Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-11-18 / 46. szám
1978. november is SZABAD FÖLDMŰVES juhtenyésztés fejlesztésének Az utóbbi években a juhtermékek iránti kereslet világviszonylatban növekedett. Ezért hazánkban is előtérbe kerültek a juhtenyésztés fellendítésére irányuló törekvések. Ezzel párhuzamosan több intézkedés történt. Az anyagi érdekeltség és a kedvezőbb árpolitika nyomán bővült a juhállomány, növekedett a gyapjú és bárányhústermelés, és a termékek minősége is javult. A fejlődés ellenére azonban a juhtenyésztés korántsem érte el a kellő színvonalat. A hagyományos, külterjes termelési módszerek, az alacsony színvonalú műszaki ellátás és a kedvezőtlen munkakörülmények következtében még mindig az állattenyésztés legelmaradottabb ágazta. Miben rejlik tehát az ágazat gyors ütemű fejlesztésének lehetősége? Ez a kérdés került a szakemberek figyelmének középpontjába a közelmúltban megtartott szlovákiai aktíván, ahol Németh Jenő mérnök — a MÉM miniszterhelyettese — a juhtenyésztés komplex fejlesztésével foglalkozott. A távlati terv célkitűzései rámutatnak mindazon igényes és felelősségteljes feladatokra, amelyek a juhtenyésztőkre — de a szolgáltató vállalatokra is — hárulnak, az árutermelés növelése, valamint az ágazat gazdaságosabbá és hatékonyabbá tétele érdekében. Csak példaképpen néhány szám: 1990-ig a gyapjútermelést a jelenlegi kétezer tonnáról háromezerre, a Juhhústermelést pedig hatezer tonnáról .tizenötezerre kell növelni. Természetesen juhsajtból és báránybőrből is többet kel] termelni. Az árutermelés növelése szükségessé teszi a juhállomány bővítését is a jelenlegi ötszázhetvennégyezer darabról kilencszázezer darabra. Ezzel az állománysűrűség — száz hektárra számítva — harminchat darabra növekszik a jelenlegi huszonkét darabról. Már e néhány adat világosan tükrözi, hogy a juhtenyésztés elsődleges célja a jövőben is a gyapjútermeiés növelése lesz. Ugyanis gyapjúból behozatalra szorulunk. A termelés növelése így számottevő devizamegtakarítást jelent majd. A juhhús termelésében is változásra kerül sor a bárányhús részarányának jelentős növelésével. Ez viszont az intenzív bárányhizlalást teszi szükségessé. A felsorolt igényes feladatok csak akkor valósíthatók meg, ha az ágazat fejlesztéséhez minden tekintetben optimális feltételeket teremtünk. Ennek egyik alapvetően fontos követelménye az, hogy a juhok részére is kellő mennyiségű és jó minőségű takarmányalapot teremtsünk. A legeltetési időszak alatt a rétek és legelők fűállománya elegendő takarmányt nyújt. A hegyaljai és hegyvidéki körzetekben azonban még számos kihasználatlan legelő van. Ezeknek a területeknek teljes mértékű kihasználására kell törekedni a legeltetés célszerű, kooperációban való megoldásával. Fokozott figyelmet kell fordítani a belterjes gyepgazdálkodás széles körű kiterjedésére is a síkvidéki és hegyaljai körzetekben. Ugyanis a szakaszos legettetési módszer — villanypásztor segítségével — a legmegfelelőbb módja a munkatermelékenység és a hatékonyság növelésének. Jelenleg a legnagyobb hiányosságok a juhok téli takarmányozásában tapasztalhatók. j\z esetek többségében az állatok csupán létfenntartó adagot kapnak — gyakran igen rossz minőségű takarmányból —, holott éppen a téli időszakban — főleg az anyaállatok — vannak a legnagyobb megterhelésnek kitéve. Ezért fokozott gondot kell fordítani a