Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-12-30 / 52. szám
16 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. december 30. SZILÁNKOK legnagyobb tömeget vonzó sportágunk a labdarúgás. Egy-egy mérkőzés olykor rengeteg embert csábít, s késztet rendkviili fizikai, szellemi teljesítményre. Már a mérkőzés kezdete előtt néhány nappal megkezdődik a lázas aktivizálódós. Ettől a munkahelyek sem mentesek. A szurkolók széles tábora kisebb-nagyobb csoportokba verődbe, bámulatos pontossággal vitatja a játék taktikáját és esélyét. Persze, ilyenkor a bemelegítő edzés sem marad el: a felhörpintett szesz fokozza a sportláz hevét, de a hangszálakat is erősíti. A jó felkészülés után jöhet a rajt, a nagy sportteljesítmény. Hiszen a pályára bejutás a legigényesebb sportágnak minősíthető: magába foglalja az egymás hegyén-hátán való mászká-Védőbeszéd — Barátaim... hk... micsoda dolog az... hk... minden ok nélkül részeges disznónak... hk... nevezni valakit? Hiszen a Béla utoljára hatvankettőben ... hk... mondom hatvankettő márciusában ... hk... az üzemt nőnapon rúgott be amúgy istenigazából ... hk... azóta csak „ráfejel“ szegény. Aki bántani merészelt... hkk... annak velem gyűlik meg a baja — hörögte a harcias szesztestvér, majd lapátnyi tenyerével akkorát csapott a mellkasára, hogy egyensúlyát veszítve átbukott a széken és szelíden becsúszott társa mellé az asztal alá. —ká— — Egyéni módszere van a fiatal vezetőnők alkoholszondázására. Biztos, ami biztos... I. B. súlyos betonlapot csináltatott a nemrég elhunyt felesége sírhantjára. — Tudod, a szomszédos síron is Ilyet láttam — magyarázkodott —, meg aztán... biztos, ami biztos... —k— lést, a futást, a birkózást, az ökölvívást. Aki bejut, a nézőtéren gyakorolhatja a korongdobás technikáját. De élesítheti elméjét is a legválogatottabb, zamatos szavak kiagyalásában és továbbításában. Így a mérkőzés nemcsak tömegsport, hanem szókincsbővítő lehetőség is. Node, azoknak sem kell csüggedniük, akik nem jutnak be a tett színhelyére. A tévé, ez a csodás találmány, lehetővé teszi, hogy kényelmes lakásukban bekapcsolódhassanak a tömegsportba. Habár itt a testedzés lehetőségei erősen korlátozottak, azért a kalapácsdobás kiváló teljesítménynek számíthat. Persze, korlátlanul kiaknázhatják szókincsüket, idegeiket, s hangszálaikat pattanásig feszíthetik. Ezernyi példa bizonyítja, hogv a szurkolók sportteljesítménye felülmúlja a játékosokét, akik csupán a labdát, vagy egymást rúgják avégett, hogy a labda végül is a hálóba kerüljön. Ez viszont ritkán sikerül. —klam— NÉVADÓ ÜNNEPSÉG — Keressünk valami egészen ritka nevet a gyereknek, hiszen ma ez a divat. Rengeteg az Adalbert, Bendegúz, Vazul. Legyen a srác neve Lajos. BŰK — Maga nyugodtan letagadhatna tíz évet — amit a börtönben töltött. VÄLT0ZTATÄS — Engem ne akarjon a családom minden áron megváltoztatnil — De hiszen nincs is családod. — Ezért nincs! KÉRÉS Az éjjeliőr így kergette 'el a tolvajt: — Nappal jöjjön, amikor nem én vagyok szolgálatban. SZÜLETÉSNAP — Tegnap a munkahelyemen a kollégákkal ünnepeltem a születésnapomat., — Remélem, szeszes Ital nem volt?! Ez ugyanis tilos a munkahelyen. — Nálunk ez képtelenség lenne, hiszen italboltban dolgozom. SZÓKINCS Y-nak olyan nagy a szókincse, hogy hallgatni is ezerféleképpen tud. MAGYARÄZAT A jószándékhoz vezető út