Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-14 / 15. szám

1979. április 14. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Ha újításokkal foglalkozó szakem­berektől ilyesmit hallok: „Javult a helyzet, jő eredmények születtek .. mindig örömmel fogadom. Azért, mert újftómozgalmunkban egyenlőre még sok a szervezési hiányosság. Renge­teg jó ötlet, találmány süllyed el az íróasztalok fiókjaiban (vagy idáig sem jut el), számos újítás az embe­rek felelőtlensége miatt nem válik közkinccsé, csupán helyi viszonylat­ban érvényesül. Persze ez az állítás szerencsére nem általánosítható. Van­nak nagyon szép eredmények és év­ről évre fejlődés tapasztalható. A levicei (Léva) járás mezőgazda­sági üzemeiben az utolsó néhány év­ben az újítómozgalom sok szép, ki­­sebb-nagyobb eredményt ért el. Mivel a múlt rendszerint okulásra készteti az embereket, megkérdeztem KABATH BÉLA mérnököt — a járási mezőgaz­dasági igazgatóság gépesítési osztá­lyának dolgozóját, az újítások neszto­rát —, hogy melyek azok a múltbeli hibák, amik gyors korrigálásra szo­rultak, vagy amelyek esetleg még ma is tapasztalhatók: — Az emberek — ügyes gépjavítók, szerelők — sok esetben nem is tuda­tosítják, hogy egy olyan újítás létre­hozói, mely nemcsak helyi, de orszá­gos viszonylatban is jelentős lehet. Éppen ezért korábban — az egyes termelőegységeknél — egyes embere­ket bíztunk meg azzal, hogy figyel­jenek az újításokra, támogassák az ezzel foglalkozó szakembereket, újí­tásaikat, juttassák el a járásra. A megbízottak munkájában mi is segí­tünk. A jmi gépesítési osztályának van egy bizottsága, amely — csopor­tokra osztva — szintén figyeli, támo­gatja a szövetkezetekben kialakult újítómozgalmat. A bizottság időnként értékeli az újításokat, ezeket továb­bítja a felsőbb szerveknek. Tehát ez a szervezési mód nagyban hozzájárul a mozgalom munkájához. Persze vannak még hiányosságok. Melyek ezek? — Az egyik fő hiányosságnak tar­tom a következőt: Néhány szövetke­zetünkben kitűnő újítások születnek és sokszor csak azért nem jutnak to­vább, mert nem akad ember a gazda­ságban, aki ezt az újítást legalább közepes színvonalú műszaki rajzokon, fényképeken rögzíteni tudná. Monda­nék egy példát. A kuralanyi (Kúrál) szövetkezetben szerkesztettek egy olyan nagy teljesítményű szalmakaz­­lazót, mely csodálatos teljesítmények­re képes. Mi ezt továbbítottuk a fel­sőbb szerveknek, de az újítás elakadt valahol. Nem nehéz eltalálni, hogy a hiányos dokumentáció végett. Kollé­gáimmal sokat töprengünk azon, ho­gyan is lehetne a bajon segíteni. Per­sze hiányosságok vannak a jutalma­zások terén is. Sok szövetkezet pél­dául ezt csakis a járási szervektől várja, a saját jutalmazási eszközeivel sokszor túl óvatosan bánik. Előfordul­nak olyan esetek, hogy egy újítás például évente a gazdaságnak 80— 100 ezer korona értékű hasznot hoz, az újító viszont csak néhány száz ko­rona jutalmat kap. Nem tudóin, jo­gomban van-e ilyen véleményt mon­dani, de kimondom: a most érvény­ben levő jutalmazási rendszert az illetékes szerveknek jobban kellene respektálniuk, s az ebben fennálló esetleges hiányosságokat minél előbb ki kellene küszöbölni. Persze a fenti véleményemhez hadd fűzzem hozzá, ez nemcsak a mi járásunkra vonatko­zik, ez általános betegség. Mindemel­lett az újítómozgalom nagyon szép eredményeket tud felmutatni. A járásban melyek azok a szövet­kezetek, ahol az újítómozgalom kül­detésének csúcsán