juhok téli etetésére jó minőségű szilázzsal és szénával, majd fokozatosan be kell vezetni a takarmánypelletek etetését is. Emellett, főleg az intenzív bárányhizlalásban, meg kell honosítani a tápok és az erőtakarmány-keverékek etetését is. A nagyüzemi termelésnek ez ugyancsak fontos követelménye. A juhtenyésztés hatékonyabbá tétele érdekében az eddiginél lényegesen nagyobb gondot kell fordítani a szaporulat növelésére. El kell érni, hogy az anyajuhok évenként háromszor elljenek és száz anyától évente legalább százhuszonöt bárányt válaszszunk el. Ennek érdekében meg kell szüntetni a bárányozás idényszerűségét, be kell vezetni a jerkék korai — tíz-tizenkét hónapos korban való — fedeztetését, az ivarzás összehangolását és csökkenteni kell a bárányelhullást. Ez szükségessé teszi az állategészségügyi szolgálat tevékenységének kiterjedését valamennyi juhállományra, valamint a tartási körülményeknek a javítását. Természetesen ahhoz, hogy az egész év folyamán egyenletes bárányozást, valamint minimális elhullást érjünk el, érvényesíteni kell az anyagi érdekeltségben rejlő lehetőségeket is. A juhtenyésztés fellendítésének, a termelés nagyüzemi alapokra való helyezésének szerves része az összpontosítás, a szakosítás és az együttműködés fejlesztése. Ez megköveteli a férőhely gyors ütemű bővítését. Erre több lehetőség kínálkozik: a felszabadult mezőgazdasági épületek átalakítása, a meglevő juhistállók, vagy akolok korszerűsítése és új, korszerű istállók építése. Ezzel egyidejűleg az itatás, az etetés, a takarmányelőkészítés és a kitrágyázás gépesítésére is törekedni kell. Sürgős megoldásra vár a gépi nyírás tökéletesítése, valamint a megfelelő fejőgépek sorozatgyártása. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a juhászok munkakörülményeinek javítását sem, amely jelenleg igen kedvezőtlen. A juhtenyésztés fejlesztésében nagy feladat hárul a nemesítőkre. Martin Mikuš mérnök, a trenöíni Juhtenyésztő Kutatóintézet igazgatóhelyettese elmondotta, hogy már jelenleg is kiváló tulajdonságokkal rendelkező alapanyaguk van. A hazai fajták nemesítésében és fajtajavító keresztezésében — amely a gyapjú, hús- és tejtermelés növelésére, valamint a szaporodó kéA korszerű nyírógépek növelik a munkatermelékenységet. (Foto: Tomáš Porubčan) pesség fokozására irányul — jó eredményeket értünk el. A keresztezett utódik és hibridek kiváló hasznossággal rendelkeznek. A nemesítésen kívül a kutatói munka középpontjában a gépi fejes technológiájának fejlesztésé, a bárányok hazai elválasztásához szükséges takarmánytápok előállítása, a mesterséges megtermékenyítés széles körű bevezetése, valamint a megfelelő oltóanyagok gyártása került. Feltételezhető, hogy a nomesítők, a tenyésztők, az állategészségügyi dolgozók, valamint a többi érdekelt szervek összefogásával sikerül az igényes feladatok valóra váltása. Klamarcsik Mária mérnök A trebišovi járás több szövetkeze** tében sokévi átlagot túlszárnyaló gabonatermést takarítottak be. Főleg azokról a gazdaságokról van itt szó, ahol a talajok nagyszerűen hasznosították a ráfordított munkát, mint például az oboríni, a ôičárovcei, a vojanyi, a boli és a Malý Horeš.i szövetkezetben. A kiváló gabonatermesztők közül ki kell emelnünk az oboríni (Abara) szövetkezetei. Ez a gazdaság nagy területen gazdálkodik. A földterület ötven százaléka erősen szikes, harminc százaléka öntött