Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-10 / 10. szám
SZABAD FötDMÜVES 1979. március 10, MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф Fotó: — bűn— népgazdasági haszna Viczén István geket fogyasztásaikor. A vérrel májba jutott gyümölcscukor egy része ugyanis ott szőlőcukorrá alakul át. A beteg tehát valójában több szőlőcukorhoz jut, mint amennyire számított. Természetesen nincs orvos, aki kifogásolná, hogy a beteg a reggelijéhez egy kávéskanál (de nem több) mézet fogyaszt. I?e a mai orvosi tudománynyal nem egyezik, ha a cukorbeteg ennél több mézet eszik. A SZÓJA MÉZELÉSE Valamennyi szója-változat megtermékenyül a maga virágporával, tehát nem szorul feltétlenül méhes megporzásra. Mégis úgy találták, hogy azok a fajták, melyek vonzzák a méheket, több magot teremnek. A méhek nektárt és virágport gyűjthetnek. A mézelés azonban nem általános: olyan fajták is vannak, melyekhez a mézelő méh nem vonzódik, akár a nektár hiánya, akár a virág szerkezete miatt. KORAI ANYANEVELÉS TÜRKMÉNIÁBAN A türkméniai Méhészeti Állomáson azt vizsgálták, alkalmas-e ez a terület korai söpört rajokhoz szükséges anyák nevelésére. Megállapították, hogy az anyanevelésre már márciustól alkalmasak a körülmények, de legmegfelelőbb az április. Az anyákat álcaáthelyezéssel és Örösi Pál Zoltán petés módszerével nevelték. Ez utóbbinál az elfogadás 19—25 százalékkal rosszabb volt, mint álcás neveléskor. A petékből nevelt anyák súlya 177,1 és 191,3, az álcákból nevelteké 169,7 és 183,5 mg közötti volt. A petéből nevelt anyák átlagos súlya márciusban 7,4, áprilisban 7,8, márciusban pedig 5,2 mg-mal volt több, mint az álcából nevelteké. (—) A fémből készült szállítólap nagyban megkönnyíti a kaptárak áthelyezését, tehergépkocsira való fel- és lerakását. Felvételünkön a Treboni Nagyhizlaldák n. v. által gyártott szállítólap látható, amely két — négy, illetve nyolc kaptár áthelyezésére alkalmas — változatban készül. Németh János napbarnított, hatvanöt év körüli, szikár férfi. Az a típus, akinek a korát, nehéz meghatározni. Arcáról a foglalkozásával járó egészséges derű sugárzik, mozdulatai nyugodtak, szavai niegfontoltak. — Tizenkét éves gyerek voltam, amikor kérésemre apám egy méhcsaláddal ajándékozott meg. Azóta foglalkozóm a méhek nevelésével. 1 Az első hallásra hidegen hangzik ez a szó: foglalkozom. Amit János bácsi tesz a méhek körül, az a szenvedélyes szeretettel és különös érdeklődéssel végzett munka, azonban már nem foglalkozás, hanem hivatás. (Hivatás, mely tartalommal tölti meg a nyugdíjaskor napjait. A magunkfajta laikus ember alaposan megrémül, ha egy eltévedt méhecske a közelébe repül. Ezért szinte elbűvölve nézem, hogyan turkál puszta kézzel ez a mosolygós méhész a fullánkos rovarok között. — Tavasszal az egyik legfontosabb teendő a kaptárok aljának a kitisztítása, mivel az itt lerakódó szenny a molylepkék kedvelt fészkévé válhat. Nem bántanak ezek a kedves döngicsélők senkit, aki őket nem bántja — mondja olyan meleg hangon, mintha csak a gyermekeiről beszélne. — Am megérzik az embereket, mint a kutyák — teszi hozzá mosolyogva. — Ha valaki nem tetszik nekik, képesek messzire elzavarni a kaptáraktól. Mulatságos, ahogy meglett emberek menekülnek az apró rovarok elől. XXX • Németh elvtárs állományát ötvenöt méhcsalád képezi. Szerinte a méhekkel sok a munka, de ha lelkiismeretesen végezzük, kifizetődik. Több éves tapasztalatai alapján a mai méhészet vándorlás nélkül úgyszólván elképzelhetetlen. Tavasszal a füzeseké,t később az akácerdőket, majd a repcét és a magherét keresi fel méheivel. Ezen a téren szinte