Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-08-05 / 31. szám

1Я78. augusztus 5. .SZABAD FÖLDMŰVES. .11 A szennyvíztisztítás problémái közelről HIÁNYZIK EGY, A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSRA SZAKOSÍTOTT, SZERVEZET Az emberi civilizáció az ipari és a mezőgazdasági termelés állandó foko­zásával, valamint az emberi település összpontosításával zavarja az óletkör­­nyezet eddigi tisztaságát és egyensú­lyát. Az állandóan és általánosan fo­kozódó kemizáclős, s a mezőgazdaság­ban ezen felül még a gazdasági álla­tok nagyméretű összpontosítása egyre inkább szennyezi a felszíni vizet, de még a mélyebb földrétegekben talál­ható ivóvizet is. Elgondolkoztató az a tény, hogy ná­lunk hiányzik az olyan szakosított gazdasági szervezet, melynek hatáskö­rébe tartozna a különféle reszortok "állalataiban keletkező szennyvizek mechanikai, vegyi, biológiai vagy egyéb tisztítása. Az SZSZK Erdő- és Vízgazdasági Mi­nisztériumának van ugyan egy igen jól dotált állami vízgazdasági alapja, amelyet azonban csak kis mértékben használnak ki víztisztító berendezések építésére. Nem azért, mintha az ipari és a mezőgazdasági üzemek nem mu­tatnának kellő megértést és igyekeze­tei az általuk beszennyezett felszíni vagy alvlzek tisztítása iránt, de főleg azon okból, hogy nem tudnak kit megbízni a szennyvíztisztító állomások létrehozásával. így azután évente 400 —500 millió korona, erre a célra ter­vezett pénzösszeg, marad kihasználat­lan. Hiányosságnak tekinthető az is, hogy ennek az alapnak nincsen valu­tahányada, amely lehetővé tenné, min­denekelőtt kooperációs alapon, a leg­progresszívabb külföldi szennyvíztisz­títási módszerek kipróbálását és eset­leges alkalmazását. Ilyen módszer például az állattenyésztési telepek, valamint élelmiszeripari üzemek szennyvíztisztításának legújabb bioló­giai módszere. Ez a módszer meleg­­kedvelő baktériumok gyors elszaporí­­tásának segítségével lehetővé teszi a szennyanyag felszámolásét ötvennégy órán beiül. Például amennyiben a tisztításra kerülő szennyvíz öt nap alatti oxigénigénye 25—35 ezer egy­ség, addig a tisztítási folyamat lezaj­lása után a BOÍ5 egészen 5—6 egység re, vagyis az állami ivóvízre vonatkozó csökken. A mesterséges adottságok között rendkívül gyorsan elszaporodó melegkedvelő baktériumok a tisztító­­berendezésben levő szennyanyagot fel­élik, s elhaló testük új, állati eredetű fehérjét szolgáltat, amely kellő keze­lés után bizonyos arányban a gazda­sági állatok takarmányozására hasz­nálható fel. Tehát gyakorlatilag köz­vetlenül az istállók mellett, a gazda­sági udvar területén elhelyezett kis­méretű víztisztító berendezésben, ipari jelleggel értékes fehérje állítható elő. Az így megtakarított termőföld, mezei gépi berendezés, vegyszer, munkaerő stb. további termelési eredmények el­érésére használható fel. Az SZSZK Erdő- és Vízgazdasági Mi­nisztériumának ellenőrző szolgálata a vízszennyező vállalatokat utólag bír­sággal sújtja, amennyiben tettüket megállapítja és bebizonyítja. Nyilván megérné a fáradságot — s bár a jó­hiszemű, de utólag és így későn jövő intézkedés helyett — átállni a preven­tív bajt megelőző megoldások alkal­mazására. Feltételezzük, hogy valami­féle tisztítási díjat lenne köteles min­den vizet használó vállalat fizetni. Az így összegyűlt összegből és a már em­­lítetť'állami vízgazdasági alap tételé­ből együttesen lehetne fedezni az egyes vállalatok, valamint a nagyobb települések szennyvíztisztító berende­zésének építését, megfelelő fontossági, illetőleg veszélyességi sorrendben. Az NDK-ban, a dr. Hans Reichelt miniszter vezette Környezetvédelmi és Vízgazdasági Minisztérium hatásköré­ben már évek óta működik a vízhasz­nálati és víztisztítási díjból fenntartott nagyarányú szervezet, amely több