áll? — Felsorolnám azokat a szövetke­zeteket, melyek az újítók szocialista versenyében az első három közé tar­toznak. Ezek a zbrojníkyl (Fegyver­nek), šárovcei (Sáró), kurali gazda­ságok. Legutóbb milyen intézkedéseket fo­ganatosítottak annak érdekében, hogy az újítások területén jobb és még jobb eredményeket érjenek el? — Több intézkedés született, me­lyek közül kiemelném a következőt: Eddig két szövetkezetünkben fejlesz­tési műhelyt létesítettünk, ahol csakis újításokkal, s ezeknek a kivitelezésé­vel foglalkozunk. A jövőben még több ilyen műhelyt létesítünk annak érde­kében, hogy a gépesítés színvonalát ezzel is emeljük. Amint a fentiekből is kitűnik, a pozitívumok mellett felsorolt hiányos­ságok valóban általános betegségek, melyekre az illetékes szerveknek mi­nél gyorsabban meg kellene találniuk a gyógyírt. Azért, mert ezek a talál­mányok, újítások jelentős hasznot hoznak népgazdaságunknak. KALITA GABOR TAVASZ A FÖLDEKEN Hasznosítsunk minden percet! A kameničnái (Keszegfalu) székhe­lyű STEINER GÄBOR Efsz-ben jártam a napokban. Varga Kálmán elnökkel beszélgettem, éppen a tavaszi mun­kák menetéről, aki többek között el­mondta, hogy a hosszú tél időjárási viszontagságai eléggé megviselték az őszi repcét és a búzavetést, sőt az előbbit 130 hektárnyi területen ki kellett szántani, ehelyett napraforgót vetnek. Az idén a növénytermesztés szaka­szán a kukoricatermesztésre megkü­lönböztetett figyelmet fordítanak: máris teljes ütemben halad a talaj­előkészítés. Zöldségtermesztésünk eredményes­sége közismert az egész komárnói (Komárom) járásban. Elegendő meny­­nyiségű palántát előneveltek. Három­hektárnyi a fóliás kertészetük; a fó­liahangárokon belül már tavasz ural­kodik. Nemsokára piacéretté válik a saláta és a karalábé. A vöröshagyma vetése kicsit megkésett; ezt nagyban termesztik. A szövetkezet egyik érdekessége, hogy egyedüli nagyüzemi termesztője a gyökérzöldségnek; a 30 hektárnyi sárgarépát ősszel, az ugyanennyi te­rületű petrezselymet pedig most ta­karítják be (a földben telelt, s most a háziasszonyok friss, zöld levelű petrezselyemmel gazdagíthatják az ét­rendet). A 86 hektárnyi gyümölcsös első ko­molyabb permetezését is befejezték. Jó ütemben halad valamennyi tava­szi időszerű munka végzése. Remél­jük, a lendület, a szorgalom a továb­biakban sem törik meg, hagy alább. (kolozsi) ЧХХХХХЧХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХЧХХХХХХХХЧХЧЛХХХЧХХХХХХЧХХХХХХЧХЛЛХХХЧ* jegyében mondatta az igazgató —, hogy a fel- száznegyvennyolc, illetve kétszáznegy­adataink igényesek, de megvalósítha­tók. Főleg ha tekintetbe vesszük azt, hogy mezőgazdaságunk évről évre újabb nagy teljesítményű, korszerű gépekkel gazdagodik, melyeknek szak­szerű kezelésével, karbantartásával nagy teljesítmény érhető el. De nem kevésbé fontos a dolgozók kezdemé­nyezőkészségének szerepe, amely já­rásunkban a nagyarányú szocialista kötelezettségvállalásokban csúcsoso dott ki. — A szövetkezeti tagok felkészülé­sét a nevezetes eseményekre igen pozitívan lehet értékelni — mondotta MICHAL JAKUB, az SZFSZ járási bi­zottságának titkára. — Harminc év távlatából járásunkban a mezőgazda­ság szocializálásának gazdag múltjá­ra emlékezhetünk vissza. Járásunk­ban az 1949-es év végére huszonnégy szövetkezet alakult és ezeknek szá­ma 1960-ig százhetvennyolcra bővült. Ma a szövetkezetek összevonása után nagyobb gazdasági egységekben mind­össze huszonegy szövetkezetünk