elengedhetetlen feladatnak tartja a rendszerességet, melyet két pontban foglalt össze: a) A vándortanyának személyesen is utána kell nézni, és nem szabad „felülni“ a kedvező híreknek. b) A letelepedést előre meg kell beszélni az erdészekkel, vagy a gazdaságok vezetőivel, akiktől mindig hasznos útmutatásokat szerezhet a méhész. Mindezen túl a vándorlást érvényes rendeletek szabályozzák, melyek betartása a méhészekre is kötelező. Sajnos, gyakran találkozunk magára hagyott, névtábla nélküli méhészettel, több vándortanyán pedig nem ügyelnek eléggé a környezet tisztaságára, rendezésére. XXX A méhállományban nagy károkat okozó vegyszerezés kapcsán elmondotta, hogy ezen a téren is van megoldás. Példaként a CSSZK-t említette, ahol jó pár évvel ezelőtt évente még 3—4 ezer volt a mérgezési per. Napjainkban az ilyen tartalmú perek száma mindössze párszáz. Elképzelése szerint mezőgazdasági nagyüzemeinknek elsősorban az alábbi tényekre kellene nagyobb súlyt fektetni: ф Pontosabban ellenőrizni és szabályozni a mérgek alkalmazását, ebbe a folyamatba szükséges lenne bevonni a járványügyi és állategészségügyi központokat. Ф Illene betartani azt a szabályt, hogy permetezni csak olyan területeken szabad, ahol a nyíló virágok száma nem haladja meg a négyet. Ha a gazdasági ■ növényt virágzás közben olyan betegség támadja meg, amely a növény termését veszélyezteti, akkor a védekezést lehetőleg méheikre nem veszélyes növényvédőázerekkel kellene elvégezni. • Vegyszereket csak kimondottan a kora reggeli, illetve az esti órákban kellene használni. Ф Jobban utána kellene nézni az úgynevezett méhekre nem veszélyes vegyszereknek. Ugyanis több vegyszeren és permetanyagon fel van tüntetve, hogy méhekre nem veszélyes, de csak bizonyos légköri körülmények — szélviszonyok, hőmérséklet értéke stb. — között. XXX Alapvetően fontosnak tartja a méhbetegségek elleni védekezést. Ezért az első kirepülés után a leggyengébb, esetleg már elpusztult harminc mehet elküldi a bratislavai kísérleti intézetbe, speciális vizsgálatra. A legveszedelmesebb betegségnek a költésrodhadást tartja. Megfigyelései szerint a jelzett betegség ellen legjobban a Neomycin elnevezésű antibiotikum vált be. Ha a szükség úgy kívánja, családonként egy ampullát használ fel szirupba keverve. Az oldat ily módon a sejtekbe kerül — s vele a Hasítást etetik a méhek. Tehát az álcák ezúttal már preventív — megelőző — kezelést is kapnak. , XXX A šamoríni (Somorja) Németh János közel fél évszázada folytatója az ősidők óta dívó mesterségnek. Olyan ember, akinek nappalait a napsütötte, szélfútta vagy esőverte virágmezők szorgos kis munkásai,' álmait pedig ilyesfajta gondolatok népesítik be: egyszer majd nálunk is úgy megbecsülik a méheket, mint például a Szovjetunióban. XXX Kétségtelen — a méhek igen értékes és hasznos rovarok. Szorgalmukat gyakran állítjuk példaként gyermekeink elé, ám a közösségi élet iránti érzéküket mi, felnőttek, is tisztelhetjük. CSIBA LÁSZLÓ II. A méhtermékek egyik keresett fajtája a viasz. Ismeretes, hogy Szlovákiában a viasztermelésnek hagyománya van. A gömöri viasz már a 17— 18. században nagy elismerést szerzett külföldön Is. A viasz és a méz a méhek legrégibb termékei közé tartoznak. A méhviasz gyógyító hatását már a régi görögök és a rómaiak is ismerték. Főleg fertőzött sebre alkalmazták, mert a viasz a mérget kiszívja a sebből. A viasz Is gazdag vitaminokban. Sok А-vitamint tartalmaz. A tudományos kutatás kimutatta, hogy 100 g méhviaszban 4096 vitamin-egység található, míg ugyanannyi marhahúsban csak hatvan vitaminegység van. Régebben az iparban használták a legtöbb viaszt, ma azonban nagy mennyiségben használják a kozmetikában és a gyógyászatban is. Műlép formájában azonban a méhészetbe is visszakerül. Az utóbbi években viasztermelésünk visszaesett. így ezt az értékes terméket és nyersanyagot külföldről kellett beszerezni. Ezért pedig kemény valutával kellett fizetnii Ez arra figyelmeztet, hogy ne hanyagoljuk el termelését. A viasztermelés nem jár különösebb gondjial. Minden méhész jó sikerrel termelheti, sőt a fiatal méhek építő ösztönét ki is kell használni. Főleg tavasszal és jó hordáskor lehet több viaszt elérni. A méhszurok (propolisz) termelésével eddig a méhészek keveset foglalkoztak. A méhész ha el is távolította a keretekről, a takarődeszkáról, vagy a kaptár bármely részéről, egyszerűen a földre szórta s ezzel sok értéket a sárba, a porba taposott. Gyógyszeriparunk ma már ezt a méhterméket is felvásárolja. A propoliszt már az angol—francia háborúban sebek gyógyítására sikeresen alkalmazták. Ma nagyon ajánlják légzőszervi betegségekben szenvedőknek kenőcsként, égési és egyéb sebek gyógyítására. A propolisz hasznos tulajdon'ságát teljesen még nem ismerték el, de bizonyos, hogy a jövőben a méhszurkot is a méhek fontos termékei közé sorolják és sokkal keresettebbé válik. A legismertebb és ősidők óta használt méhtermékünk a méz. Az ember a mézet szinte azóta ismeri, mióta a méhet. A méh azonban sokkal korábban fejlődött ki, mint az ember. Ezt a skandináviai kutatások is bizonyították, ahol gyantában és a kőzetek között elpusztult méhekre bukkantak. A leleteket harminc-negyven millió évre becsülték. A mézet az emberiség régőt ismeri. A kutatások egész sora bizonyította, hogy a mézet már a babiloniak, az egyiptomiak és a szíriaiak orvosságként használták. A régi egyiptomiak a mézet értékes élelmiszerként, s egyben gyógyszerként is használták. A régi leletek között egy könyvet is találtak, mely orvosi recepteket közöl. A könyv kb. 3500 éves és több olyan receptet tartalmaz, amelynek a méz a legfontosabb alapanyaga. A receptkönyvet Georg Ebers „fejtette meg“1 és az aszerint készített orvosságokat már abban az időben sokféle betegségre, sebek és egyéb belsőszervi elváltozások gyógyítására használták. A méznek ma is hasonló jő tulajdonsága és értéke van, mint évezredekkel ezelőtt. Sajnos, hazánkban elég kevés az egy főre jutó mézfogyasztás. Sok háztartásban nem Is „szerepel“ az étlapon. A méz több mint hetven különféle olyan anyagot tartalmaz, amely az ember részére nagyon fontos. Jelentős összetevői: az egyszerű cukrok, a gyümölcs és a szőlőcukor. Ezeket az emberi szervezet azonnal felhasználja és rövid időn belül hatása van. Ismeretes, hogy a sportolók mérkőzés előtt, vagy a szünetekben mézet fogyasztanak, hogy az elernyedt izmokat felfrissítsék és új .erőt gyűjtsenek. Az irodalomból, valamint a tudományos kutatásokból ismerjük, hogy a méz a mikroelemeken kívül a vitaminok egész sorát is, tartalmazza. Ezek közül a Bt, Вг, Вз, Bs, Bs B12, E, К, C és karotén a legjelentősebb. A vitaminok készlete a mézben található virágportól is függ. Ha a mézből a virágport eltávolítjuk, sok értékes vitamin vész el. A méznek magas a kalóriaértéke. Egy kilogramm mézben 3150—3350 kalóriaérték van. Ez majdcsak egy dolgozó ember napi kalóriaszükségletét fedezi. A méz fermentet és sok más olyan anyagot is tartalmaz, amelyek fontosak az ember részére. . A háztartásban édesítőként használhatjuk tejbe, teába, vagy sütemények készítésére, de kenyéren Is értékes tápláló eledel. A szovjet tudósok kimutatták, hogy a hosszú élet a méz fogyasztásától is függ. Azok az emberek, akik megérték a száz, vagy az ennél is több évet, jelentős mennyiségű mézet fogyasztottak. Most, amikor a nyári terveket szövögetjük, gondoljunk arra is, hogyan érhetnénk el nagyobb mézhozamot. Törekedjünk arra, hogy minél több mézet és egyéb hasznos méhterméket adjunk társadalmunknak. Ezt a lehetőséget, amint már említettem, csak vándorlással, a gazdasági növénykultúrák megközelítésével érhetjük el. Fogyasszunk tehát több mézet, hogy egészséges nemzet maradjunk! Télutó a méhesben: Nagy Kálmán Tubái (Libád) méhész gumicsövön keresztül hallgatja a kaptárban zajló életet. Fotó: Andriskln J. „Csípős“ riport ZACSKÓS ETETÉS A méhek etetése leköti a méhészt és fáradságos. Rablással is fenyeget. Dóul! és Winn egy ausztráliai kutatóintézetben egyszerű, olcsó, gyors módszerhez folyamodott. Ausztráliában mézzel etetnek így, mert ott némelyik méz olcsóbb a cukornál. De a módszer, szörphöz is alkalmas. Az a lényege, hogy az eleséget vékony műanyagzacskóban teszik a felső keretlécre. A zacskót néhány helyen átlyuggatják. A méhek a lyukakat megtágítják s az eleséget elhordják. Ha a zacskó vékony, azt is szétrágják. Ausztráliában 30X45cm-es zacskó járja erre a célra. Az ilyenbe 5 kg méz vagy ennek megfelelő cukorszörp fér. Ennyi élelem elhordása kb. öt hétig tart. Az etetést gyorsítani lehet, ha a zacskóra több lyukat szúrnak. A munka a következő: A zacskót annyira töltik eleséggel, hogy lapos maradjon (kb. % részig). Száját összeolvasztják, vagy összesodorva gumiszalaggal zárják. A fe*3Ö keretlécekre borított eleséges zacskóból mindenekelőtt ki kell engedni a bennerekedt levegőt. Evégett kötőtűvel vagy szeggel átszúrkálják a zacskó felső részét a levegőnél. A többit elvégzik a méhek. Tágítják a nyílásokat, lassacskán mind elhordják az eleséget. A vékony zacskót egészen szétrágják, a vastagabbat megürülése után ki kell venni a kaptárból. Az elhordás gyorsaságát a lyukak számával lehet szabályozni. Jó oldala ennek a módszernek, hogy a móheket nem ösztökéli rablásra, mivel lassan, folytonosan jutnak az élelemhez. Ha a. méhes a lakástól távol van, az eleséget ép zacskókban szállítják át oda és csak a helyszínen szúrkáljáik át a műanyagot. A szerzők ezt az etető módszert 1964- ban és 1965-ben használták először a lucerna beporzására szánt családokban. Olyan jól bevált, hogy most már általában így etetnek és széliében ajánlják. A LENGYEL MÉHÉSZISKOLA Lublin kerületében, B y c h a w а helységben méhészeti középiskola (technikum) működik. Internátusa 200 tanulót fogad be. Levelező oktatással pedig évente 600 méhészt képeznek ki. A rendes tanulók iskolázása öt évig tart és érettségivel fejeződik be. A végzettek intézményeknél helyezkednek el, vagy felvételi vizsga után főiskolára iratkozhatnak be. Sokan pedig maguk méhészetében vagy állami méhészetekben dolgoznak tovább. Az iskola területe 107 hektár, ebből ötven hekár mezőgazdasági területet, harminchét hektárt a park és az épületek foglalnak el. A tanulók a mezőgazdasági területen dolgozva keresik meg eltartásuk díját. Az oktaták számára harminc, ebből magára a méhészetre hat jut. A méhcsaládok száma 1200, tisztán a tanulást szolgálja hatvan. A fő tanítási ág a méhészkedés. Minden más tanított mezőgazdasági tárgy ezután következik. Az iskolának még egy másik telepe is van, két km-re ötszáz méhcsaláddal. A MÉZ ÉS A CUKORBETEG Elég gyakran emlegetik, hogy a cukorbeteg is fogyaszthat mézet, mert ebben „gyümölcscukor“ van. Trechsel berni orvos elismeri a méz kiválóságát, de óvatosságra inti a cukorbete■nvpaersoH li ' ж 11 111 1 ifKRffl }l|| л f i||LS v f. % L? ív ||2 V: í i ä-v.
