Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-11-18 / 46. szám

1978. NOVEMBER 18. • XXIX. évfolyam 46. szám. • Ära 1,— Kčs Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja ——шипи i I III HUM Lapunk tartalmából: Még jobb egyiittműködéstl * örök időkre a Szovjetunióval! * Munkabiztonság embervédelem * Hivatásos színházunk teljesíti küldetését Szellemi gazdagodásunkért 4 Á . .4 »• * * fi : te V*. 4 -X \\ ч% •• ' Lassan elcsendesül a határ. De azért nincs megállás, mert elkezdődött a szakmai-politikai nevelés. A szövetke­zeti munkaiskola, s ezen belül a Ha­ladó tapasztalatok tévéiskolája újabb feladat elé állítja a föld művelőit; meg kell szívlelni Lenin örökérvényű szavait: tanulni, tanulni, tanulni. Ennek a mostani észtágító, tudás­gazdagító idénynek az eszmei-politi­kai tartalmát a szocialista mezögaz daság 30. évfordulójával egybeeső, efsz-ek IX. országos kongresszusa ha­tározza meg. Az említett kongresszust megelőzően vitaanyag kibocsátására is sor kerül. A széles körű, a két köz­társaságot átfogó vitára különös fi­gyelmet kell majd fordítani. Mert a kongresszus minden bizonnyal számos áj dolgot vet majd fel; fogadására már a tél folyamán kell készülődni___ Miért oly fontos a szakmai politikai Ismeretgyarapítás, a művelődés? Enél­­kül nincs átütő munkasiker! S mind­járt hozzátehetjük: a jövő évi tervfel­adatok minden eddiginél igényeseb­bek, a társadalom elvárásai fokozot­­tabbak. Az áj célok csakis úgy válnak elérhetővé, ha alaposan felkészülünk rá, nemcsak fizikailag, hanem szelle­mileg is. A dolgozók képességeinek kiteljesítése jórészt azon múlik, mi­ként gondoskodnak a mezőgazdasági üzemek vezetői, illetékesei a szellemi gazdagodás jó előfeltételnek megte­remtéséről, hasznos ötleteik, a köz javát szolgáló elképzeléseik gyakor­lati megvalósításáról. Ha elkallódnak ezek a szellemi értékek, úgy a gazda­ság lesz annyival szegényebb. Éppen ezért, a most beinduló üzemi felnőttoktatás keretében is arra töre­kedhetnének az iskolavezetők — az üzemi oktatás felelősei —, hogy az előadott tananyagból minél több új ismeret, módszer, eljárás a gyakorlat­ban hasznosuljon. Mert a tudományus és műszaki ismeretek csak így válhat­nak termelőerővé. Ehhez az szüksé­ges, hogy az előadások tématervét a szövetkezeti vezetők a helyi legége­tőbb problémák figyelembevételével állítsák össze. Az Ilyen előadások nemcsak érdeklődésre tarthatnak szá­mot a dolgozók részéről, hanem hasz­nos viták tüzében születhetnek érté­kes, a gyakorlati problémák megoldá­sát elősegítő kezdeményezések, jó el­gondolások. jóllehet, a mezőgazdasági nagyüze­mekben a három évtized múltával több ezer egyén vált hozzáértő, szak­mailag és politikailag kellően felké­szült vezetővé, szakemberré, műszaki káderré. De nagy és pótolhatatlan veszteség érné a mezőgazdaságot, ha az utánpótlásról megfeledkeznénk. Hi­szen a sokéves gazdag tapasztalatok­kal rendelkező vezetők egy része — törvényszerűen — nyugállományba vonul. Tehát ezért jó, ha az üzem táv­lati oktatási terve nem az asztalfiók­ban porosodik, hanem a gyakorlatban is megvalósul, s az ez irányü kitűzött feladatok realizálásának ellenőrzésére következetesen sor kerül. S ha már itt tartunk, nagyon he­lyénvaló a nőket is minél nagyobb számban bevonni az üzemi oktatásba. Az ügyes iskolavezető számon tartja az éles észjárásúakat, a szellemileg fejlődőképeseket, s alkalomadtán a to­vábbképzésüket is szorgalmazhatja, javasolhatja. Követésre méltó más já­rások számára is az a