Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-28 / 17. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1979. április 28. 6_______________________________________._______________________ Cél: a tömegsport fejlesztése A lučeneci (Losonc) járásban nem­csak a labdarúgás van fellendülőben, hanem más sportágak is. A testneve­lési szervezet járási bizottsága az is­kolai szervekkel ás szervezetekkel karöltve nagy gondot fordít arra, hogy már a tudás bölcsőjében, lehe­tőleg minden sportágban vetélkedjen a tanulóifjúság. Tavaly a középiskolá­sok versenyében kézi- és kosárlabdá­ban, labdarúgásban, röplabdában, at­létikában és asztaliteniszben hatvan­egy csapat mérte össze tudását és erejét. A 11—19 éves korú tehetséges ver­senyzőket ifjúsági edzőközpontban ké­szítik elő a versenyekre. Sokan azt állítják, a vidéki kisebb városokban nincs meg a lehetőség a kellő felké­szülésre. Valóban van néhány ilyen sportág, például a lovassport, úszás (nincsenek fedett uszodák), ahol nin­csenek meg az alapfeltételek. De a legtöbb sportágban hasonló a lehető­ség, mint a nagyvárosokban. Ezt vég­eredményben az elért eredmények is igazolják. DORA ÁGI és húga, BEATA, például egy kis falucska szülöttei (Kismulyad), önszorgalomból, majd szakszerű irányítással országos szin­ten is kiváló eredményeket értek el. Agnes távolugrásban — 604 centimé­teres eredménnyel ;— Csehszlovákia ifjúsági bajnoknője. Beáta 3084 pont­tal öttusában a Szlovák Szocialista Köztársaság ifjúsági bajnoknője. A szakemberek a gyerekeket szinte óvodás kortól figyelik és külön fog­lalkoznak az egyes sportágakban a rátermett tehetségekkel. Néni vélet­len tehát, hogy tavaly a járásban több mint ötezren szereztek érmeket a különböző rátermettségi versenye­ken. Az idén a nemzetközi gyermeknap­pal kapcsolatban tömegakciókat szer­veznek, s a nemes vetélkedő kereté­ben a diákok közül még többen kap­csolódnak be a sporttevékenységbe. A kicsúcsosodó rendezvény június el­sején és másodikán lesz, ahol sport­játékokban és atlétikában mérik ösz­­sze erejüket a gyerekek. A jövő év­ben sorra kerülő spartakiád előkészü­leteként szintén több akciót szervez­nek az ifjúsági szövetséggel, úttörő­szervezettel, a szakeszervezettel és a Honvédelmi Szövetséggel. A különböző sportágakban a fifako­­vói (Fülek) birkózók szerepelnek a legeredményesebben. Az első ligában versenyző fiúk az ország legjobbjai közé tartoznak, a szabadfogásban birkózó csapatok közül. Fülekén meg­van a megfelelő utánpótlás és ezáltal Mint hal A búvárúszás sportjellege a máso­dik világháború után rohamos fejlő­désnek indult. Népszerűsége egyre nőtt. Ehhez az is hozzájárult, hogy a Cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma dijat nyert egy film, a „Csend vilá­ga“. A film a sportág egyik, úttörőjé­nek, Cousteau kapitánynak az alko­tása. © © Örömteli, hogy hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend e ne­mes, honvédelmi jellegű sportág. Er­ről győzött meg bennünket az a be­szélgetés is, melyet Patasi Ferenccel, a Honvédelmi Szövetség Dunajská Streda-i (Dunaszerdahelyi) járási Bi­zottságának titkárával folytattunk. A könnyűbúvársport fellegvárát a járásban Calovo (Nagymegyer) képe­­zi. Takács András szakosztályvezető irányításával huszonhat fiatal hódol