Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-10 / 10. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. március M. Hogyan tovább? Több égető kérdés vár megoldásra Ä lučeneci (Losonc ) járásban a mezőgazdasági termelésnek még mindig sok buktatója van, s az egyes termelési ágazatokban még jelentős a tartalék. A hasonló körülmények között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek között jelentős a különbség, s manapság is vannak ráfizetéses szövetkezetek. A szövetkezetek IX. kongresszusa előtti vitaanyag minden olyan fontos kérdésre kitér, amely hátráltatója lehet az eredményes gazdálkodásnak. A losonci járásban az elmúlt napokban tizenhét szövetkezetben tárgyalták a kongresszusi anyagot és a hogyan to■vábbot. A szövetkezeti termelés többnyire szakosított, s így az egyes munkarészlegeken vitatták meg a kongresszusi anyagot, majd a taggyűlésen összegezték a javaslatokat és határozatban körvonalazták a további tennivalókat. Az elképzelések" nemcsak a szövetkezet tevékenységére irányultak, hanem a felsőbb szervek felé is, amelyektől sokat várnak. A szövetkezet dolgozói őszintén mondvéleményt s nem takargatták a hiányosságokat. A kalinovói szövetkezetben arra az álláspontra helyezkedtek, hogy egy kerületen bélül levő szövetkezetben rossz hatást vált ki, ha a dolgozókat ugyanazért a munkáért különbözőképpen jutalmazzák. A vélemények szerint a természetbeni jutalmazások is nagyon elértőek. Hiba az is, hogy nincsenek megfelelő gépek a takarmány betakarítására és az ipari trágyák szétszórására. A šuriceiek (Sőreg) szerint sokkal nagyobb gondot kellene fordítani a földalap termelékenységének a növelésére és védelmére. Sok föld nincs a termelés érdekében maximálisan kihasználva s ezt gyakran mindenki tétlenül nézi. A kooperációval kapcsolatban az a véleményük, hogy bár sok körülötte a hűhó, mégsem megy úgy mint kellene. Mint mondották — hatékonyabb ösztönzésre volna szükség. Továbbá azt állítják, hogy a nagyobb társult szövetkezetek gazdasági fejlesztését az illetékes irányító szervek nem segítik kellőképpen. Szükséges lenne új árpolitikát is kidolgozni a gyümölcs és a zöldség felvásárlásával kapcsolatban, s szükség esetén differenciált felárat fizetni a termelési kedv növelése érdekében. De általában fontos lenne javítani az adásvételi kapcsolatokat is. A rappiak véleménye szerint minél gyorsabban intézkedéseket kellene tenni az árpolitikában. Különösen vonatkozik ez a marhahúsra és a tejre. A jobb árpolitika minden bizonnyal jelentősen befolyásolná a marhaállo-' mány hasznosságának a növelését. A Tomašovcei Efsz irányítói szerint a növénytermesztésben dolgozók jutalmazása nem kielégítő, s ezért sokszor — főleg a fiatalok — más munkahelyet keresnek. Ezt csak úgy lehetne megakadályozni, ha az ipari dolgozók szintjére emelnék a fizetéseket. A buzitkaiak szerint javítani kellene a vetőmagellátáson. Miért nem lehet olyan kukorica-vetőmagot behozni, vagy nemesíteni, amely a luoeneci járás éghajlatai között is rendszeresen beérik, s emellett jó hektárhozamot is ad. A poltáríak többek között azt bírálták, hogy nem kielégítő az emberről való gondoskodás. Az ipar nem gyárt célszerű munkaruhát és lábbelit. Érthetően mindenütt felmerült az alkatrészhiány. A mýtnáíak azt javasolták, hogy járási vagy körzeti alkatrészraktárt kellene létesíteni. Boszszantó, hogy az egyes mezőgazdasági üzemekben ott hevernek olyan alkatrészek, amely után a közeli szövetkezetek árubeszerzője rója az országot. Általános- vélemény, hogy a traktorállomások és az agrokémiai központok szolgálata nem kielégítő. A vegyszerezés egyre fontosabbá válik a mezőgazdasági üzemekben. Nagy szükség lenne egy helikopterre is, mivel egyre jelentősebb területen termesztenek szőlőt és különösen esős időben a permetezés gyors elvégzése másképp szinte megoldhatatlan. A szövetkezeti dolgozók megmondták a véleményüket, felfelé, de söpörtek a saját portájuk előtt is. Az uhorskéi szövetkezetben 24 javaslatot tettek a gazdálkodásban fellelhető hiányosságok kiküszöbölésére. Az állatgondozók bírálták a vezetőket, hogy nem törődnek kellőképpen a jó minőségű takarmányalap megteremtésével. De még mennyiségben sincs elegendő tömegtakarmány. Így aztán nem véletlen, hogy télidőben jelentősen csökken a tejhozam. PleSivéek tag véleménye szerint nem mindig jó a nagy teljesítmény, mert egyesek nem végeznek minőségi munkát és a betakarításnál nagy a veszteség. Üdvös lenné már, ha a minőségi munkát tennék mérvadóvá. A növénytermesztésben különben nagyon kemények a normák és a vezetők nem mindig veszik figyelembe a rendkívüli időjárást. A műhely egyik dolgozója azt bírálta, hogy a nagy gépeket nem tudják javítani a rozzant, kis műhelyekben. Télidőben pedig a kinti javítás olyan tessék-lássék munka. Sokkal nagyobb, főleg világosabb, jobban felszerelt műhelyekre lenne szükség, hogy a gépeket gyorsan, s alaposan lehessen megjavítani. Molnár elvtárs, a Rappi Efsz tagja ért az állattenyésztéshez. Irányításával a Kismulyadi Efsz-ben is kiváló eredményeket értek el a tej- és hústermelésben. Véleménye szerint nem lehet jó az állattenyésztés elegendő és jó minőségű tömegtakarmány nélkül. A társult szövetkezetben a szarvasmarha-állománynak több mint 124 ezer tonna tömegtakarmányra lenne szüksége. Valójában ennek még csak a hetven százaléka sincs meg. Márpedig a jó minőségű tömegtakarmány alfája és ómegája a szarvasmarhatenyésztésnek. A Rappi Efsz-ben 350 hektáron kellene elvégezni a talajjavítási munkát. De ezt húzzák-halasztják, s részben ez az oka, hogy nincs elegendő takarmány. A takarmányellátás általános gond a losonci járásban. Hajdanában kétsőt hároméves széna-, lucerna-, lóherekazlak is álltak a kertekben, s messze tájról jártak szálas takarmányt vásárolni a járás déli részére. Most pedig nincs elegendő. Ez elgondolkoztató, ahogy a vitában a legtöbb helyen megállapították: a rétek, legelők elhanyagolása, a pillangósok betakarításánál mutatkozó nemtörődömség az oka a takarmányhiánynak. Dora Barnabás mérnök, a mezőgazdasági igazgatóság vezető dolgozója mindössze ennyit mondott: „Mindent elvesztünk a réven és semmi nem jön meg a vámon. Ez azt jelenti, hogy nem termelünk célszerűen takarmányt és nem is hasznosítjuk azt kellőiképpen. Nincs elegendő takarmányízesítőnk. Érthetetlen, mért nem termelnek takarmányrépát vagy spárgatököt, amelyekből nagy termést takaríthatnának be. Nem beszélve arról, hogy ezeket még olyan területeken is lehetne termelni, amelyek eddig nem voltak kihasználva. Sok kicsi sokra menne és ezekről sok ezer mázsa takarmányt kaphatnánk.