gyakorlat, a­­mely például a Dunajská Streda i (Dunaszerdahely) járásban már ne­gyedik éve érvényesül. Itt a járási méretű egyéves tanfolyamon évente 30—40 nő szerez politikai és gyakor­lati képesítést. A végzettek oklevelet kapnak. Milyen tisztségeket töltenek be az egyéves tanfolyam végzettjei? jó szocialista brigádvezetők válhatnak belőlük. Akik fejlett szépérzékkel, s meggyőző, valamint szervező kész­séggel rendelkeznek, az üzemek agitá­ció- és propagandabizottságának ve­zetőivé válhatnak. S a tanfolyam vég­zettjei közül az arra legalkalmasab­bak a CSKP tagjelöltjeinek sorába jut­hatnak. Ugyancsak az említett járás CSIL1Z­­KÜZ szövetkezetében született egy talpraesett kezdeményezés: megala­kult a szocialista brigádtanács. Való színű, hogy a kezdeményezők arra nem is számítottak, mily nagy „tüzel" lobbant az általuk kipattantott „szik­ra“. A nagyszerű kezdeményezés járá sivá szélesedett: s minden mezőgazda­­sági üzemben brigádtanács létesül, a­­hol a szocialista brigádok száma eléri az ötöt. Mi ennek az előnye? Tökéle­tesedhet az irányítás, elmélyültebbé, termékenyebbé és szervezettebbé vál­hat a brigádélet, felkaroltabb, gyü­mölcsözőbb lehet a helyi kezdeménye­zés. Meghonosodhatnak a szellemi ve­télkedők (persze csak ott, ahol a bri­gádtanács képes ennek nagy jelentő­ségét felmérni!). Elénkebbé válhat nemcsak a brigádokon belüli, hanem a brigádok közötti versengés, a tanu­lás, a művelődés szakaszán. Az is a szóban forgó járás mező­­gazdasági igazgatóságának és a Pa­rasztszövetség járási bizottságának céltudatos, eredményes tevékenységét dicséri, hogy nagyon egészséges ta­nulási verseny bontakozott ki a szö­vetkezetekben. illetve a mezőgazdasá­gi üzentek között. A felnőttoktatási versenyben évente legjobb eredménye­kei felmutató három üzem és három iskolavezető anyagi jutalomban is ré­szesül. Ez a járási szintű értékelés, amely sokoldalú, számottevően hat az oktatás minőségére, a hallgatók rész­vételi arányára. Üdvös lenne, ha az értékelő bizottság figyelme arra is kiterjedne, miként hasznosítják a já­rás egyes szövetkezeteiben a felnőtt­­oktatás előző évi tananyagát, az itt szerzett ismereteket a gyakorlati élet­ben. Milyen hibákat sikerült ily mó­don kiküszöbölniük, az olyan égető problémákat (például állatelhullás, tejminőség alacsony szintje, üzem­anyag. és alkatrészpazarlás, alkoholiz­mus, hektáronkénti növényegyed-sű­­rűség nem kielégítő volta, rendbontás, fegyelemsértés és a többi) megoldani. Mit köszönhetnek a kölcsönös tapasz­talatcseréknek, tanulmányutaknak...? Persze, a téli időszak tanulásra, mű­velődésre hasznosítása nem csupán a szövetkezetek, mezőgazdasági üzemek számára törvényszerű követelmény, hanem a községek, városok lakosai) számára is. A társadalmi és tömeg­szervezetek kulturális-művelődési és oktatási tevékenysége még összehan­­goltabbá, céltudatosabbá tehető. Ter­mészetesen, csakis úgy, ha a nemzeti bizottságok illetékes szervei erre a munkára nagyobb figyelmet fordíta­nak, ha kézben tartják a közművelő­dés irányítását. Nagyon célravezető például az, ha tervkészítés előtt kipu­hatolják, mi érdekli a legjobban a la­kosságot, milyen problémák foglalkoz­tatják a lakosság egyes rétegeit. Általában közkedveltek az irodalmi estek, könyvkiállítások, a lakosság nagy részét érdeklő, egészségvédelmi előadások. Különös figyelmet fordítsa­nak községi, illetve városi kulturális­művelődési irányító szervek az ifjúság eszmei-politikai és szakmai ismeret­gyarapítása jó előfeltételeinek megte­remtésére, a klubtevékenységre; to­vábbá a mezőgazdasági értelmiség be­kapcsolására, érdeklődésének felkelté­sére, sajátos művelődési igényeinek kielégítésére. S azt is kellőképp tuda­tosítsák: a fűtetlen helyiség, a tiszta­ság hiánya, a nem kielégítő világítás elriasztja, kedvét szegi az egyébként tanulni, művelődni, hasznosan szóra­kozni akaró fiatalokat, s felnőtteket is. A közművelődés felelősei gondos­kodjanak arról, hogy a különböző kulturális és művelődés szolgáló ren­dezvények színvonalasak legyenek, tö­megeket vonzzanak, s formálják az emberek helyes világnézetét, szelle­mileg gazdagítsák azokat. N. KOVÁCS ISTVÁN Az ifjúsági építkezés madártávlatból. 1 munkát becsülő fiatalok HATÁRIDŐ ELŐTT ADTÄK ÄT A DVORY NAD ŽITAVOU-I IFJÚSÁGI ÉPÍTKEZÉST Hosszasan szemléltem a hatalmas épületcsoportot, s eltöprengtem. Röp­ke három évvel ezelőtt ezt a csodát csupán egy megkopott, sokat hajtoga­tott tervrajzon láttam. Az építkezés vezetője Goldschmidt János lelkesen, nagy-nagy hittel és meggyzőződéssel magyarázta az épületóriás szerkezetét, egyes részeinek küldetését. Néztem a hatalmas épületkomplexu­mot, az átadás alkalmából emelt dísz­emelvényt, melyen ott állt az építke­zés vezetője. A fiatal férfi arcára ez a három év egy-két mélyebb ráncot is rajzolt, de a lelkesedni tudást, a jó ügyért való tenniakarást az idő nem törölte le róla. A többi építővel együtt rejtett büszkeséggel hallgatta Lenárt elvtárs elismerő' megkapó szavait. A CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára beszámolója végén hangsúlyozta: — Engedjék meg, hogy Szlovákia kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága .nevében megköszönjem a fiataloknak, a szövetkezet vezető­ségének, tagjainak, a tervezőknek, a kooperáló üzemeknek, s a jelentős építkezés valamennyi résztvevőjének a példás helytállását, a feladatok be­csületes teljesítését. A fiatalok nevében Michal Zozulák, az SZLKP Központi Bizottságának tag­ja, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizott­ságának elnöke többek között kifej­tette: „A hatalmas, nagy kapacitású tehénfarm átadása alkalmából tiszta lelkiismerettel mondhatjuk el, hogy a szocialista kötelezettségvállalást — három hónappal a határidő előtt — becsülettel teljesítettük.“ SZÁZHUSZONÖTEZER BRIGÄDÖRA Miután az udvardi Auróra szövetke­zet tehénfarmját ifjúsági építkezéssé nyilvánították, a SZISZ Központi Bi­zottsága lázas szervezésbe kezdett. Felhívást intézett a fiatalokhoz, nagy tömegeket mozgósított. Majd elérke­zett a nagy nap — 1975. május 20. —, az alapkő letételének napja. Röviddel ezután, június hetedikén az építkezés helyszínére érkeztek az első segítők, a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola és a (Folytatás az 5. oldalon) Minden jó, ha jó a vége Már november derekán járunk, de a mezőgazdaságban —- a szabad ég alatt — még sok a tennivaló. A leg­sürgősebb kérdés a betakarítás mi­előbbi befejezése. Bár a mezőgazda­­sági szövetkezetek megalakulásának már a harmincadik évfordulóját ünne­peljük, mégsem olyan tökéletesen jó a gépesítés, hogy ne lenne szükség a kétkezi munkára. Ebben az esztendő­ben is sokat jelentett a társadalmi összefogás, az emberek segítőkészsé­ge. Erre még a cukorrépa betakarítá­sánál is szükség volt. Persze ahol géppel történt az édesipar alapanya­gának a begyűjtése, ott sok volt a veszteség. De a mezőgazdasági üze­mek többségében gondolnak a cukor­répa „második“ betakarítására is, fel­szedik a földben maradt kiszántott répát és ezáltal jelentősen csökkentik a betakarítási veszteséget. A burgonyát idejében betakarítot­ták. Igaz, egy kis szépséghibával, meri nem voltak kellőképpen kihasználva a betakarítőgépek s így csak a társadal­mi összefogás segített, és főleg ennek köszönhető, hogy a második kenye­rünket biztonságos helyen tárolják. A kukorica betakarítása eléggé von­tatottan halad. Főleg a kelet-szlová­kiai kerületben jelentős a lemaradás. Egyes mezőgazdasági üzemekben vár­ják a kukorica teljes beérését. Erre a novemberi ködös, párás időben már semmi remény nincs, s ezért haladék­talanul be kell fejezni a fontos sze­mes takarmány betakarítását. Arány­lag elég szárítóberendezéssel rendel­keznek a szövetkezetek és az állami gazdaságok, s ha azokat maximálisan kihasználják, folyamatosan megoldha­tó a szárítás. De nemcsak a szem be­takarítása a lényeges, hanem a kint maradt száré is. Bár az utóbbi napok­ban sok gép felszabadult, mégis en­nek a sürgős munkának az elvégzése nagyon vontatottan halad. Pedig még nem voltak komolyabb fagyok és a kukoricaszár felhasználásával jelentő­sen növelhetnék a tömegtakarmány­­alapot. Észak-Szlovákiában gondot okoz a len betakarítása. A fontos rostnövény már több mint két hónapja lekaszálva (Folytatás a 2. oldalon.) Fotó: Krajcsovics Qktóber végére elvetették a koíi­­cei járásban az őszi kalászoso­kat; ezerötszáz hektáron, a rozsot, öt­száz hektáron az árpát, ezernyolcszáz hektáron a takarmánykeveréket és ti­zenhatezer hektáron a búzát. Az el­múlt napokban hullott csapadék ked­vező a kelésre; a mezőgazdasági dol­gozók jól alapozták meg a jövő évi aratást. Sok gonddal ugyan, de meg­birkóztak a minden eddiginél nagyobb cukorrépatermés betakarításával. Az ezerszázkilencven hektárról a szállítá­si terveknek megfelelően hordják a cukorrépát az átvevőlielyekre. Időben kiszedték a burgonyát, befejezték a silókukorica betakarítását. Napjaink­ban a mezőn a legtöbb munkát a ku­korica betakarítása és a mélyszántás adja. A gazdaságok vezetői — érthetően — elsősorban arra ügyelnek, hogy a A jó gazda gondosságával gépek munkája folyamatos, zavarta­lan legyen. És ehhez nem elegendő csak a munkák ütemtervét elkészíte­ni, a betakarítás sorrendjét kijelölni, a kiszolgáláshoz szükséges gépeket és emberi munkaerőt előteremteni, elosz­tani, hanem naponta, sőt óráról órára gondoskodni kell az üzemeltetés olyan feltételeiről, mint a karbantartás, az üzemanyag-ellátás, az alkatrész-után­pótlás. Sokszor éppen az utóbbiak te­szik próbára a szervezőkészséget. A košicei járás mezőgazdasági üze­meiben a gépek dolgoznak minden munkára alkalmas napon; a jól szer­vezett nagyüzemekben két műszakban. Az elmúlt napokban ötven traktor dolgozott éjszakai műszakban. Szánta­­nivaló bőven akad, hiszen még húsz­ezer hektáron kell a mélyszántást el­végezni. Az őszi mélyszántással leg­jobban a bodolói, újbódvai, seűai (szí­nál), hrdničnái (kehnyeci) és a rus­­kovi szövetkezetben állnak, valamint a Valaliky Állami Gazdaságban. A magkukorica betakarítását még csak a közelmúlt napokban kezdték el a gazdaságok. Jó néhány gazdaságban kihasználják az őszi betakarítást arra is, hogy megalapozottabbá tegyék az állatállomány takarmány-ellátását. Az esős nyár miatt sok helyen gyenge a széna minősége és ennek pótlása, ki­egészítése végett nagy gondot fordí­tanak a leveles répafej és a kukorica­szár betakarítására, szakszerű haszno­sítására. (illés)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents