Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-12-30 / 52. szám

82 vállalatban az összpontosított terület nagysága 10 ha-on aluli 35 vállalatban az összpontosított terület nagysága 11—30 ha 15 vállalatban az összpontosított terület nagysága 31—50 ha 30 vállalatban az összpontosított terület meghaladja az 50 hektárt. Ä zöldségtermesztés kerületi tervezete szerint a zöldségter­melés 1980-ban eléri a 190 817, és 1990-ben a 259 ezer tonnát. A termelés fejlesztése a legmegfelelőbb zöldségtermesztő vi­dékeken létesített szakosított vállalatokba összpontosul. A mintavállalatokban a speciális zöldségfajok termesztésével már kísérleteznek: fokhagymát a Kunovicei KMV és a Bánoci Efsz, zellert a Veiké Bílovice-i Efsz, fóliaalagutakban hajtatott zöldséget a Sokolnice u Brna-i Efsz, paradicsomot a Ratíäkovicei Efsz és a Hrušovanyi AG, köménymagot pedig a Dubűanyi Efsz termel. A távlati terv szerint a kerületben 80 mezőgazdasági válla­lat zöldségtermelésre, 40 gyümölcstermelésre és 57 szőlőterme­lésre szakosítja magát. A szakosított vállalatok a Szövetségi Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium 159/1975 Zb. rendelete alapján a Dél­­morvaországi Területi zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelő Kooperációs Társulásba tömörültek abból a célból, hogy: •— az egyes társszervezetek egységes eljárásának érdekében összehangolják a zöldség, gyümölcs és szőlő felvásárlását és értékesítését. A „Dél-morvaországí zöldség- és gyümölcstermesztés fej­lesztésének tervezete“ és a borászati tervezet életbelépteté­sénél a tagszervezetek tevékenységének koordinálása. Biztosítsák és összehangolják az előremutató zöldségfajok vetőmagjának a szállítását és értékesítését, valamint a gyü­mölcsfa-csemeték és szőiőtelepítő anyagok beszerzését. m A zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztési technológia fej­lődésének a figyelemmel követése, és az egyes tagszerve­zetek tapasztalatait érvényesítsék a gyakorlatban, a- A zöldség, gyümölcs és szőlő termesztésére, betakarítására és betakarítás utáni kezelésére szolgáló legújabb gépesítési eszközök és gépsorok beszerzése, a- A zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés szakaszán a tudo­mány és a technika legújabb felismeréseinek figyelemmel követése és terjesztése. 4“ A növények komplex tápanyagellátásának és védelmének módszertani irányítása, a legalkalmasabb trágyaszerek és pesztícídek szállításának összehangolása a szállítóknál. •*- A tagszervezetek építkezései beruházásaiban a tervezés egyszerű eljárásának a biztosítása, a legkorszerűbb tech­nikai felszerelés és az épületberuházások helyének java­solása. A KMI-nak a műszaki tervezés alapján növényházak, gyümölcstárolók építésének, gyümölcsösök telepítésének és más épületberuházások tervbeiktatásának javasolása. »- Rendszeres oktatások, szemináriumok és szakmai tanulmá­nyi kirándulások szervezése a szakemberek számára. A szakosított ágazatok egységes termelési-szervezeti felépí­tésének a figyelemmel követése, értékelése és javasolása a tagvállalatoknak az ismeretek foka és a termelőerő fejlett­sége szerint. •- A tervfeladatok teljesítésére és túlteljesítésére irányuló szocialista