azért nincs kikövezve, mert kevés az építőmunkás. _ G. Sz. ] ANUÄR kelte nyugta kelte nyugta 6 p. 6. p. 6. p. ó. p. Január 1. Hétfő ÜJÉV 7.32 18.03 9.13 19.42 Január 2. Kedd Abel ALEXANDRA 7.32 16.04 9.52 20-57 Január 3. Szerda GENOVÉVA DANIELA 7.32 16.05 10.25 22.12 Január 4. Csütörtök TITUSZ DRAHOSLAV 7.32 16.06 10.57 23.23 Január 5. Péntek SIMON ANDREA 7.32 16.07 11.27 — Január 6. Szombat BOLDIZSÁR ANTÓNIA 7.32 16.08 11.56 0.33 Január 7 Vasárnap ATTILA BOHUSLAVA 7.32 16.09 12.28 1.33 — A szobát egérrel parancsolja vagy anélkül? .♦ »*♦ ♦$» «j* ♦•« »j» »*« «j* «$* «j* ♦♦♦ ♦*« «j» «g» «g» ♦♦♦ »g* »g« »g* *g* »* EGY FALU — HÄROM HÍR • Negyvenöt órás sikeres cukrásztanfolyam fejeződött be Nádszegen (Trstice), amit a népi fogyasztási szövetkezet felügyelő bizottsága rendezett, Kubis Vilmos, galántal nyugdíjas cukrászmester vezetésével. A mester készséggel avatta be a cukrászat titkaiba a tanfolyam résztvevőit. # Ugyanennyi időtartamú szabóvarró tanfolyam kezdődött, harmincnégy résztvevővel. A csallóközkürti (Ohrady) Németh Gézáné a tanfolyam vezetője. A heti négyórás előadás és gyakorlat során megtanulják a szabás-varrás fortélyait, mesterfogásait. Köszönet a 'helyi fogyasztási szövetkezet felügyelő bizottságának és a Nőszövetség helyi szervezete vezetőinek a kezdeményezésért, szervezőmunkáért. # Színvonalas kulturális műsorral zárta a barátsági hónapot a CSSZBSZ helyi szervezete. A műsor bevezető részében Sárkány Miksa elvtárs tartott rövid beszámolót a csehszlovák—szovjet barátság ápolásának jelentőségéről. A műsorban sikeresen szerepelt Nagy Vitusné és Mikó Zoltán, akik népdalokat adtak elő Vontszemő Zoltán népi zenekara kíséretében. Továbbá fellépett a közkedvelt ifjúsági zenekar.' Győri Irén, Nádszeg Még az ősszel történt. A kurtadombi szövetkezet tehenei az esti fejés után kelletlenül turkáltak az eléjük vetett takarmányban. Az a nagy darab vöröstarka szépség, melyet tizenhét társával együt nemrég vásárolt a szövetkezet, hogy legalább az év végére teljesítse a tervezett darabszámot, szintén csak fintorgott a jászol előtt. — Hallod-e, Bimbó! — szólította meg végül a szomszédját .— Ti nap mint nap ilyen büdös izét esztek? — Mást nem adnak, megdögleni meg nem akarunk. Nyáron elvétve kapunk egy kis zöldet is, és néha kihajtanak bennünket a legelőre, hadd gyűjtsük a D-vitamint. Ilyenkor télen bizony pocsék az étrend. — Nálunk a Jóska bezzeg értette a módját, hogyan kell silót készíteni — dicsekedett Sári. — Volt is tejünk bőven, a fejeseknek soha nem kellett szégyenkezniük. — A mi góréink nem sokat törődnek az értékeléssel — replikázott lógó orral Bimbó. — Tartanak bennünket, mert ez az előírás, de hogy mennyi tejet adunk, az legfeljebb azt a néhány szerencsétlen gondozót érdekli, akik naponta rojtosra káromkodják a szájukat, mert kevés a fizetség. Már a nagyanyám is panaszkodott, s örült, mikor megcsúszott és eltörte a lábát. Azután, hogy az elnökünket kitüntették, még rosszabbra fordult a sorunk: — Kitüntették az elnököt? — nézett nagyot Sári. — Mi is csodálkoztunk, rajta. Azt mondták megérdemli, mert egy idő óta ő szántja be a legtöbb istállótrágyát. Teheti, hiszen a jászolból egyenesen a trágyadombra hordják a takarmányt, mi alig eszünk valamit. — Te mondd csak, ki is itt nálatok az elnök? — érdeklődött Sári. — Hát a Könyöklő Tóbiás. Ezt