Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-11-25 / 47. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. november 25, 8. (elejti a sérelmeket. Sokkal rosszabb, ha ilyesmi családon belül fordul elő, szülők és gyermekek között. Ennél már csak az tragikusabb, amikor a házastársak között romlik meg a vi­szony idősebb korban. Sajnos, ez gya­kori eset. Sokszor a hosszú évekig tartó szerelmi házasság egyszerre megromlik. Éppen akkor, amikor már gondtalanul, kiegyensúlyozottan élhet­szakaszai. Így a másod- vagy harmad­­virágzásnak is. Amikor az őszülő ha­lántéké férfiakon valami „kapuzárás előtti pánik“ vesz erőt. Eleinte talán csak az öregségtől való tudat alatti félelem ez. Mindenáron bizonyítani szeretnék, hogy ők még nem öregek. Legyeskedni kezdenek a fiatal lányok körül, s azok egy-egy mosolyát .„hó­dításnak“ vélik. Feleségük csodálkoz­va veszi észre, hogy férjük reggel sokkal több időt tölt a tükör előtt, nagyobb gonddal öltözködik és sokkal Századunkban, különösen az utób­­* Ы évtizedekben, az orvostudo­mány mindinkább arra a megállapí­tásra jutott, hogy a lelki bajok, beteg­ségek számtalan testi bajnak is elő­idézői lehetnek. A hosszantartó lelki feszültség, a bánat, az elkeseredettség, a felindultság stb. köztudomásúan elő­­segítője lehet a magas vérnyomásnak, a szívinfarktusnak, az emésztőszervi megbetegedéseknek, a gyomor- és nyombélfekélynek, az eperohamoknak, a veseműködés elégtelenségének stb. Az életben stresszhelyzetnek mindnyá­jan ki lehetünk téve, azonban a fiatal és egészséges szervezet ezt könnyen elviseli és gyorsabban talál levezető megoldást idegesség, bánat esetén, mint az idősebb ember. Éppen ezért nekik tudatosan kellene az ilyen hely­zeteket kerülniük. Akármilyen furcsán is hangzik, sok­szor nem a külső körülmények vagy idegen személyek idézik elő ezeket a helyzeteket, hanem saját maguk. Első­sorban érzékenységükkel. Ez például a munkahelyen gyakran az összefér­hetetlenségig fajulhat. Es még ez a jobbik eset, mert ilyenkor az idősebb hazamegy, elpanaszolja búját-baját az élettársának, az megvigasztalja őt, s meghitt családi körben gyorsan el-A hálóinggel, a pizsamával, a kön­tössel kapcsolatban legyenek legalább olyan igényesek a nők, mint nappali és egyéb öltözé­kükkel. Funkció­jukból eredően el­sődleges követel­mény a kényelem, de legalább ennyi­re fontos az eszté­tikum; otthoni öl­tözékeink köntö­seink, pongyoláink nem nélkülözhetik ,a bájt, a csinossá­got. * A két hálóöltö­zet-típus a pizsama §s a hálóing. A tex­til-anyagok bő vá­lasztéka közül a legkedveltebbek a könnyen kezelhető pamut, illetve pa­mut és műszál keverékü alapanyagok. Változatos díszítőeszközöket használ­hatunk elkészítésükhöz: hímzés, azsú­­rozás, csipke. Érdekes megoldásként ajánljuk, hogy a pizsamát, vagy a hálóinget az ágyneművel azonos anyagból varrják. Az itt szereplő rajzokon különösen azoknak szeretnénk tanácsokat adni, akik maguk is szívesen varrnak. Akik szeretik a pizsamát, azoknak az első rajzon szereplő modellt ajánl­juk. A pizsamanadrág hosszú, deré­kon gumizva kényelmes viselet. A pi­zsamakabát érdekességét az elején szabott tellrész adja. A teilrész alatt és a vállán húzással bővül, hosszú bő újját széles mandzsetta fogja össze. A rátett zsebet és az elejét hímzéssel díszítjük. Hozzá a mellette