munkaverseny szervezése a tagszervezetek kö­zött. A termőterületek összpontosítása alapján gazdasági növény­fajok szerinti szakosítás szervezése a tagszervezetek között. ■- Speciális szolgáltatások nyújtása a tagszervezeteiknek. »- A tagszervezeteknek legfontosabb szükségletekkel, így be­takarító- és ültetőgépekkel, speciális trágyaszerekkel és vegyszerekkel való ellátása. A termény betakarítás utáni kezeléséré és eladásra való előkészítésére szolgáló közös létesítmények és nagy kapaci­tású palántanevelő házak építése. »- A kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóság felelős­ségének betartása mellett gondoskodni a tervfeladatok tag­­szervezetekre való lebontásának előkészítéséről. »■ A tagszervezetek és a vásárlók közötti szerződéskötés já­rási és kerületi szinten történő összehangolása, és a szer­ződések jókori megkötéséért való felelősség a Brnói Kerü­leti Mezőgazdasági Igazgatóság irányában. ■- Tanácsadói szolgálat a tagszervezeteknek az adás-vételi kap­csolatai szakaszán, esetleg a tagszervezetek képviselete a peres ügyekben. A NYUGAT SZLOVÁKIÁI KERÜLET IS • CSSZSZK fontos zöldségtermesztő körzete, amelynek évi árn­­zöldség termelése 198 ezer tonnát képvisel. A kerület jelenlegi süldségtermelése és felvásárlása nem áll arányban az adott lehetőségekkel, ezért ebben a kerületben is kidolgozták a zöldségtermelés összpontosításának és szakosításának terve­zetét. A ZÖLDSÉGTERMELÉS JELENLEGI HELYZETE Ж nyugat-szlovákiai kerületben a zöldségnövények vetés­­területe az utóbbi 9 év alatt szektorok szerint a következő­képpen alakult: Év Zöldség összesen AG JMI Efsz Szoc. szektor összesen Ház­táji gazda Ságok Kis­ter­melők 1969 14 130 726 496 7573 8795 2399 2936 1970 14 594 646 430 7365 8441 2989 3164 1971 14 806 724 470 6979 8173 2907 3726 1972 15 070 599 540 7170 8309 2977 3784 1973 14 623 573 469 6710 7752 2883 3988 1974 15 465 533 645 6786 7964 2901 4600 1975 17 428 453 1109 6480 8042 4255 5131 1976 17 992 497 1225 7152 8874 3988 5130 1977* 19 035 512 2035 7981 10 528 3719 4788 (1977* — az adatok a vetésterület 1977. május 31-ig készített statisztikai nyilvántartásából származnak.) Ebből az áttekintésből kitűnik, hogy a szocialista szektorban a vetésterület nagysága 8000 hektár körül mozgott. Lényeges növekedésre 1977-ben került sor, amikor a vetésterület közel 2000 hektárral bővült. Szlovákia zöldségtermésének több mint a 80 °/o-át a nyugat­szlovákiai kerületben termelik, ebből a sárgarépa 84 %-ét, a petrezselyem 82 %-át, a zeller 85 %-át, a vöröshagyma 89 °/o-át és a fokhagyma több mint 90 %-át. A felsorolt zöldség­fajokat köztársaságunk minden termelési körzetében sikeresen termeszthetjük. Ez a helyzet szükségessé teszi a zöldség na­gyobb mértékű szállítását és a szállítóeszközökkel szembeni fokozott igényt, amit a kereskedelmi és feldolgozó szervezetek csak nagy nehézségek árán képesek biztosítani. A zöldség legnagyobb felvásárlója a Zelenina Vezérigazga­tósága, amelyhez további 6 felvásárló szervezet társul. Ezek szá. ma azonban ennél nagyobb, csakhogy a statisztikai kimutatá­sokban nem tartjuk nyilván őket. Szlovákia zöldségtermelésében legnagyobb arányban a ko­máromi, Nové Zámky-i és a gaiántai, valamint a ievicei és a Dunajská Streda-i járás részesedik A hagyományosan zöldségtermelő Malacky-környéke, a Bra­­tislava-vidéke járás, Senica, valamint a nitrai és a trnavai járás termelése csökkent, főként a szocialista szektorban, amit a munkaerő-csökkenéssel magyaráznak, azaz a kedvező mun­kalehetőségekkel és az élőmunka gépi-, vegyi- és biológiai eszközökkel való elégtelen helyettesítésével. Amennyiben a nyugat-szlovákiai kerület szocialista szektora állal megtermelt zöldség mennyiségét átvetítjük Szlovákia la­kosságára, akkor egy lakosra — a külföldről behozott zöldség­kivételével — 50 kg jut. A zöldség vetésterületének nagysága és ezzel a termelése is az adás-vételi kapcsolatok és más behatások alapján alakult. A zöldségtermelésben eddig csak kis mértékben érvényesítették a szakosítását, tehát ennek következtében a vetésterületek összpontosítását is. A nyugat-szlovákiai kerületben a fólta-alagutakban termesz­tett zöldség alapterülete 1976-ban 196,6 ha volt, míg az üveg­házakban termesztett zöldség alapterülete 20 ha. Az utóbbi években a fólia-alagutak területe gyorsabb fejlő­désnek indult és elérte a 200 hektárt. Ez a fejlődés a szlovákiai kerület járásai szerint a következő: nyugat-Járás A fólia-alagutak alapterülete 1976 1975 1974 1973 Bratislava 14,49 12,71 10,93 3,76 Dunajská Streda 28,59 B2,26 27,28 9,20 Galanta 43,96 37,78 10,74 5,85 Komárno 77,40 70,04 42,12 19,03 Levice 6,99 7,63 7,80 1,98 Nitra 7,37 4,45 0,86 — Nové Zámky 11,64 13,83 7,64 5.48 Senica 0,13 0,10 0,02 0,02 Topoíčany 1,54 1,11 1,02 0,27 Trenčín — — — — Trnava 4,48 4,27 2,34 1,80 összesen: 196,59 184,18 110,75 49,39 A ZÖLDSÉGTERMELÉS TERÜLETI SZAKOSÍTÁSÁRA ÉS ÖSSZPONTOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ JAVASLAT A NYUGAT-SZLOVÁKIAI KERÜLETBEN A kereskedelmi és feldolgozó szervezetek szántóföldi és haj­tatott zöldségigényének kielégítését az éghajlati és talajviszo­nyok hatékony kihasználásával, valamint a gépesítés új tech­nológiai elemek érvényesítésével való megoldásával, a tárolő- és kezelő térségek, növényházak és főlia-alagutak építésével tudjuk biztosítani. Az összpontosítás szabad teret nyit a sza­kosításnak, amely a zöldségtermelés szakaszán is e termelési ág progresszív fejlesztésének objéktív követelményévé válik. Habár a zöldségtermelés gépesítése nem érheti el a többi gaz- A dasági növény gépesítésének mértékét, a termelés összponto- £ sítása és szakosítása mégis lehetővé teszi a munkatermelé­kenység növelését, a minőség Javítását ás ennek révén a fo­gyasztók igényeinek a kielégítését is.- A vetésterület járásokra való lebontásában nem használták ki kellőképpen a termőterület összpontosításának és a terme­lés szakosításnak a lehetőségét. Nagyobb mértékű összpontosí­tást csak az ipari paradicsom és vöröshagyma termelésében észlelhetünk, ahol fokozatosan bevezetik főként a betakarítási munkálatok gépesítését. A szakosítás elmélyítésének gyorsabb ütemére elsősorban a gyökérzöldség termelésében van szük­ség, ahol a termelés és a betakarítás gépei beszerezhetők. A TÄROLÖ TÉRSÉGEK KAPACITÁSA ÉS A ZÖLDSÉG BETAKARÍTÁS UTÁNI KEZELÉSÉT VÉGZŐ KÖZPONTOK A téli és. a kora tavaszi fogyasztásra