van, melyeknek átlagterülete meghaladja a háromezerkétszáz hektárt. Az el­múlt időszakban mezőgazdaságunk so­kat fejlődött. A mezőgazdasági brutto- és árutermelés — 1960-tól 1977-ig — vennyolc százalékkal növekedett. — Ebben a fejlődésben — folytatta tovább — az SZFSZ járási bizottsága is jelentősen részesedett. Főleg az efsz-ek VIII. kongresszusa óta foly­tatunk igen hasznos, sokrétű tevé­kenységet, mindenekelőtt a dolgozók kezdeményezőkészségének fejlesztésé­ben, valamint a szociális gondosko­dás terén. Ez az eredményekben is megnyilvánult. Ma a járás efsz-eiben száztizenhat csoport versenyez a szo­cialista brigád megtisztelő címért és munkájukkal példát mutatnak a többi dolgozónak. A szövetkezeti tagok százai üzemi konyhán étkeznek, vala­mint üdülésben és gyógykezelésben részesülnek. Tudatában vagyunk annak, hogy még jelentős tartalékkal rendelkezünk — mondotta végezetül Jakub elvtárs. — Ezek elsősorban a lakás, a bölcső­de és óvoda építésének, az üzemi ét­kezés korszerűsítésének, a munka- és életkörnyezet szépítésének nagyobb arányú támogatásában, valamint a nyugdíjas szövetkezeti tagokról való jobb gondoskodásban rejlenek. A jö­vőbeni munkánkat ezen feladatok megvalósítására irányítjuk. J. PROKEŠ mérnök csak a feleségével, mert mindkét lá­nya férjhez ment. Mint boldog nagypapa, az úgyneve­zett „hőskorról“ beszél, fellelkesül­­ten, s némi büszkeség is kitetszik hangjából. A sok nehézségen átvere­kedték magukat, példamutatóan, s összefogásuk, tanulékonyságuk foly­tán elért eredményeik híre nemcsak az országot járta be — lelkes alkotó­munkára késztetve sok-sok ifjúsági szervezet kékingeseit —, hanem elju­tott a világba is, a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás felsőbbrendűségét ékesszólóan bizonyítva. Azután azt említi, ha az 50-es évek­ben nem parancsoltak volna álljt a községben a lakóházépítéseknek, a kisszigetiek Is ide költözhettek vol­na... Ifjúságfalva szép, korszerű, na­gyobb községgé fejlődése emiatt meg­rekedt ... két maga mögött hagyva, nemcsak talpraállította, politikailag és gazda­ságilag megszilárdította közös gazda­ságát; sikerült az élenjárók közé fel­verekednie magát. A leghaladóbb munkaszervezési, termelési, jutalma­zási módszerek, eljárások gyakorlati alkalmazásával, a maradi nézetek el­leni kérlelhetetlen harccal. A közös harc, a mindig jobbra tö­rekvés közepette, olyan szocialista tí­pusú, küzdőképes vezetőkkel az élen, mint a már említett fő szervező, Zať­ko Štefan, C.ierník Ondrej, Turčina Jozef, Тигой Ludevít, Zaťko Ján, Mi­­šečka Ján, Králik Juraj; az előbbiek elnökként, utóbbi a nagy terméshoza­mok mestereként, örök kísérletező­ként. Mi volt az, ami elindította őket a sikersorozat felé? A cukorrépa. Or­­szágnak-világnak példát mutattak, hogyan érhető el hektárátlagban 600, sőt csúcstermésként 713 mázsa cukor­répa. De más években is jeleskedtek, Pár szót váltunk még Zaťko elv­társsal, a kolárovói (Guta) Szocia­lista Ifjúsági Szövetség Efsz kombájn­javító műhelyének vezetőjével — aki négy éven át elnöke is volt az ifjú­ságfalvi szövetkezetnek (három évvel ezelőtt frigyre lépett ez a szövetke­zet a gútaival). Elmondja többek kö­zött, hogy az egyesülés után lassan már rendes kerékvágásba zökken a több mint hatezer hektáros mezőgaz­dasági nagyüzem. Am, azt sem hall­gatja el, hogy az üzemszervezést, a gazdaságirányítást tovább kell tökéle­tesíteni. Csakis ily módon csökkent­hetők áz üzem belső