már igazán megtanulhattad volna... — 0, én szerencsétlen — rázta meg a láncát kétségbeesetten Sári —, miért is adott el engem az én drága Józsikám?! Hiszen már nálunk is rebesgették, hogy megint kilátásba helyeztek valami „plecsnit“ ennek a gazembernek. Bimbó egy darabig némán bámult jajveszékelő társára, aztán lassan visszafordult a jászolhoz. — Akkor talán együnk még egy keveset, Sárikám! Igaz, bűzlik ez a nyavalya és föld is van benne jócskán, de lehet, hogy holnap már ilyet sem kapunk — bőgte szomorúan Bimbó és undorodva beletúrt a silóba. (kádek) hogy a szilvesztert, az óesztendő utolsó napját, az évszázados hagyományokat követve, zajos szórakozással, nagy dáridóval és az átlagosnál több szesz vedelésével szokás megünnepelni. A lényeg az, hogy szilveszterkor rendületlenül piázni kell, s a szeszfélékből még csak véletlenül sem hiányozhat a pezsgő. Mert ugye, mint azt a televízióban is látjuk (és azt feltétlenül majmolni kell), csak pezsgővel szabad köszönteni az új év első percét (persze azért olyanok is vannak, akik borral vagy másféle szeszszel köszöntik, nemcsak az új esztendő első perceit, hanem annak minden napját). Mi tagadás, én sem vetem meg szilveszterkor (máskor sem) a szeszt, de képzeljük csak el, milyen hátrányban vannak azok az embertársaink, akik még az év utolsó napján — antialkoholisták lévén — sem vehetnek magukhoz alkoholt. Vagy például azok az idült alkoholisták, akik bármenynyire is szeretnének szilveszterkor a* átlagosnál többet inni, nem tehetik, mert már két féldeci tömény szesz után tökéletesen beszeszelnek. Mi örömük származik ezeknek a derék honpolgároknak a szilveszterezésből? Semmi az égvilágon. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy most már vegyük le a szilveszteri műsorról a szeszt. Csak egy dolgot nem értek. Miért kell olyan nagy hűhót csapni a szilveszteri piázás körül? Szeszelünk mi az év többi napján is, néha többet, mint szilveszterkor, attól függetlenül, hogy megdrágult a szesz (bocsánat, rendezték a szeszes italok árát). Igazán nem ériem, illetve... No, persze, persze, szilveszterkor mindenkinek van alibije a piázásra. Ugye, az egyik ember azért iszik, mert sikeres évet zárt, a másik meg azért, mert rossz napok jártak rá és Így sorolhatnánk tovább. De ne legyünk hagyomány- és ünneprontók, hagyjuk a szöveget. Tekerjük ki a következő üveg nyakát. Töltsünk... Boldog új esztendőt mindenkinek! Bodzsár Gyula H > •> <♦ ♦> ♦> *> •> •> <♦ •> ❖❖ <tr <♦ ❖ ❖ ♦> •> ❖ *> *> ❖ ❖ •i* ❖ ❖ ❖ * ♦> t ❖ ❖ * ❖ ❖ * v ❖ ❖ л ❖ * v ❖ ❖ ❖ a van rá időnk, szilveszter napján mérlegeljük, miként is telt el az esztendő. Vajon megmaradt-e bennem valami maradandó élmény. Fene tudja, nekünk, tollforgatóknak év végére kiürül a koponyánk, s csak ilyesmi jutott eszembe: néhányszor elvesztettem a mindentudó Jegyzetfüzetemet s aztán hasból kellett megírni a cikket. így aztán érthetően az ember összekeverte a szezont a fazonnal, a Kovácsbői Lovász lett, a paprikából papagáj. Nekünk ezt már az olvasók megbocsátják, főleg azok, akik* csak „nemesebb“ célra használják az újságot. Egyszóval egy kicsit meszesedik a fejem, de azért mégis felrémlett valami, ami az elröppent esztendő alatt történt. Ősszel a szakagronőmus meginvltált, hogy fényképezzem le a zöld levelek között incselkedően mosolygó, szőlőfürtöket szedő asszonyokat. Kicsit