szánt zöldség minősé­gének további Javítása és kezelése érdekében 1982-ig 34 ezer tonna zöldséget befogadó tárolókat építünk és ezzel a kerület tároló térségeinek kapacitása eléri az 53 830 tonnát. Az új tárolőtérségek építéséhez a Zelenina m v. is hozzá­járul a közös mezőgazdasági vállalatokkal és a feldolgozó üze­mekkel együtt a járási tanulmány tervek és az érdekelt válla­latok tervei szerint. A zöldség vetésterületének és a terme­lésre, betakarításra és a betakarítás utáni kezelésre szolgáló gépek megfelelő összpontosításával elérhető, hogy a zlödség betakarítás utáni kezelésére lélesített központ 200— 400 ha területen gazdálkodó termelési egység szükségleteit fogja szol­gálni, ami 3 lő zöldségfaj termelése és a háromnyomásos ve­tésforgó esetén megfelel az egyes zöldségfajok váltakozásával kapcsolatos követelményeknek is. Ezek a központok lehetővé teszik a munkaerők egész évi egyenletes kihasználását, mivel a szántóföldi zöldségen kívül 50—100 ha területen hajtatott zöldséget is termesztenek. A nyugat-szlovákiai kerületben 1982-ig a zöldség betakarítás utáni kezelésére 26 központ léte­sítésével számolunk. Itt Is számítunk a kereskedelmi és fel­dolgozóipari szervezetek részvételével. A ZÖLDSÉGTERMELÉS, -FELVÁSÁRLÁS ÉS -ÉRTÉKESÍTÉS FEJLESZTÉSÉNEK MINTASZERŰ MEGOLDÁSA A NOVÉ ZÄMKY-I JÁRÁSBAN A mintaszerű megoldás célja a zöldségtermelés nagyüzemi módszerének optimális elrendezése, a betakarítás utáni kezelés speciális létesítményekben való elvégzése a rövid ideig tartó tárolás, esetleg szabályozható hőmérsékletű és légkörű spe­ciális tárolókban való hosszabb ideig tartó tárolás lehetősé­gével. Ugyanakkor igyekszik megoldani a zöldség felvásárlá­sának és értékesítésének kérdéseit is, hogy javuljon a lakos­ság friss zöldséggel való ellátása. Az egyes termelők és a fel­vásárló szervezetek közötti kooperációs kapcsolatok kérdéseit horizontális és vertikális integráció útján oldja meg a köl­csönös gazdasági előnyösség és a társadalmi haszon tisztelet­ben tartásával. A Nové Zámky-i járás a nyugat-szlovákiai kerület egyik leg­fontosabb zöldségtermelője. A földalap nagy mértékű összpon­tosítása a mezőgazdasági vállalatokban és a kedvező éghajlati viszonyok jó feltételeket teremtenek a szakosított zöldségter­mesztés fejlesztésére. Ebben a járásban az 1973—1975 Bs években átlagosan 2071 hektáron termesztettek zöldséget, ebből a háztáji gazdaságok és az egyénileg gazdálkodó földművesek vetésterületének rész­aránya 59,7 %-os (1238 baj, és a szocialista szektoré 40,3 %-os volt (835 ha). A hektárhozamok járási átlaga az 1973—1975-ös években 13.2 tonna volt. A szocialista szektor jobb hektárhozamokat ért el — az átlag 17 tonna volt, ezzel szemben a háztáji gazdasá­gok és az egyénileg gazdálkodó földművesek átlaga csupán 10,7 tonna körül mozgott. A járás zöldségtermése az 1973—1975 ös évi 27 441 tonnát tett ki, ebből a háztáji gazdaságok és az egyénileg gazdálkodó földművesek 48,2 % ban részesedtek (13 213 t), a szocialista szektor viszont 51,7 %-ban (14 195 t). Ezekben az években a járás területén kb. 20 zöldségfajtát termesztettek, ezekből a legnagyobb területen a következőket: zöldpaprikát — 308,1 ha (szoc. szektor — 