken is cseréljük a zsinórvezető füleket, N. M,
