Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-10-28 / 43. szám
Éljen és virágozzék szocialista hazánk! Hatvanéves népeink köiös állama A Nagy Októberi Szocialista Forradalom világraszóló győzelme bizonyságul szolgáit az elnyomott népeknek és nemzeteknek, igazolta, hogy meg lehet szabadulni a nemzeti és az osztályelnyomás béklyóitól. Ez természetesen nagy hatással volt az Osztrák— Magyar Monarchia elnyomott nemzeteinek nemzeti felszabadító harcára is. A cseh és a szlovák nemzet, főleg azonban a forradalmi erők harca is ellenállást nem tűrő kibontakozásnak indult, sürgetve az Osztrák—Magyar Monarchia széthullását, a csehek és a szlovákok önálló és közös hazájának megszületését. A forradalmi munkásosztály, az oroszországi proletariátus példája nyomán azt a célt követte; hogy a függetlenné váló (közös haza a dolgozó nép boldogulásának forrása legyen, tehát abban olyan társadalmi rendszer létesüljön, amely mentes a nemzetiségi és osztályelnyomás minden formájától. A nemzeti burzsoázia, amelynek megfeleltek a monarchia létéből eredő feudálkapitalista viszonyok, s így csupán politikai befolyásának és gazdasági hatalmának megszilárdításához akart feltételeket teremteni, mindaddig míg nem vált egyértelműen lehetetlenné a monarchia széthullásának megakadályozása, csak nemzeti autonómiát igényelt. Amikor azonban látta, hogy a nemzeti felszabadító mozgalom össznépi jelleget öltött és küszöbön volt az önálló csehszlovák állam megszületése, a szociáldemokrata párt jobboldali opportunista vezetőségének álforradalmi magatartása miatt, a nemzeti felszabadító mozgalom élére furakodott. Ennek következtében tehát a hatvan évvel ezelőtt, 1918. október 28-án kikiáltott Csehszlovák Köztársaság, a cseh és a szlovák nemzet első önálló és közös állama, a kapitalista társadalmi viszonyok megtestesítője lett. A forradalmi munkásosztály a köztársaság megalakulása után sem adta föl a harcot. Általános sztrájkokkal, a politikai tüntetések sorozatával küzdött azért, hogy a felszabadult közös haza a szocialista fejlődés útjára térjen. A szociáldemokrata párt opportunista vezetősége azonban nem tudta és nem is akarta a dolgozó tömegek harcát győzelemre vezetni, osztálybékét és nemzeti egységet hirdetett, míg végül Is átengedte a hatalomgyakorlást a burzsoáziának. Ha tehát választ (keresünk arra a kérdésre, hogy az első Csehszlovák Köztársaság abban az időben, amikor a forradalmi átalakulás belső és külső feltételei egyaránt megvoltak,^miért nem tért a szocialista fejlődés átjára, akkor egyértelműen arra a megállapításra jutunk, hogy a társadalom forradalmi átalakulását azért nem lehetett megvalósítani, mert a munkásosztálynak nem volt forradalmi marxista-leninista pártja, amely az új társadalmi rendért folyó harcnak élére állt volna, hogy azt az oroszországi bolsevikok Déldá- Ját követve győzelemre vezesse. A hatvan évvel ezelőtt született Csehszlovák Köztársaság tehát burzsoá köztársaság lett, a fejlődő csehszlovák társadalmat nemzetiségi és mind jobban élesedő osztályellentétek jellemezték. A burzsoázia nem tudta és nem is akarta megoldani a nemzetiségi kérdést, sőt az oszd meg és uralkodj jelszóhoz igazodva mesterségesen szította a nacionalizmust, a nemzetek és a nemzetiségek közötti ellentéteket. A dolgozó nép kizsákmányolása óriási méreteket öltött s azt a kistermelők eladósodása, a munkanélküliek számának szüntelen növekedése, a megélhetés feltételeit kereső dolgozók százezreinek kivándorlása kísérte. Mindettől függetlenül, ha a társadalmi fejlődés szempontjából ítéljük meg a helyzetet, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a Csehszlovák Köztársaság polgári-demokratikus rendszere a monarchiánál haladóbb volt, tehát a cseh és a’szlovák nemzet nemzeti felszabadító mozgalmával, a Csehszlovák Köztársaság létrehozásával egy lépést tett előre a társadalmi fejlődés útján. Rendkívüli jelentőséggel bírt a forradalmi munkásmozgalom fejlődésére, hogy az uralkodó burzsoázia, amely mértéktelen falánkságát az egyenlőség, testvériség és szabadság jelszavakkal leplezte, kénytelen volt eltűrni a munkásosztály tényleges élcsapatának, a forradalmi marxista-leninista párt, tehát Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakulását és legális működését is közel két évtizeden keresztül. Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely a bolsevizálódás folyamatában megtisztította sorait a jobboldali opportunista elemektől, engesztelhetetlen harcot vívott a kizsákmányolás, a kisembereket sújtó adóterhek ellen, szervezte, eszmeileg felvértezte és vezette a munkásosztályt, s a kizsákmányolt tömegek széles rétegeit a jobblétért, a társadalmi haladásért folyó harcra. Már az ezerkilencszázharmincas évek elején mind jobban nyilvánvalóvá vált, hogy a Csehszlovák Köztársaság függetlenségét a német fasizmus agressziója fenyegeti. Az uralkodó burzsoázia az ország érdekeit veszélyeztető fő tényezőt azonban nem a fasizmusban, hanem a munkásosztály forradalmi harcában látta. így aztán a válságos pillanatban, amikor a köztársaság létéről volt szó, a nyugati szövetségeseivel — az angol és a francia burzsoáziával való egyetértésben — lemondott hazánk függetlenségének védelméről, kiszolgáltatta a köztársaság népeit a német fasizmusnak és csatlósainak, a szlovák klerikál-fasizmusnak és a Horthy-fasizmusnak. Egyedül Csehszlovákia Kommunista Pártja figyelmeztetett a fasizmus térhódításának borzalmas következményeire és a széles körű népfront létrehozásával minden lehetőt elkövetett a köztársaság védelmében. A válságos napokban a Szovjetunió is hű szövetségesünknek bizonyult, felajánlotta segítségét hazánk függetlenségéiíek védelmében, ezt a segítséget azonban a csehszlovák burzsoá kormány visszautasította. Csehszlovákia Kommunista Pártja azáltal, hogy hazánk függetlenségének harcos védelmezője, majd az ellenállási mozgalom és a nemzeti demokratikus forradalom, vagyis a Szlovák Nemzeti Felkelés és a Cseh Népi Felkelés ihletője, szervezője és vezetője volt, a társadalom vezető erejévé formálódott. Ezzel magyarázható, tehát pártunk és a kommunisták hazafias helytállásával, hogy hazánknak a dicső Szovjet Hadsereg általi felszabadítása után a népakarat érvényesült, a független és szabad hazánkban népi demokratikus államrendszer lett. A nemzetáruló burzsoázia vagyonának kisajátítása és a kulcsipar harminchárom évvel ezelőtti államosítása egyértelműen igazolta, hogy a megújhódott Csehszlovák Köztársaság hozzálátott egy új társadalmi rendbe való átmenet politikai és gazdasági feltételeinek fokozatos megteremtéséhez. Ezt a folyamatot nem tudta megakadályozni az 1948-ban kirobbantott ellenforradalmi puccs sem, mely végül is a dolgozó nép hatalmának megszilárdulásához, a nemzeti demokratikus forradalom betetőzéséhez, a szocialista fejlődés útját megnyitó dicső Februári Győzelemhez vezetett. Szocialista építő munkánk társadalmi, gazdasági életünk minden terén gyökeres változásokhoz vezetett. Hazánknak fejlett ipara és korszerű mezőgazdasága van. Ismeretlen fogalom a munkanélküliség és jól, kulturált (körülmények között élnek az emШШЯЯШШШ ШВШ HA ELEGENDŐ IS, PAZAROLNI MÉGSEM KELL! Gazdaságosan Korunk egyik fontos, de nem egyetlen energiahordozója, az élet, a termelés minden terére kiható energiaforrása, a villanyáram. Fogyasztása a fejlődéssel párhu-. zamosan egyre nagyobb. Hiszen nemcsak a lakások, közutak, gyárak és üzemek világítását látja el, hanem a gépek, a berendezések, tömegközelekedési eszközök mozgatásának energiaforrása is. Vasúthálózatunk ma; már nagyobbára villamosított, alig látni szénnel fűtött gőzmozdonyt. Itt van a szén, mely a kőolaj mellett nem csupán fűtő-/ anyagként hasznosítható. Nagyobb a .jelentősége mint vegyipari alapanyagnak, de ugyanakkor nélkülözhetetlen kohászati kellék is. Emellett a villanyáram előállítá,sában a hőerőművek egyik fűtőanyagaként szintén jelentős szerepet tölt be. S mivel kitermelhdtő készlete világviszonylatban egyre csökken, gazdasági fontossága mind jobban növekszik. Szénnel fűtünk sok háztartásban, különösen falvainkon, annak ellenére, hogy egyre nagyobb tért hódít a naftafűtés, illetve ahol erre lehetőség nyílik, a gázfűtés is. A hűvösebb időjárás beköszöntésével minden esztendőben megújuló kérdésként lép előtérbe a téli időszak fűtőanyag-ellátásának problémája. És nem elszigetelt, országonként elhatárolt, hanem mindinkább világméretű, kérdéssé válik. Hiszen kevés olyan ország van, amely a fűtőanyag- és az energiahordozók készleteit tekintse saját termelésből tudná kielégíteni a népgazdaság egyre nagyobb igényeit, a rohamosan növekvő fogyasztást.Nem mondhatjuk, hogy hazánk túl gazdag lenne az energiahordozók tekintetében. Emellett a tudományosműszaki haladás mind fokozottabb igényeket támaszt az energiatermelés iránt, hogy a szükséglet • fedezhető legyen. Szénbányáink termelése azonban éppen az állandó munkaerő-hiány következtében az utóbbi időben képtelen a tervezett szénmennyiséget biztosítani. Habár Hőerőműveink többsége a Szovjetunió baráti támogatását tükröző és nekünk szállított jelentős mennyiségű kőolaj feldolgozása melléktermékeként nyert mazuttal üzemel, még mindig sok szenet használunk el a villanyáram termelésére. Meglevő, vízierőműveink a szükséges energiatermelésnek csupán töredékét adják. De maradjunk a,szénnél, amely napjainkban a háztartások egyik legfontosabb fűtőanyaga. Falvainkon is, pedig itt lehetőség nyílik olcsóbb és könnyen elérhető fűtőanyag beszerzésére. Régebben a falvak lakói alig vettek szenet,rfhlááfen-a közeli erdő elegendő fűtőanyagot szolgáltatott. A fakitermelés során fennmaradt hulladék, rőzse, száraz gallyak mind megannyi jól hasznosítható fűtőanyag, ami valóban nem került sokba. Csak ki kellett menni, érte az erdőbe. Ez az ariyagtartalék ma is megvan. Igaz a fa fűtőértéke a, szénnél jóval kisebb, de bőven akad belőle. Csak nem használjuk ki kellőképpen ezt a lehetőséget. Pedig napjainkban, amikor a szén és a többi energiahordozó gazdaságos^felh^sználását központi párt- és állami szerveink elsődleges, feladatként minden polgárunk figyelmébe ajánlották, lényegében a takarékosságnak egyik módozata.. A gazdaságosságra törekvés nagyobb takarékosságot követel. .Takarékosságot a fogyasztás, különösen az energiafogyasztás minden terén. S így a téli időszak előtt,ha takarékosságot-említünk, jusson eszünkbe a fűtőanyag, a szén, a villanyáram is. Ésszerűen, gazdaságos felhasználásukkal, megfontolt takarékossággal, de ugyanakkor á,.látások' kellő hőszigetelésének biztosításával, a fűtőtestek, a kémények és a fűtést szolgáló egyéb berendezések kifogástalan állapotával mindannyian komoly mértékben járulhatunk hozzá a fűtőanyag és az energiaszükséglet tökéletes fedezését célzó országos igyekezet sikeréhez. Mert ha van is elegendő a fűtőanyagból, szénből, fűtőolajból és villanyáramból, pazarolnunk mégsem kell. A takarékosság itt is helyénvaló. (obenau) PATHÖ KAROLY Gerstner István rajza. berek. Csehszlovákia Kommunista Pártja 1969-től formálódó új vezetőségének bölcs irányításával, a kommunista párt vezető szerepének következetes érvényesítésével rövid idő alatt felszámoltuk a jobboldali opportunisták és revizionisták ellenforradalmi mesterkedései által előidézett társadalmi válság káros következményeit és joggal állíthatjuk, hogy az utóbbi tíz esztendő folyamán mind a gazdaságfejlesztésben, mind pedig a társadalmi élet minden területén, tehát a szocialsta demokrácia fejlesztésében is nagyszerű eredményeket értünk el. Létrejött és megszilárdult a cseh és a szlovák nemzet, valamint a hazánkban élő nemzetiségek együttélésének új formája, melyet az együvétartozás tudatából fakadó testvéri összefogás, a kölcsönös bizalom, az egyenrangúság és az egyenjogúság gyakorlati érvényesülése, és a közös célokért kifejtett közös igyekezet jellemez. Hazánk nemzeteinek egyenrangúságát és nemzetiségeinek egyenjogúságát garantálja a szövetségi államrendszerről szóló alkotmánytörvény, valamint a nemzetiségi alkotmánytörvény, amely tíz évvel ezelőtt, a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának ötvenedik évfordulóján született. Társadalmi és gazdasági életünk fejlesztésének távlatait, a fejlett szocialista társadalom építésének irányvonalát a CSKP XV. kongresszusa határozta meg. Távlati szempontból, is nagyon biztató jelenség, hogy dolgozó népünk ezt a programot magáévá tette, s annak megvalósítása nyomán az életünk minden területén új győzelmek, nagyszerű eredmények születnek. A Csehszlovák Köztársaság megalakulásának hatvanadik évfordulóját tehát a boldog jelen és a még boldogabb jövendő jegyében ünnepeljük.