193,6 ha), paradi­csomot — 267 ha (szoc. szektor — 154,3 ha), vöröshagymát — 236 ha (szoc. szektor — 105,8 ha), fejeskáposztát — 165,2 ha (szoc. szektor — 77,4 ha), fokhagymát — 145 ha (szoc. szek­tor — 19,4 ha), eltevési uborkát — 139 ha (szoc. szektor — 68.2 ha), karottát — 125,1 ha (szoc. szektor — 30,8 ha) sth. Míg a járásban 1975-ben a szocialista szektor keretében egy termelőre 43 ha vetésterület jutott, addig a „javaslat“ értelmé­ben a zöldség egy termelőre eső vetésterületének nagysága 1985-ben 87,5 ha ra növekszik. A zöldségtermesztés agrotechnikáját a zöldségtermesztés ha­gyományos technológiája, és — főként a betakarítási munká­latok — speciális gépesítési eszközökkel való elégtelen ellá­tottsága jelentős mértékben befolyásolja. Ebben a járásban a palántanevelésre eddig többnyire melegágyakat használtak. A palánták tűzdeiését (pilkírozását) többnyire kézzel végzik. A zöldség ültetésére csak kis mértékben használják a TP—4 ültetőgépeket. A zöldséget univerzális vetőgépekkel (Saxónia) vetik. Az öntözés színvonala nem elégíti ki az egyes zöldség­fajok vízigényét. Csak néhány zöldségfajt, pl. a paradicsomot és a zöldpaprikát részesítik előnyben. A zöldségnövények táp­anyagellátására kombinált ipari trágyákat (NPK) használnak. A zöldségnövények betegségek és kártevők elleni védelme a vetőmag csávázásából, nyomelemekkel végzett trágyázásból, a talaj és a térségek fertőtlenítéséből, a fungicídek és insekticí­­deik helyes alkalmazásából, valamint az egészségügyi intézke­dések érvényesítéséből ál. A gyomnövényeket sarabolással és herbicídekkel irtják. A zöldség betakarítását túlnyomórészt kézi erővel végzik, ezeknek száma évről évre csökken. A zöld­ségtermesztés nagyüzemi technológiájának elemeit a gépi be­takarításra alkalmas paradicsomfajták termesztésénél alkal­mazzák (a Dvory nad Zitavou-l Efsz), továbbá a magról vetett hagyam termesztésénél és annak gépi betakarításánál (a Zem­­néi Efsz). A zöldség betakarítására részben a gyökérzöldség-, zöldborsó- és zöldbab-szedő gépeket alkalmazzák. Jelenleg a legnagyobb kereslet a zöldségvető gépek, palán­ta- és hagymaültető gépek, zöldpaprika, káposztafélék és gyö­kérzöldségek szedésére szolgáló gépek, a vöröshagyma beta­karítása utáni kezelését végző gépsorok és csomagológépek iránt a legnagyobb. A Járásban az utóbbi évek folyamán nagy mértéket öltött a hajtatott zöldség termesztése. Míg 1975-ben csak 12,36 hektá­ron termesztettek hajtatott zöldséget, addig 1977-ben ez a te­rület a szocialista szektor keretében 19,93 hektárra bővült. A hajtatott zöldség zömét fólia-alagutakban, 18,96 hektárnyi te­rületen termesztik. Az üvegházak alapterülete meghaladja a 0,97 ha-t. A hajtatott zöldség faji összetétele: zöldpaprika, salátauborka, retek, karalábé, fejessaláta. A mezőgazdaságban tapasztalható munkaerő-csökkenés a zöldségtermelést is érzékenyen érinti. A munkaerőhiányt a zöldségtermesztés jelenlegi gépesítése képtelen pótolni. Tovább tart a termelés tervszerű fejlesztéséhez szükséges szakkáderek hiánya és a haladó termelési módszerek elégtelen alkalmazása. A járás némely efsz-ében (a Dvory nad Žitavou-i Efszben) szakosított termelési egységeket létesítettek, ezek