“ Majdnem mindenütt hangoztatták a szerves trágya jobb felhasználásának szükségességét. A föld termőképességének a növelésével nem törődtek kellőképpen a múltban és egyes helyeken még ma sem. Márpedig a jobb termés érdekében nagyon fontos, hogy az istáliótrágya főleg őszi szántás előtt kerüljön ki a földekre és lehetőleg egyenletesen legyen szétszórva. Sok szó esett a betakarításról. Bírálták a burgonya-betafcarító gépeket és megállapították, hogy a kukorica betakarításánál is nagyok a veszteségek. A járás legnagyobb szövetkezetében, a poltáriban azt javasolták, hogy a rossz időjárás esetén sokkal gazdaságosabb lenne minden erőt mozgósítani és kézzel törni a csöveket, még azon az áron is, ha a tagokat természetbenivel jutalmaznák. Sokkal több kukorica marad kinn a határban, mint amit a kukoricatörők kapnának. Soká lehetne még sorolni a losonci járás szövetkezeteinek a javaslatait a mezőgazdasági termelés növelésére, a hibák és az akadályok eltávolítására. A szövetkezetek dolgozói azonban nemcsak bírálták a hiányosságokat, hanem a tagsági gyűléseken kötelességvállalásokat is tettek az eredményesebb gazdálkodás érdekében. A vita során 132 kollektív és 1736 egyéni vállalás történt, amelynek az értéke jóval több mint nyolcvanmillió korona. A vállalások jelentősek az energia-takarékossággal és a, szemes takarmányok gazdaságosabb felhasználásával kapcsolatban is. De sokfajta vállalás van. A cinobaňai Pavel Malavíek például azt vállalta, hogy a Z—Ö011-es traktorának az üzemeltetési időszakát egy évvel meghoszabbítja, s emellett a tervezettel szemben ezer korona értékű üzemanyagot takarít meg. A losonci járás mezőgazdasági dolgozói látják a hibákat, a fejlődés kerékkötőit. A kongresszus előtti vita jó alkalom volt arra, hogy elgondolkozzanak a fogyatékosságok okain és javaslatokat tegyenek azoknak az eltávolítására. Most már a tetteken a sor. S ha a helyt vezetők és a felsőbb szervek megszívlelik a javaslatokat és orvosolják a hibákat, s ha a dolgozók is becsülettel helytállnak, minden bizonnyal fellendül a mezőgazdasági termelés a losonci járásban is. TÖTH DEZSŐ A Veľký Krtiš-i (Nagykürtös) járásban még december derekán megindították az efsz-ek IX. kongresszusát megelőző vitát. Ebben valamennyi mezőgazdasági üzem részt vett. A járás mezőgazdasági igazgatóságán február elején már százharminckét hozzászólást értékeltek ki. Ezeknek több mint a fele helyi jellegű kérdésekkel foglalkozott. — A járás mezőgazdasági termelését — mondotta elöljáróban FINDRA MILAN mérnök, a JMI dolgozója — számtalan nehézség, komoly probléma hátráltatja és mindmáig több égető kérdés vár megoldásra. Ezért igyekeztünk a vitára minél jobban felkészülni. El akartuk érni azt, hogy a dolgozók minél több olyan javaslattal, észrevétellel és kezdeményezéssel jöjjenek elő, amelyek a nehézségek leküzdéséhez, a termelés fellendítéséhez vezetnének. A kongresszusi vita anyagát a dolgozókkal részletesen ismertettük. Az üzemekben egy különbizottság készítette elő és irányította a vitát. A vita során valamennyi szövetkezetben elhangzott vélemények, javaslatok sokban megegyeztek. Így például az üzemek többségében aggodalmukat fejezték ki, hogy a járásban évről évre csökken a gyakran legtermékenyebb szántóterület. Mivel a járás amúgy sem bővelkedik jó termőképességű szántóföldekkel, igen fontosnak tartják a talajvédelemről szőlő törvény következetes betartását. A hozzászólások zömében felvetették az Ipoly folyó szabályozásának, valamint kisebb víztárolók mielőbbi létrehozásának szükségességét. Enélkül a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tétele