rendszeresen a búvárúszásnak. A szakember szerint a könnyűbúvárok sportja nemcsak szép és érdekes sport, hanem kemény felkészülést is igényel. Ebben is, mint a többi sport­ágban, minél előbb el kell kezdeni a „hajtást“. Főképpen" a hosszabb távo­kon lehetnek kínos percei a verseny­zőnek, mivel nem könnyű óriási uszo­nyokkal és a nehéz légzőkészülékkel az úszás. Látszólag persze rém egy­szerű és aki jól tudja kezelni mind­ezt, az úgy száguld a víz alatt, mint egy jókedvű csibor. De éppen ehhez kell az intenzív lábmunka, ami erős lábizomzatot kíván. © © A nagymegyeri könnyűbúvárok ala­pozó edzéseiket a termálfürdőben végzik, az alámerüléseket pedig a Lton-tóban és a város melletti kavics­­gödörben. Rendszeresen részt vesz­nek a kerületi és az országos szintű versenyeken, melyek egyúttal minő­sítő jellegűek is. © © A könnyübúvársport drága sportág. Nem véletlen, hogy a nagymegyeri békaemberek is felszerelés-gondokkal küzdenek. A légzőkészülékek feltölté­sét is a komáromi hajógyárban vég­zik. Elmondhatjuk, hogy a HSZ Ko­máméi (Komárom) Helyi Szervezete sokoldalú támogatást nyújt a nagy,­e sport jövője biztosítva van. A nagy csapat titkos vágya a csehszlovák bajnokság megnyerése. A losonci röplabdázók a II. Nem­zeti Ligában szerepelnek. A járás fal­vaiban egyre közkedveltebbé válik a sakkozás. Az A és В csoportban 18 csapat vetélkedik a szellemi tornán, a bajnoki pontokért. Asztaliteniszben húsz községben van olyan csapat, a­­melyek a járási bajnokságban szere­pelnek. A kézilabda is egyre közked­veltebb sportág és az iskolák komoly utánpótlást nyújtanak, hogy a csapa­tok eredményesebben szerepeljenek. A fiatalokat azzal is érdekeltté teszik a körzeti és járási vetélkedőkön, hogy a legjobbakat értékes díjjal jutalmaz­zák. A helyi, körzeti atlétikai vetélkedők szervezése még nem kielégítő a járás­ban. De vannak már olyan községek, mint például Kokava, ahol évente rendszeresen szerveznek színvonalas atlétikai vetélkedőket. A diákok ré­szére több helyütt rendeznek atléti­kai napokat. Sajnos a felnőtteknél nem mindenütt élnek kellőképpen a lehetőségekkel. Seres Gyula szakelőadó sze­rint a sporttevékenység fejlesztése sokoldalú politikai, szervező munkát követel. A nevelő munka főleg a sportolóknak tartott előadásokban, beszélgetésekben jut kifejezésre. A politikai, nevelő munka eredményét azzal is lehet mérni, hogy a sporto­lók közül egyre többen vállalnak szo­cialista kötelezettséget, fegyelmezet­ten vesznek részt a különböző felvo­nulásokon és a különböző évfordu­lókra rendezett sportvetélkedők aktív résztvevői. Alapvetően fontos feladat az edzők és játékvezetők iskolázása, tovább­képzése. Bár évről évre rendeznek tanfolyamokat, még sincs elegendő edző és játékvezető a járásban. A képzettek közül különböző okok miatt sokan nem tevékenykednek. Az isko­lák rendezése is gondot okoz, mivel az egyes üzemek vezetői akadályokat gördítenek, hogy a dolgozói részt ve­gyenek a tanfolyamokon. Pedig a sport, testnevelés fejlesztése szem­pontjából döntő jelntőségü, hogy sok­oldalúan képzett edzők, hozzáértő játékvezetők legyenek a járásban. Se­res Gyula és a járási bizottság dol­gozói hisznek abban, hogy az erőfe­szítéseik nem hiábavalóak és az elkö­vetkezendő' Wekben a losonci járás sportolói