keretében alakították ki a zöldségtermelő munkacsoportokat, amelyek vezetőkből, műszaki dolgozókból (csoportvezetőkből), traktoro­sokból és fizikai dolgozókból élinak. A .csúcsmunkálatok ide­jén (betakarítás) az állandó dolgozókon kívül az efsz-ek több­ségében társadalmi munkaerő is segít. A járás zöldségtermését felsősorban a Zelenina n. v. Nové Zámky-i üzeme és a Bratislava! Szesz- és Konzervipari Terme­lési Gazdasági Egység vásárolja fel, amelyhez a Slovlik n. v. Nové Zámky-i üzeme is tartozik. További kisebb felvásárlóik a Mélyhűtő vállalat, a nitrai és a Pohronský Ruskov-i cukorgyár és a Jednota. v.A zöldségfogyasztásban megmutatkozik az egész évi egyen­lőtlen ellátás hatása, főként az év I. és II. negyedében, a­­melyré az évi zöldségfogyasztás 8,3—17,2 %-a esik. A III. ne­gyedévben a zöldség 47,2 %-a, a IV. negyedévben pedig a 27,3 %-a kerül fogyasztásra. Az egyenlőtlenül megoszlő zöld­ségellátás hatossal van a megtermelt zöldség minőségének romlására és a betakarítási csúcsok kialakulására. Ez nehéz­ségeket okoz az értékesítésben. A termelés és az áruforgalom szakaszán tartós nehézségek és aránytalanságok uralkodnak. A zöldség gyakran kezelés és osztályozás nélkül kerül az üzle­tekbe. — az üzletek többsége az év folyamán nem nyújt megfelelő választékot a fogyasztóknak; — a zöldségellátás színvonalát hátrányosan befolyásolja a légkondicionált tárolók hiánya a begyűjtő központokban és a zöldségboltokban; ф a zöldség szállításra nincsen megfelelő autópark; • az áruforgalom szakaszán jelentős veszteségeket okoz a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi hálózat elégtelen felsze­reltsége. A ZÖLDSÉGTERMESZTÉS SZAKOSÍTÁSÁRA ÉS ÖSSZPONTOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT Az egy lakosra jutó zöldségfogyasztás állandó növekedése n lakosság számának feltételezett növekedése mellett, valamint az önellátók és a mezőgazdasági piac részarányának fokoza­tos csökkenése fokozott feladatokat ró a szocialista szektor nagyüzemi zöldségtermelésére. A járás zöldségtermelőire to­vábbi feladatokat rő a Nové Zámky-ban felépített konzerv­gyár, valamint a járás határain kívül működő más feldolgozó üzemek ellátásának a szükségessége. A jmi által irányított vállalatoknak a 8. ötéves tervidőszakban évente 20 ezer tonna zöldséget kell termelniük 1079 hektárnyi területen. Ezt a mennyiséget a vásárlók követelményei szerint 1985-ig 39 735 tonnára kell emelniük, ami 153-as növekedési indexet jelent. A Nové Zámky-i járásban a Lrko Termelési Gazdasági Egy­ség integrált részeként működik a Gyümölcstermelő Állami Gazdaság (šuranyi gazdaság), amelynek a zöldség nagyüzemi termelésére saját elképzelései vannak. Bizonyos zöldségfajok termesztésére szakosítja magát. Gondoskodik a területi össz pontosítás és a nagyüzemi technológia érvényesítéséről. A termesztett növényfajok palántanevelést nem igényelnek. A (1985) ZÖLDSÉGTERMELÉSRE VONATKOZÓ JAVASLAT A zöldségtermelésére vonatkozó Javaslat kidolgozásaikor ab­ból indultak ki, milyen igényeket támasztanak ebben az idő­szakban a vásárlók az egyes zöldségfajokkal szemben. Az 1985-re javasolt termelés 22 675 tonna növekedést (40108

Next

/
Thumbnails
Contents