be voltam rézéivé, mert néha furcsa ám a szépnem, és inkább az okos hátsó felét Irányítja a lencsének, mint a pofalemezét. Ott valahogy másként történt: ez is, az is óhajtotta, hogy kattintsam el a fotőmaslnát, amikor a lencsébe kukucskált. Az egyik szemrevalő menyecskétől megkérdeztem, milyen fajtát szüretelnek? — Tudja a fene, de százhúszat keresünk. Az a fő, ami a fazékba’ Jóra megfő — válaszolta kacagva. Bezzeg egy idősebb asszony ráförmedt. — Hogy lehetsz ilyen rövideszű, Jucika?! Leánykát szüretelünk. Tavaly jobb volt a cukortartalma — tette hozzá a szomszédja. Az ember ma pincemester, ő mondta, tüzes a leányka nedűje. A vincellér hallotta az eszmecserét és meghívott a üzes leányka megkóstolására. Szomjúho'ztam az igazságra -és kötélnek álltam. A pince mélyén kóstolgattuk a leánykát. Hol csókoltuk, hol kortyintottuk, aztán pertut, kiedet, magát ittunk s miegymás. Tény,” hogy egy nehéz parasztdunna alatt ébredtem másnap reggel, iszonyú szomjúsággal a bendőmben. A félhomályban kibotorkáltam, s az ajtók sokaságában megleltem a fürdőszobát és a csapot Is. Meg is tekertem, de az csak süvített. — Mit keresel? — szólt rám a házigazda. — Csipás a szemem, mosakodni akartam, — lódítottam. — Fogat nem akarsz mosni? — Nem ártana, de nincs kefém. — Kimosható az kefe nélkül is. Valóban: a gyöngyöző kisüsti rendbehozta a fogamat és a közérzetemet is. Búcsúzni akartam, de előbb a zsebemre csaptam, nem hagyott-e cserben míndenttudó jegyzetfüzetem. Kiforgattam a zsebemet, de a pimaszt sehol nem leltem. Elpanaszoltam a vincellérnek. — Nem hagytad véletlenül a hordók birodalmában? • A vállamat vonogattam. — No gyere, kiugrunk. Tárcsázott és mire odaértünk, a pincemester is kilépett a Zsigából. — Megvan — mondta, jó reggelt helyett. — Ott találtam a Juci lábánál. — Juci...? — kérdeztem csodálkozva. — Tudod, az a hordó, amelyben a leányka van. Jucinak hívjuk. Lehet, van valami Juci nevű régi szerelmed, mert tegnap este elkezdted a 13 hektóst csókolgatni. Aztán erőnek erejével meg akartad lovagolni. Fel is kászálódtál rá, de valahogy nem jól kapaszkodtál meg a „hajában“, vagy nagyon tüzes volt, s lerúgott, jót huppantál, s akkor esett ki a jegyzetfüzeted. A homlokomat kezdtem simogatni, hogy jobban emlékezzem. Az ujjaim valami furcsa dombba akadtak bele, a Jobb szemem felett. Akkor kezdett valami derengeni, s aztán gyorsan levontam a tanulságot: aki nem tud lovagolni, ne üljön fel a Jucira. Tóth Dezső SZABAD FÖLDMŰVES Index: 49 630- Kiadja az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a PRÍRODA Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalatban. — Főszerkesztő: Patbó Károly. — Szerkesztőségi titkár: Kádek Gábor — Szerkesztőség ős kiadóhivatal: 69127 Bratislava. Krfžkova 9. — Telelőn: (őszerkesztő és titkárság: 475 08 — telefonközpont: 472 41 — belső vonalak mezőgazdasági osztály 10 propaganda osztály 59. — Nyomja a SVORNOSŤ nyomda, o. v„ Bratislava, Odborárske nám. 3. — Terjeszti a Pnsta Hfrlapszolgálata Előfizetéseket felvesz minden postahivatal és postai kézbesítő. — Külföldre megrendelhető: PNS. ústredná ezpedlcls Майе 884 19 Bratislava Gnttwaldnvo nám 48 Előfizetési dl) egy évre 52,— Kčs, fél évre 28,— Kčs. — A szerkesztőség kéziratokat és léoyképeket nem őriz meg és nem kőid vissza. A lap nyilvántartási száma: SOTI 11/8. I