ter­vezési, tervrajkészítési, gépgyártási, építési, karbantartási és víztisztaság­­ellenőrzési részleget foglal magába. Az NDK vállalatai maguk figyelmez­tetnek a szennyezés lehetőségére és kérik a tisztító-berendezések létesíté­sét, anélkül, hogy bármitől is félné­nek. Hazai vállalataink vezetői azonban, a büntetéstől való félelmükben, sok­szor eltitkolják a felhasznált víz szennyezését. Gyakori az olyan jelen­ség, amikor szívesebben megfizetik a büntetést, ahelyett, hogy hozzájárul­nának a tisztító-berendezés létrehozá­sához. Persze erre rendszerint ered­ménytelenül keresnek kivitelezőt. VLADIMÍR MARGETÍN mérnök, az SZSZK erdő- és vízgazdasági minisz­tere a szennyvíztisztító berendezések építésére szakosított szlovákiai szerve­zet esetleges létrehozásával kapcso­latban — egy sajtóértekezleten feltelt kérdésre — következő véleményének adott kifejezést: „Ezeket a kérdéseket minden állam­ban gyakorlatilag az illető ország le­hetőségei szerint oldják meg. Nálunk, tekintettel a lezajló összpontosítási, szabványban íz esetleg integrációs folyamatokra, igye­­szennymértéke kőzetünk arra irányul, hogy az összes ilyen építővállalatot az SZSZK Építés­ügyi Minisztériumának hatáskörébe vonjuk, s ezzel kapacitásukat jobban kihasználjuk, de egyúttal mozgéko nyabban készenlétben lehessenek. Te hát amennyiben létesülne ilyen szer vezet, ez is az SZSZK Építésügyi Mi nisztériumának hatáskörébe tartozna Másképp ezt el sem tudjuk képzelni Építési szervezetet más reszortokban létrehozni — tudják ez mit jelent? Amennyiben nem adnák át a szakem­bereket, a gépeket, a berendezéseket, tehát az egész termelési alapot, úgy évekig tartana ennek a szervezetnek a felépítése. Kormányunk ezt a kérdést úgy ol­dotta meg, hogy utasította az építés­ügyi minisztert, tárcáján belül külö­nítse el azokat a vállalatokat, amelyek a vízgazdaság beruházási építkezéseit lesznek kötelesek elvégezni. A kor­mányt már tájékoztatták, hogy ezzel a feladattal az SZSZK Építésügyi Minisz­tériuma következő vállalatait bízta meg: Vlzgazdasági 'Építkezések n. v., Bratislava, Közép-Szlovákiai Építkezé­sek n. v., Žilina, Vágépítő n. v., Žilina, Hydrostav n. v., Bratislava, Inžinierské stavby n. v., Košice és a Hydrostav n. v., Košice. Ha megvizsgálják, hogy jelenleg mi mindennel foglalkoznak ezek a vállalatok, úgy nyilvánvalóan az alapítólevelükben kiemelt vízgazda­sági célokra nem sok kapacitásuk ma­rad. Es éppen ez a kapacitás a megoldás kulcsa. A jövőben világosan meg kell mondani, hogy ezek a szakosított vál­lalatok milyen arányban kötelesek építkezéseket végezni a mezőgazdasá­gi- és az ipari szennyvíztisztítás, a vízvezeték- és csatorna-építés, a fo­lyamszabályozás, az árvízvédelem, va­lamint egyéb akciók szakaszán, ame­lyekről az SZSZK Erdő- és Vizgazdasá­­gi Minisztériumának kell gondoskod­nia. Amennyiben a vízgazdasági célok­ra előirányzott építési kapacitások kérdésében nem történne intézkedés, lehetetlen lesz teljesíteni a vízgazda­sági beruházások programját, amelyet a CSKP XV. kongresszusa szabott meg. A kormány e kérdés megoldása érde­kében megtette az első Intézkedése­ket, most már csak ezek teljesítését kell következetesen ellenőrizni“. XXX Egyelőre tehát nálunk nem létesül egy szakosított szervezet a szennyvíz­­tisztító berendezések építésére, az ösz­­szes szükséges részlegekkel. Az első lépés azonban megtörtént, oly érte­lemben, hogy a különféle vízgazdasági építővállalatok nagyobb figyelmet szenteljenek erre a kérdésre Is. Pillanatnyilag sajnos nyitott a leg­fontosabb kérdés, nevezetesen az, va­jon ki gyártja majd vagy legalábbis kompletizálja a szennyvíztisztító be­rendezések gépeit és felszereléseit a mezőgazdasági és az ipari üzemek ré­szére, mivel az Ostravai Vasművek csupán kommunális