Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-10 / 10. szám
1979. március 10. --------—__________________________________«.SZABAD FÖLDMŰVES UTAZÄS A JELENBE Látszatra prózainak cGnó télutói reggel. Csatakos sár fröccsen az árokpartra egy-egy ritkán elhaladó jármű (keréknyomából, szemerkélő párába burkolózik a falu. A lehúzott redőnyök mögött munkába készülődnek a muzslaiak. Ha nagyjából áttekintjük a település történetét, akkor négy nagy sorsfordulót emelhetünk ki. Első a települést övező mocsárvilág ellen indított harc volt, amelynek középpontjában a lecsapolás állt. Másodiknak a vasút kiépítését tekinthetjük. Harmadik ezerkilencszáznegyvenöt, a társadalmi-politikai felszabadulás ideje. Ezek az események azért jelentenek sorsfordulót, mert valóban fordulatot hoztak a község életében: új irányt szabtak a fejlődésnek és újszerű jelleget adtak a településnek. Ugyanilyen okból a negyedik, a legfontosabb történelmi mérföldkőnek tekinthetjük az ezerkllencszáznegyvenkilenc és ezerkilencszázhetvenkilenc közötti három évtizedet, amikor a minden eddigit felülmúló nagy horderejű változás állt be Muzslán. Ennek a változásnak a középpontjában a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a nagyüzemi gazdálkodás fellendülése, megszilárdulása áll, aminek nyomán nem csupán a paraszti világ öltött új alakot, hanem megváltozott a község arculata is. A helyi nagyüzemi mezőgazdaság szerkezeti változásait nehéz nyomon 'követni és leírni, mégpedig annak az örömteli ténynek a következtében, hogy a korábbi évszázadok mozdulatlansága helyett a közelmúlt három évtizedében az örökös mozgás lett a jellemző. Ha ilyen szeretettel beszél minderről, vajon milyen jelzőkkel illeti a tagságnak a gazdálkodásban elért eredményeit? — jut eszembe, amikor a szemem a kiváló szövetkezetnek járó oklevelekre téved. ÖRÖMÖK ÉS GONDOK A növénytermesztésben a tavalyi év eléggé mostoha időjárása ellenére is jó eredményeket értek el, s több kultúrnövénynél túlteljesítették az előirányzott tervet. Kiváló eredményt értek el búzából és árpából, hiszen ötvenegy mázsás hektárhozamot takarítottak be. Kukoricából pedig ötvenmázsás hozamot értek el. A százhét hektáron termesztett szőlő ezerkilencszázhetvenhétben súlyos jégkárt szenvedett. A természeti csapás nemcsak a termést, hanem a szőlővesszőt és a rügyeket is megkárosította, s ez kihatással volt a tavalyi hozamokra is. A gyümölcsösben viszont a fagykár okozott érzékeny veszteségeket. A szövetkezet kertészeti részlegének nevezetessége a hagyma, mely a tavalyi évben hektáronként nyolcvanhét mázsával fizetett. A sok hagyma nagy öröm, de az értékesítés szempontjából súlyos gondokat is okozott. A szövetkezet termelésszerkezetében meghatározó szerepet játszik a zöldség, gyümölcs és a szőlő. Rendkívül szerteágazó, nagy szellemi erőt követel tehát a zöldség-, gyümölcs- és a szőlőtermelés' alakítása. A legfontosabb dolog ebben a szövetkezetben ismert. A mennyiségen kívül igyekeznek előtérbe helyezni a minőséget, ami összefügg a fajtával is. A termés mennyiségét a mezőgazlők és rétek ápolására. Műtrágyázással, vízrendezéssel, újratelepítéssel a ma még elenyésző szénaérték helyett Jitven mázsát is adhat egy-egy hektár. Szükséges lesz viszont a megfelelő betakarítógépek és tartósító eszközök biztosítása. KÖZÉPPONTBAN A SILÖKUKORICA Az 'állattenyésztés terv-előirányzatait az efsz teljesítette, sőt több mutatóban túlszárnyalta. Az állatok hasznossága is megfelelően alakult. Nagy lehetőségeket látnak az állatállomány összpontosításában és szakosításában. Ezt a célt szolgálja az 586 férőhelyes tehénistálló építése, távlatilag pedig a korszerű sertésfarm létrehozása. Az állattenyésztésben elért jó eredmények stabilizálására, esetenként azonban a termelés további növelésére törekednék. E cél érdekében égető kérdés a takarmánytermesztés fejlesztése, ami azt jelenti, hogy jobb minőségű takarmánynövényeket kell nagyobb mennyiségben termelniük. — Bennünket az érdekel, hogy egy hektár területről miként lehet a jószág segítségével a lehető legtöbb tejet és húst „lehozni“ — említette az elnök. Ennek megfelelően ha a szarvasmarha takarmányozásáról van szó, akkor Muzslán a silókukorica kerül a középpontba. A gyomtalan, szemtermelésre is alkalmas táblákon sikerült elérniük a négyszáz mázsán felüli termést. Az ésszerű takarmányozási szemléletnek köszönve az alacsony hozamú és takarmányozási értékű, egynyári szálasok fokozatosan elmaradnak a szántóföldiekről, s a gyarapodó állomány takarmányát kisebb területen termelik meg. AHOGY KINYÍLIK AZ IDŐ daságban dolgozókon kívül erőteljesen formálják a gépet, vegyszert gyártók, a minőséget viszont a felváReggel nyolc óra körül jár az idő, amikor a Béke nevet viselő efsz székházéban bekopogtatok az egyik ajtón, hogy megkérdezzem Barusz Ernő mérnöktől, a szövetkezet elnökétől: — Hogyan telik a napja? A háromezerötszáz hektáron gazdálkodó efsz elnöke kissé csodálkozik a kérdésen, mert ezt a kérdést a mezőgazdaságban inkább az időszaki munkák idején szokták feltenni. A középkorú, csendes szavú elnök dossziékat, grafikonokat, iratokat, jegyzeteket tereget szét a mintás térítőn. De közben az előzményekről beszél: — Tavaszodik, s ahogyan kinyílik az idő, mind korábban ébredek óra nélkül is. Ma is korán jöttem be, s egy órát szántam a felkészülésre, kilenckor kezdjük az értekezletet. Nálunk minden hét így zárul. A főkönyvelővel, növénytermesztővel, a zootechnikussal, az ágazatvezetőkkel lezárjuk a hetet, megbeszéljük a tennivalókat. Egyeztetjük az előre látható munkát, kiemeljük a legfontosabb feladatokat. Az efsz-ek IX. kongresszusának vitaanyagát már megtárgyaltuk, s jelenleg teljes energiánkkal a tavalyi év eredményeinek a felmérésére, a zárszámadó közgyűlésre készülünk. Az értekezlet pontosan délig tart, s akkor kerül sor a dossziékra, amelyek a tavalyi év tapasztalatait és az idei terveket tartalmazzák. Az elnök jóleső érzéssel böngészi az adatokat, amelyek életük változásáról beszélnek. sárlók. Sajnos a fán, vagy a száron beérett termés még nem áru, nem fogyasztási cikk. Hogy megfelelő minőségben azzá váljék — a helyi tapasztaltokból kiindulva —, a jövőben feltétlenül szükség lesz a termelő, a felvásárló és a forgalmazó értékteremtő láncolatának az összehangolására és javítására. Örömteli, hogy az idei jő termés alapjait szintén lerakták, mert a vetést és a mélyszántást az elsők között végezték el a járáshun. SZÜZFÖLDJÜK A RÉT ÉS A LEGELŐ A muzslai szövetkezetnek még van szűzföldje, mégpedig a háromszázhatvan hektáros legelő és a százhuszonegy hektáros rét, ami nehezen hasznosítható. Pontosabban: az itteni lápos, csalitos, száraz és vízjáratú gyepek, vagy ázok túlnyomó hányada némi ráfordítás árán a jövőben gazdaságosan hasznosíthatóvá válhatnak. — Ehhez — említi az elnök — két dolog kell: gyepjavítás, szarvasmarha- és juhtenyésztés. Éppen ezért a jövőben fokozott gondot fordítunk a lege-MIBŐL MIRE TELIK? v - - - ~ Muzslán az eredményes évzárásnak több tényezője van. Nem utolsósorban ezek közé tartozik a szocialista brigád cím elnyeréséért versenyző kollektívák tevékenysége. A versenyben levő csoportok közül legjobban a gépesítés szakaszán dolgozók váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A Maricsek Mihály vezette kilenctagú kollektíva az efsz-ek IX. kongresszusának a tiszteletére is méltó vállalást tett. Olajos kezű, de tiszta- szívű dolgozók kollektívája ez a bronzérmes szocialista brigád. Erről vall a brigádnaplójuk is, melyet a közösség egyetlen nőtagja, Szundi Mária vezet. A muzslai szövetkezet ma már szilárd alapokon működő nagyüzem. A tagok átlagos havi jövedelme az országos átlag felett van, de a jól végzett munka eredményéből másra is telik. Az elnök például hosszan számolgatta, hogy tavaly hányán vettek részt külföldi és hazai kirándulásokon. Nem keveset fordítottak a brigádvetélkedők győzteseinek jutalmazására, a lakásépítkezések támogatására, a dolgozók életkörülményeinek a javítására és kulturális célokra. 1X1 A szövetkezet tagsága roppant sebességű történelmi utazást tett meg az eltelt harminc év alatt. A szövetkezeti eszme évszázados beidegzettséget, paraszti látásmódot, érzésvilágot, életelvet fordított ki sarkaiból, s helyettesített újjal. A községben olyan állapot jött létre, amelybe« egyenlőkké váltak a jogok és a kötelességek. Muzsla tehát már nem az, ami volt. A Maricsek József vezette bronzérmes szocialista brigád. l-J Életébe minden nap hoz valami újat. CSIBA LÄSZLÖ 11 Jó minőségi vetőmag nélkül nincs eredményes zöldségtermesztés. A kertészetek vetőmagszükségletét a Sempra megforgalmazó vállalat eredményesen látja el. Képünkön e vállalat kiállítási részlegét mutatjuk be. KÖZELEBB A HŐN ÁHÍTOTT VILÁGSZÍNVONALHOZ Gazdag tartalommal A föld gyümölcseinek bemutatása, amit az emberi munka és a műszaki ötletesség változtat a mind vonzóbb élelmiszerek bő választékává — talán így jellemezhetném aprópénzre váltva a Salima 79 nemzetközi élelmiszeripari szalon idei, hatodik évfolyamának eszmei tartalmát. Felmerülhet az a kérdés, vajon sikeres volt-e, hiszen zászlajára jelmondatként — az idei nemzetközi gyermekév kapcsán — a gyermekételek- tápszerek, a legkisebbek étlapja bővítésnek lehetőségeit bemutató nemes gondolatot tűzték. Maga a kiállítás ehhez az elgondoláshoz híven hangsúlyozottan emelte ki ezt az irányzatot. Hiszen a kiállttá élelmiszeripari vállalatok egymással versengve igyekeztek a bébiételek minél szélesebb skáláját felvonultatni. így jé alkalom kínálkozott az egyes országok élelmiszeriparának ezt a célt követő, realizált termelési térfogatának összehasonlítására. S mindent egybevetve a Csehszlovák Szocialista Köztársaság élelimszeripara semmiben sem marad el a többi szocialista ország tápszer ég gyermekétel-gyártási színvonala mögött. Sőt bátran állja a versenyt a fejlett kapitalista országokkal. Ha bár e téren bizonyos különbségek észlelhetők, ezt lényegében az egyes országok egyedi adottsága, populációs politikája, népszaporulatának alakulása, nyersanyagbázisa szabja meg. A szocialista országok közül Bulgária mutatta be a leggazdagabb gyermekétel-kollekciót. Azonban e kiállítási részleg vezetőjével folytatott beszélgetés során arról értesültünk, hogy Csehszlovákiába irányuló exporttal e téren nem számolnak. Ugyanígy az NŐK kiállítási részlegén is úgy tájékoztattak, hagy az általuk kifejlesztett gyermektápszer kivitelére csak később kerülhet sor. Először is e tejporkészítményük kereskedelmi árát még nem szabták meg, másodszor pedig az ország rohamos népszaporulata megköveteli, hogy elsősorban a hazai keresletet elégítsék ki. A Szovjetunió és Magyarország is szép számmal mutatott be különféle gyermekételt. Viszont az élelmiszerkészítmények e ka tegóriájában élelmiszeriparunk termékei kiváló minősítést kaptak, amit egyértelműen igazol, hogy a trenéíni Slovlik és a dél-csehországi Fruta bébiétel-kollekcióját a Salima arany szimbólumával tüntették ki. Élelmiszeriparunk egyébként is jelentős sikert könyvelhet el, hiszen az Arany Salima elnyeréséért versenyző 191 benevezett élelmiszeripari készítmény, termék, illetve gép és berendezés közül harminchárom nyerte el ezt a kitüntetést. Ebből a csehszlovák gyártmányok e kitüntetés egyharmadát szerezték meg. Természetes a fogyasztók szempontjából elsődleges, hogy milyen új árucikket, élelmiszert, élelmiszeripari készítményt tud a kiskereskedelem közvetitésével napi szükségletének kielégítésére megvásárolni. Az sem közömbös számára, hogy e cikk minőségi szintje mennyire állandó, hiszen megtörténik, hogy idővel minősége leromlik. Örvendetes, hogy élelmiszeriparunk minden téren a választék bővítésére törekszik. A Saiimán aranyat nyert gyermekétel-kollekciőban alma, őszibarack, feketeribizkével ízesített málnás, epres kajszibarack és még több más gyermekételt sorakoztatott fel a gyártó vállalat. A boltokban azonban jó ha almásat, vagy őszibarackosat, esetleg epreset kap ha kap a vásárlóközönség. Kétségkívül a hatékonyabb piackutatás, valamint a gyártó vállalatok és a kereskedelem összehangoltabb tevékenysége, jobb együttműködése javíthatna a ma még felmerülő hibákon. Minden fogyasztóval együtt abban reménykedünk, hogy az idei Saiimán odaítélt arany a kitüntetett élelmiszeripari vállalatokat és üzemeket a „kiállítási“ minőség fenntartására sőt gyártmányuk továbbfejlesztésére ösztönzi. Visszatérve a Salima 79 idei évfolyamára elmondhatjuk, kétségkívül sokat adott az élelmiszeripari szakembereknek. Az itt felsorakoztatott — főképp technikai újdonság — gép és berendezés a hazai élelmiszeripar dinamikus fejlesztése szempontjából nagy lehetőségeket ígér. A laikus látogatók szemszögéből talán kevésbé volt érdekes az előző évek hasonló kiállításánál. A ludas ebben talán az élelmiszerek közvetlen eladásának hiánya lehetett, vagy talán a nagyobbára télies, barátságtalan időjárás volt? Ki tudja? Tény azonban, hogy a látogatók száma az előző esztendőkhöz viszonyítva valamivel csökkent. Ettől eltekintve bátran elmondhatjuk — s nem is az otthon maradt 11 arany jóvoltából —, hogy az idei Salima teljesítette küldetését, ismét egy lépései közelebb hozott az élelmiszeripari termelésünkben kitűzött célhoz, a világszínvonal eléréséhez. (obenan) A Saiimán aranyat nyert hazai élelmiszeripari termékek egyike a Kelet- Szlovákiai Baromfifeldolgozó üzem gyártotta tejfölös- és paprikás csirke készételek. [A szerző felvételei)
