Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-12-23 / 51. szám
д megszületett fiókák csu-A paszuk, rózsaszín bőrűek, • szemeik csukottak. A tenyésztők megfigyelései szerint azok az egyellek fejlődnek gyorsan és jól, amelyeknek szemei kilenc-tfz napos korban kinyílnak. Az egy anya által felnevelhető fiókák számát elsősorban a tejtermelés határozza meg- Egy kisnyúl napi igénye húsz gramm, így az anyaállatok 100 _160 grammnyi tejtermelése hét-nyolc fióka kielégítő táplálkozásához elegendő. A házinyűi tejé a fiókák számára nemcsak táplálék, hanem egészségi és étrendi szempontból is nagyon fontos. Sokkal töményebb, mint más emlősüké. Az először fialó anyák rendszerint kevesebb tejet termelnek, mint a már többször fialtak. Sőt olyan egyedek is akadnak, amelyek egyáltalán nem szoptatnak. Az ilyen állatot emeljük ki a ketrecből, fogjuk le, a fiókákat pedig helyezzük emlői mellé. Ha az anya tapasz talja, hogy fiókáinak szopása emlőinek duzzadtságát enyhíti, szoptatni fog. Előfordul, hogy szoptat az anya, mégis „sírnak a kisnyulak. Ilyen esetben az anya rossz tejtermelőképességéra vagy a gyenge minőségű takarmányozásra kell gondolni. Ugyanide sorolható az a tény is, hogy az anyaállatot a vemhesség idején nem készítettük elő kellőképpen. A nyúl tejtermelése az elles utáni tizenötödik-huszonötödik napon éri el tetőfokát. A kisnyulakat negyvennapos koron túl inár nem érdemes szoptatni, mert ilyenkor már egyrészt jelentéktelen a tejmennyiség, másrészt ebben az időszakban már elegendő takarmányt is fogyasztanak. Minél több teje van az anyaállatnak, annál tovább maradnak a fiókák a fészekben. Az éhség és a meleg azonban arra készteti őket, hogy mielőbb hagyják el a fészket. A kisnyulak általában háromhetes korukig a fészekben maradnak, s azután ki-be ugrálnak. Életük első három hetében tehát kizárólag anyatejen élnek. Három hét elteltével a kisnyulak már a takarmányt is kóstolgatják. Legyen gondunk arra, hogy az etetőt és az itatót felérjék, s azok tiszták legyenek. Az alomszalma ne legyen dohos. A takarmányt ne helyezzük a padió-A nyúlfiókák nevelése га és akadályozzuk meg, hogy a fiókák belemászhassanak a szénarácsokba. A fiókákat nevelő anyával tanácsos tejet (akár tejporból készítettet is), darás vagy korpás ivóst itatni. Ez mind az anya tejtermelése, mind a fiókák önálló táplálkozni tanulása szempontjából is előnyös. Az elletőládát három négy hétig hagyjuk az anya ketrecében. Alaposan súroljuk meg és fertőtlenítő oldatban áztassuk. A kisnyulak körülbelül a huszadik naptól kezdve a tej mellett már szilárd takarmányt is fogyasztanak. Kezdetben inkább szénaféléket, később abrakot és tápot. Igyekezzünk minél korábban rászoktatni őket a szilárd takarmányok fogyasztására, mert az anyaállat tejtermelése a huszonegyedik-huszonötödik nap után csökken. Ezt követően a kisnyulak csak akkor gyarapodnak megfelelően, ha egyre nagyobb mennyiségű szilárd takarmányokat fogyasztanak. A megfelelően fejlett és a szilárd takarmányokat fogyasztó kisnyulak már 28 napos koruktól elválaszthatók. Ügyeljünk arra, hogy a kisnyulakat legkésőbb hathetes korig válaszszűk el, mert ilyenkor a tejmcnnyiség már jelentéktelen. Legjobb, ha az anyát emeljük ki a ketrecből, mert a kisnyulak így könnyebben elviselik a választás okozta megterhelést. Egy másik módszer szerint a növendékállatokat helyezik át, rendszerint a csoportos nevelőketrecbe. Mivel ez helyzetváltoztatással, nagyobb tömegbe kerüléssel jár, s mert az anyatej megvonásával is egybeesik, a süldők megterhelése sokkal nagyobb. Igyekezzünk kíméletesen, körültekintően eljárni. A választás utáni tizedik-tizennegyedik napig ne változtassunk az állatok takarmányán. A növendékállatokkal lehetőleg olyan tápot és szénát etessünk, amelyeket korábban az anyaállatok melleit már megszoktak. Ivóvizükbe néhány napon át vitaminkészítményeket adagoljunk. A választott nyulakkal lehetőleg fehérjékben gazdag takarmányokat etessünk, mert ez az erőteljes fejlődésükhöz nélkülözhetetlen. A süldőket úgy csoportosítsuk, hogy két hétnél nagyobb korkülönbség ne legyen köztük. Bebizonyított tény, hogy a süldők az egyedi vagy a két nyúl számára készített, kisméretű ketrecben gyarapodnak a legjobban. Ha egyedi vagy páros elhelyezésre nincs mód, túlzottan nagy létszámú csoportokat ne alakítsunk ki. Húsz süldőnél többet nem ajánlatos egy nevelőólban, ketrecben elhelyezni. Ha az anya ketrecében hagyjuk a süldőket, cseréljük ki az itatót és az etetőt. A harmadik hónap végén a nőstényeket különítsük el a bakoktól. a takarmAnyozAsröl ÄLTALÄBAN Ahhoz, hogy a nyulak öröklött képességeiknek megfelelően termeljenek, jó minőségű és i—j— NYÚL! itiihdenidnek-udnivaló GYENGE EMLÉKEZOKÉPESSÉG Hosszantartó kísérletek során vizsgálták a tyúkok és a csirkék emlékezőképességét. A tojó már úgyszólván három hét elteltével elfelejtette, hogy korábban hol volt elhelyezve az önetető és az önitató. A csirkék még a tyúkoknál is korábban felejtenek. A tojók általában harminc napig könnyen, ötven napig már viszont csak kevésbé ismerték fel azt a helyet; ahol korábban éltek. Hatvan nap elteltével a tyúk számára a régi hely már teljesen új környezetté változott. (D) SZÁLLÍTÁSI súlyveszteség A külföldi szakirodalom alapján a baromfiaknál már a negyven kilométeres távolságra történő szállítás is jelentősen megmutatkozik e súlyveszteségben. A súlyveszteség ettől a távolságtól nyolcvan kilométerig rohamosan növekedik, ezen felül pedig arányban van a távolság mértékével. (Drob.) elegendő mennyiségű takarmányra van szükségük. Hiába a legjobb fajta és a legmegfelelőbb elhelyezés, megfelelő takarmányozás nélkül a nyúltartás nem lehet eredményes. A tenyésztők régebben azt hangoztatták, hogy a nyúl az árokparti zöldön, a konyhai hulladékon, a száraz kenyéren és kevés ' szénán is megél. A ma nyulat tartók számára azonban ez az út már szinte járhatatlan. Nemcsak azért, mert a nagy súlygyarapodás és a jó kondíció elérésére törekednek, hanem azért sem, mert a múlthoz viszonyítva sokkal több állatot tartanak. A nyúlnak ugyan kedvenc csemegéje a zöld fű és a káposztalevél, kedveli a lágy eleséget is. Ha minden tekintetben megfelelő takarmányokat szeretnénk etetni, ami a teljes értékű és gyors növekedés alapfeltétele, akkor azoknak meghatározott arányban kell keményítőtemészthető fehérjét, ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmazniuk. Ahhoz, hogy a nyúl „jóllakottnak“ érezze magát, tehát vakbele telítődött legyen, rostos takarmányt kell fogyasztania. Ez indokolja, hogy a gyárilag készült keveréktakarmány, nyúltáp valamennyi más ipari keverék között a legnagyobb arányban tartalmaz lucernalisztet, korpát, zabot, tehát rostos takarmányokat. Ez a magyarázata annak is, hogy akik egyáltalán nem használnak gazdasági és hulladéktakarmányokat, lucerna- vagy rétiszénát is etetnek. A nyúltáp készítéséhez az említetteken kívül még szemeseket, fülisztet és extrahált olajipari pogácsákat, valamint vitamin- és ásványianyag-kiegészítőket használnak. A nyúltápok — amelyekhez napjainkban a kistenyésztők is hozzájutnak — a takarmányozás napi feladatait nagyon megkönnyítik. Használatuk egyszerűbbé teszi a takarmányozást, s ezzel a nyulak gyors felnevelését is. Könnyen tárolhatók és kevés munkával etethetők. A nyúltápok összetételének aránya változó. Ennek azonban nincs túlzott jelentősége, mert az a legfontosabb, hogy a táp feleljen meg a nyúltakarmányozás követelményeinek, táplálóértéke állandó legyen, ne maradjon ki egyetlen, a nyúl szántára fontos alkotórész sem. Például az új zélandi nyíllak kizárólag nyúltáp etetése esetén a következő adagokat fogyasztják el naponta: a három-hat hetes növendékek 2—7, a héttizenkét hetes korúak 10—15, a három öt hónapos korúak és az üres anya 15—1B, a vemhes anya és a tenyészbak 18—20, a szoptató anya pedig 25—40 dkg. Bár a nyúltápokkal történő takarmányozás számtalan előnynyel jár, a tápok kizárólagos etetése háztáji körülmények között mégsem honosodott meg mindenütt. A táp mellett szénafélét, háztáji és konyhakerti hulladékot is etessünk. Ezek felhasználásával ugyanis jelentősen csökkenthetjük a takarmányozási költségeket A csak tápot fogyasztó nyúl elméletileg megkapja mindazokat az ásványi anyagokat, vitaminokat és nyomelemeket, amelyekre szervezetének szükségé van. Erre azonban soha sincs százszázalékos biztosíték. Célszerű ezért időnként a csak száraz takarmányt fogyasztó nyúlnak vitaminkészítményeket is adagolni, mert így megelőzhetjük hiányukat. Hasonló, megelőzési céllal adagolhatjuk a vitaminkészítményeket akkor is, ha a nyulakat fokozott megterhelés éri, például helyük, takarmányuk változtatásakor, szállításkor, gyógykezelés után stb. Ha a nyulak nem eléggé élénkek, étvágytalanok, vagy nem kielégítő a fejlődésük, a vitaminos készítményeket gyógykezelés céljából is adagolhatjuk. A vitaminos készítményekkel kapcsolatban ne feledjük: a hőre érzékenyek, a levegőn és világos helyen tárolva elbomlanak. A folyékony készítményeket tartsuk zártan, sötét színű üvegben. A felnőtt — különösen a vemhes és a fialni készülő — nyulak ketrecében mindig legyen nyalósó. A nyulak napi sóigénye egyedenként különböző (0,5 —2 gramm), a fialás előtt azonban fokozódik. Az a helyes megoldás, ha a nyalósó állandóan az állatok előtt van. PUHA MARGIT 1 Szegény János, a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetsége Jeleneci (Gímes) Helyi Szervezetének elnöke, egy hatalmas paksaméta társaságában fogad, amelybe időnként bele-belepillantva magyarázza a kezdet nehézségeit, s a jelen ere'dményeit. 1964-ben csak néhányan indultak, ma közel ötvenen vannak. Nehéz lenne felmérni azt a sok munkát, energiát, amit a tagok a műveletlen és kihasználatlan területek rendezésébe és művelésébe fektettek. Aztán ezzel félbe is szakítja az alakulás, a kezdet nehézségeit, s inkább arról beszél, hogy milyen jó érzés a padra leülni, milyen felüdülést jelent a kertben dolgozni, ha a tavaszi nap cirógatja a frissen telepített gyümölcsfák rügyeit. Majd Gáspár Imre — vezetőségi tag — kapcsolódik a beszélgetésbé. — Az eredmények nem jöttek maguktól, bizony alaposan meg kellett „dajkál nunk“ a földet... Ez a terület már hegyvidéki, s a talaj is sze gényebb, mint az alföldön. A gfmesi csonkavár irányába mutat, s így folytatja: — Tavasszal a lankák között szabadon jár a szél, bebújik a völgyekbe, fel nyargal az emelkedőkön a vadvirágok és az akác illatát hozza ide a kiskertekbe. Gondolja, hogy ezt benn a városban, akár csak töredékeiben, élvezhetnénk? A helyi kertbarátok zöldséget elsősorban saját szükségletükre termelnek. Ily módon tehermentesítik a kereskedelmet, s ebből a szempontból nem kevés emberről van szó. A tagok számát meg kell szorozni hárommal- - . néggyel, a családjuk létszámú- Ш val. Ez Gímesen azt jelenti, egy- *TM*“ egy hétvégén, hogy 150—200 emberrel kevesebb vásárol a vasárnapi főzéshez. A falu gyümölcs- és szőlőtermesztésé régi múltra tekint vissza. Eddigi munkájukat mi sem jellemzi jobban, mint hogy ebben az évben egy millió korona értékű gyümölcsöt és szőlőt értékesítettek. Elsősorban a szamócára szakosítják magukat, de a cseresznye, meggy, alma és a dió termesztésében Is szép eredményeket érnek el. Saját felvásárló helyük van, s a termést kedvező Időben, megfelelő áron zökkenőmentesen értékesíteni tudják. Az utóbbi időben a korszerűsítésre, és a szakszerű növényvédelemre fordítanak gondot. A termésátlagot ugyanis csak így tudják a leggyorsabban növelni. A tagok munkáját többféleképpen támogatják: nagykereskedelmi áron műtrágyát, növényvédőszereket, szőlőkarót szereznek be a számukra. A kiskerteket saját kistraktorukkal művelik meg. A szakmai tájékozottságot írásos szaktanácsadó és előrejelzés megjelentetésével segítik, télen és tavasszal pedig a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola tanárainak a közreműködésével előadásokat szerveznek — gyümölcsészeti, szőlészeti, borászati és növényvédelmi témákról. Az előadások látogatottságának növelése érdekében bevezették, hogy aki rendszeresen megjelenik, az kedvezményesen részt vehet a tanulmányi kirándulásokon. Nagyon beváltak a gyümölcs-kiállítások, és borversenyek, amelyeken a bírálat után részletes szaktanácsot kapnak mindazok, akiknek a terményével, vagy borával valamilyen probléma támadt. Oroszt elvtárs a helyi nemzeti bizottság elnöke szintén elismerő szavakkal beszélt a kertbarátok munkájáról. A szerve-Az idén gazdag termés volt almábóL zet tagsága jelentős feladatot vállal magára azzal, hogy kiveszi részét a parkosításból, a környezet védelméből, A környezet védelmét leginkább azzal Г segítik elő, hogy felkeresik a gondozatlan kertek tulajdonosait és tanácsot adnak részükre. A kiskertészek Irányító mun® kajával és segítségével bonyolítják le a tavaszi és őszi fásítási akciókat. A hnb vezetősége úgy viszonozza a kertbarátok szorgalmát, hogy a jövőben külön helyiséget biztosít számukra. A klub- I ban tartják majd összejöveteleiket, s itt kap helyet a szervezet könyvtára Is. A gímeslek mindig szerették a szőlőt és a gyümölcsöt. Mindig szívesen termesztettek zöldségféléket is. A csonkavár alalť ma ugyanazt teszik, s nem csupán kedvtelésből, hanem ai hasznosság reményében. Ettől is épül, szépül a falu. Gyümölcsös télen. Fotó: —tt—«—csiba-»