talajtípus, míg húsz százaléka a könnyebb talajtípusok közé tartozik. A 46,0 mázsás átlag több mint hétszáz hektáron szembetűnő. Már megszoktuk, hogy ilyen esetekben kezdjük a műtrágyával, a gépekkel, a kemízálással, a bőtermő fajtákkal és a növényvédelmi szolgálattal stb. A felsorolásba belemelegedve néha el se jutunk az emberig. Fordítsuk meg ez alkalommal a felsorolás sorrendjét. Annál is inkább, mert végeredményben a korszerű technika és technológia mögött az ember áll. Oborínban például Brunyánszky Géza bácsi, Szallár András és Tóth Sándor soha nem hiányoznak a munkából. Ma sem, amikor a gabonatermesztés már a legjobban gépesített. A vetőmagot még mindig kézzel kell a zsákokból a vetőgépek tartályába önteni, állandóan figyelni, hogy a gép minden csoroszlyája egyenletesen vessen. A traktorosok kiváló szakemberek. Ezek Abarán kívül Veiké Ráškovcéről származnak, de együvé tartoznak. Ha esik, ha nem, helytállnak a gondjaikra bízott termőföldeken. A talajelőkészítési munkálatoknál meg kell említeni Vass Ferencet és Komáromi Bálintot. A vetést Sipos Béla és Bartók István végezték. A gyomirtás! és növényvédelmi munkálatokban Haburcsák András és Dobos Ottó tűnt ki nagy szakértelmével. A kombájnosok közül dicséretet érdemel Dobos János, Szallár Barna, Tomók István, Kovály Tóni és Tóvály Vlncze. f Kovály Tóni például a kombájnosok járási versenyében az első helyen végzett. A kombájnosok úgy vigyáztak az arató-cséplő masinára, hogy soha egyiküknek sem romlott el a fő idényben, s ha valamilyen üzemzavar előfordult, azt üzemelés közben Rezes Dezső, Kaszonyi Gyula, Berbók Ferenc és Tamás Róbert gépjavítók a helyszínen helyrehozták és néhány percen belül ismét falták a gépek a kalászokat. Itt vannak továbbá a csoportvezetők is. Az 6 vállukon nyugszik évek óta a szervezés. A szövetkezet gazdasági udvarán hívta fel a figyelmünket egy idős bácsi, hogy szövetkezetük nagyon sok támogatást kapott az iparban dolgozó munkásoktól, akik a szabadságukat szövetkezeti munkával töltötték el. Ebben nem kételkedhetünk, de abban sem, hogy a jó eredményekben nagy része van André János szövetkezeti elnöknek, Papp Gyula üzemgazdásznak, Újlaki Géza agronómusnak, Jesso Albert gépesítőnek s az egész vezetőség és tagság igyekezetének. Végül lássuk, ml mindent tettek az emberek. Most kezd gyümölcsözni az 1974-ben végzett telkesítés. Százhúsz hektárt alagcsöveztek. Ez nagy hasznára vált a talajnak. A lecsapolt területeken altalajlazítást is végeztek. A búza előveteménye elsősorban trágyáásm zott silókukorica, burgonya, évelő takarmány, kisebb mértékben pedig tavaszi árpa volt. A vetést idejekorán, még októberben befejezték, s ahol szükségesnek látták, ott komplett műtrágyával kiegyensúlyozták a tápanyagszükségletet. Esetenként a fejtrágyázást megismételték, ha ezt a parcella állapota úgy kívánta. A magágy, akárcsak másutt, Itt is száraz volt, de ismételt tárcsázással sikerült kielégítő vetési feltételeket teremteni. A példaként kiemelt rendkívüli rossz természeti adottságokkal rendelkező szövetkezet az 1968. évi harminckét mázsás búzaátlagtól eljutott a 45,4 mázsáig, árpából pedig a 30,4 mázsáról az 53,8 mázsás átlagtermésig. Nem tekinthetjük véletlennek, mert az utóbbi három esztendőben is negyven mázsa körüli volt az átlag. Az idén néhány parcella hozama még további lehetőségeket is sejtetett. A Nagymihály dűlőben az ötvenegy