Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-07-15 / 28. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. Július 15, szocialista brigádmozgalom a 94 CSKP XV. kongresszusa óta nagyszabású és jelentős tömegmozgalommá vált. A košicei (Kassa) járás huszonegy földművesszövetkezetében például jelenleg 144 kollektíva 1283 taggal versenyez a büszke cím különböző fokozatának elnyeréséért. — Járásunkban szép hagyományai vannak a szocialista versenymozgalomnak, s szerénytelenség nélkül elmondhatom, hogy mind az ötödik ötéves terv feladatainak megvalósításában, mind pedig a hatodik ötéves terv első két és fél esztendejében e munkaverseny volt a mozgató rúgója a tervek teljesítésének — tájékoztatott Hudáé Ján, az SZFSZ Košicei JB politikai dolgozója. — Egyik legfontosabb gazdasági és politikai feladatunk — a nyersanyagproblémákra való tekintettel — az anyag- és energiatakarékosság megszervezése. Természetesen figyelmet fordítottunk a népgazdasági érdekek elsődlegességére, a tervszerűségre, a minőség javítására, a hatékonyság fokozására. Figyelemmel kísértük és kísérjük a munkavégzés feltételeinek megteremtését, szorgalmaztuk a céltudatos anyagi és erkölcsi ösztönzők kialakítását. Hudáo Jántól megtudtam, hogy a vállalások értéke, amelyeket a 6yőzelmes Február 30. évfordulója tiszteletére tettek, elérte a 23 millió koronát. Érdemes megemlíteni, hogy ebből az értékből 2 millió 429 ezer korona az üzemanyag- és abraktakarékosságot képviseli. A többi érték a termelési terv teljesítésére, a munkakörülmények javítására és környezetszépítésre irányul. Az utóbbi időben számszerűségében és tartalmában tovább fejlődött a szocialista munkaverseny alapvető formája, a szocialista brigádmozgalom. A szocialista brigádok idei vállalásainak teljesítése kiemelkedő feladat. Azért is, mert az idei feladatok teljesítése a VI. ötéves terv megvalósításának alapvető feltétele. Ehhez a munkaversenyhez, a vállalások eredményes megvalósításához jő alapot adott a szocialista brigádvezetők IV. szlovákiai tanácskozása, s az ezután sorra kerülő járási szintű és üzemi brigádtanácskozások, amelyek arról adhattak számot, hogy a vállalások konkrétak és testre szabottak, hogy a szocialista brigádok tagjai nemcsak termeléssel, hanem tanulással, a művelődéssel, a közösségi érzés formálásával kapcsolatos feladatokat is szem traktorvezetői és 286 dolgozó gépkezelői jogosítványt szerzett. A brigádtagok 90 százaléka látogatta a szövetkezeti munkaiskolát, 70 százaléka pedig részt vett a Haladó Tapasztalatok tviskolájának hatodik évfolyamán. Ma már jórészt a szocialista brigádok adják a művelődési otthonok, szövetkezeti klubok közönségét is. A brigádmozgalom jelszava példázza a munka; a tanulás, a művelődés egységét és egymásra hatását a szocialista életmódban. A mozgalomban ma már mind több az olyan munkás, akit nem arról kell meggyőzni, hogy tanulni, művelődni helyes és szép dolog, hanem elsősorban segíteni kell a tanulásban és a művelődésben. A bronzérmesek TAPASZTALATOK A KOSICEJ JÄRÄSBÖL A verseny haszna előtt tartották. A vállalások tehát érzékeltetik azt is, hogy a ma munkása tudja: a tudomány, a technika fejlődése, gyakorlati alkalmazása, a bonyolultabb szakmai feladatok elmélyült ismereteket igényelnek, ezért a szakmai műveltség fokozása természetes követelmény. Az SZFSZ a közelmúltban napirendre tűzte a szocialista munkaverseny értékelését. Az eredmények arról adtak számot, hogy a brigádok többsége jól kihasználja a lehetőségeket, s teljesíti a vállalást. Sőt hetvenöt kollektíva, amely már elnyerte a megtisztelő Címet, kötelezettségének időszaki tervét túl Is teljesítette. Pozitívan értékelhető, hogy a munkahelyi feladatok teljesítése mellett a szocialista brigádok tagjai szabad idejükben környezetszépítést, szociális és gyermekjóléti intézményeinek fejlesztésénél is dicséretre méltó munkát végeztek. A košicei járásban a szocialista brigádok a tanulás, a művelődés és szakmai oktatás bázisává váltak. A szövetkezeti munkaiskola keretén belül 48 dolgozó szerzett állattenyésztői, 3 kertészeti, 70 hegesztői, 35 villanyszerelői képesítést, 40 dolgozó pedig Kétség és tudatlanság A SZÖVETKEZETEK MELLÉKÜZEMÁGI TERMELÉSE KÖRÜL A jogszabályok alkalmazásának rendszeres ellenőrzése olyan tapasztalatok szerzésére ad alkalmat, amelyek két érdekes tényre hívják fel a figyelmet. Egyrészt, hogy a melléküzemági termelés kérdésében sok kétely merül fel, másrészt pedig nem nagyon ismerik az erre vonatkozó jogszabályokat. Ez azonban senkit sem mentesít a szocialista törvényesség megszegésének következményei alól. Közismert, hogy a 122/1975 Zb. számú új mezőgazdasági szövetkezeti törvény rendezte a termelés kérdéseit, az egységes földmüvesszövetkezet fő munkakörének problémáit. Ez vonatkozik elsősorban a korábbi ún. segédtermelésnek a szövetkezet fő tevékenységébe történt bevonására. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy a szövetkezet — fő tevékenysége keretében — olyan tevékenységet is folytathat, amely ugyan nem számítható mezőgazdasági nagyüzemi termelésnek, de azzal közvetlenül összefügg. Olyan tevékenység tehát, amely elősegíti a nagyüzemi termelés hatékonyságának fokozását, az üzemelés folyamatosságát és a szövetkezet munkaerőinek maradéktalan kihasználását. Ilyen tevékenységet jelent például a gépi eszközök karbantartása és javítása, a saját szállítás, a kisebb építkezési tevékenység, saját termékeik tárolása, esetleg tartósítása, különböző kézmővesmunkák elvégzése stb. a szövetkezet keretén belül. Viszont ugyanúgy, mint a többi szocialista szervezet esetében a más szövetkezeteknek, illetve polgároknak nyújtott esetenkénti és rövid ideig tartó szolgáltatásokat sem lehet a fő tevékenység túllépésének minősíteni. A rendelet megszegését sok szövetkezetben éppen az jelenti, hogy ezeket a munkákat, szolgáltatásokat nem esetenként, egy-egy alkalommal és rövid ideig végzik. így azután már az engedélyhez kötött melléküzemági termelés kategóriájába tartoznak. A kérdés csupán az, miért kell spekulálni, amikor a melléküzemági termelést is engedélyezhetik az arra illetékesek. A lényeg megvilágítása érdekében megemlítjük, hogy a melléküzemági termelés — amit megfelelő, társadalmi szempontból szükséges mértékben végeznek — közvetlenül nem irányul a mezőgazdasági nagyüzemi termelés támogatására. Egyrészt nem segíti elő a szövetkezeti tagok egész évi állandó foglalkoztatása kérdésének megoldását (különösen a tenyésznyugalom időszakában), illetve a munkaeszközök és a helyi nyersanyagforrások racionális kihasználását. Másrészt viszont nem járulnak hozzá a társadalmilag előnyös termelés és szolgáltatások fokozásához. A melléküzemági termelésnek különösen a hegyvidéki szövetkezetekben van létjogosultságuk, mivel enyhítik a mezőgazdasági nagytermelés egyes kedvezőtlen kihatásait az éghajlati, a természeti és biológiai adottságok alapján. Viszont ez a tevékenység nem kizárólag a hegyvidéki körzetek szövetkezetei számára fenntartott ténykedési kör, mivel például a helyi nyersanyagok felhasználása (kavics, homok bányászása) engedély alapján a bratislavai, a galántai vagy akár a košicei járásban is lehetséges. A melléküzemági termelésben szerzett egyes rossz tapasztalatok (a munkaerő „eladása“, az általános érvényű előírások megszegése az árak és a bérek kérdésében) e munkaágazat szigorúbb rendezését követelik meg. Ezért melléküzemági tevékenységet csupán a járási mezőgazdasági igazgatóság véleményezése nyomán a járási nemzeti bizottság által kiadott engedély alapján lehet folytatni. Az efsz-ek tisztségviselőinek viszont tudatosítaniuk kell, hogy az erre fel nem jogosított személyek által kidolgozott melléküzemági „koncepció“, vagy a „demizsonos“, esetleg egyéb „segítség“ ebben nem segíthet, sőt előbb vagy utóbb a jogszabályok megszegésének felfedéséhez vezet. Ilyenkor a korábbi „segítők“ eltűnnek, csávában hagyva a hiszékeny kárvallottakat. Az említett törvény olyan rendelkezést is tartalmaz, hogy a melléküzemági termelés engedélyét megvonhatják, ha ezt a társadalom érdeke megköveteli. Erre rendszerint akkor kerül sor, ha a szövetkezet megszegi azokat a feltételeket, amelyeket a melléküzemági termelés engedélyezésekor megszabtak (például, ha a melléküzem termelése túllépi a jmi által meghatározott keretet, ha olyan munkaerőket köt le, amelyek a szövetkezet fő tevékenysége feladatainak teljesítésénél szükségesek, ha a melléküzemági termelés nem eléggé hatékony, ha megszegik az árakra és a bérezésre vonatkozó rendelkezéseket stb.). A melléküzemági termelés engedélyezésének legfőbb elve, hogy az nem mehet a mezőgazdasági termelés állandó fejlesztésének rovására, nem szabad meg nem engedett vállalkozás folytatására kihasználni, illetve általa jogtalan gazdasági hasznot elérni. Ez az elv az engedélyező állami szervekre éppen úgy vonatkozik, mint a szövetkezet vezető tisztségviselőire. Van azonban olyan tevékenység is, amit a szövetkezet melléküzemági termelés gyanánt csak az esetben folytathat, ha erre — a járási nemzeti bi-A versenymozgalom eredményességét, a vállalások teljesítését segíti a verseny rendszeres és nyilvános értékelése. Az SZFSZ az eredmények értékelése és elismerése mellett feladatokat is adott az elkövetkező időre. Feladatul adta a szövetkezeteknek, hogy az irányítás és az értékelés tökéletesítésével biztosítsák a szocialista verseny folyamatosságát. Arra törekedjenek, hogy a versenymozgalom mindenekelőtt az évi tervfeladatok teljesítését, illetve túlteljesítését szolgálja, még jobban igazodjék a szövetkezettel szemben támasztott gazdasági és társadalmi követelményekhez. A košicei járásban hat racionalizáló brigád is működik kétszázhatvanhét taggal. A szövetkezetek vezetőségének érdeke és kötelessége elősegíteni a szocialista brigádok és a racionalizáló brigádok sokrétű kezdeményezésének teljes kibontakozását. Gondoskodnia kell a munkaverseny propagálásáról, a verseny eredményeinek népszerűsítéséről és arról is, hogy a munkavergeny demokratizmusa ne csak az értékeléskor érvényesüljön, hanem mindig, főleg azonban kötelezettségvállalások idején. Illés Bertalan zottság általános engedélyén kívül — külön engedélyt kap az erre vonatkozó rendelkezések aiapján (vonatkozik ez például a mások számára biztosított közúti teherfuvarozásra, ásványok bányászására, az egészségre káros, illetve mérgező anyagokkal végzett munkákra stb.). Az egyes tevékenységek elbírálásakor döntő az állami irányító szervek (jnB, jmi) álláspontja. Az efsz-ek tisztségviselőinek lehetőségük van arra, hogy jogtanácsért az SZFSZ járási bizottságához forduljanak, amely biztosítja számukra a szükséges segítséget is a jogászokból álló jogi albizottsága útján. Tehát inkább kérjenek tanácsot, tárgyalják meg az ügyet a kérdéshez értő szakemberekkel, az nem kerül pénzbe. Inkább, minthogy a kérdés alapos ismerete nélkül határozzanak, esetleg téves lépéssel problematikus helyzetet teremtsenek, Dr. MICHAL ĎURDIAK A komáromi hivatásos tűzoltók négy kollektívája — éjükön Adamik András, Pavol Kováč, Tömösközi Szabolcs és Kertesi László brigádvezetőkkel — a közelmúltban nyerte el a „Szocialista Brigád“ büszke cím bronz fokozatát. A brigád tagjait az elmúlt napokban megtartott szakszervezeti taggyűlésen értékes tárgyi jutalomban részesítették. A sikeren felbuzdulva a járási tűzfelügyelőség dolgozói is elhatározták, hogy Fekete János őrnagy vezetésével szintén részt vesznek a szocialista brigádmozgalom bronz fokozatának elnyeréséért folyó versenyben. Felvételünkön a brigád tagjainak egy csoportja látható. {Kép és szöveg: Andriskin József) J»g©s-e a sógor követelése? M. E. olvasónk levelében írja: édesanyjuk halála után a szülői házból az őt megillető Уг részt Illetően úgy egyezett meg a három testvér (édesapjuk valószínűleg elutasította az őt megillető örökrészt), hogy a kérdéses félházat a házban lakó nővérük veszi át, azzal, hogy esetleges férjhezmenetele esetében köteles lesz a két „viszszalépő“ testvért kifizetni. Az ilyen értelmű hagyatéki egyezségüket az állami jegyzőség jóváhagyta. Nővére a férjhezmenetele után négy évvel az önnek járó összeget (az említett hagyatéki egyezség értelmében) kifizette. Nővére házassága válságba jutott, állítólag válásra kerül sor, és ezzel kapcsolatban sógora felszólította Önt, hogy fizesse vissza a hagyatéki egyezség alapján kifizetett összeget, mert ez az 6 pénze volt. Ön a kérdéses összeget nővérétől és annak férjétől jogosan vette át írásbeli nyugta ellenében követelése kiegyenlítésére, és nem köteles sem nővérének sem sógorának semmit sem visszafizetni. Ha nővére és sógora tényleg elválnának, akkor a válási ítélet jogerőre emelkedése után egymással vagy egyezséggel rendezik a házastársak osztatlan közös tulajdonába tartozó dolgok felosztását és az azzal kapcsolatos követeléseket és tartozásokat, vagy a volt házastársak valamelyike a járásbírósághoz fordul és az dönt majd az ügyben. Ha a kérdéses kifizetés a sógor keresetéből történt, akkor erre. úgy kell tekinteni, hogy a közös pénzből a nővére külön vagyona gyarapodott és nővére köteles lenne a fele összeget volt férjének megtéríteni (esetleg nem teljes öszszegben, mert közben mindketten használták a házrészt, és az ilyen esetben az elhasználódás arányában redukált —■ csökkentett — összeg visszatérítésének van helye). Ha a sógor hitelt érdemlő módon tudná igazolni, hogy a kifizetésre az ő kizárólagos tulajdonát képező (pl. a házasság megkötése előtt már meglevő öszszeget, vagy ajándékozás, Illetve öröklés útján szerzett) összeget használták fel, igénye lenne a közös vagyon megosztásánál a volt feleségétől kérni az említett „örökségi kifizetést“ a közös használat és az elhasználódás mértékében lecsökkenteti összegben való visszatérítését. Ha sógora tényleg keresetet Indítana ön ellen, ajánljuk, hogy forduljon ügyvédhez. Dr. F. J. Versenyben a kombájnosok Ismét itt az aratás, ismét megrendezték a kombájnosok versenyét. Ez a nemes vetélkedő nem a régi aratások emlékét őrzi, nem a hetyke kaszás legények „saroiknyesegető“, önfitogtató viaskodásának szellemében zajlik. Más az értelme: azt az odaadó, lelkiismeretes munkát kívánja kifejezni, amit a gépkolosszusok vezetői a gabona gyors és veszteségmentes betakarítása érdekében végeznek. A mozgósító jellegű verseny kritériumai Igényesek. Ez természetes, hiszen a tét komoly társadalmi érdek: Időben, jól, veszteségmentesen aratni! S hogy ezek a versenyfeltételek mennyire igényesek, ezt bizonyítják a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Nové Zámky-i (érsekújvári) Járási Bizottsága politikai dolgozójának, Sádovsky Elemírnek a szavai is. — Az idén járásunkban sokkal alaposabban, megfontoltabban határoztuk meg a kombájnosok szocialista versenyének feltételeit, kritériumait. U- gyanis a múlt években szerzett tapasztalatok alapján megállapítottuk, hogy nem mindig azonos lehetőségek és adottságok között versenyeztek a résztvevők, ami bizony néha a versenyszellem lanyhulásához vezetett. Ezért a hagyományos versenyfeltételeket — amelyek csupán a szemveszteségre és a hektárteljesítményekre terjedtek iki — módosíthattuk. Vagyis a teljesítmények értékelésekor figyelembe vesszük a talaj-, illetve domborzati viszonyokat Is. Ennek természetes következménye, hogy a kedvezőtlen adottságok között arató kombájnosok is nagyobb eséllyel versenyezhetnek, s így a versenyfelhívás nagyobb visszhangra talál. A versenyző kombájnosok teljesítményét előzetesen még az aratás alatt értékeljük. A legjobbaknak piros, sárga, kék színű „.Aratás szimbóluma ’78“ zászlócskát adományozunk, ami pénzjutalommal jár. Az aratás után pedig a meghatározott feltételek, Illetve kritériumok alapján, egyes kombájntípusok szerint értékeljük a versenyt és kategóriánként határozzuk meg a legjobb kombájnosok sorrendjét. Az SZK—4-es kombájnok csoportjában nyolcvan hektár területről szükséges learatni a gabonát, másodpercenként 4 kilogrammos teljesítmény mellett, az E—512-es és az SZK—6-os arató-cséplő gépek kategóriájában 130 hektár gabona aratását kell elvégezni 5—6 kilogrammos másodpercenkénti teljesítmény mellett. Amikor Moravüik Ladislavot, az újvári Haladás Efsz főgépesítőjét kérdeztük afelől, milyennek tartja a verseny követelményeit, elég borúlátóan nyilatkozott. Véleménye szerint az előző évek tapasztalatait figyelembe véve a követelmények elég nagyok, ugyanis összeállításuknál a felléphető nehezített munkakörülményekre is számítani kellett volna. Persze a verseny végső célja helyes, ugyanis a kitartásra, a küzdeni akarásra serkenti az embereket. Hogy így van, meggyőződhetünk erről akkor is, amikor az Újvári Efsz kombájnosaival beszélgetünk igényes munkájukról, teljesítményeikről. Járik Tibor fiatal kora ellenére már hetedik éve vesz részt kombájnosként az aratásban. Kollegái azt állítják róla, hogy azoknak a szakembereknek a csoportjába tartozik, akiket munka közben nem igen érhet meglepetés. Ugyanis Járik Tibor az újvári szövetkezetben egész évben kimondottan a kombájnok szerelésével foglalkozik. A „szuperszakembernek“ tehát egyáltalán nem okoz gondot, ha kombájnja a tábla kellős közepén leáll. — ügye így néz ki egy jó „sakkmatt helyzet“? — kezdte a beszélgetést viccesen Tibor. Ha felületesen végezném télen, tavasszal a szerelőmunkát, nem mást, szerelőtársaimat és engem érne a legnagyobb meglepetés aratás közben. De állíthatom, ezekből a meglepetésekből az idei aratás alatt is igen kevés lesz. Csupán olyan hibák ugranak be, melyek pillanatokon belül javíthatók. Járik Tibor segédkombájnosa, Szádovszky László, a szövetkezet fcombájnos brigádjának példamutató munkájáról, helytállásáról beszélt. — Brigádunk nagyon jó közösségi szellemben dolgozik. Minden problémát igyekszünk közösen megoldani, ami abban is megmutatkozik, hogy ha például valamelyik kombájnunk súlyosabb hiba miatt leáll, a legénység egyik tagja — leggyakrabban Járik Tibor brigádvezető — azonnal hozzálát megjavításához. Addig, míg 6 javítómunkát végez, a kombájnja nem áll, mert azzal a segédkombájnos folytatja az aratást. A Jári—Szádovszky kettős valóban a járás legjobb kombájnosai közé tartozik. Ezt bizonyítja, hogy tavaly a kombájnosok versenyében a hektárteljesítmény kategóriájában első helyen végeztek. Ez a kettős persze SZK— 6-os gépével nemcsak Szlovákia lankáin aratott, de Csehországban is. Járik Tibor szaval szerint olyan barátság alakult ki a šumperki járás kombájnosai, dolgozói és közöttük, hogy az aratást lassan már nem is tudnák egymás nélkül elképzelni. Remélhető, hogy a kombájnosok hagyományos versenyében olyan eredmények születnek majd, melyek soksok szorgalmas és tehetséges kombájnos hírnevét öregbítik. Kalita Gábor
