Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-10-28 / 43. szám
1 A Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetsége nitrát alapszervezetének egyik alapító tagja Kertész László, aki ma már nyugállományban van. Tagja az SZGYKSZ városi és járási bizottságának, mindemellett járási instruktorként is tevékenykedik. Tavaly az SZGY» KSZ megalakulásának 20. évfordulója alkalmából a szövetség érdekében végzett érdemdús munkájáért az SZGYKSZ KB aranyérmében részesült. Szabad idejének nagy részét kertjében tölti, ahol elsősorban almát, szőlőt és zöldséget termel. Az „Agrokomplex ’77“ országos mezőgazdasági kiállításon az által termelt burgonyáért aranyérmet kapott. Termékeivel több kiállításon vesz részt. Érdemdús munkája lényegében abból áll, hogy segédkezik a járásban az alapszervezetek megalakításánál és a tagok tevékenységének irányításánál. Képszöveg: P. MATIS Kiskertész a javából A savanyított káposzta készítésére a közép-korai és a kései Dobrovodská fajták a legalkalmasabbak. Ezekre a tömör, kemény fejek és a vékony levélerekkel átszőtt fehér színű levelek jellemzők. Ezek a fajták többek között hét-nyolc százalék szárazanyagot, négy-öt százalék cukrot és száz grammonként harmincöt-negyven milligramm C-vitamint tartalmaznak. A savanyított káposzta minőségére elsősorban a termesztési, de főleg a trágyázási módszer van nagy kihatással. A kálium hiányakor és a nitrogéntúltrágyázáskor ugyanis megnövekedik azon enzimek inenynyisége, amelyek a savanyított káposzta lágyulását idézik elő. A savanyított káposzta készítésére termesztett fejes káposztát az N:P:K = 2:2:3 arányban célszerű trágyázni. A földrajzi fekvések szerint változó a káposzta cukor-, rostanyag- és C- vitamin-tartalma. Esős és hűvös időjárás esetén a káposzta ugyancsak kevesebb cukrot tartorjai máz. Manapság a 'káposzta savanyítására kőből készült, praktikus, különféle nagyságú és esztétikus edények állnak rendelkezésre. De természetesen a fahordók is megfelelnek ennek a célnak. A teljesen beérett, halvány színű téli fejes káposzta savanyításához a felső, sérült leveleket távolítsuk el és vágjuk le a torzsa végét. A gyakorlat azonban már bebizonyította, hogy a torzsa bizonyos részét is érdemes felaprftani, mert C-vitamin- és cukortartalma kétszer több a külső levelekben található mennyiségnél. Ezt követően a káposztát hosszúkás, de vékony szeletekre kell aprítani (szeletelni), majd a só és a különféle fűszerek kiegészítésével kell rétegezni az előkészített edénybe, hordóba. Általában egy kikjgrammnyi leszeletelt káposztához tizenöt-húsz, ha hosszabb ideig szeretnénk tárolni a savanyított káposztát, akkor pedig húsz-harminc gramm sót kell adagolni. Fűszerezésül édesköményt, szeletekre aprított vöröshagymát, mustármagot, babérlevelet, feketeborsot, fűszerpaprikát, egész vagy szeletekre vágott almát stb. használhatunk. Hűvös, csapadékos időjárást követően kilogrammonként tíz gramm cukrot is adagolhatunk. A leszeletelt káposztát az edényben rétegenként lenyomatjuk, letapossuk. A só hatására lé keletkezik, amelyből a felesleges mennyiséget merjük le. A nyomtatásnál, illetve a taposásnál ügyeljünk arra, hogy a szeletelt káposztában ne maradjon levegő, mert ennek jelenléte a C-vitamin oxidálásával és a vajsavas — nem kívánatos — erjedés elterjedésével járna. Az utolsó réteget takarjuk le zöld levelekkel, majd a fedéllel, ezt követően pedig kövekkel vagy egyéb nehezékkel kell nyomtatni az anyagot. Erre a célra a megfelelő alakú, vízzel telített polietilén zacskók is megfelelnek. A savanyított káposzta készítésénél ügyeljünk arra is, hogy a leszeletelt anyag teteje sohase legyen száraz, ellenben a túl sok lé sem ajánlatos. Az edényt, illetve a hordót 15—20 C-fok hőmérsékletű helyiségben célszerű tárolni az erjedés idején. Három nap elteltével megindul az erjedési folyamat, melynek során a tejsav-baktériumok (Bacterium lactis acidi, Streptococcus lactis, Lactobacillus) a káposzta cukortartalmát lebontják és tejsav, széndioxid, ecetsav, alkoholok, észterek képződnek. Az erjedés a gázok keletkezésé mellett habképződéssel is jár. A tejsav-baktériumok mellett azonban egyéb bektériumok is elszaporodhatnak, amelyek veszélyeztetnék a megfelelő erjedést. Ezért van szükség az optimális erjedési feltételek (többek között a 15—20 € fok hőmérséklet) megteremtésére, mert a tejsav-baktériumok által termelt tej- és ecetsav a környezet savanyításával lehetetlenné teszi a nemkívánatos (főleg a vajsav-) baktériumok elszaporodását. Tíz-tizennégy nap elteltével az edényt, bordót hűvösebb — 0—0 C-fok hőmérsékletű — helyiségbe kell átvinni, mert a hőmérséklet nemcsak a savanyítás időtartamára, de a savanyított káposzta minőségére (állandóságára, színére, ízére stb.) is nagy kihatással van. Mindamellett meg kell jegyezni, hogy gyors erjedéssel nem nyerhetünk jó minőségű savanyított káposztát! Az erjedés befejeztével, tehát körülbelül harminc nap elteltével az edény, illetve a hordó fedelét és oldalait tisztítsuk meg a penésztől és a váladéktól. A továbbiakban ügyeljünk arra, hogy a savanyított káposzta tetején állandóan néhány centiméter lé legyen. Az edényt, hordót ezt követően körülbelül 10 C-fok hőmérsékletű helyiségbe kell átvinni. A káposztát akkor erjesztettük helyesen, ha az gyengén sós és savanyú, de nem keserű ízű, világos, de kissé sárgás színű, nedvdús és tipikus savanyított káposzta aromájú. Az említettekből arra következtethetünk, hogy a savanyított káposzta különösen a téli hónapokban jelentős és értékes vitaminforrás. (A Rolnícke nqviny nyomán) Farkas Zoltán losonci (Lučenec) kiskertész ugyan nem régóta foglalkozik a kertészettel, de amit tesz, azt meggondoltan végzi. Amellett, hogy szorgalmas és állandóan tanul, arra törekszik, hogy még jobb és szebb eredményeket érjen el. A húsz árnyl kertben elsősorban a gyümölcsfák és a szőlő dominál. Barackfáit az év elején — égy kivételével — gutaütés érte. Az egyetlen ép fája még annak ellenére is gazdag termést hozott, hogy állandóan zuhogott az eső. Bosszantó tényező, hogy nem tud rájönni, mi lehet a gutaütés oka. Farkas elvtárs egyébként a szőlészetben is amolyan „nagymester“. Jelenleg hatvan oltvánnyal rendelkezik. Szerinte a losonci feltételek közepette á korai szőlőfajtákat célszerű termeszteni. Neki többségben ilyen fajtái vannak, s mind ki-i tűnőén beváltak. így a Csabagyöngye, amely a legkorábban érő fajta, az Irsai Olivér, kiváló csemegeszőlő-fajta, a Zalagyöngye, Igénytelen fajta és az Ottonel muskotály, amely körülbelül az előbbiekkel egyidőben érik. Elsősorban ezeket a fajtákat ajánlja a losonci és a gömörl kiskertészeknek. Szerinte a többi szőlőfajta már jóval igényesebb, s ami a lényeg, nem bírják a losonci klímát. A kiskertésznek mindemellett körtefái is vannak. Elsősorban a vajkürtét termeli. Az idén a hat fáról gazdag termést takarított be. (sólyom) Ö w rV ■*? Ж ■ apunk idei 17. (1978. áp■■ rilis 29) és 19. (1978. május 13) számában már beszámoltunk a prémesállat-tenyésztés újrafellendítésének és továbbfejlesztésének lehetőségeiről, valamint az Ivanka pri Dunaji-i Baromfitenyésztési és Nemesítési Kutató Intézet nitrai nutriatelepének küldetéséről. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, valamint az illetékes szervek és szervezetek dolgozóit a prémesállat-tenyésztés fejlesztési tervezetének (távlatilag 1990-ig) kidolgozásakor elsősorban az állandó jellegű nyersanyaghiány {.prémek, szőrmék stb.) vezérelte. Köztudott, hogy a kidolgozott fejlesztési tervezet megvalósítása lényegében 1975 márciusában kezdődött, amikor is Žilinán megalakították a prémesé Hat-tenyésztéssel foglalkozó kooperációs társulást. Az említett tervezet megvalósításáért és a kooperációs társulás tevékenységéért az Állami Fajtanemesítő Vállalatok vezérigazgatósága a felelős, amely ezt az igényes, népgazdasági jelentőségű feladatot a žilinai kirendeltségén keresztül valósítja meg. Szlovákiában a prémesállattenyésztés fejlesztési tervezetének valóra váltásában a nitrai nutriatelep mellett a Žilinai Fajtanemesítő Vállalat taksonyi (Matúškovo) prémesállat-tenyésztési központja is nagy jelentőséggel bír. Kubovié jános elvtárssal a központ 'küldetéséről, a prémesállat-tenyésztés fejlesztési tervezetének megvalósításáról, a nemesitől munka eredményeiről és a központ kiszélesítésének lehetőségeiről beszélgettünk. Ä központ 1969-ben — egy régi baromfitelep helyén — a taksonyi és a felsőszeli (Horné Saliby) szövetkezet, valamint a járomért KARA n. v. és a járási mezőgazdasági igazgatóság társulásával alakult meg. Kezdetben a törzsállományt kétszáz nyérc és két róka képezte. Később, a hetvenes évek elején tovább fejlődött és épült a központ, s kiszélesítették a törzsállományt - is. Itt szeretném megemlíteni azt, hogy a KARA n. v. a hetvenes évek elején 'kilépett a társulásból, s helyébe a Partizánskei OGAKO vállalat lépett be. Nem sokkal ezután került sor a prémesállat-tenyésztés fejlesztési tervezetének 'kidolgozására, melynek értelmében — 1976. január elsejétől — a központ a Žilinai 1 Fajtanemesítő Vállalat hatáskörébe került. Akkoriban a törzsállományt már kétezer nyérc- és mintegy százötven sarki és kékróka anyaállat képezte. A nyércállományt akkoriban két változatban (barna standard és rayal pasztell) tenyésztették. Az új átszervezést követően в központ vezetői a nyérc-tenyészállomány nemesítésére fordították a legnagyobb figyelmet. A tenyészállatokat a Szovjetunióból vásárolták, ami nagy mértékben hozzájárult a tenyésztett változatok kiszélesítéséhez, valamint a fajták termőképességének, szaporaságának fokozáshoz. Természetesen, ez a tenyészanya-állomány növelésére is lehetőséget adott, amely jelenleg mintegy kétezerűtszáz nyércből és százötven rókából áll. Manapság a farmon négy nyércváltozat, -fajta tenyésztése és nemesítése van előtérben. Ezt elsősorban a 'külföldről b8- hozott tenyészállatokkal történő keresztezés tette lehetővé. A barna és a fekete standard változaton kívül a royal (király), pasztell és a gyöngynyérc (fehér alapon rózsaszínű árnyalat) tenyésztése, nemesítése is folyamatban van. Tavaly egy tenyészanyaállattól a nyércek esetében 2,9 fiókát választottak el. A felnevelt egyedeket egyrészt élve, másrészt a leölésük és lenyúzásuk után a már részben kidolgozott prémek alakjában értékesítik. A múlt évben például a nyércprémek esetében darabonként 420—430 korona bevételt értek el. A részben kidolgozott prémeket már évek óta a Liptovský Mikuláš-i Bőr- és Szőrmefeldolgozó vállalat vásárolja fel. Az állatok húsából a öög- és hulladékfeldolgozó üzemben JTúslisztef készítenek'. Kubovič elvtárstól megťadtam azt is, hogy az általuk tenyésztett nyércék prémének zömét külföldre exportáljuk, míg a rókaprémek itthon kerülnek felhasználásra, s belőlük különféle kiegészítő tárgyak (sapkák, gallérok stb.) készülnek. A taksonyi központ tenyészállatokkal mind a szocialista nagyüzemek, mind a kisállattenyésztők ilyen irányú igényeit kielégíti. A kisállattenyésztők esetében azonban csakis a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének illetékes helyi szervezetén keresztül — megrendelés útján — lehetséges a vásárlás. Az utóbbi években jó kapcsolat alakult ki a központ vezetői és a szövetség illetékes képviselői között. Itt említeném meg azt, hogy a központ illetékes dolgozói szaktanácsokkal is ellátják a kezdő, vagy az éppen rászoruló préinesállat-tenyésztőket. Manapság már nehéz, elképzelni egy ilyen farmot — ahol összesen körülbelül kilencezerkétszáz nyércet és hatszáz sarki és kékrókát tenyésztenek — az állattartás automatizálása nélkül. Legújabban már bevezették az önitatást, az idei év végére pedig a Szovjetunióból behozott félautomatikus etetőberendezéseket is felszerelik, ami nagyban megkönnyíti az itt dolgozók, elsősorban nők, munkáját. Mivél a nyérc húsevő, a szabadban pedig ragadozó állat, takarmányainak zömét állati eredetű komponensek képezik. A központ a szükséges állati eredetű takarmányokat, hulladékokat a környékbeli vágóhidakról J Hlohovec, Trnava, Sered, Sala), baromi if eldolgozA (Galanta, Dunajská Streda) és baromfikeltető üzemekből, tejüzemekből stb. szerzi be. A nyércek takarmányozására elsősorban a vágóállatok belső részeit és az emberi fogyasztásra alkalmatlan húst, valamint a vért, a broilercsirkék fejeit, lábait, belső részeit és a vérét, a túró- és a sajthulladékot, az első átvilágításkor kiselejtezett kelletőtojásokat, a NOR-I-es és a NOR-II-es jelzésű abrakkeverékeket, valamint a vitaminos készítményeket használják. A felsorolt takarmányok zömét nedves állapotban, pép formájában etetik. Előkészítésük Л takarmánykonyhában történik, amely lényegében húsdaráló és keverő gépsorokból, valamint egyéb gépekből áll. A húsz főnyi munkakollektfvából tizennégy az állatgondozók száma. Egy gondozóra általában hatszáz ezer állat jut$ ami bizony egy kicsit sok, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a jelenlegi kézzel történő etetést, és télen a kézből történő itatást, mert az önitatókát ilyenkor már nem használ* hatják. A 'központ dolgozói d Februári Győzelem 30. és & Csehszlovák Köztársaság mejjalakulásának 60. évfordulóját tiszteletére értékes felajánlása» kát tettek. Többek között vák< lalták, hogy a tenyésztés és t prémezés javításán keresztül négy koronával növelik a prémek darabonkénti értékesítési árát, több mint háromezer korona értékű társadalmi munkát végeznek a munkakörnyezet javítása érdekében, tízezer koronával csökkentik az anyagköltségeket stb. Mindemellett a szocialista munkaversengés különböző formáit is érvényesítik. Hogy csak egyet említsek: az a három legjobb állatgondozó, akinél a legkisebb az elhullás és legnagyobb a fiókák elválasztása, év végén pénzjutalomban részesül. Ide kívánkozik még az is, hogy a központ dolgozói két évvel ezelőtt elnyerték a központi vállalaton belül hirdetett szocialista munkaversenyt. A központ dolgozóinak és vezetőinek idei felajánlásában a szocialista brigád megalakítása is szerepel. Reméljük, hogy a Žilinai Fajtanemesítő Vállalat taksonyi prémesállat-tenyésztő telepe dolgozóinak eredményes munkája nagyban hozzájárul a prémesállat-tenyésztés fejlesztési tervezetének valóraváltásához és ezáltal a nyersanyagok külföldi behozatalának csökkentéséhez! BARÄ LASZLQ
