Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-10 / 10. szám

SZABAD FötDMÜVES 1979. március 10, MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф Fotó: — bűn— népgazdasági haszna Viczén István geket fogyasztásaikor. A vérrel májba jutott gyümölcscukor egy része u­­gyanis ott szőlőcukorrá alakul át. A beteg tehát valójában több szőlőcu­korhoz jut, mint amennyire számított. Természetesen nincs orvos, aki kifo­gásolná, hogy a beteg a reggelijéhez egy kávéskanál (de nem több) mézet fogyaszt. I?e a mai orvosi tudomány­nyal nem egyezik, ha a cukorbeteg ennél több mézet eszik. A SZÓJA MÉZELÉSE Valamennyi szója-változat megter­mékenyül a maga virágporával, tehát nem szorul feltétlenül méhes megpor­­zásra. Mégis úgy találták, hogy azok a fajták, melyek vonzzák a méheket, több magot teremnek. A méhek nek­tárt és virágport gyűjthetnek. A mé­zelés azonban nem általános: olyan fajták is vannak, melyekhez a mézelő méh nem vonzódik, akár a nektár hiánya, akár a virág szerkezete miatt. KORAI ANYANEVELÉS TÜRKMÉNIÁBAN A türkméniai Méhészeti Állomáson azt vizsgálták, alkalmas-e ez a terü­let korai söpört rajokhoz szükséges anyák nevelésére. Megállapították, hogy az anyanevelésre már március­tól alkalmasak a körülmények, de legmegfelelőbb az április. Az anyákat álcaáthelyezéssel és Örösi Pál Zoltán petés módszerével nevelték. Ez utób­binál az elfogadás 19—25 százalékkal rosszabb volt, mint álcás neveléskor. A petékből nevelt anyák súlya 177,1 és 191,3, az álcákból nevelteké 169,7 és 183,5 mg közötti volt. A petéből nevelt anyák átlagos súlya március­ban 7,4, áprilisban 7,8, márciusban pedig 5,2 mg-mal volt több, mint az álcából nevelteké. (—) A fémből készült szállítólap nagyban megkönnyíti a kap­­tárak áthelyezését, tehergépkocsira való fel- és lera­kását. Felvételün­kön a Treboni Nagyhizlaldák n. v. által gyártott szál­­lítólap látható, a­­mely két — négy, illetve nyolc kap­tár áthelyezésére alkalmas — válto­zatban készül. Németh János napbarnított, hat­vanöt év körüli, szikár férfi. Az a típus, akinek a ko­rát, nehéz megha­tározni. Arcáról a foglalkozásával já­ró egészséges derű sugárzik, mozdula­tai nyugodtak, sza­vai niegfontoltak. — Tizenkét éves gyerek voltam, a­­mikor kérésemre apám egy méhcsa­láddal ajándékozott meg. Azóta fog­lalkozóm a méhek nevelésével. 1 Az első hallásra hidegen hangzik ez a szó: foglalkozom. Amit János bácsi tesz a méhek körül, az a szenvedé­lyes szeretettel és különös érdeklő­déssel végzett munka, azonban már nem foglalkozás, hanem hivatás. (Hi­vatás, mely tartalommal tölti meg a nyugdíjaskor napjait. A magunkfajta laikus ember alapo­san megrémül, ha egy eltévedt mé­hecske a közelébe repül. Ezért szinte elbűvölve nézem, hogyan turkál pusz­ta kézzel ez a mosolygós méhész a fullánkos rovarok között. — Tavasszal az egyik legfontosabb teendő a kaptárok aljának a kitisztí­tása, mivel az itt lerakódó szenny a molylepkék kedvelt fészkévé válhat. Nem bántanak ezek a kedves döngi­­csélők senkit, aki őket nem bántja — mondja olyan meleg hangon, mintha csak a gyermekeiről beszélne. — Am megérzik az embereket, mint a kutyák — teszi hozzá mosolyogva. — Ha valaki nem tetszik nekik, ké­pesek messzire elzavarni a kaptárak­­tól. Mulatságos, ahogy meglett embe­rek menekülnek az apró rovarok elől. XXX • Németh elvtárs állományát ötvenöt méhcsalád képezi. Szerinte a méhek­­kel sok a munka, de ha lelkiismere­tesen végezzük, kifizetődik. Több éves tapasztalatai alapján a mai méhészet vándorlás nélkül úgy­szólván elképzelhetetlen. Tavasszal a füzeseké,t később az akácerdőket, majd a repcét és a magherét keresi fel méheivel. Ezen a téren szinte el­engedhetetlen feladatnak tartja a rendszerességet, melyet két pontban foglalt össze: a) A vándortanyának személyesen is utána kell nézni, és nem szabad „felülni“ a kedvező híreknek. b) A letelepedést előre meg kell beszélni az erdészekkel, vagy a gaz­daságok vezetőivel, akiktől mindig hasznos útmutatásokat szerezhet a méhész. Mindezen túl a vándorlást érvényes rendeletek szabályozzák, melyek be­tartása a méhészekre is kötelező. Saj­nos, gyakran találkozunk magára ha­gyott, névtábla nélküli méhészettel, több vándortanyán pedig nem ügyel­nek eléggé a környezet tisztaságára, rendezésére. XXX A méhállományban nagy károkat okozó vegyszerezés kapcsán elmon­dotta, hogy ezen a téren is van meg­oldás. Példaként a CSSZK-t említette, ahol jó pár évvel ezelőtt évente még 3—4 ezer volt a mérgezési per. Nap­jainkban az ilyen tartalmú perek szá­ma mindössze párszáz. Elképzelése szerint mezőgazdasági nagyüzemeink­nek elsősorban az alábbi tényekre kellene nagyobb súlyt fektetni: ф Pontosabban ellenőrizni és sza­bályozni a mérgek alkalmazását, ebbe a folyamatba szükséges lenne bevonni a járványügyi és állategészségügyi központokat. Ф Illene betartani azt a szabályt, hogy permetezni csak olyan területe­ken szabad, ahol a nyíló virágok szá­ma nem haladja meg a négyet. Ha a gazdasági ■ növényt virágzás közben olyan betegség támadja meg, amely a növény termését veszélyezteti, akkor a védekezést lehetőleg méheikre nem veszélyes növényvédőázerekkel kelle­ne elvégezni. • Vegyszereket csak kimondottan a kora reggeli, illetve az esti órákban kellene használni. Ф Jobban utána kellene nézni az úgynevezett méhekre nem veszélyes vegyszereknek. Ugyanis több vegy­szeren és permetanyagon fel van tün­tetve, hogy méhekre nem veszélyes, de csak bizonyos légköri körülmények — szélviszonyok, hőmérséklet értéke stb. — között. XXX Alapvetően fontosnak tartja a méh­­betegségek elleni védekezést. Ezért az első kirepülés után a leggyengébb, esetleg már elpusztult harminc mehet elküldi a bratislavai kísérleti intézet­be, speciális vizsgálatra. A legveszedelmesebb betegségnek a költésrodhadást tartja. Megfigyelései szerint a jelzett betegség ellen legjob­ban a Neomycin elnevezésű antibioti­kum vált be. Ha a szükség úgy kí­vánja, családonként egy ampullát használ fel szirupba keverve. Az ol­dat ily módon a sejtekbe kerül — s vele a Hasítást etetik a méhek. Te­hát az álcák ezúttal már preventív — megelőző — kezelést is kapnak. , XXX A šamoríni (Somorja) Németh Já­nos közel fél évszázada folytatója az ősidők óta dívó mesterségnek. Olyan ember, akinek nappalait a napsütötte, szélfútta vagy esőverte virágmezők szorgos kis munkásai,' álmait pedig ilyesfajta gondolatok népesítik be: egyszer majd nálunk is úgy megbe­csülik a méheket, mint például a Szovjetunióban. XXX Kétségtelen — a méhek igen érté­kes és hasznos rovarok. Szorgalmukat gyakran állítjuk példaként gyerme­keink elé, ám a közösségi élet iránti érzéküket mi, felnőttek, is tisztelhet­jük. CSIBA LÁSZLÓ II. A méhtermékek egyik keresett faj­tája a viasz. Ismeretes, hogy Szlová­kiában a viasztermelésnek hagyomá­nya van. A gömöri viasz már a 17— 18. században nagy elismerést szer­zett külföldön Is. A viasz és a méz a méhek legré­gibb termékei közé tartoznak. A méh­viasz gyógyító hatását már a régi gö­rögök és a rómaiak is ismerték. Fő­leg fertőzött sebre alkalmazták, mert a viasz a mérget kiszívja a sebből. A viasz Is gazdag vitaminokban. Sok А-vitamint tartalmaz. A tudományos kutatás kimutatta, hogy 100 g méh­viaszban 4096 vitamin-egység találha­tó, míg ugyanannyi marhahúsban csak hatvan vitaminegység van. Régebben az iparban használták a legtöbb viaszt, ma azonban nagy mennyiség­ben használják a kozmetikában és a gyógyászatban is. Műlép formájában azonban a méhészetbe is visszakerül. Az utóbbi években viasztermelésünk visszaesett. így ezt az értékes termé­ket és nyersanyagot külföldről kellett beszerezni. Ezért pedig kemény valu­tával kellett fizetnii Ez arra figyel­meztet, hogy ne hanyagoljuk el ter­melését. A viasztermelés nem jár kü­lönösebb gondjial. Minden méhész jó sikerrel termelheti, sőt a fiatal mé­hek építő ösztönét ki is kell használ­ni. Főleg tavasszal és jó hordáskor lehet több viaszt elérni. A méhszurok (propolisz) termelésé­vel eddig a méhészek keveset foglal­koztak. A méhész ha el is távolította a keretekről, a takarődeszkáról, vagy a kaptár bármely részéről, egyszerűen a földre szórta s ezzel sok értéket a sárba, a porba taposott. Gyógyszeripa­runk ma már ezt a méhterméket is felvásárolja. A propoliszt már az angol—francia háborúban sebek gyógyítására sikere­sen alkalmazták. Ma nagyon ajánlják légzőszervi betegségekben szenvedők­nek kenőcsként, égési és egyéb sebek gyógyítására. A propolisz hasznos tu­­lajdon'ságát teljesen még nem ismer­ték el, de bizonyos, hogy a jövőben a méhszurkot is a méhek fontos termé­kei közé sorolják és sokkal kereset­tebbé válik. A legismertebb és ősidők óta hasz­nált méhtermékünk a méz. Az ember a mézet szinte azóta ismeri, mióta a méhet. A méh azonban sokkal koráb­ban fejlődött ki, mint az ember. Ezt a skandináviai kutatások is bizonyí­tották, ahol gyantában és a kőzetek között elpusztult méhekre bukkantak. A leleteket harminc-negyven millió évre becsülték. A mézet az emberiség régőt ismeri. A kutatások egész sora bizonyította, hogy a mézet már a ba­biloniak, az egyiptomiak és a szí­­riaiak orvosságként használták. A ré­gi egyiptomiak a mézet értékes élel­miszerként, s egyben gyógyszerként is használták. A régi leletek között egy könyvet is találtak, mely orvosi re­cepteket közöl. A könyv kb. 3500 éves és több olyan receptet tartalmaz, a­­melynek a méz a legfontosabb alap­anyaga. A receptkönyvet Georg Ebers „fejtette meg“1 és az aszerint készített orvosságokat már abban az időben sokféle betegségre, sebek és egyéb belsőszervi elváltozások gyógyítására használták. A méznek ma is hasonló jő tulaj­donsága és értéke van, mint évezre­dekkel ezelőtt. Sajnos, hazánkban elég kevés az egy főre jutó mézfo­gyasztás. Sok háztartásban nem Is „szerepel“ az étlapon. A méz több mint hetven különféle olyan anyagot tartalmaz, amely az ember részére nagyon fontos. Jelentős összetevői: az egyszerű cukrok, a gyümölcs és a szőlőcukor. Ezeket az emberi szerve­zet azonnal felhasználja és rövid időn belül hatása van. Ismeretes, hogy a sportolók mérkőzés előtt, vagy a szü­netekben mézet fogyasztanak, hogy az elernyedt izmokat felfrissítsék és új .erőt gyűjtsenek. Az irodalomból, valamint a tudomá­nyos kutatásokból ismerjük, hogy a méz a mikroelemeken kívül a vita­minok egész sorát is, tartalmazza. Ezek közül a Bt, Вг, Вз, Bs, Bs B12, E, К, C és karotén a legjelentősebb. A vitaminok készlete a mézben talál­ható virágportól is függ. Ha a mézből a virágport eltávolítjuk, sok értékes vitamin vész el. A méznek magas a kalóriaértéke. Egy kilogramm mézben 3150—3350 kalóriaérték van. Ez majd­csak egy dolgozó ember napi kalória­szükségletét fedezi. A méz fermentet és sok más olyan anyagot is tartal­maz, amelyek fontosak az ember ré­szére. . A háztartásban édesítőként használ­hatjuk tejbe, teába, vagy sütemények készítésére, de kenyéren Is értékes tápláló eledel. A szovjet tudósok ki­mutatták, hogy a hosszú élet a méz fogyasztásától is függ. Azok az embe­rek, akik megérték a száz, vagy az ennél is több évet, jelentős mennyisé­gű mézet fogyasztottak. Most, amikor a nyári terveket szö­vögetjük, gondoljunk arra is, hogyan érhetnénk el nagyobb mézhozamot. Törekedjünk arra, hogy minél több mézet és egyéb hasznos méhterméket adjunk társadalmunknak. Ezt a lehe­tőséget, amint már említettem, csak vándorlással, a gazdasági növénykul­túrák megközelítésével érhetjük el. Fogyasszunk tehát több mézet, hogy egészséges nemzet maradjunk! Télutó a méhesben: Nagy Kálmán Tubái (Libád) méhész gumicsövön keresztül hallgatja a kaptárban zajló életet. Fotó: Andriskln J. „Csípős“ riport ZACSKÓS ETETÉS A méhek etetése leköti a méhészt és fáradságos. Rablással is fenyeget. Dóul! és Winn egy ausztráliai kutató­­intézetben egyszerű, olcsó, gyors módszerhez folyamodott. Ausztráliában mézzel etetnek így, mert ott némelyik méz olcsóbb a cu­kornál. De a módszer, szörphöz is al­kalmas. Az a lényege, hogy az elesé­­get vékony műanyagzacskóban teszik a felső keretlécre. A zacskót néhány helyen átlyuggatják. A méhek a lyu­kakat megtágítják s az eleséget el­hordják. Ha a zacskó vékony, azt is szétrágják. Ausztráliában 30X45cm-es zacskó járja erre a célra. Az ilyenbe 5 kg méz vagy ennek megfelelő cu­korszörp fér. Ennyi élelem elhordása kb. öt hétig tart. Az etetést gyorsí­tani lehet, ha a zacskóra több lyukat szúrnak. A munka a következő: A zacskót annyira töltik eleséggel, hogy lapos maradjon (kb. % részig). Száját összeolvasztják, vagy összeso­dorva gumiszalaggal zárják. A fe*3Ö keretlécekre borított eleséges zacskó­ból mindenekelőtt ki kell engedni a bennerekedt levegőt. Evégett kötő­tűvel vagy szeggel átszúrkálják a zacskó felső részét a levegőnél. A többit elvégzik a méhek. Tágítják a nyílásokat, lassacskán mind elhord­ják az eleséget. A vékony zacskót egészen szétrágják, a vastagabbat megürülése után ki kell venni a kap­tárból. Az elhordás gyorsaságát a lyukak számával lehet szabályozni. Jó oldala ennek a módszernek, hogy a móheket nem ösztökéli rablásra, mivel lassan, folytonosan jutnak az élelemhez. Ha a. méhes a lakástól tá­vol van, az eleséget ép zacskókban szállítják át oda és csak a helyszí­nen szúrkáljáik át a műanyagot. A szerzők ezt az etető módszert 1964- ban és 1965-ben használták először a lucerna beporzására szánt családok­ban. Olyan jól bevált, hogy most már általában így etetnek és széliében ajánlják. A LENGYEL MÉHÉSZISKOLA Lublin kerületében, B y c h a w а helységben méhészeti középiskola (technikum) működik. Internátusa 200 tanulót fogad be. Levelező okta­tással pedig évente 600 méhészt ké­peznek ki. A rendes tanulók iskolá­zása öt évig tart és érettségivel fe­jeződik be. A végzettek intézmények­nél helyezkednek el, vagy felvételi vizsga után főiskolára iratkozhatnak be. Sokan pedig maguk méhészetében vagy állami méhészetekben dolgoznak tovább. Az iskola területe 107 hek­tár, ebből ötven hekár mezőgazdasági területet, harminchét hektárt a park és az épületek foglalnak el. A tanu­lók a mezőgazdasági területen dolgoz­va keresik meg eltartásuk díját. Az oktaták számára harminc, ebből ma­gára a méhészetre hat jut. A méhcsa­ládok száma 1200, tisztán a tanulást szolgálja hatvan. A fő tanítási ág a méhészkedés. Minden más tanított mezőgazdasági tárgy ezután követke­zik. Az iskolának még egy másik te­lepe is van, két km-re ötszáz méh­családdal. A MÉZ ÉS A CUKORBETEG Elég gyakran emlegetik, hogy a cukorbeteg is fogyaszthat mézet, mert ebben „gyümölcscukor“ van. Trechsel berni orvos elismeri a méz kiválósá­gát, de óvatosságra inti a cukorbete­■nvpaersoH li ' ж 11 111 1 ifKRffl }l|| л f i||LS v f. % L? ív ||2 V: í i ä-v.

Next

/
Thumbnails
Contents