tisztító-berendezé­sek gépeit hajlandó gyártani. A zvole­­ni AGROTECHNIKA n. v. 04 számú üzeme tenni próbál valamit ez irány­ban, de egyelőre külföldi kooperációs és egyben jelentősebb tisztítási hatás nélkül. A gépállomások vezérigazgató­sága, amennyiben erre megbízást kap­na — bár nem túl nagy lelkesedéssel —, hajlandó lenne valamelyik terme­lőegységét szakosítani az agrokomp­­lexum vállalatai részére szükséges szennyvíztisztítógépek és felszerelések gyártására, illetőleg szerelésére. A szennyvíztisztítás kérdésének megoldása népgazdaságunk vállalatai számára szerintünk az SZSZK Építési és Műszaki Minisztériumának hatáskö­rébe tartozna, amely az életkörnyezet és a műszaki fejlesztés problémáinak megoldásáért is felelős. Kucsera Szilárd A MEZÖGAZDASÄG ÉS AZ ÉLELMISZERIPAR TERÉN ELÉRT tudományos-műszaki haladás bemutatója Letűnt korok gaz­dag örökségét félt­ve őrző, történelmi hagyományokat ápoló és nagy múlt­ra visszatekintő vá­rosunk Nitra. A Zo­­»or hegy alatt meg­húzódó, még né­hány évtizeddel ez­előtt kisvárosi jel­legű Nitra napjain­­kig egyre korszerűbb, modern várossá fejlődött. Jelentőségét öregbíti, hogy szocialista mezőgazdaságunk szellemi központjává emelkedett fel az itt szé­kelő Mezőgazdasági Főiskola fennállá­sának negyedszázada alatt. Szép ha­gyománnyá vált az is, hogy évente itt rendezik meg a szlovákiai Országos Aratóünnepélyt. Van azonban még egy olyan jellegzetessége, amely nevét nemcsak országos, hanem európai vi­szonylatban is egyre ismertebbé teszi. Ez pedig az AGROKOMPLEX országos mezőgazdasági kiállítás. NÉHÄNY RÖVID ÉV leforgása alatt nemcsak mezőgazdaságunk dolgozói, hanem hazánk minden polgára számá­ra is fogalommá vált az Agrokomplex. Teljes joggal, hiszen nagy léptekkel fejlődő mezőgazdaságunk és élelmi­szeriparunk megizmosodását elősegítő tudományos-műszaki haladásunk szem­léltető bemutatúja. Ez évben a kiállí­tás témaköre még a természetvédelem problémáit is igyekszik felölelni. Egész témagazdagságával pártunk gazdaság­­politikáját és a CSKP XV. kongresszu­sa határozatainak teljesítése érdeké­ben kifejtett igyekezetét kívánja a lá­togató elé szemléltetően kivetíteni. Azt az igyekezetét, amelyet a mező­­gazdasági és élelmiszeripari komp­lexum dolgozói a tudományos-műszaki adottságok egyre eredményesebb ki­használásával fejtenek ki. Az idei Agrokomplex '78 országos mezőgazdasági kiállítás 370 ezer négy­zetméternyi területen akarja bemutat­g yakran halljuk, olvassuk: fo­­gyasszunk vitamindús, fehér­jékben gazdag ételeket, mellőzzük a zsíros dolgokat, azaz: táplálkozzunk egészségesen, így sok betegségtől óv­hatjuk meg szervezetünket. Az orvo­sok is arra figyelmeztetnek, az éte­leket ne zsírral, inkább étolajjal ké­szítsük, mert így az egészségesebb. Mi azonban csak ritkán hallgatjuk meg ezeket a jótanácsokat, zsírral főzünk, mint hajdan nagyanyáink. Aztán visel­hetjük a következményeket: a korai érelmeszesedést, magas vérnyomást, s végül itt van a félelmetes és végze­tes szívinfarktus...! Mindezt ma már élelmezési szakem­bereink is jól tudják, ezért helyeznek szerfelett nagy súlyt az étolajgyártás fontosságára, arra, hogy minél több növényi eredetű zsír, jó minőségű ét­olaj legyen üzleteinkben. Szlovákia egyetlen étolajgyártő üze­me a bratislavai PALMA nemzett válla­lat. A közelmúltban meglátogattuk ezt az üzemet. Elbeszélgettünk Reblavý Jozef mérnökkel és Juröák Jozeffel, a nyersanyagbeszerző részleg vezetőjé­vel. Tőle tudtuk meg az alábbiakat: A bratislavai Palma nemzeti vállalat 1950 január elseje óta üzemel. A hu­szonnyolc év alatt rengeteget fejlő­dött, korszerűsödött. Ma főleg étolaja­kat és több fajta szappant, kenőolajat, tisztítószert stb. gyárt. A vállalat Szlo­vákia egész lakosságát ellátja étolaj­jal. Az olaj kisajtolása és kivonatolása után visszamaradt anyagból takar­­mányízesltőt készítenek és szállítanak a PNZZ-nek, azaz a mezőgazdasági üzemeknek. Jelenleg ötféle élolajat gyártanak. Legjobb minőségűt kukoricacsírából, földi mogyoróból, szójából és napra­forgóból. A legtöbb étolajat repcéből készítik, a szakemberek szerint azon­ban épp ez a leggyöngébb minőségű. A vállalat vezetői nem titkolják: na­gyon szeretnék, ha a repcét teljes mértékben kiszorítaná a napraforgó. Egyelőre azonban egészen más a hely­zet, s mindez inkább csak vágyálom­nak tűnik. Mezőgazdasági üzemeink, úgy látszik, nem szívesen termelnek napraforgót. Természetesen ennek Is megvan a maga oka, a napraforgó munkaigényesebb növény, mint a rep­ce, és a talajt Is jobban kimeríti, ter­mesztése tehát nem olyan kifizetődő, mint mondjuk a repcéé. Más kérdés azonban, hogy népegészségügyi szem­pontból a napraforgó termesztése len­ne előnyösebb. Lehet, hogy ezt előbb­­utóbb mezőgazdasági üzemeink is bé­sebb napraforgót termeltek a terve­zettnél. Az Idei terv 22 ezer tonna, a Palma vezetői azonban ma sem túlsá­gosan derűlátók. — Dehát akkor hogyan teljesítheti vállalatuk a gyártási tervet? — kérde­zem. — Sajnos, csak külföldön vásárolt nyersanyag segítségével — válaszol az igazgatóhelyettes. — Kanadától, az Egyesült Államoktól vagyunk kényte­lenek nyersanyagot vásárolni, főleg napraforgót, s ez, tán mondanom sem kell, nem kis valuta-befektetést Igé­nyel. Ez azért is szomorú, mert úgy érzem, mezőgazdaságunknak vannak még tartalékai — teszi hozzá. Ami a repcét illett, azzal kevesebb a gond: évente mintegy 50 ezer ton­nát vásárol fel a vállalat, legtöbbet természetesen a nyugat-szlovákiai be­látják s a szűkebb vállalati érdeket nem helyezik a fontosabb társadalmi érdek elé. Ettől a — hangsúlyozom: csöppet sem lényegtelen — hiányosságtól el­tekintve, viszonylag jő a gyár és a mezőgazdasági üzemek kapcsolata, a legtöbb egységes földművesszövetke­zet és állami gazdaság igyekszik tel­jesíteni a gyárral kötött szerződésből származó kötelességeit. Más lapra tar­tozik, hogy ez — gyakran a rossz idő­járás és egyéb gátló körülmények miatt — nem mindig sikerül nekik. Tavaly például ötezer tonnával keve­rületben, nevezetesen a Dunajská Stre­da-! (dunaszerdahelyl) és a Levicei (lévai) járásban, s a repcefelvásárlás tervét rendszeresen teljesíteni Is tud­ja. Mint ahogy gyártási tervét is min­den nehézség ellenére évről évre tel­jesíti a Palma nemzeti vállalat, még ha nyersanyag-behozatal árán is. A vállalat vezetői ugyanis tisztában van­nak azokkal a feladatokkal, amelyeket e cikk elején felsoroltam. Tehát azzal, hogy az egészséges táplálkozás társa­dalmi igény, s hogy ezt az igényt min­den áron ki kell elégítenünk. A gyártási terv teljesítéséhez termé­szetesen kevés lenne csak a megfele­lő nyersanyag-mennyiség beszerzése. Mindenekelőtt szorgalmas munkára, szakértelemre, a munka jó megszerve­zésére van szükség. S ha már a feladatok teljesítéséről van sző, semmiképpen sem mellőzhet­jük a szépen kibontakozott verseny­mozgalmat, azaz a szocialista munka­brigád címért folyó munkaversenyt. A gyár mintegy 1300 dolgozójának öt­vennyolc százaléka vesz, részt a ver­senyben, összesen negyvenhat munka­­kollektíva. Közülük már öt megszerez­te a büszke címet. Ot ifjúsági munka­brigád pedig az ún. piros szegfű kitün­tetést. Ez év végéig újabb munkacso­portok kapcsolódnak be a versenybe. XXX Talán sok helyütt még nem találtak nyitott fülekre az orvosi és egészség­­ügyi jőtanácsok, talán még sokan ab­ban gyönyörködnek, ha fénylő disznó­vagy kacsazslrban úszik a túrósgalus­ka, vagy a káposztáscsík s piros zslr­­cseppek úszkálnak a vasárnapi húsle­vesen. Azok viszont, akik többre be­csülik egészségüket, mint a megszo­kott, de baljós régi ízeket, tehát akik­nek a bevásárló táskájából sosem hiányzik a Jól ismert zöldes, karcsú étolajos üveg ... sőt azok is, akik sze­retik az illatos, pipere-mosdószappant: gondoljanak néha, ha csak egy pilla­natra is, a bratislavai Palma nemzeti vállalat szorgalmas dolgozóira. Nagy Teréz ni népgazdaságunk ezen ágazatát szol­gáló fejlett tudományos-műszaki ala­punkat, a párt által kitűzött igényes feladatok teljesítéséhez vezető neme­sítő problémák megoldását, a tudo­mány, a tudományos kutatás és a gya­korlat szoros egységét. Így teszi érzé­kelhetővé tudományos-műszaki hala­dásunk eszmei-politikai alapgondola­tát, mely szerint a tudománynak, a ku­tatásnak, a fejlesztésnek, a műszaki előrehaladásnak a termelést, a gya­korlatot kell mindenekelőtt szolgálnia. S ez nálunk tgy is van, nem üres frá­zis, mivel a tudományos munka feltét­lenül és mindenekfölött a termelési feladatok sikeres megoldását és a gyakorlati munka eredményességének továbbfejlesztését tartja szem előtt. A KIÄLLL1TÄS TÄG TERET SZENTEL annak, hogy bemutassa a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar tudományos kutatóintézeteinek munkáját, valamint a Mezőgazdasági Főiskola és a tudo­mányos intézmények szoros együttmű­ködését egyes kutatási feladatok meg­oldásában. Ennek a gyümölcsöző össz­munkának egyik ékesszólá bizonyíté­ka, hogy a Mezőgazdasági Főiskolán tizenegy komoly kutatási probléma gyakorlati megoldásával foglalkoznak. Az idei Agrokomplex országos me­zőgazdasági és élelmiszeripari kiállí­táson a látogató már az első lépései­től teljesen új megoldásokkal, a kiállí­tás képzőművészeti technikájának áj elemeivel és lehetőségeinek alkalma­zásával találkozhat majd. A főkapun átlépve köztársaságunk hatalmas, plasztikus térképével találja magát szemben, mely az egyes kerületek és járások mezőgazdasági termelésének egyedi jellegzetességével ismerteti meg. De az egyes pavilonokban és az Agrokomplex 78 egész területén min­denütt az újszerű dominál. Audiovi­zuális megoldások, filmek, fény-effek­tusok tarkítják és emelik majd ki a kiállítás gazdag mondanivalóját. EGY EGESZ CSARNOK, а В pavilon a KGST országainak mezőgazdasági és élelmiszeripari témakörét öleli fel. Itt kap helyet a Szovjetunió, az NDK, Ma­gyarország, Lengyelország és Bulgária kiállítási anyaga. A Szovjetunió ezen kívül a szabad térségen a teljesen új cukorrépa termesztési- és betakarítási gépsorát is bemutatja. Az Agrokomplex idei évfolyamának elsődleges célja átfogóan tájékoztatni a látogatót arról, milyen összetett kér­dés és probléma kitermelni a társa­dalmunk igényeit maradéktalanul ki­elégítő élelmiszer-mennyiséget, egyre javítva e termékek minőségét is. Igyekszik majd szemléltetően bemu­tatni a népgazdaságunk ezen ágazatá­ban tevékenykedő dolgozók lelkes és elkötelezett igyekezetét, munkáját. Egyben arra is össztönözni kivé* hogy a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumunk dolgozói a jövőben is egyre nagyobb mértékben keressenek új utat az élelmiszerelőállltás egész folyamatának leegyszerűsítésére, a ter­melési és gyártási költségek csökken­tésére korszerű technológia, nagyobb teljesítményű gépek és célszerűbb, megfelelőbb alapanyagok felhasználá­sával, alkalmazásával. Az Agrokomplex országos mezőgaz­dasági kiállítás ez idei látogatói kelle­mes környezetben igen sok hasznos áj ismeretet nyerhetnek, értékes tapasz­talatot szerezhetnek majd az augusz­tus 19-től szeptember 3-ig nyitva tartó országos jellegű rendezvényen. És hogy sok kellemes élménnyel gazda­gabban térhessenek vissza otthonukba arról a kiállítás időtartamára beüte­mezett számos színvonas kulturális rendezvénnyel gondoskodik az Agro­komplex 78 országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás rendező bizottsága. (obenau) /

Next

/
Thumbnails
Contents