elképzelhetetlen. Ugyanis a járásban az öntözhető terület minimális. Ezen túlmenően a kedvezőtlen körülményeket hatványozzák az évente ismétlődő áradások, amelyek nagy területet sújtanak, főleg rétet és legelőt. A folyó szabályozásával jelentős mértékben megoldódna a takarmányalap megteremtésének kérdése is. A szövetkezetek többségében ugyanis a vita során felhívták a figyelmet arra, hogy a szántóföldi takarmányok vetési területén — még a legnagyobb termés esetében — sem képesek biz-A munkatermelékenység és a termelés hatékonyságának a növelése csak ügy érhető el, ha ,az ellenőrzés színvonalát lényegesen emeljük. Az Irányításnak erre a tartozékára nagy súlyt helyeznek a lévai (Levice) járás mezőgazdasági üzemeiben is." Ez mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy az egyesített szövetkezetek ellenőrző bizottságának élére függetlenített elnököt választanak. A Járás huszonhét szövetkezete közül jelenleg huszonkettőben működik függetlenített ellenőrző bizottsági elnök. A két állami gazdaságban és az Agrostav közös mezőgazdasági vállalatban pedig üzemi ellenőrök töltik be ezt a fontos tisztséget. Az ellenőrző szervek munkáját a járási mezőtositani az egyre növekvő szarvasmarha-állomány tömegtakarmányszükségletét. Több gazdaságban azonban nemcsak bíráló szavak hangzottak el, hanem olyan javaslatok is születtek, amelyek a téli takarmánykészlet növelését segíthetik elő. A sklabinal és a záhorcei szövetkezetekben például elhatározták, hogy a rétek és legelőik fokozott gondozásával, a lápos területek lecsapolásával, a bokrok és fák eltávolításával kedvező feltételeket te•remtenek a szálas takarmányok hektárhozamának növeléséhez. De több más szövetkezetben is rámutattak arra, hogy még jelentős tartalékokkal rendelkeznek főleg a II. és III. intenzitású rétek és legelők hatékonyabb kihasználásában. Felhívták a figyelmet a szakaszos legeltetés adta lehetőségekre és nagyobb arányú bevezetésére. Ezen túlmenően javasolták a szalma fokozottabb hasznosítását takarmányozási célokra. Ennek egyik módszerét a szintetikus karbamiddal való dúsításban látják. A vita során elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy a járásban sajnálatos módon még egy központi pótalkatrészraktárral sem rendelkeznek, így a különben is nem csekély gondot okozó pótalkatrész hiányán kívül a gazdaságok helyzetét súlyosabbá teszi az a tény, hogy gyakran több száz kilométert kell megtenni a pótalkatrészek beszerzése miatt. Természetesen a körülményes utánjárás növeli a költségeket is. Szóba Ikerült az Is, hogy mind a bérezési, mind a háztáji gazdálkodás rendszerét országos viszonylatban egységesen kellene megoldani. Nem egy gazdaságban az energia és üzemanyag takarékos gazdálkodásával Is foglalkoztak. E tekintetben kihangsúlyozták a rendszeres és szigorú ellenőrzés szükségességét. A vita nyomán elhangzott, többnyire bíráló jellegű, javaslatokból és hozzászólásokból kiérezhető, hogy a dolgozók nem nézik közömbös szemmel a járás mezőgazdaságának jelenlegi, aránylag kedvezőtlennek mondható helyzetét. A termelés további fejlesztését, szorgalmazzák, ebben pedig támogatni kell őket. —klam— gazdasági igazgatóság Illetékes osztálya koordinálja és irányítja. Számos munkaértekezletet, iskolázást és oktatást szerveznek. Rendkívül hasznosak az évente egyszer megrendezett bentlakásos iskolázások. Ezek keretén belül elsősorban a legújabb jogi előírásokat ismertetik, de sok sző esik az ellenőrzés különféle formáinak módszertanáról is. Ma már természetes, hogy az ellenőrző bizottságok elnökei megküldik a járási mezőgazdasági igazgatóság illetékes osztályának a bizottsági ülések jegyzőkönyveit, az ellenőrzéskor készített feljegyzésekkel együtt. Ezáltal a jmi dolgozó kellő áttekintést szereznek a bizottság munkájáról, s a megállapított hiányosságokat szükség esetén közösen is eltávolíthatják. Tény, hogy azokban a szövetkezetekben és állami gazdaságokban, ahol az ellenőrzés a kellő szinten van, jobbak a termelési eredmények és ezek az üzemek különösebb nehézségek nélkül teljesítik tervfeladataikat. «■■■■вваавваааввавваввввввввввввчввввввввавввввввавввввввввввввввввавввшввввввввваввваввввввввввввввввававвввввввввввваавввв Kongresszus előtti vitaszemelvények AZ EFSZ EK IX. KONGRESSZUSA PRAHA 1973 A termelés hatékonyságának növeléséért A levicei (Léva) járás mezőgazdasági üzemeiben az efsz-ek IX. kongresszusát megelőző vita során sok értékes javaslat, hozzászólás született. Ez arra enged következtetni, hogy a dolgozók többsége igen komoly hozzáállást tanúsított a mezőgazdaságra háruló igényes feladatok valóra válásához. A vita során a tárgyilagos, megfontolt bírálat sem maradt el. A dolgozók rámutattak mindazon problémákra és fogyatékosságokra, amelyek gyakran a munkát nehezítik vagy a termelést hátráltatják. Az esetek többségében igyekeztek — a saját adottságaikból kiindulva — feltárni az összes tartalékokat és lehetőségeket, melyek révén jobb eredmények érhetők el mennyiségben, minőségben egyaránt. H0RECNÝ JOZEF — az SZFSZ járási bizottságának dolgozója — tájékoztatott arról, hogy több mint tizenegyezer szövetkezeti tag vett részt a vitaanyag I. részének és négyezernyolcszáz a vitaanyag II. részének megvitatásában. A zárszámadó közgyűléseket megelőzően mintegy háromszáznegyvenkét hozzászólás gyűlt össze a dossziéban. A sok hozzászólásból érdemes néhányat felsorolni. Az Ipeľský Sokolec-i (Ipolyszakállas) szövetkezetben a vita során a nüvénytermesztés egyik legégetőbb kérdését vetették fel, mégpedig a termelés összpontosítását és szakosítását. Ugyanis számtalan mezőgazdasági üzemben komoly gondot okoz, hogy főbb gazdásági növényeken kívül sokféle ipari növényt, hüvelyest, zöldséget stb. kell termeszteni. A helyzetet még kedvezőtlenebbé teszi a növények vetési szerkezetének gyakori, úgyszólván évenkénti, változása. Mindez hátráltatja a komplex gépsorok kialakítását, a szükséges termesztési tapasztalatok megszerzését, de több esetben a meglevő gépek hatékony kihasználását is. Ezért javasolják, hogy egy-egy mezőgazdasági üzem — a természeti és termelési adottságokat figyelembe véve — tartósan csak egynéhány speciális növény termesztésére szakosodjon. A szövetkezetben a növénytermesztés más fontos kérdésével is foglalkoztak. Igyekeztek például megoldani az istáliótrágya és a műtrágyák hatékony kihasználását, valamint a tápanyagok minimális veszteségével járó kezelési és tárolási lehetőségét. A vita során napirendre került a kukoricaszár jobb hasznosításának kérdése is. Rámutattak arra, hagy napjainkban a kukoricaszár fontos péttakarmánynak számít. Ezért időszerűvé vált a betakarítási technológiának, valamint a takarmányozási célokra való felhasználásának a komplex megoldása. Ez a feladat pedig a kutatóintézetekre hárul. A Pláitovcei (Palást) Efsz-ben a vita homlokterébe a talaj jobb kihasználása, termőképességének fokozása került. A belterjes növénytermesztés alapvető feltételét ésszerű műtrágyázással és az öntöző-berendezések teljes mértékű kihasználásával akaaják elérni. A hozzászólások a megfelelő takarmányalap megteremtésének kérdését is érintették. A dolgozók rámutattak azokra a tartalékokra, amelyek a rétek és legelők jobb kihasználásában rejlenek. A vita során a munkaidő hatékonyabb kihasználásával is foglalkoztak. Ez a kérdés elsősorban a gépesítő részleget érinti, mégpedig jogosan. Hiszen ma a mezei munkák zömét gépekkel végzik. A garamkálnai (Kalná nad Hronom) szövetkezetben is behatóan foglalkoztak a gépek jobb, ésszerűbb kihasználásával. Rámutattak arra, hogy az egyes munkálatok gyors elvégzését a gyakori műszaki zavarok hátráltatják. Ezért elhatározták, hogy a jövőben a műszaki hibák megelőzése végett nagyobb gondot fordítanak a gépek napi karbantartására. Felhívták a figyelmet arra, hogy a gépek kényszerállásának csökkentésével az idénymunkák során — ami a jobban megszervezett szervizszolgáltatás révén a meghibásodott gépek azonnali kijavításával érhető el — is jelentős menynyiségű üzemanyag takarítható meg. Bírálták az Agrostav munkáját, főleg a határidő be nem tartása miatt. Ennek következtében az építkezések átadása gyakran késik. Az építkezési munkák meggyorsítása és a munka minőségének javítása érdekében többek között javasolták szakosított építkezési csoportok létesítését, valamint az építészeti dolgozóknak a magasabb bérezési osztályba való besorolását. A vitában rámutattak azokra a problémákra és nehézségekre is, amelyeket a szövetkezetek többségében a szakképzett dolgozók hiánya idéz elő. Indítványozták, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a fiatalok mezőgazdasági szakiskolákba való toborzására és megnyerésére. Ezen túlmenően sokkal többet kellene tenni a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítása érdekében is. E néhány kiragadott szemelvény a hozzászólások és javaslatok sokaságából arról tanúskodik, hogy a járásban kibontakozott vita igen termékenynek bizonyult. Feltehető, hogy a vita nyomán foganatosított intézkedések meghozzák az elvárt eredményt. KLAMARCSIK MÄRIA mérnök A járásban tizenkét jól működő ellenőrző bizottságot tartanak nyilván. Ezek fő jellemzője a rendszeres ülésezés és az a tény, hogy a termelés egyetlen ágazatát sem hagyják figyelmen kívül. Szükség esetén bátran rámutatnak a hiányosságokra, s azok azonnal megszüntetését és eltávolítását szorgalmazzák. Ezek a tények arra engednek következtetni, hogy a legfontosabb követelmény az ellenőrző bizottság elnökéneik megfelelő szakmai és politikai felkészültsége, ami aztán a bizottság munkájában is érvényesül. Akadnak persze ellenpéldák is, ahol az ellenőrző bizottságok nem mindig hallatnak magukról. így van ez az alsőpéli (Dolný Piai), a felsőszemerédi (Horné Semerovce), a garamkálnai (Kalná nad Hronom) és a tompái (Tupá) szövetkezetekben, ahol e nemkívánatos jelenséget minél előbb fel kell számolni az illetékeseknek, s meg kell találniuk a módját, hogy a bizottság teljes mértékben teljesítse küldetését. A járás mezőgazdasági üzemeiben a jmi el szeretné érni, hogy az ellenőrzés színvonala az idén tovább emelkedjék, ami törvényszerűen a termelés hatékonyságának a fokozásához vezetne. —ág—
