Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-07-29 / 30. szám
Fiatal nyúltenyésztő sikere A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége trsticei (nádszegi J szervezetének legifjabb nyúltenyésztője. Nagy Imrének hívják. Nemrég fejezte be az általános Iskolát. Szenvedélyes nyúltenyésztő: tavaly például 6á darab nyulat értékesített a nitral Branko kereskedelmi vállalaton keresztül. Mindössze két éve foglalkozik nyúltenyésztéssel: cseh tarka fajtákat nevel. Két anyanyúllal kezdte, ma már öt van a birtokában. Jelenlegi nyúlállo-. Ha még van rá helyünk, telepítsünk a kiskertbe ribiszkét és köszmétét. Gyermekeink szívesen fogyasztják az értékes és ízletes gyümölcsöt, amiből néhány üveggel télire is eltehetünk. A faiskolák az őszi telepítésre megfelelő ültetőanyag bő választékát kínálják. Foto: —bor mánya: nyolcvan darab. A reggeli és az esti etetést és itatást ő végzi, délben pedig az édesanyja látja el az ebbéli teendőket. A lucernát, s más szálas takarmányt nyáridőben ő kaszálja, s tárolja. Nyúltápot, takarmánykáposztát, répát etet télidőben. Tavaly például 60 kiló nyúltápot kapott. A legnagyobb nyúlja, amit eddig értékesített, négy kilót nyomott, s ezt az élősúlyt mintegy 20—25 nap alatt érte el. Az idén összesen 130 darab nyulat szeretne értékesíteni. Emellett galambokat Is tenyészt: hegyeseket és postagalambokat. Ha egy módja lesz rá, 30 darabot fog röptetni. Imre tevékenységét szülei nem akadályozzák, amiért dicséret jár. Hiszen a fiuk nagy kedvvel végzi ezt a tenyészmunkát. A helyi szervezet vezetősége több hasonló fiatal tenyésztőt szeretne megnyerni e nemes tevékenység számára. Győri Irén, Trstice Mi lehet a; oka? FARKAS ZOLTÁN KÉRDEZI: A lučeneci (losonci) kertbe Vátnak nyolc kajszifája közül négyet gutaütés ért. Ezeket azonnal körülásta, trágyával, porhanyós földdel és homokkal feltöltötte, a fák kérgét bemeszelte. a gallyakat lenyeste. Kevés reménye volt rá, hogy a beteg fák meggyógyulnak ... S mi történt? A négy gutaütött kajszifa közül egy teljesen rendbe jött. Dús lombnzatú, bőséges termést ígér. Szinte nyoma sincs a betegségnek. Talán az operáció segített? Ezt kérdezi Farkas Zoltán a tapasztalt gyümölcsész szakemberektől. A választ a Szabad Földműves szerkesztősé-MŰSZOLUNK gébé (Bratislava, Krížkova 9.) küldjék, amit előre is köszön. (sl) KÉRDÉS: Tavaly ősszel cseresznye- és meggyfákat vásároltam és telepítettem. Tavasszal mind szépen kifakadt, de nyár elején valamilyen enyvszerü váladék kezdett folydogálni az ágakon. A törzseken ilyen folyást nem észleltem, csak az ágakon és az új hajtások tövénél. Tanácstalan vagyok. Mit tegyek, hogy megmentsem a fákat? 1 f. E., Dvory nad Žitavou VÁLASZUNK: A leírtakból arra következtetünk, hogy szakszerűtlenül járt el az ültetéskor. A tüneteik nitrogén-túltrágyázásra utalnak. Telepítés előtt bizonyára nagyobb adag Istállótrágyát, esetleg éretlen komposztot, Vitahumot, vagy túl sok nitrogén-tartalmú műtrágyát tett a gödrökbe, s feltehető, hogy arról is megfeledkezett, hogy a fiatal csemeték gyökérzetének nem szabad közvetlenül érintkezésbe kerülni az adagolt trágyaféleségekkel. Telepítéskor az adagolt trágyára porhanyós termőföldet kell szórni, s csak ezt követően szabad behelyezni a gödörbe a csemetét! Mit tegyen, hogy megmentse a fákat? Elsősorban mérsékelni kell a fák nitrogén-felvételét, ki kell mosni a gyökérzóna kö-Megijesszem vagy inkább könyörögjek ? A szakemberek az utóbbi időben mind nyomatékosabban hangsúly ózzák, nem szabad elhanyagolni