Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-28 / 17. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1979. április 28. 6_______________________________________._______________________ Cél: a tömegsport fejlesztése A lučeneci (Losonc) járásban nemcsak a labdarúgás van fellendülőben, hanem más sportágak is. A testnevelési szervezet járási bizottsága az iskolai szervekkel ás szervezetekkel karöltve nagy gondot fordít arra, hogy már a tudás bölcsőjében, lehetőleg minden sportágban vetélkedjen a tanulóifjúság. Tavaly a középiskolások versenyében kézi- és kosárlabdában, labdarúgásban, röplabdában, atlétikában és asztaliteniszben hatvanegy csapat mérte össze tudását és erejét. A 11—19 éves korú tehetséges versenyzőket ifjúsági edzőközpontban készítik elő a versenyekre. Sokan azt állítják, a vidéki kisebb városokban nincs meg a lehetőség a kellő felkészülésre. Valóban van néhány ilyen sportág, például a lovassport, úszás (nincsenek fedett uszodák), ahol nincsenek meg az alapfeltételek. De a legtöbb sportágban hasonló a lehetőség, mint a nagyvárosokban. Ezt végeredményben az elért eredmények is igazolják. DORA ÁGI és húga, BEATA, például egy kis falucska szülöttei (Kismulyad), önszorgalomból, majd szakszerű irányítással országos szinten is kiváló eredményeket értek el. Agnes távolugrásban — 604 centiméteres eredménnyel ;— Csehszlovákia ifjúsági bajnoknője. Beáta 3084 ponttal öttusában a Szlovák Szocialista Köztársaság ifjúsági bajnoknője. A szakemberek a gyerekeket szinte óvodás kortól figyelik és külön foglalkoznak az egyes sportágakban a rátermett tehetségekkel. Néni véletlen tehát, hogy tavaly a járásban több mint ötezren szereztek érmeket a különböző rátermettségi versenyeken. Az idén a nemzetközi gyermeknappal kapcsolatban tömegakciókat szerveznek, s a nemes vetélkedő keretében a diákok közül még többen kapcsolódnak be a sporttevékenységbe. A kicsúcsosodó rendezvény június elsején és másodikán lesz, ahol sportjátékokban és atlétikában mérik öszsze erejüket a gyerekek. A jövő évben sorra kerülő spartakiád előkészületeként szintén több akciót szerveznek az ifjúsági szövetséggel, úttörőszervezettel, a szakeszervezettel és a Honvédelmi Szövetséggel. A különböző sportágakban a fifakovói (Fülek) birkózók szerepelnek a legeredményesebben. Az első ligában versenyző fiúk az ország legjobbjai közé tartoznak, a szabadfogásban birkózó csapatok közül. Fülekén megvan a megfelelő utánpótlás és ezáltal Mint hal A búvárúszás sportjellege a második világháború után rohamos fejlődésnek indult. Népszerűsége egyre nőtt. Ehhez az is hozzájárult, hogy a Cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma dijat nyert egy film, a „Csend világa“. A film a sportág egyik, úttörőjének, Cousteau kapitánynak az alkotása. © © Örömteli, hogy hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend e nemes, honvédelmi jellegű sportág. Erről győzött meg bennünket az a beszélgetés is, melyet Patasi Ferenccel, a Honvédelmi Szövetség Dunajská Streda-i (Dunaszerdahelyi) járási Bizottságának titkárával folytattunk. A könnyűbúvársport fellegvárát a járásban Calovo (Nagymegyer) képezi. Takács András szakosztályvezető irányításával huszonhat fiatal hódol rendszeresen a búvárúszásnak. A szakember szerint a könnyűbúvárok sportja nemcsak szép és érdekes sport, hanem kemény felkészülést is igényel. Ebben is, mint a többi sportágban, minél előbb el kell kezdeni a „hajtást“. Főképpen" a hosszabb távokon lehetnek kínos percei a versenyzőnek, mivel nem könnyű óriási uszonyokkal és a nehéz légzőkészülékkel az úszás. Látszólag persze rém egyszerű és aki jól tudja kezelni mindezt, az úgy száguld a víz alatt, mint egy jókedvű csibor. De éppen ehhez kell az intenzív lábmunka, ami erős lábizomzatot kíván. © © A nagymegyeri könnyűbúvárok alapozó edzéseiket a termálfürdőben végzik, az alámerüléseket pedig a Lton-tóban és a város melletti kavicsgödörben. Rendszeresen részt vesznek a kerületi és az országos szintű versenyeken, melyek egyúttal minősítő jellegűek is. © © A könnyübúvársport drága sportág. Nem véletlen, hogy a nagymegyeri békaemberek is felszerelés-gondokkal küzdenek. A légzőkészülékek feltöltését is a komáromi hajógyárban végzik. Elmondhatjuk, hogy a HSZ Komáméi (Komárom) Helyi Szervezete sokoldalú támogatást nyújt a nagy,e sport jövője biztosítva van. A nagy csapat titkos vágya a csehszlovák bajnokság megnyerése. A losonci röplabdázók a II. Nemzeti Ligában szerepelnek. A járás falvaiban egyre közkedveltebbé válik a sakkozás. Az A és В csoportban 18 csapat vetélkedik a szellemi tornán, a bajnoki pontokért. Asztaliteniszben húsz községben van olyan csapat, amelyek a járási bajnokságban szerepelnek. A kézilabda is egyre közkedveltebb sportág és az iskolák komoly utánpótlást nyújtanak, hogy a csapatok eredményesebben szerepeljenek. A fiatalokat azzal is érdekeltté teszik a körzeti és járási vetélkedőkön, hogy a legjobbakat értékes díjjal jutalmazzák. A helyi, körzeti atlétikai vetélkedők szervezése még nem kielégítő a járásban. De vannak már olyan községek, mint például Kokava, ahol évente rendszeresen szerveznek színvonalas atlétikai vetélkedőket. A diákok részére több helyütt rendeznek atlétikai napokat. Sajnos a felnőtteknél nem mindenütt élnek kellőképpen a lehetőségekkel. Seres Gyula szakelőadó szerint a sporttevékenység fejlesztése sokoldalú politikai, szervező munkát követel. A nevelő munka főleg a sportolóknak tartott előadásokban, beszélgetésekben jut kifejezésre. A politikai, nevelő munka eredményét azzal is lehet mérni, hogy a sportolók közül egyre többen vállalnak szocialista kötelezettséget, fegyelmezetten vesznek részt a különböző felvonulásokon és a különböző évfordulókra rendezett sportvetélkedők aktív résztvevői. Alapvetően fontos feladat az edzők és játékvezetők iskolázása, továbbképzése. Bár évről évre rendeznek tanfolyamokat, még sincs elegendő edző és játékvezető a járásban. A képzettek közül különböző okok miatt sokan nem tevékenykednek. Az iskolák rendezése is gondot okoz, mivel az egyes üzemek vezetői akadályokat gördítenek, hogy a dolgozói részt vegyenek a tanfolyamokon. Pedig a sport, testnevelés fejlesztése szempontjából döntő jelntőségü, hogy sokoldalúan képzett edzők, hozzáértő játékvezetők legyenek a járásban. Seres Gyula és a járási bizottság dolgozói hisznek abban, hogy az erőfeszítéseik nem hiábavalóak és az elkövetkezendő' Wekben a losonci járás sportolói sokat hallatnak magukról. " TÖTH DEZSŐ a vízben megyeri könnyűbúvároknak. A versenyek előtti összpontosításokon együtt vesznek részt, s az edzői tevékenyséket is komáromi szakember tölti be, Egyed Gyula személyében. A sportág nagymenőin — Kardos Ferenc, Takács János és Szabó Mihály András — kívül a Duna menti falvakból sok tehetséget foglalkoztat a szakosztály. A fiatalok társasága nemrég van együtt. A fiúk ebben a sportágban csak „békának“ számítanak. ABC-felszerelésük: uszonyuk, szemüvegük és légző pipájuk van. Jelenleg háziversenyre készülnek. Később azonban szeretnének részt venni nagyobb viadalokon is — mondja Takács András szakosztályvezető. S hogy a fiúk az ABC-től eljussanak a magasabb búvártudományokig, az edző elméleti órákat is tart számukra. © © A szakkör egyik reménységét megszólaltattuk. — Nekem azelőtt is volt békafelszerelésem, de szakszerű használatát csak itt ismertem meg. Gyula bácsi beavatott bennünket a víz alatti szemüvegfelvétel titkába is. Elmondta, hogy miként vehetjük fel újra, felmerülés nélkül is a lecsúszott szemüveget, hogy fújhatjuk ki belőle a vizet. — A sportág nagyon tetszik nekem. Többféle sporttal próbálkoztam, s végül a búvároknál kötöttem ki. Szerintem a vízisport a legegészségesebb. Sokat olvastam arról is, hogy a búvárok a versenyek mellett milyen izgalmas vállalkozásokat hajtanak végre. Lehet, hogy egyszer én is megismerhetem a mélytengerek világát. A minősítést szerzett versenyzőink a ritka élménynek már aktív részesei voltak, amikor a Fekete-tenger mellett edzőtáboroztak. © © Csobban a víz, s elnéptelenedik a part. A könnyűbúvárok bátorságukat, felkészültségüket nemcsak az edzéseken és a versenyeken bizonyíjták, hanem az árvíz elleni hősi védekezésben, vagy az egyéb természeti katasztrófák esetében is. ácsiba-— A járási népművelési központok ** létrehozása és kiépítése jelentős minőségi változást hozott a közművelődésben. Az előbbi népművelődési intézmények nem tudták kellőképpen átfogni a művelődési életet az egyes járásokban és a szaktanácsadás sem volt kielégítő. Ennek következtében a társadalmi szervezetek kevés szak- és szervezési segítséget kaptak, s ez megmutatkozott a rendezvények színvonalában is. Átgondolt népművészeti tevékenység Tóth Dezső A közelmúltban Danes Dezsővel, a lučeneci (Losonc) Járási Népművelési Központ népművészeti osztályának vezetőjével beszélgettem a fontos közművelődési intézmény munkájáról. — Mióta dolgozol mint hivatásos népművelő? — érdeklődtem a régi ismerőstől. — Ezerkilencszázhetvenkettőtől tevékenykedem járási szinten, de mint pedagógus már régen részese vagyok a népművelési élet szervezésének. Tény, hogy régebben eléggé magunkra voltunk hagyatva. A társadalmi szervezetek hivatásos, vagy választott szervei ugyan nyújtottak szervezési segítséget, de szakmait vajmi keveset. Régebben nem rendezték meg évről évre a különböző vetélkedőket, pedig a magasabb szintű rendezvények jó hatással vannak a műkedvelő együttesekre. Amióta kiépítettük a népművelési központ apparátusát, a tervszerűség jellemző a népművészeti tevékenységre. A fejlődést igazolja, hogy a műkedvelő együttesek művészileg sokkal magasabb szinten vannak, mint a hetvenes évek elején. — Milyen népi együttesek tevékenykednek a járásban? — Előre bocsájtom, a járásban közel fele-fele arányban szlovákok és magyarok élnek. Ez kissé nehezíti a munkánkat a szaktanácsadás terén. De azért majdnem minden népművészeti ágban van tevékenység, mind a magyar, mind a szlovák csoportokban. A színjátszásban a szlovák csoportok'a jobbak és a járási versenyen sőt magasabb szinten is főleg ők képviselik a járást. Énekcsoportok viszont főleg a magyarlakta vidéken vannak, s közülük még az országos fesztiválon is felléptek. Van több irodalmi színpadunk, táncegyüttesünk, vonós-, fúvós- és beatzenekarunk és a fotósok köre is aktívan tevékenykedik. A meglevő együtteseknek lehetőséget teremtünk, hogy járási szinten is vetélkedhessenek. Ebben az esztendőben különben nálunk, a mi közreműködésünkkel lesz megrendez-A jó hírnevű, FUlekpüspöki Palóc Együttes. ve az úttörőénekkarok országos fesztiválja, amelyen a Szlovák Szocialista Köztársaság hét legjobb gyermekkórusa lép fel. Az úttörőkórusok találkozója a nemzetközi gyermekév kiemelkedő akciója lesz. ■— A járásban hét elismert cigányzenekar muzsikál rendszeresen és 29 tánczenekar, tevékenykedik. Négy fúvós felnőttzenekar is van a járásban. Most azon fáradozunk, hogy a losonci általános iskolák tanulóiból szervezzünk fúvószenekart, vagyis törődjünk az utánpótlással. A Kokava nad/ Rimavou-i és a fülekpüspöki Palóc Népi Együttes — amely nemrégiben ünnepelte megalakulásának tízéves évfordulóját, — kiválóan szerepelt a különböző akciókon. Amíg a magyarlakta területeken nincsenek állandó jellegű színjátszó csoportok, az énekkari mozgalom egyre terebélyesedik. A holisai (Galsa), a Fifakovské Kováčovce-i (Fülekkovácsi), biskupicei (Püspöki), radovcei (Ragyolc) s még lehetne sorolni azoknak az énekcsoportoknak a számát, amelyek évente több alkalommal lépnek fel a fesztiválokon és részt vesznek a különböző állami ünnepeken. — Milyen a szaktanácsadás? — Elsősorban az élcsoportoknak igyekszünk művészeti tanácsokat adni. De az előbbi évekhez mérten a többi együttesnek is a rendelkezésére állunk. Nemcsak tanácsot adunk, hanem el is bíráljuk az együttesek művészi szintjét. Ez főleg, a zenekarokra vonatkozik. A szakemberekből álló bizottság áilapítja meg, melyik zenekar milyen kategóriába tartozik. Sok a járásunkban a beatzenekar, de csak 29 van olyan szinten, hogy nyilvánosan is szerepelhet. Sokan reklamálnak, de mi ragaszkodunk a bíráló bizottság döntéséhez. •— Milyen a kapcsodat a társadalmi szervezetekkel? — Sokat javult az elmúlt esztendőkben. Eleinte bizalmatlanok voltak velünk szemben. Az utóbbi időben a helyzet gyökeresen megváltozott, igénylik a segítségünket, s mint társrendezők is szorosan együttműködünk. Jó a kapcsolat a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel, a CSEMADOK- kal és a többi tömegszervezettel is. Az utóbbi időben a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Járási Bizottságával is elmélyült a kapcsolat és ez azt jelenti, hogy még nagyobb lesz az anyagi lehetőség a népművészeti tömegmozgalom fejlesztésében. A munkánk nagyon sokoldalú. A kétnyelvű járásban sok a lehetőség a gyűjtőmunkára, s azok feltárása után a népművészeti tömegmozgalom sokoldalú fejlesztésére. A halódó népi értékek felkutatása az elsőrangú feladataink közé tartozik, s természetesen az is, hogy a népi hagyományokat és a szocialista kultúránk termékeit minél magasabb művészi szinten tolmácsoljuk a nézők ezreinek. A Kokava nad Rimavicani, élenjáró tánccsoport a járásban. Fotó: —tt-^ I í* í*í* í**4* *** ^ (^♦*J****<{* ^ ****** ♦** **• »** •*« ****** **• ■ И Ünnepeltek ünnepi gyűlés Salkán (Szalka) 1979. március 2S-én A CSEMADOK megalakulásának 30. évfordulója alkalmából ünnepi gyűlési tartott a Dunajská Streda-i /Dunaszerdahely) járási bizottság. A résztvevőket Gyurcsík fózsef, a CSEMADOK járási bizottságának elnöke és dr. Magyarics Vince, az SZLKP JB vezető titkára üdvözölte. Gyurcsík elvtárs többek között hangsúlyozta: — Ha gondolatban szemünk előtt leperegnének azok az évek, amelyeket az eltelt harminc év alatt megtettünk, nehéz lenne pozitív és negatív korszakokra osztani a CSEMADOK munkáját. A CSEMADOK a szocialista építés során élénken reagált az eseményekre, feladatokra. Munkája főleg kulturális téren mutatkozott meg. A járásban hatvanhét szervezet mintegy tízezer tagot tömörítve fejti ki a sokoldalú tevékenységét. Dr. Magyarics Vince felszólalása után Gyurcsík fózsef és Fél Miklós járási titkár kitüntetés nyújtott át a legjobbak kiváló munkájáért. Kitüntetésben részesült: Gyurcsík József, Borbély Margit, Csicsai István, Kósa Margit és Ferencéi István. A jutalom átadása után gazdag és színes kultúrműsorral fejezték be a jelentős évfordulót. Széllé Beáta a CSEMADOK 30. évfordulója tiszteletére kultúrműsorral egybekötött ünnepi gyűlést tartottak a lakosság részére. A gyűlésen a CSEMADOK járási és központi képviselői is részt vettek. Botiik Antal, a helyi szervezet elnöke a harmincéves krónikából olvasott fel részleteket. A kultúrműsor keretében a színjátszó csoport a már előző években bemutatott színművekből adott elő részleteket. Bemutatásra került a Radnóti Művelődési Klub irodalmi összeállítása, amellyel a kerületi versenyen első helyezést értek el. Csontos Vilmos költővel író-olvasó találkozót rendeztek, amely nagy érdeklődést keltett a lakosság körében. Az ünnepi gyűlés befejezése után Őszi Lászlóné, a CSEMADOK járási titkára elismerő oklevelet adott át azoknak a tagoknak, akik becsületesen, szorgalmasan végezték munkájukat. Tóth Gyuláné Szorgalmasak A CSEMADOK komočai (Kamocsa) helyi szervezetének kilencven tagja van. Elnöke Takács Miklósné. A szervezet tagjai aktívan kezdték az évet. Jól működik a színjátszó csoport. Munka végeztével, a késő esti órákban, szorgalmasan tanultak, próbáltak, csakhogy minél előbb bemutathassák a színdarabot, szórakoztathassák a közönséget. Márciusban került sor Jókai Mór: A debreceni lunátíkus című, háromfelvonásos komédia bemutatására, melynek rendezője Danczi Jánosné. Szereplők: Borka Károlyné, Takács Lajosné, Takács Miklósné, Halász Irén, Földes Béla, Németh László, Takács Miklós, Lukács Benjámin voltak. A díszleteket a szereplők készítették. A jó és végig hangulatos komédiát és a szereplők jó játékát a közönség sok tapssal jutalmazta. A színdarab szereplői úgy határoztak, hogy a betanult komédiát a környező falvak lakosságának is bemutatják. TANKA KLÄRA