sokat hallatnak magukról. " TÖTH DEZSŐ a vízben megyeri könnyűbúvároknak. A verse­nyek előtti összpontosításokon együtt vesznek részt, s az edzői tevékenysé­­ket is komáromi szakember tölti be, Egyed Gyula személyében. A sportág nagymenőin — Kardos Ferenc, Takács János és Szabó Mihály András — kívül a Duna menti falvak­ból sok tehetséget foglalkoztat a szakosztály. A fiatalok társasága nemrég van együtt. A fiúk ebben a sportágban csak „békának“ számítanak. ABC-fel­­szerelésük: uszonyuk, szemüvegük és légző pipájuk van. Jelenleg háziver­senyre készülnek. Később azonban szeretnének részt venni nagyobb via­dalokon is — mondja Takács András szakosztályvezető. S hogy a fiúk az ABC-től eljussanak a magasabb búvár­­tudományokig, az edző elméleti órá­kat is tart számukra. © © A szakkör egyik reménységét meg­szólaltattuk. — Nekem azelőtt is volt békafel­szerelésem, de szakszerű használatát csak itt ismertem meg. Gyula bácsi beavatott bennünket a víz alatti szemüvegfelvétel titkába is. Elmond­ta, hogy miként vehetjük fel újra, felmerülés nélkül is a lecsúszott szemüveget, hogy fújhatjuk ki belőle a vizet. — A sportág nagyon tetszik nekem. Többféle sporttal próbálkoztam, s vé­gül a búvároknál kötöttem ki. Sze­rintem a vízisport a legegészségesebb. Sokat olvastam arról is, hogy a bú­várok a versenyek mellett milyen iz­galmas vállalkozásokat hajtanak vég­re. Lehet, hogy egyszer én is megis­merhetem a mélytengerek világát. A minősítést szerzett versenyzőink a ritka élménynek már aktív részesei voltak, amikor a Fekete-tenger mel­lett edzőtáboroztak. © © Csobban a víz, s elnéptelenedik a part. A könnyűbúvárok bátorságukat, felkészültségüket nemcsak az edzése­ken és a versenyeken bizonyíjták, ha­nem az árvíz elleni hősi védekezés­ben, vagy az egyéb természeti ka­tasztrófák esetében is. ácsiba-— A járási népművelési központok ** létrehozása és kiépítése jelen­tős minőségi változást hozott a köz­művelődésben. Az előbbi népművelő­dési intézmények nem tudták kellő­képpen átfogni a művelődési életet az egyes járásokban és a szaktanács­­adás sem volt kielégítő. Ennek kö­vetkeztében a társadalmi szervezetek kevés szak- és szervezési segítséget kaptak, s ez megmutatkozott a ren­dezvények színvonalában is. Átgondolt népművészeti tevékenység Tóth Dezső A közelmúltban Danes Dezsővel, a lučeneci (Losonc) Járási Népművelési Központ népművészeti osztályának vezetőjével beszélgettem a fontos közművelődési intézmény munkájáról. — Mióta dolgozol mint hivatásos népművelő? — érdeklődtem a régi ismerőstől. — Ezerkilencszázhetvenkettőtől te­vékenykedem járási szinten, de mint pedagógus már régen részese vagyok a népművelési élet szervezésének. Tény, hogy régebben eléggé magunk­ra voltunk hagyatva. A társadalmi szervezetek hivatásos, vagy választott szervei ugyan nyújtottak szervezési segítséget, de szakmait vajmi keve­set. Régebben nem rendezték meg év­ről évre a különböző vetélkedőket, pedig a magasabb szintű rendezvé­nyek jó hatással vannak a műkedvelő együttesekre. Amióta kiépítettük a népművelési központ apparátusát, a tervszerűség jellemző a népművészeti tevékenységre. A fejlődést igazolja, hogy a műkedvelő együttesek művé­szileg sokkal magasabb szinten van­nak, mint a hetvenes évek elején. — Milyen népi együttesek tevé­kenykednek a járásban? — Előre bocsájtom, a járásban kö­zel fele-fele arányban szlovákok és magyarok élnek. Ez kissé nehezíti a munkánkat a szaktanácsadás terén. De azért majdnem minden népművé­szeti ágban van tevékenység, mind a magyar, mind a szlovák csoportok­ban. A színjátszásban a szlovák cso­portok'a jobbak és a járási verse­nyen sőt magasabb szinten is főleg ők képviselik a járást. Énekcsopor­tok viszont főleg a magyarlakta vidé­ken vannak, s közülük még az orszá­gos fesztiválon is felléptek. Van több irodalmi színpadunk, táncegyüttesünk, vonós-, fúvós- és beatzenekarunk és a fotósok köre is aktívan tevékeny­kedik. A meglevő együtteseknek lehe­tőséget teremtünk, hogy járási szin­ten is vetélkedhessenek. Ebben az esztendőben különben nálunk, a mi közreműködésünkkel lesz megrendez-A jó hírnevű, FUlekpüspöki Palóc Együttes. ve az úttörőénekkarok országos fesz­tiválja, amelyen a Szlovák Szocialista Köztársaság hét legjobb gyermekkó­rusa lép fel. Az úttörőkórusok talál­kozója a nemzetközi gyermekév ki­emelkedő akciója lesz. ■— A járásban hét elismert cigány­­zenekar muzsikál rendszeresen és 29 tánczenekar, tevékenykedik. Négy fú­vós felnőttzenekar is van a járásban. Most azon fáradozunk, hogy a loson­ci általános iskolák tanulóiból szer­vezzünk fúvószenekart, vagyis törőd­jünk az utánpótlással. A Kokava nad/ Rimavou-i és a fülekpüspöki Palóc Népi Együttes — amely nemrégiben ünnepelte megalakulásának tízéves évfordulóját, — kiválóan szerepelt a különböző akciókon. Amíg a magyar­lakta területeken nincsenek állandó jellegű színjátszó csoportok, az ének­kari mozgalom egyre terebélyesedik. A holisai (Galsa), a Fifakovské Ková­­čovce-i (Fülekkovácsi), biskupicei (Püspöki), radovcei (Ragyolc) s még lehetne sorolni azoknak az énekcso­portoknak a számát, amelyek évente több alkalommal lépnek fel a feszti­válokon és részt vesznek a különböző állami ünnepeken. — Milyen a szaktanácsadás? — Elsősorban az élcsoportoknak igyekszünk művészeti tanácsokat ad­ni. De az előbbi évekhez mérten a többi együttesnek is a rendelkezésére állunk. Nemcsak tanácsot adunk, ha­nem el is bíráljuk az együttesek mű­vészi szintjét. Ez főleg, a zenekarokra vonatkozik. A szakemberekből álló bizottság áilapítja meg, melyik zene­kar milyen kategóriába tartozik. Sok a járásunkban a beatzenekar, de csak 29 van olyan szinten, hogy nyilváno­san is szerepelhet. Sokan reklamál­nak, de mi ragaszkodunk a bíráló bi­zottság döntéséhez. •— Milyen a kapcsodat a társadal­mi szervezetekkel? — Sokat javult az elmúlt eszten­dőkben. Eleinte bizalmatlanok voltak velünk szemben. Az utóbbi időben a helyzet gyökeresen megváltozott, igénylik a segítségünket, s mint társ­rendezők is szorosan együttműkö­dünk. Jó a kapcsolat a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel, a CSEMADOK- kal és a többi tömegszervezettel is. Az utóbbi időben a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetségének Járási Bizott­ságával is elmélyült a kapcsolat és ez azt jelenti, hogy még nagyobb lesz az anyagi lehetőség a népművészeti tömegmozgalom fejlesztésében. A munkánk nagyon sokoldalú. A két­nyelvű járásban sok a lehetőség a gyűjtőmunkára, s azok feltárása után a népművészeti tömegmozgalom sok­oldalú fejlesztésére. A halódó népi értékek felkutatása az elsőrangú fel­adataink közé tartozik, s természete­sen az is, hogy a népi hagyományo­kat és a szocialista kultúránk termé­keit minél magasabb művészi szinten tolmácsoljuk a nézők ezreinek. A Kokava nad Rimavicani, élenjáró tánccsoport a járásban. Fotó: —tt-^ I í* í*í* í**4* *** ^ (^♦*J****<{* ^ ****** ♦** **• »** •*« ****** **• ■ И Ünnepeltek ünnepi gyűlés Salkán (Szalka) 1979. március 2S-én A CSEMADOK megalakulásának 30. évfordulója alkalmából ünnepi gyűlési tartott a Dunajská Streda-i /Duna­­szerdahely) járási bizottság. A részt­vevőket Gyurcsík fózsef, a CSEMA­DOK járási bizottságának elnöke és dr. Magyarics Vince, az SZLKP JB vezető titkára üdvözölte. Gyurcsík elv­­társ többek között hangsúlyozta: — Ha gondolatban szemünk előtt lepe­regnének azok az évek, amelyeket az eltelt harminc év alatt megtettünk, nehéz lenne pozitív és negatív kor­szakokra osztani a CSEMADOK mun­káját. A CSEMADOK a szocialista épí­tés során élénken reagált az esemé­nyekre, feladatokra. Munkája főleg kulturális téren mutatkozott meg. A járásban hatvanhét szervezet mintegy tízezer tagot tömörítve fejti ki a sok­oldalú tevékenységét. Dr. Magyarics Vince felszólalása után Gyurcsík fózsef és Fél Miklós járási titkár kitüntetés nyújtott át a legjobbak kiváló munkájáért. Kitünte­tésben részesült: Gyurcsík József, Bor­bély Margit, Csicsai István, Kósa Mar­git és Ferencéi István. A jutalom át­adása után gazdag és színes kultúr­műsorral fejezték be a jelentős év­fordulót. Széllé Beáta a CSEMADOK 30. évfordulója tiszte­letére kultúrműsorral egybekötött ün­nepi gyűlést tartottak a lakosság ré­szére. A gyűlésen a CSEMADOK já­rási és központi képviselői is részt vettek. Botiik Antal, a helyi szervezet el­nöke a harmincéves krónikából olva­sott fel részleteket. A kultúrműsor keretében a színját­szó csoport a már előző években be­mutatott színművekből adott elő rész­leteket. Bemutatásra került a Radnóti Művelődési Klub irodalmi összeállí­tása, amellyel a kerületi versenyen első helyezést értek el. Csontos Vilmos költővel író-olvasó találkozót rendeztek, amely nagy ér­deklődést keltett a lakosság körében. Az ünnepi gyűlés befejezése után Őszi Lászlóné, a CSEMADOK járási titkára elismerő oklevelet adott át azoknak a tagoknak, akik becsülete­sen, szorgalmasan végezték munká­jukat. Tóth Gyuláné Szorgalmasak A CSEMADOK komočai (Kamocsa) helyi szervezetének kilencven tagja van. Elnöke Takács Miklósné. A szervezet tagjai aktívan kezdték az évet. Jól működik a színjátszó csoport. Munka végeztével, a késő esti órákban, szorgalmasan tanultak, próbáltak, csakhogy minél előbb bemutathassák a színdarabot, szórakoztathassák a közönséget. Márciusban került sor Jókai Mór: A debreceni lunátíkus című, háromfelvonásos komédia bemutatására, melynek rendezője Danczi Jánosné. Szereplők: Borka Károlyné, Takács La­­josné, Takács Miklósné, Halász Irén, Földes Béla, Németh László, Takács Miklós, Lukács Benjámin voltak. A díszleteket a szereplők készítették. A jó és végig hangulatos komédiát és a szereplők jó játékát a közönség sok tapssal jutalmazta. A színdarab szereplői úgy határoztak, hogy a betanult komédiát a környező falvak lakosságának is bemutatják. TANKA KLÄRA

Next

/
Thumbnails
Contents