az alma- és körtéjük varasodás elleni vegyszeres kezelését, mert a változékony, csapadékos időjárás kimondottan kedvező jeltételeket teremt a betegséget okozó gombák számára. Már elnézést kérek, de azt én is nagyon jól tudom, hogy permetezni kéne, csakhogy ahhoz vegyszer is szükségeltetik. Az pedig nincsen, se égen, se földön. A minap már ki tudja hányadszor jártam végig a bratlslaval szaküzleteket, de nincsen kívül egyebet megint nem kaptam. Illetve mégis. Az egyik vetömagboltban véletlenül egy tucat halványzöldre mázolt gyümölcsszedőre bukkantam. Habozás nélkül megvettem egyet, hiszen közeledik a szüret ideje, s holnap már talán ez is hiánycikk lesz. Gyümölcsszedöm tehát már van, csakhogy ezzel nem lehet bepermetezni a fákat. Nem is tudom, mi a jó jenének vettem meg ezt a vacakot? Ilyen körülmények közepette aligha veszem hasznát. Vagy talán mégis? Mi lenne, ha ... igen... ez egészen jó ötletI Fogom a vadonatúj gyümölcsszedőt, fölerősítem az előkészített mogyoróbotra, és mint a nagyanyám valaha a borsóba a rongykabátos, fazékfejü madárijesztőt, én is oda állítom a gyümölcsszedőmet a fák közé. Hátha megijednek tőle ezek a siheder gombák?! Vagy mit tanácsolnak: ijesztgetés helyett próbáljam inkább szépen megkérni Venturia jEndostigme) inaequalis gomba urat, hogy szíveskedjen pereputtyostól átfáradni a szomszédom almafáira? Ez nem rossz elképzelés! Neki ugyanis tudtommal van még egy kevés Dithane M-45 készítménye, tavalyelőttről. Bázelében található sok nitrogén egy hányadát, javasoljuk, hogy minden csemetét öntözzön be mielőbb nyolcvan-száz liter vízzel, s a kezelést — mindig hét nap elteltével — még legalább három ízben ismételje meg. Ha módjában áll, az öntözővízhez adjon húsz deka meszet és szintén húsz deka keserű sót is. A keserű só magnéziumot tartalmaz, amire a beteg fáiknak nagy szükségük van. Sajnos, ezt a sót nehéz beszerezni, ezért azt tanácsoljuk, hogy a mésztej készítéséhez mész helyett őrölt mészkövet használjon (ha hozzájut), ugyanis ez szintén tartalmaz némi magnéziumot. Ez persze még nem minden. A mechanikai kezelésre is sort kell keríteni. A mézgafolyások helyét éles késsel egészen az élő szövetig vágja ki, majd tegyen rá ecetes borogatást (a közönséges konyhai ecetet vízzel fele töménységűre kell hígítani). Ha agyagos földből készített péppel borítjuk be a sebet, szintén segítjük a fa gyógyulását. Persze ezt a kezelést is legalább három ízben meg (kell ismételni, mindig tíz nap eltelte után. A betegség kialakulásában esetleg az is közrejátszhatott, hogy telepítéskor vagy tavaszszal megmetszette a csemetéket. A cseresznyét és a meggyet közvetlenül a termés leszüretelése után, júliusban és augusztusban lehet és kell metszeni. S azt már, gondolom, nem is kell külön hangsúlyoznunk, hogy a metszéskor keletkező nagyobb sebeket, vágási felületeket éles késsel le kell simítani és oltó viasszal vagy latex-festékkel le kell zárni. —dek Amikor Királyhelmecen (Kráf. Chlraec) a Szlovákiai Cyümölcsészek és Kertészkedők Szövetségének alapszervezete iránt érdeklődtem, az emberek Muszka Józsefhez irányítottak, mondván, ő a szíve-lelke a kertbarát mozgalomnak a városban. Így hát felkerestem Muszka Józsi bácsit, s tőle érdeklődtem a kertészkedők tevékenysége felől. — Már fiatalon kedvet kaptam a kertészkedésre; zöldséget, gyümölcsöt és szőlőt egyaránt termeltem — emlékezett vissza vendéglátóm. — S termék szetesen nem én voltam a városban az egyetlen, akinek ez volt a kedvtelése. Ezért amikor tudomásunkra