hektár Iljičovka 58,8 mázsával fizetett hektáronként, de a Kertalja dűlőben a Rapid árpa is említést érdemel, 60,1 mázsával. Meg kell említenünk azt is, hogy az idén az árpa átlagtermésével a kerületben az elsők, míg a búzaátlaggal másodikok lettek. Idén hektáronként 7,8 mázsával lépték túl a kenyérgabona tervezett termésátlagát és az „egymillió tonna terményt a köztársaságnak“ kerületi vállalás keretében az 1980-ra tervezett hozamot az idén százharminchat százalékra teljesítették. Ez azt jelenti, hogy 56,5 vagon terménnyel túlteljesítették a társadalommal szembeni kötelezettségüket. A továbblépést mindenekelőtt a jövő éven sorra kerülő meliorációs munkálatok megvalósításában látják, amikor közel nyolcszáz hektáron végeznek alagcsövezést, természetesen néhány új búzafajta termesztésétől is nagyobb termésátlagot várnak. A szövetkezét előreláthatólag az összes növényfajtánál túlteljesíti az idei tervezett termésátlagot. Erre a szövetkezet fennállása óta még nem volt példa. A szövetkezet agronómusa örömmel újságolta, hogy cukorrépájuk hektáronként ötszázötven mázsát s a magkukorica pedig ötven mázsás átlagtermést ígér. Az őszi mezőgazdasági munkálatokkal is jól állnak. Mit is fűzhetnénk még az elmondottakhoz? Csak így tovább! Illés Bertalan 4 1авввавааааяапаввавававаааввааааааввавввквавяавввааввавваааав Teraszos műveléssel A komáméi járásban egyre bővül a nagyüzemi szőlőtermelés. A perbetei szövetkezet szőlészete is ezek közé sorolható, ahol százhetven hektáron termesztenek szőlőt. Ebből hetven hektár már terem. Az ültetvény gondozását és telepítését Uzsák József és Sörös Ernő irányítja. Uzsák elvtárs elmondotta, hogy ebben az évben huszonnégy hektárral bővítették szőlészetüket s ezzel a telepítést be is fejezték. A termés többségét a gbelcei Borászati Üzembe szállítják. Főleg a rizlinget, a burgundit, a leánykát és a zöld veltelinit termelik. Az ültetvények korszerű elrendezése lehetővé teszi a termelés folyamatos gépesítését. A járásban elsőként hasznosítják a bolgár gyártmányú UNLM— 3,5 hidraulikus kapálógépet, amely nemcsak a sorközt, hanem a tőkék közti részt is megműveli. Az idén már ötven hektáron végezték a növényápolást. Tavasszal és ősszel, a csúcsmunkáik idején, gondot okoz a munkaerő hiánya. Rendszerint a szövetkezet nyugdíjasai segédkeznek az ültetvények gondozásában s a szüretelésben. A segítség viszonzása fejében a szövetkezet vezetősége a nyugdíjasok részére ingyenes kirándulást szervez. Belátható időn belül a metszést s a szüretelést is géppel végzik majd. A szövetkezet szőlészete túlsúlyban teraszos művelésű. A dimbes-dombos területet így hasznosítják. Misák Rudolf 13 Sportnyelven szólva a levicel járás mezőgazdasági üzemei az állattenyésztés szakaszán hullámvölgybe kerültek. Mindenekelőtt a tejtermelésben mutatkoztak átlagon aluli eredmények. A žemberovcei szövetkezet állattenyésztése a legrosszabbak legrosszabbja. Milan Gábrš mérnök személyében új szakember került a közös élére, aki a jmi főállattenyésztője volt, így megfelelő áttekintéssel és gazdag tapasztalatokkal rendelkezik. Belépése óta a szóban forgó részleg hatékonyabbá tétele érdekében új megoldásokra ke-' rült sor a gazdaságban. A szövetkezet ellenőrző bizottsága a vezetőséggel karöltve feltárta az állattenyésztés terén fennálló helyzet okait. Megállapította, hogy a hatodik ötéves tervidőszak első három