látható köntöst ajánljuk. Vállrésze és az ele­je megegyezik a pizsamakabáttal. Ér­nének. Gyermekeiket már felnevelték, becsületes munkával megszerezték mindazt, ami széppé, kellemessé teszi otthonukat. Van gépkocsijuk, hétvégi házuk, szép ruhájuk, csak éppen bol­dogság és megértés nincs. Ehelyett zsörtölődés, a veszekedés, a hűtlenke­dés, a féltékenység és az elidegenedés az úr. Az ilyen helyzet bánkódést, sírást, állandó feszültséget, stresszái­­lapotot teremt. Természetesen nem valami újfajta jelenséggel állunk szemben. Minden életkornak megvannak a maga nehéz dekes gallérral, hosszú, enyhén töl­csérvonalú újjal készül. Elől végig gombolódik, derekát öv fogja össze, nagy rátett zsebbel díszített. Szolid jellege miatt minden korosztály visel­heti. Másik két modellünk fiatalos és tu­lajdonképpen összefüggő garnitúrát alkot. Elkészítésükhöz egyszínű és kockás alapanyagot használhatunk fel. A hálóing vállrésze különleges, dd egyszerű vállmegoldással készül, csip­kével díszített. A mellrész elől közé­pen húzott. A vállát, mellrészt és az alján levő széles fodrot a kockás anyag hangsúlyozza. A köntös anyaga azonos a hálőingével. A köntös puffos újjal, kerek gallérral, két kerek zseb­bel készül. Mell alatt vágva, a vágás fölött húzva. Elől végig gombos, szé­les húzott fodor díszíti az alját. Meg­felelő színek kiválasztásával vidám összeállítást készíthetünk. Fodor Eta többet van házon kivül mint azelőtt. Elmaradnak a megszokott hétvégi kö­zös kirándulások. A házastársak kö­zött egyre gyakoribbak a nézeteltéré­sek, megromlik szexuális kapcsolatuk is. A testi elhidegülést a lelki elidege­nedés követi. A házasság kötelékét egyszerre tehernek érzik. Ingerléke­nyek egymással szemben, úgy érzik, elrontották az életüket, s egyre csak azon tűnődnek, mi lett egykori szép szerelmükből. A közmondás azt tartja: „minden jó, ha a vége jő“. Ez Így igaz. Képzeljük csak el, hogy üdülni megyünk. A szál­loda gyönyörű, összkomfortos lakosz­tály, a koszt kitűnő és bőséges, jők a szórakozási lehetőségek stb. fgy tart ez egy hétig. A beutalőnk azonban kél hétre szől. A második héten viszont sorozatos csalódás ér bennünket: El­romlik a felvonó és naponta többször is gyalog kell megtenni az utat a he­tedik emeleti szobánk és a földszin­ten levő étterem között. És ez még nem minden, megszűnik a melegvíz­szolgáltatás, esténként gyakori a rö­vidzárlat, a koszt minősége romlik, az ég beborult, zuhog az eső, mivel nem mehetünk kirándulni, olvasni szeretnénk, de eltörött a szemüvegünk stb. Az ilyen üdülésről szinte lelki be­tegen megyünk haza, és a rossz em­léken az sem változtat, hogy az első hét gyönyörű volt. Viszont ha fordítva történik, s az első napok kellemetlen­ségeit sok öröm, kellemes pihenés váltja föl, valóban felüdülésnek szá­mít, s egy életre szóló szép emlékkel térünk haza. így van ez a házassággal is. Ha nem tudunk vigyázni arra, hogy mind­végig meghitt maradjon, nem vigasz­tal az a tudat sem, hogy kezdetben tagyon szép volt. Ne felejtsük el, hogy mindent kezdhetünk elölről, de magát az életet nem, az megismételhetetlen, ebből csak-egy van. Tehát ne rontsuk el. Legyen elég bölcsességünk és lelki erőnk segíteni magunkon életünk ne­héz helyzeteiben. A megromlott házas­sági kapcsolatunkat próbáljuk őszinte beszélgetéssel helyreállítani. Tudjunk bocsánatot kérni vagy megbocsátani, ha kell. Nem célravezető agyonhall­gatni a dolgokat és kölcsönösen szen­vedni. Ha életünk nyara szép volt és napsugaras, ne engedjük el egymás kezét életünk őszén sem. Ha képtele­nek vagyunk magunk megoldani prob­lémáinkat, forduljunk pszichológus­hoz; diszkréciójára mindig számítha­tunk. Hogyha testi bajunkkal nyugod­tan fölkeressük orvosunkat, miért ha­boznánk lelki problémáknra gyógyu­lást keresni? Az ilyesmi soha sincsen későn, hiszen minden jé, ha jó a vége. PARRAGHY JOHANNA Ahogyan Allah osztaná (DAGESZTÄNI NÉPMESE) Egyszer volt, hol nem volt, élt egy­szer egy faluban egy gazdag ember. Megbetegedett. Halála előtt magához hivatta az idősebb fiát és ezt mondta: — A halotti toromra vágjatok le tíz bárányt és a húsát osszátok szét az emberek között, hogy ne beszéljenek rólam semmi rosszat. A gazdag ember fia levágott tíz bá­rányt és arra kérte a Szomszédban la­kó szegény embert, hogy ossza szét az embereknek: — Légy szíves, osszad szét az egé­szet úgy ahogyan Allah osztanál — Gondom lesz rá, hogy Allahhoz hasonlóan cselekedjem — nyugtatta meg öt a szomszéd. A gazdag ember fia elment, a szom­szédja pedig fogta a fejszét, feldara­bolta és elosztotta a húst. Egy fél bárányt a bírónak küldött, a másik felét meg a papnak — a múltának. A legnagyobb, legzsírosabb darabo­kat a falu leggazdagabb embereinek küldte el. A fejeket és a lábakat is ők kapták. A szomszédasszonynak, egy ötgyer­mekes özvegyasszonynak a belsőrésze­­két küldte el. A hozzá hasonló sze­gényemberek közt pedig a maradékot osztotta szét. Egy vak és béna nincs­telennek semmit sem adott... A gazdag ember fia visszament a szegény szomszédhoz és megkérdezte: — Nos, elosztottad úgy, ahogyan Allah osztaná? — Pontosan ügy — felelte a szom­széd. — Fél bárányt küldtem a bíró­nak. Felet a mullának. Egy-egy nagy darab zsíros húst minden gazdag csa­ládnak. ök kapták meg a fejeket és a lábakat is. A szomszédasszonynak, az ötgyermekes özvegynek elküldtem a belsőrészeket. A magamfajta szegény­emberek kapták meg a maradékot. A béna és vak öregembernek pedig sem­mit sem küldtem... — Te bepiszkítod az emberek sze­mében apám emlékét I ■— kiáltotta a gazdag ember fia. — Ügy kellett volna szétosztanod, ahogyan Allah osztanál — Miért, Allah talán másképpen oszt? — csodálkozott el a szomszéd. — Hát mondd, miért van meg a mul­lának mindene, az özvegy szomszéd­­asszony pedig miért éhezik az árvái­val együtt? Miért van a bíró háza te­le szőnyegekkel s miért alszik a vak ember a csupasz földön? Nem, testvé­rem, én mindent Igazságosan elosztot­tamI Te azt mondtad: úgy osszad el, ahogyan Allah osztaná. S én úgy osz­tottam el, ahogyan AllahI A gazdag ember fia belátta, hogy a szomszédjának igaza van. Sági Tóth Tibor fordítása ÍÄWj ;í лт' j! < J MAJMOK Mint a hinta, S egy gorilla <1 <1 leng a száraz kőriságon, *1 s egy pillanat, < (i már a rácson < jl kapaszkodik fölfelé. I Mellette a ketrecekben 1 > ]» ágakon és polcokon < > i > hancúroz a sok rokon. 1 , ,» Az egyik épp a padlóról i1 a mennyezetre > (* egy ugrással ér fel, i i1 úgy mondják, hogy i J majomügyességgel. ,' i| A KROKODIL I Ez a butus j1 krokodilus lustálkodik a napon. \1 Víztől csillog a bőre, (* s nem tudja, hogy egv napon ([ elég lesz majd tizenhat pár <[ krokodilbőr-cipőre. AZ ELEFÁNT Nem táltos i[ a nagy ormányos, <[ nem is lesz az tán soha. Harckocsinak beillenék egyik szürke tompora. S Űset az ősidőkben | másztak havas hegyeket, i ő már csak a nagy fülével kergeti a legyeket. ORSZÄGHEGYI KARÓI i,> Protézisek Egy Sahyból (Ipolyság) érkezett, igen talpraesett levél olyan kérdést perget elém, amivel már régóta akar­tam foglalkozni, de — talán — a vá­laszt megindító gondolat hiányzott. Ez az ötlet a protézisek — a művi szerv­pótlások — viselésével kapcsolatos kérdések megvitatása. A szakorvosok a ki-be helyezhető fogsorok ezreit rendelik, azok el is ké­szülnek, hosszabb-rövidebb idő alatt, aztán egy tekintélyes részük nem a fogatlanok szájába kerül, hanem egy dobozba, vagy fiókba, és ott éli szo­morú, céltalan életét. Pedig az állam­nak, a közösségnek tekintélyes pénz­összege fekszik bennük. * Még többen vannak, akiknek szem­üveget juttat az állami vagy társadal­mi betegellátás, de a beteg mégsem azt hordja, hanem azt, amit a roko­nától vagy a szomszédjától kapott, esetleg kéz alatt vásárolt. Vajon mi ennek az oka? Az egyik rászoruló azt mondja, hogy azért nem viseli, mért nem jó, nem készítették elég gondosan, viselé­se nem javít az állapotán, hanem kel­lemetlen is. A másik nem vádolja a protéziskészítő ipart, hanem elismeri, hogy nem tudja megszokni. A harma­dik valamilyen csodatevő masinát vár, amit nem is viselhet mindenki, ami a szokásosnál többszörös értékű, és be­szerzése is körülményes. Ilyen például az, aki szemüveg helyett kontakt len­csét, hallókészülék helyett szemüveg­szárba épített hallásjavítőt, a kiszed­hető fogsor helyett beoperált pilléres hidat és az egyszerű műkéz helyett bio-árammal működtetett kézpőtlást kíván. ... és a tragédia az, hogy amikor esetleg megkapta, azt is képtelen vi­selni, mert nincs türelme megszokni a viselését. Aztán jönnek a kérdések: hol —< melyik intézetben — veszik a jó mér­téket, hol — melyik gyárban — készí­tik a leghasználhatóbb protézist: mű­fogsort, szemüveget, hallókészüléket, derékfűzőt, kezet, lábat, tolókocsit?... Én meg kénytelen vagyok felelni, hogy mindegyik gyárban, ahol gyó­gyászati segédeszközök készülnek. Minden optikai műhelyben és fogásza­ti műhelyben, ahol ilyenekkel foglal­koznak? És ki tud megfelelő, jól mé­retezett protézist készíteni? Minden dolgozó, aki kellően felkészült és megfelelőén lelkiismeretes, aki ha va­lami nem tökéletesen megfelelő, haj­landó azt kijavítaná, használhatóvá, viselhetővé tenni. Messzi földeket bejártam. Az egyik szemem a függőónt, a másik a víz­szintezőt helyettesítette és így sikerült kát dimenzióban látnom a világot. Hallottam két teljes protézissel beszélő Idegenvezetőt, akikről senki sem sej­tette, hogy egyetlen foguk sincs, lát­tam két távolságra csiszolt szemüveg­gel olvasó és színházi előadást élvező csökkentlátót, gyalogoltam olyannal, akinek betét nélkül gágogott a lúd­talpa és nem akartam elhinni, hogy az az idősebb legény, aki úgy táncol, mintha semmi baja sem volna, műláb­bal járja a menyecskebolondítót. Viselik, járják, teszik, viszik, hasz­nálják, nélküle már élni sem tudnak, mert megszokták. A protézishez jutás titka és menete a következő: • Az utalvány átvétele után türel­mesen viselje a rászoruló a minta-; vagy mértékvétel kellemetlenségeit. • Az elkészült protézist kezdje el viselni és ha valamilyen ikomoly pana­sza van — ha nyom, ha bő, lia nem simul, ha fájdalmat okoz —, akkor jelentkezzék és kérje a segédeszköz megjavítását. ... aztán viselje, viselje ... és folya­matosan viselje, mindaddig, amíg tö­kéletesen megszokja. Ha ezt teszi, is szokjál BUGA doktor Munkára nevelés a Szovjetunióban A szovjet pedagógusok az iskolai termelőkombinátokat tartják a leg­célszerűbb módnak a serdülő nemze­dék pályaválasztási befolyásolására. Moszkvában például negyven ilyen központ működik. Ezenkívül több mint félezer moszkvai vállalat, üzem léte­sített kis üzemrészlegeket és laborató­riumot a fiatalok munkára nevelése céljábél. Ilyenek valamennyi szovjet városban alakulóban vannak. A falusi iskolák is a munka szere­­tetét és tiszteletét oltják a tanulókba. Itt is működnek iskolai termelőkom­binátok. Ilyenek vannak Ukrajnában, Belorussziában és Üzbegisztánban. A leendő mezőgazdászok, gépesítők és állattenyésztők képzésének távlati for­máját jelentik a termelési tanulóbrigá­dok. Az Orosz Szovjet Szövetségi Szo­cialista Köztársaságban összesen mint­egy félmillió hektárnyi földterület — iskolai. A kolhozok azért adnak át földterületet az iskoláknak, hogy a ta­nulók már egészen fiatalon megtanul­janak gabonát termeszteni, gépeket kezelni, gazdálkodni. (Szovjet Panoráma) VÍZSZINTES: 1. Az első mondás, a nyíl irányában foly­tatva. 10. Ma. 11, Szomjat oltani. 12. Visszasóz. 13. El­adási értéke. 14. A pálca. 15. Allévíz. 16. Kétes! 17. Ser­téslak és házőrző. 18. Körutazás. 19. Női név. 20. Kötő­szó. 21. Nincs ki­aludva. 23. Fény­kép. 24. Ketttős mássalhangzó. 25. Személyemre. 26. Éveinek száma. 27. Angol világos sör. 28. Szegény néme­tül é. h. 29......... Lisa. 30. Helyeslés. 31. Lám. 32. Angol grófság. 33. Vá­ros Algériában. 34. Tészta németül. 35. Hint. 37..........Da­lon, híres filmszí­nész. 39. Angol könyv. 40. Kínai hosszmérták. 41. Szerencséje van, 42........a, testgyakorlat. 43. Szeszes ital. 44. Hangszer. 45 Sportnyeremény­játék. 46. Kínai név. 48. Lusta. 49. Ma­gyar szalámi-mánka. 50. Zsidó vallási szertartási tárgy. FÜGGŐLEGES: 1. Kompanista. 2. Ja­pán gyöngyhalásznő. 3. Indulatszó. 4. Prága egyik kerülete. 5. Város a NSZK-ban ford. 6. Jelt ad. 7. Sportág. 8. Hlntet. 9. Erna Olga. 10. A máso­dik mondás, a nyíl irányában folytat­va. 14........Mikuláš, cseh festőművész, é. h. 15. Tejtermék. 17. Hegycsúcs. 18. Szlovák néni. 19. Mohamedán pap. 20. Magyar író. 22. Meglátszik rajta. 23. Angol pénzegység. 24. Az első ameri­kai űrhajós, betű hiány. 26. Az üres hordó hangja. 27. Kutyafajta. 29. Enyém németül. 30. Jegyzék. 32. Erik betűi. 33. Üde, friss levegő. 34. Maláji súlyegység. 35. Rövid, nyári nadrág. 36. ítélkező. 38. Kettős mássalhangzó. 39. Kinyit. 40. ... Károly, magyar fes­tőművész. 42. Szovjet hírügynökség. 43. Viharos déli szél a dalmát parto­kon. 44. Férfinév. 45. Hiányos termet. 47. Zamat. 48. Vallás rövidítés. 49. Csapadék. Beküldendő a vízszintes 1, és füg­gőleges 10. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 44. számában közölt kereszt­­rejtvény helyes megfejtése: Hazánk szocialista építésével továbbfejleszt­jük a Nagy Október örökét. Könyvnyertesek: Nagy Dezső, Tôň (Tany), Farkas Sarolta, Gemerská Jablonec (Almágy), Németh Károly, Malinovo (Eberhard),

Next

/
Thumbnails
Contents