jutott, hogy a szabad idejüket meg a kertjüket kertészkedéssel hasznosítók szervezetbe tömörülhetnek, Dáké Gézával azonnal hozzáláttunk a szervezéshez, ötvenegyben harminc kertésztárs jelentkezett az alakuló szervezetbe. Elnöknek Dakó Gézát választottuk meg, én alelnöke lettem a szervezetnek. Mindjárt a kezdet kezdetén célul tűztük, hogy elősegítjük városunk zöldség- és gyümölcsellátásának javítását. Az első évtől kezdve nagy gondot fordítottunk arra, hogy szervezetünk minden tagja elsajátítsa az eredményes munkánál nélkülözhetetlen ismereteket. E célból évente iskolázásokat, színvonalas előadásokat rendeztünk. ♦ Hány tagja van napjainkban a szervezetnek, és mivel járul hozzá a közellátás színvonalának emeléséhez? — érdek lődtem. — Kezdetben igen sok problémánk volt, megoldást meg alig találtunk, mert a városi nemzeti bizottság nem nagyon igyekezett a segítségünkre lenni Mindez hátráltatta szervezetünk tevékenységének kibontakozását. Azóta megváltozott a szemlélet, a régi vezetők helyére újak kerültek, akik elismerik szervezetünk eredményeit és létjogosultságát, s messzemenően támogatják a fejlődő mozgalmat. Alapszervezetünknek ma száznyolcvan tagja van, s rö videsen újabb ötven érdeklődőt veszünk fel tagjaink sorába Nagyon örvendetes — és ezt külön hangsúlyozni kívánom —, hogy tagjaink nem nyerészkedési célokat követnek, hanem elsősorban azért termelnek zöldséget, gyümölcsöt és szőlőt, hogy saját forrásból fedezzék családjaik egész évi szükségletét. Persze azért eladásra is jut bőven a kitermelt javakból. Tavaly például huszonöt tonna szőlőt, harminc tonna zöldséget és húsz tonna barackot értékesítettünk. A Zelenina nemzeti vállalattal nagyon jó a kapcsolatunk. Hatvanhét óta vagyok a szervezet elnöke. Akárcsak a múltban, az utóbbi években is nagy gondot fordítottunk ismereteink gyarapítására. A jól megszervezett előadásoknak és színvonalas szakmai beszélgetéseknek köszönhetjük, hogy szervezetünk tagjai ma már igen eredményesen termelnek. Az utóbbi években jelentősen nőtt a fóliás zöldségtermesztés iránti érdeklődés. ф Milyen támogatást kapnak a városi nemzeti bizottságtól? — Örömmel mondhatom, hogy ma már mindennemű támogatást megkapunk. Nemrég 7,5 hektár, korábban megműveletlen és kihasználatlan földterü letet kapott szervezetünk. Ezen a területen kerttelepet létesítünk, ahol tagjaink négy-négy ár földet kapnak. Tavaly a vnb a rendelkezésünkre bocsátott egy helyiséget, ahol hamarosan szakboltot nyitottunk. A bolt vezetője Szabó Dezső lett. Az idő igazolta döntésünk helyességét, hiszen a boltban úgyszólván minden kertészeti kellék megkapható. Sőt! Szabó elvtárs tanácsot is tud adni a hozzá fordulóknak. Itt említeném meg, hogy tagjaink az utóbbi két évben négyszáz gyümölcsfát telepítettek, s valamennyit nagy szakértelemmel ápolják, gondozzák.- Persze a szakértelemmel nem sokra mennénk, ha nem volna megfelelő vegyszerünk. Hogy van, ez elsősorban a szakbolt vezetőjének érdeme. + Anyagiak dolgában hogyan áll a szervezet? — tettem fel az utolsó kérdést. — Tagjaink a tagsági illetményt rendszeresen fizetik, s társadalmi munkát is szívesen vállalnak. A folyószámlánkon több mint tizenkétezer ikoronát tart nyilván az állami bank. Tavalyelőtt csoportos kiránduláson voltunk, korábban pedig magyarországi tanulmányúton yarapítottuk ismereteinket, gy tervezzük, hogv az idén is szervezünk egy tanulmányi kirándulást. S persze sort kerítünk az idén is az immár hagyományos zöldség- és gyüiríölcskiállítás megrendezésére. Illés Bertalan