szállítási költsé­gei, javulhatnak tovább az eredmé­nyek, válhat még jövedelmezőbbé a termelés. S úgy hisszük, nagyon is helyén­való az ilyen álláspont, véleményal­kotás. Ez kedvezhet a továbbfejlő­désnek. Turčina Jozeffel, a hnb elnökével terepszemlét tartunk a kisközségben. Közben elújságolja, hogy a művelő­dési ház egyik emeleti helyiségét ha­gyományszobának rendezik be, még­pedig a SZISZ Központi Bizottsága segítségével. Ügy érzik, ezzel nem­csak önmaguknak tartoznak, hanem az utókornak is, a jövő nemzedékek­nek. II. Ezek a merőben újat, nagy művet akarók, a szövetkezeti gazdálkodás lelkes úttörői, népszerűsítől minél előbb igyekeznek túljutni a kezdeti nehézségeken. A mind több jövedel­met nyújtó zöldségtermesztés, majd a korai burgonya termesztése nemcsak az étkeztetéssel járó gondokat enyhí­tette, s szüntette meg, hanem gazda­ságfejlesztésre is tellett. Csakis a sa­ját emberségükre alapozhattak, hitel­ről sző sem lehetett, állami támoga­tásról még kevésbé ... Az ifjú honteremtőket — a szövet­kezet hatvan tagját Zaťko Štefan el­nökkel az élen — az bosszantotta a leginkább, hogy a határnak csupán egytized részét művelhették, egy ré­szét legeltetésre találták alkalmas­nak, a többi pedig láp és mocsár volt. Jól jött hát nekik a komárnói (Komárom) járási raktárszövetkezet vezetőinek ajánlata a gazdáktól fel­vásárolt hétszáz szarvasmarha, s két­száznegyven birka legeltetésére. Ez a vállalkozás mindkét részről nagyon hasznosnak, eredményesnek bizo­nyult. ÉPÍTÉS, VÍZLECSAPOLÄS Meg aduit a nagy munka: egyfelől a csatornázás, talajjavítás, másfelől az istállók és egyéb fontos objektu mok építése. Sok-sok fiatal érkezeit Ide, hogy az építő és természet-átala kító munkát elvégezze__S mind be­csülettel helytállt... Kézzelfogható bizonyság erre az, hogy a 929 hek­tárnyi mezőgazdasági területből — mintegy két év leforgása alatt — 640 hektárnyit már szántónak könyvelhet­tek el, vagyis termővé tették. A jó szervező-irányító és lendüle­tes, jó munka — és persze a sok-sok utánjárás, felsőbb szerveknél kilin­cselés — eredménye az lett, hogy a szövetkezet akkori közös állatállomá­nya még a tél beállta előtt új Istál­lókba kerülhetett. (A bank emberei is megjuhászodtak, s hitelt engedé­lyeztek.) Örömhír dobogtatta meg az ifjú szíveket: a Szlovák Tervhivatal illeté­kesei jóváhagyták az új község fel­építésének tervét, s besorolást nyer­hetett az 1. ötéves tervbe. Persze, építkezési anyagra hiába várnak, összedugják a fejüket, hogy kisüssenek valami okosat. Ez sikerül: kétmillió téglát gyártanak, melyből felépül a Micsurinról és a Makaren­­kóról elnevezett két utca, amit később a többi követ... Artézi kúthoz, villanyhoz jutnak az új lakók. Majdpedig óvodához, iskolá­hoz, művelődési otthonhoz. Az 1951-es esztendővel lezárul az Ifjúsági szervezetek által Ide irányí­tott fiatalok önkéntes társadalmi mun­kája, amely hozzávetőleges becslések szerint, mintegy másfél millió órára tehető. És e fiatalok száma? Ügy há­romezerötszáz körüli. Ugyancsak említést érdemel, hogy Szlovákia egész területéről érkező 2500 fiatal végzett Itt traktoros tan­folyamot, s vált a szocialista mező­­gazdaság lelkes agitátorává, szakem­berévé. A KIVÁLÓ MUNKÁÉRT — MAGAS KITÜNTETÉS Nyomon követni egy 30 éves köz­ségnek s szövetkezetének fejlődését, buktatóival együtt, nem könnyű do­log. Annyit azonban bátran leszögez­hetünk: még a legbízakodöbbak sem gondolták azt, hogy ennyi tengernyi