Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-11-25 / 47. szám

1978. november 2S, .SZABAD FÖLDMŰVES. Tovább bővül a szovjet iskolahálózat Szovjetunió-szerte több mint 41 mil­lió általános és középiskolást szólí­tott az iskolacsengő a tantermekbe szeptember elsején. Közülük egymillió­nál is többen olyan iskolaépületekben kezdték meg tanulmányaikat, amely­nek ők lesznek az első diákjai. Sok ezer iskolában pedig áj laboratóriu­mok, tanműhelyek, korszerűbb szem­léltetőeszközök várták a fiatalokat. Az S2KP XXV. kongresszusán jóvá­hagyott határozatokban nagy figyelem irányul az iskolahálózat bővítésével és az oktatási feltételek további javítá­sával kapcsolatos kérdésekre. A tize­dik ötéves terv időszakában ugyanis lényegében befejeződik az általános középfokú képzésre való áttérés, a­­melynek alapjait már az előző ötéves tervperiódusban sikerült lerakni. En­nek az elképzelésnek a megvalósítása nyilvánvalóan nagy anyagi áldozato­kat követel a szovjet államtól. 1980 ig az iskolai férőhelyek száma 7 millió­­val gyarapszik. Különösen a falvakban fokozták az iskolaépítés ütemét: a tantermek számát a mezőgazdasági körzetekben oly mértékben kell növel­ni, hogy az évtized végén 4,5 millióval több tanulót fogadhassanak, mint nap­jainkban. Azb ötéves terv első két esztandejé­­ben mintegy 2,5 milliárd rubelt köl­tött az állam iskolaépítésre. Ez az összeg ötezer új tanintézet tető alá hozására volt elegendő, ami három­millió új férőhelyet jelent. Az Ekono­­micseszkaja Gazeta című gazdasági szaklap elmarasztalóan megállapította, hogy némelyik köztársaságban a helyi tanácsi szervek és az építőipari válla­latok nem tulajdonítanak kellő jelen­­tóséget annak: milyen körülmények között ikészölnek fel a fiatalok jöven­dő hivatásukra. Emiatt több helyütt in­dokolatlanul kitolódik az átadási ha­táridő. A lap e megengedhetetlen je­lenséggel szembeállítja a falusi építő­ipari vállalatok igyekezetét. Első fél­éves iskolaépítési tervüket 107 száza­lékra teljesítették. Az idei tanévkezdés egyébként új­donsággal is szolgált: az általános és középiskolákban megkezdődött az in­gyenes tankönyvellátásra való áttérés. Az idén még csak a legkisebbek, az első osztályosok kapják térítés nélkül a tankönyveiket; az új rendszerre va­ló áttérés 1983-ban fejeződik be. NDK: Ipari kombinátok Az NSZEP Járási titkárainak feb­ruárban megtartott, nagy nyilvánossá­got kapott, s azóta országos eszme­csere forrásává vált országos értekez­letén, amely a IX. kongresszuson elfo­gadott határozatoknak nagyobb hatás­fokú végrehajtásával foglalkozott, új­ból gyakran hangzott el a kifejezés: „kombinátok“. Erich Honecker, a KB főtitkára úgy fogalmazott róluk, hogy „a kombinátokkal kiépül a szocialista ipar irányításának korszerű formája, ami megfelel a jelen és a jövő köve­telményeinek“, s „amelyeket azért ho­zunk létre, hogy hatékonyabbá tegyük népgazdaságunkat.“ A gazdaság döntó területein — az iparban és az építőiparban — azt kí­vánják a kombinátok összefogni, ami a termelés egész folyamatában szer­vesen összetartozik. A kombinátoktól nagy hatáskörük alapján azt várják, hogy — az ötéves tervből és a hosszú távú fejlesztési programokból kiindul­va önállóan, saját felelősségükre ter­meljenek, biztosítsák a lakosság ellá­tását, az exportot, tehát a népgazda­sággal szembeni valamennyi kötele­zettség teljesítését, s egyben készítsék elő, szervezzék meg a termelőmunka intenzívebbé tételét, a technológia fejlesztését, a gyártmányszerkezet korszerűsítését. Vagyis, a mind na­gyobb hatékonyság Jegyében töreked­nek az NDK-ban arra, hogy a kombi­nátokban egy kézbe fusson össze a kutatás, a fejlesztés, a termelés és az értékesítés felelőssége. Különösen a termelési folyamatok felgyorsítását, a gépesítés és az automatizálás meg­könnyítését, az előállított termékek körének, típusainak és méreteinek összehangolását, a piackutatás ered­ményesebbé tételét és a költségek csökkentését remélik a kombinátrend­szerű gazdaságirányítás mind széle­sebb körű érvényesülésétől. A kombinátok rendszerének kibon­takozásával azt szeretnék elérni az NDK-ban, hogy a gazdaságban ott le­gyen a döntési jog, az anyagi erőfor­rás, és egyben a teljes felelősség, ahol az a mai műszaki fejlettség és a hol­nap igényeihez igazodó tudományos­műszaki fejlesztés szempontjából a leghatékonyabban érvényesülhet. A haladó emberek világszerte a i Nagy Október 61. évfordulójá­nak megünneplésére készültek, ami­kor Moszkvában megszületett egy ba­rátsági együttműködési szerződés a szovjet kormány és a VSZK kormánya között. Szokásosan méltathatnánk, mint két baráti ország hasonló meg­állapodásait, ha bizonyos események hátterében nem domborodna ki oly rendkívüli jelentősége. A szocialista Vietnam gazdasági életének helyreál­lításáról és további támogatásáról, ne­­vezetesn a visszavont kínai segítség és szakemberek pótlásáról már a KGST Végrehajtó Bizottságának ulán­­bátori ülésszaka is határozatot hozott, s most ezt az egyes szocialista orszá­gok konkretizálják. A másik körül­mény pedig az, hogy a szerződés meg­kötését követően minden eddigit meg­haladó méretű ellenséges .incidens ját­szódott le a kínai—vietnami határon. A kilenccikkes szerződés mindenek­előtt összegezi a két ország és nép testvériségének, fegyver barátságának és megbonthatatlan szolidaritásának útján elért eredményeket, rögzíti ezek fejlesztését. Az országépítésben felhal­mozott tapasztalatok és ismeretek cse­réjéből kiindulva határozzák meg az együttműködés és kapcsolatfejlesztés időszerű feladatait nemcsak a kölcsö­nös gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés bővítése és szilárdítása terén, hanem a népgazdasági tervek hosszú távú egybehangolásának vona­lán is. S így a kapcsolatfejlesztés ki­terjed a tudomány, a kultúra, az pk­­tatás, az irodalom, a művészet, a saj­tó, a rádió és a televízió, az egészség­ügy, a környezetvédelem, az idegen­­forgalom, a testnevelés, a sport, vala­mint más egyéb téren folytatott két­oldalú együttműködés ösztönzésére. A szerződés rögzíti azt is, hogy a két fél támogatja a nemzetközi béke­­törekvéseket, szembeszáll az imperia­lizmus üzelmeivel, gyarmati rendsze­rével, minden bajával, síkraszáll min­den kizsákmányolástól mentes új nemzetközi gazdasági kapcsolatok ki­alakításáért. A szerződés politikai része elkötelé­­zettség a nemzetközi béke, a délkelet­ázsiai béketörekvések mellett. Ám ki­mondja: Abban az esetben, ha a felek egyike támadásnak vagy támadás ve­szélyének van kitéve, haladéktalanul kölcsönös tanácskozást kezdenek a veszély kiküszöbölésére olyan haté­kony intézkedések tétele céljából, a-Erős gátfal melyekkel szavatolhatják országuk bé­kéjét és biztonságát. S amit a szerző­déssel kapcsolatban fontos kidomborí­tanunk: nem irányul semmilyen har­madik ország ellen. A szerződést 25 évre kötötték, s ha a lejárta előtt egy évvel a felek egyi­ke sem jelenti be a megszüntetésére vonatkozó szándékát, a szerződés au­tomatikusan meghosszabbodik a kö­vetkező tíz évre. Azóta szocialista vezetők megbeszé­lésein nemegyszer elhangzott, hogy erős szocialista Vietnamot kívánnak, amely felépíti az új társadalmat, meg­védi területi épségét és vívmányait. A méltatott szerződés és a külön­féle segítségnyújtás a sokszor meg­próbáltatok Vietnamnak nagyon idő­szerű. A kínai fél november 1-én sú­lyos incidenst, idézett elő a határon, amikor egy alakulata Cao Lang térsé­gében átlépte a határt és erődítmé­nyek építéséhez kezdett. A vietnami milícia közbelépését tűzharc követte, melynek sok áldozata volt. Mint bebi­zonyosodott, az eset nem a véletlen műve, hanem kitervelt provokáció volt. A kínai fél azóta is ezrével küld ka* tonákat a nevezett térségbe. A szocialista Vietnam, mint ismere­tes, a szomszéd Kambodzsa felől is fe­nyegetve érzi magát, mert a Pol Pót rendszer urai ma Peking vak eszközei a maóisták ázsiai terveinek megvaló­sításában. Ám ellenállás bontakozott ki Kambodzsában Pol Pót és leng Sary rendszerével szemben, amit azonban Phnom Penh és Peking is tagad, s a közvéleményt azzal áltatják, hogy „vietnami agresszorok“ hatoltak be Kambodzsa földjére, s a lakosság ún. lázadozása az ő művük. Ezt ürügyül szánják egy Vietnam-ellenes háború kirobbantására. Erre világít rá a 'kam­bodzsai ellenállók mostani felhívása is, mely a nemzeti hagyományokra hivatkozva szólítja fel a hadba kőny­­szerített kambodzsai fiatalokat, for­dítsák fegyvereiket a Pol Pót — leng Sary-rendszer ellen, és csatlakozzanak az igazi forradalmi és hazafias moz­galomhoz. Az új béke- és barátsági szerződés — a jelek szerint — idejében szüle­tett. (in) \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W^^ Nemzetközi űrsiker: MAGION A múlt hét óta a Föld körül kering a világ első csehszlovák mesterséges holdja, a MAGION. Hazai szakemberek fejlesztették ki a kisméretű, mindösz­­sze 15 kilogramm súlyú és prizma ala­kú műholdat, s a rajta elhelyezett mű­szerek is — a szovjet napelemeken és hőszabályozókon kívül — csehszlovák gyártmányúak. A Magiont a már október 2-e óta a Föld körül keringő Interkozmosz—18 mesterséges holdról választották le. A Magiont szovjet irányító központok­kal együttműködve, a Česká Lípa-i (Banská Ves) ionoszférakutató köz­pontból vezérlik, ahová zavartalanul érkeznek az adatok a Föld mágneses teréről és a megadott feladatoknak megfelelően a tudományos mérések­ről. A Magion információit bulgáriai, csehszlovákiai, kubai, NDK-beli és szovjetunióbeli földi megfigyelő állo­mások fogják fel. A kísérlet célját és megvalósításá­nak módszerét a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia prágai geofizikai in­tézete dolgozta ki a Szovjet Tudomá­nyos Akadémiának azzal az intézeté­vel együtt, amely az ionoszféra, a rá­dióhullámok terjedésével és a mágne­ses jelenségek kutatásával foglalko­zik. E célra felhasználták a Föld ionoszférájában és mágnesszférájában elhelyezkedő kisfrekvenciájú elektro­mágneses erőterek kutatása terén az Interkozmosz-műholdakon alkalmazott készülékek segítségével elért közös eredményeket. Irán: A megpróbáltatások órája Amikor a legutóbbi iráni eseményekkel foglalkoztunk, megállapítást tettem, hogy sok minden változhat a csá­szárságban, de a hadsereg biztos támasza a sahnak. Ugyanezt ígéri most az új kormányfő, Azhgati, aki éppen tömegek fanatikusan fejeket követelnek. Ki is buktak politikai hullák, de a kibontakozás ma még bizonytala­nabb, mint valaha, sőt, homályosabb. A sah, mint többször kijelentette, nem kívánja igénybe így is lehet „csökkenteni" a fegyverkezést ... Kérem. Tessék! Az amerikai katonai vezetők bűnös üzelmei ellentétben van­nak Washington hivatalos nyilatkozataival, hogy a fegyverkezé­si hajsza fékezésére törekszik. (L. Cséprunov rajza) CSÖKKENTSÜK A FEGYVERKEZÉST? e sorok Írásakor mutatta be öt katonából és 17 polgári politikusból állő kormányát a sahnak. Vajon hosszú életű lesz-e? Nem szokványos kérdés. Bár az előző két kormány rövid idő után kénytelen volt visszavonulni, hogy ideiglenesen katonai kormányzatnak adja át helyét, a mostani ezt nem teheti meg, mert ak­kor az uralkodó utolsó támasza dőlne ki. A válság kibontakozása arra váll, hogy a nép nem értette meg egészen a sah „fehér forradalmát“, Irán megkésett modernizálódását, s még nagyobb baj, hogy ezt a modernizálódást a sah azokkal az emberekkel pkarta végrehajtani, akiknek benne volt a keze minden korrupciós ügyben. A reakciós síita papság által szított venni a hadsereget, de végső soron... A rendfenntartó osztagok közben már lőttek. Sok a halálos áldozat. A sah meg akarja őrizni dinasztiáját s ebben egyetlen támasza csak a hadsereg lehet. Irán belső vajúdást él át. Üj or­szág születik? Ez még elválik. Egyes nyugati tőkés ha­talmak szeretnének a zavarosban halászni, úgymond be­avatkozni a sah érdekében. A sah ezt nem kéri, tisztá­ban van, milyen bonyodalmak származhatnának belőle. Egyébként világosan hangzottak Brezsnyev államfő sza­vai, minek tekintené a Szovjetunió, ha szomszédságában valaki álnok szándékkal egy szuverén ország belügyeibe avatkozna, világbonyodalmat próbálna előidézni... —In— Külpolitikai kommentárunk Félidei választások Az Egyesült Államokban időszaki választásokat tartottak. Újjáválasztot­ták a 435 tagú képviselőházat, meg­újítottak 35 szenátusi mandátumot és 36 kormányzói poszton történt őrség­váltás. A végeredmények szerint a de­mokraták megőrizték pozícióikat a törvényhozási és végrehajtási szervek­ben, noha voltak bizonyos számbeli veszteségeik. A képviselőházban 277 helyet szereztek, tehát tizeneggyel ke­vesebb képviselőjük van. A 35 szená­tusi mandátum 15:20 arányban oszlik meg és a köztársaságiak három új mandátumot hódítottak el. Az újonnan választott kormányzók között is hat új kormányzót tisztséghez jutottak a köz­­társaságiak, így az Egyesült Államok ötven államából most harminckettő­ben demokrata, tizennyolcban köztár­saságpárti szenátor ül a kormányzói székben. Nem történt politikai földrengés, igaz, senki sem várta. Az Időszaki, vagy félidei választások hagyományo­san bizonyos barométerül szolgálnak annak megállapítására, hogyan áll az új elnök szénája. Ilyenkor teljes harci parádéban színre lépnek az elnök po­litikai ellenfelei, ami rendszerint sza­vazat-elhóditásokat jelent. Olyan ez, mint egy nagygyakorlat, amelyen be­tervezhetik a várható elesettek és se­besütlek számát. A mostani amerikai választás sem volt rendhagyó, hisz Carter pártjának szavazatveszteségei nem érték el a megengedett értéke­ket. A személycserék egyébként Carter pártjában a jobbszárny erősödését, a konzervatívabb beállítottságú politiku­sok szóhoz jutását eredményezték. Ebből arra is következtethetnénk, a Carter-adminisztráció most már a ho­rizonton bátran nézhet a következő elnökválasztási csata elébe, biztosra remélhetve győzelmét. Koránt sincs így. A választási baro­méter nem százszázalékosan megbíz­ható műszer. Sőt, az sem állítható, hogy a választók véleményét fejezik ki, különösen akkor, ha egyes helye­ken alig harmadrészük jelent meg az urnáknál. Carter „megmenekülésének“ a ma­gyarázata abban kereshető, hogy az elnök a gazdasági válság fékezésére elrendelt bizonyos orvosló intézkedé­seket, melyek hatása, ha nem érezhető is mindjárt, kétségkívül pozitívan be­folyásolta a közvéleményt. Például dollármentő csomagterve, melynek orvosló hatását azonban majd az ame­rikai adófizető kisember fogja legin­kább megsínyleni. Mivel az infláció, a dollár árfolyamának zuhanása az Egyesült Államok külgazdasági kap­csolataira is kihatott, nagyon termé­szetes, hogy az orvosló intézkedések­nek ezen a téren is érvényesülniük kell, legalább is ezt várják tőlük. A gazdaság talpraáliításával kívánják el­nyerni az amerikai kisemberek bizal­mát, más szempontból pedig a tőkés világbeli partnerekét. Carter tehát gyors, látszatot mutató intézkedések­re tette fel a játszmát. Ha nyert, legalábbis pillanatnyilag, ez csak egy csatanyerést jelent, de semmiiképen nem szolgálhat illúzió keltésére. Ugyanis bármit ir elő Car­ter doktor, az csak tüneti kezelést szolgálhat. Márpedig az amerikai tár­sadalom és gazdaság sokkal betegebb, sem hogy ezzel kezelhetné. így aztán folynak a találgatások, és joggal, va­jon reálpolitikával vágtat majd csa­tába az elnök az 1980-as választáson, vagy pedig már eddig is sokat koc­káztató donquijotei ábrándkergetéssel akar megkapaszkodni az amerikai po­litika csúcsai között. Ugyanis az élet­bevágó nagy kérdések között nemcsak gazdasági jellegűek akadnak, hanem a világbéke sorsára nézve olyan sors­döntő politikai kérdések is, mint a SALT-megállapodás tető alá hozása. Vagy erre Carter nem gondolt? Lőrincz László

Next

/
Thumbnails
Contents