évében aránytalanságok keletkeztek a terv és a termelés között. A nagygazdaság három évvel ezelőtt a žemberovcei, a brhlovcei és a Hontianske Trsťany-i kis szövetkezetek összevonásával jött létre. A žemberovcei gazdaság egyesítés előtt megfelelő szinten gazdálkodott. Ezzel szemben az utóbbi kettő igen gyenge eredményeket ért el. Bebizonyosodott, hogy az egyesülés után nem fordítót-Egyesítés utáni gondok tak kellő figyelmet a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére. Ez a férőhelyek rossz minőségében, az istállók gépeinek korszerűtlenségében is megmutatkozott. Vegyük azonban sorba a lemaradás okait. Az év első felében egyetlenegy gazdasági állatfajtánál nem érték el az előirányzott létszámot. Szarvasmarhából százharmincnégy, sertésből pedig négyszáznegyvenhat darabbal volt kevesebb a tervezettnél. A tehenek és az üszők fedeztetésében, a ritmikus borjazásban s az üszőknek a törzsállományba való átcsoportosításában voltak mulasztások. A kocáknál pedig a malacok gyenge választási átlaga hagyott maga után kívánnivalót, azonban az elhullás is több volt a tervezettnél. Az egyesülés óta eltelt időszakban a szarvasmarha-állomány száznegyvenkilenc darabbal gyarapodott, a férőhely azonban maradt a régi. A sertésállomány az egyesítés előtti állapothoz képest azonban háromszázharmincnyolc darabbal csökkent, ami enyhén szólva rossz gazdákra vall, mivel a szövetkezet ebben az évben ötszáz tonna vágósertést szeretne eladni, vagyis ötven tonnával többet mint egyesítés előtt. A termelőképességi vizsgálatokon megállapították, hogy a hasznosságot is csak gyengén teljesítették. Az első félévben átlagosan csak 5,6 liter tejet fejtek tehenenként. A sikertelenség részben a terimés takarmányok készletének kritikus helyzetével magyarázható. Tény azonban, hogy a takarmányozás, s nem utolsó sorban a fejés, de az állatgondozók helytelen hozzáállása is előidézője a rossz eredményeknek. Ez főleg a Hontianske Trsťany-i részlegre jellemző. A teheneknek mintegy fele nagyon kevés tejet termel. Ez még a múlt hiányossága. Ugyanis az utóbbi három évben az üszőnevelést nagyon elhanyagolták. A marhahizlaldában átlagosan csak hatvanöt, a sertéshizlaldában pedig ötvenkét deka súlygyarapodást értek el Az ellenőrző szervek felmérték a takarmányok hasznosításának helyzetét. Megállapították, hogy egy liter tej termeléshez a szövetkezet huszonhét deka szemes terményt szabott meg, a valóságban azonban harmincöt dekát használtak fel. Hasonló a helyzet a szarvasmarháknál, de a sertéseknél is. A szövetkezet ellenőrző bizottsága és vezetősége levonta a következtetéseket és intézkedéseket tett a fogyatékosságok kiküszöbölésére. A hátralevő időszakban megkülönböztetett figyelmet fordítanak a tejtermelés fellendítésére. Arra törekednek, hogy a tartozást némileg csökkentsék. Figyelemmel kísérik a szemesek felhasználását. Cgy irányítják a takarmányozást, hogy a fejadag ne haladja meg a naponta előírt mennyiségi normát. Továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ötszáz férőhelyes szarvasmarha-istálló s az ezerhúsz férőhelyes sertéstelep, továbbá a tenyészállat-nevelő építése jó ütemben haladjon. Fontos feladatuknak tekintik az állattenyésztés dolgozóinak megkülönböztetett javadalmazását, valamint a szocialista verseny s a brigádmozgalom elmélyítését. Ez a termelés növekedésére kedvező befolyással lehet. Abel Gábor