nehézséggel kell megküzdeniük. De megküzdöttek! Egészséges, fiatal pa­raszti észjárásukat, végtelen kitartá­sukat, legjobb tudásukat, szakértel­müket és leleményességüket kellett teljes mértékben latba vetniük, hogy a saját maguk összetákolta fapriccse­­ken álmodott terveiket, merész el­képzeléseiket mindenképpen valóra váltsák. S mint a tapasztalatok mutatják: valóra is váltották. Az tfjúságfalvi szövetkezet tagsága, a válságos éve­Az újszülöttek száma évről évre ke­vesebb. Ez kedvezőtlen helyzetet te­remt. A helyi iskolában Is körülnéz­ve, Kerďová Elena tanítónő rossz hírt közöl: ez év szeptember elsejétől Gú­­tára kell majd autóbuszozniuk, s on­nét vissza a szlovák és a magyar is­kola tanulóinak. Ebbr iígy-ahogy már bele Is nyugodnának a szülők, mert a tanulók á négy kilométerre levő városban korszerűbb körülmények kö­zött, színvonalasabban tanulhatnak, csupán az aggasztja őket, hogy az autóbuszmegállótól még körülbelül egy kilométert kell a diákoknak gya-Az óvodások. Fotó: —kov— logolniuk, míg az iskolába jutnak. Az életveszély elhárításáról, a szülők biz­tonságérzetének feltétlen megterem­téséről van sző. Az Autőbuszközleke­­désl Vállalat ezt a kérdést végérvé­nyesen megoldhatná, ha a diákok az Iskola előtt szállhatnának le, Illetve fel... Ennyit igazán megtehetne a vállalatvezetőség, legyen az Salán (Vágsellye), vagy Komáromban. Ez emberiesség dolga, sőt — kötelesség! Lám, az egykori láp és mocsár he­lyén élet virul. A nagy mü felépült, a kékíngesek hadának építő-termé­­szetátalakító munkája, eredményes közös gazdálkodása — örök példa marad. Tisztelet-becsület mindazok­nak, akik ezt a művet szilárd akarat­erejükkel, szorgalmukkal, tudásukkal létrehozták! Forrásmunka (Jozef Dunajovec: PO ĽUĎOCH STOPY című művel és beszélgetések alapján írta: N. KOVÁCS ISTVÄN Zaťko Ján műhelyvezető. például két évtized leforgásával hat­szor értek el félezer mázsásnál jóval magasabb hozamszintet — a proseniceí mozgalomba való bekapcsolódással és saját kísérletezéseikkel. Lucernaszé­nából több éven át 80—90, sőt 100 mázsás hektárhozamot értek el. Ta­karmányrépából? Két évtized hoza­mait alapul véve, hétszer takarítottak be 1000 mázsán felüli termést hektá­ronként, ebből kétszer néhány mázsa híján 1400 mázsát. Az ötvenes évek4 első felében rizsből ugyancsak az át­lagosnál jobb termést könyvelhettek el. Néhány kezdeti évet kivéve, állat­­tenyésztési eredményeik miatt sem kellett soha szégyenkezniük. Mint élenjáró mezőgazdasági üzem­ben, számos hazai és külföldi kül­döttség, neves szakember s kiváló személyiség megfordult, hogy a hely­színen bizonyosodjék meg a szövetke­zeti gazdálkodás előnyeiről, a tagok jólétéről, értékes tapasztalatokkal gazdagodva. Ez a különös helyzet mi­re késztette a közös gazdaság vezető gárdáját, szorgos dolgozóit? Arra, hogy évről évre több és jobb minő­ségű terményt és terméket adjanak a népgazdaságnak. Legfelsőbb párt- és kormányszer­veink nem is maradtak adósak a ma­gas erkölcsi elismeréssel: Munkaér­demrendet kapott nemcsak az illető szövetkezet, hanem az akkori elnök, Turoň Ľudovít mérnök is. TEGNAPRÓL, MÄRÖL, HOLNAPRÓL Ki Is volt az első nős ember az akkori ifjú honteremtők közül? Nem más, mint Zaťko Ján, aki Sládkovlčo­­vőről (Diószeg) járt ide néhány hő­napon keresztül, aki azután végleg le­telepedett, s azóta is itt él, most már / Újítunk, „újítgatunk"...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents